Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
BEXVII. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. OKTOBER 23, PÉNTEK LAPUNK TARTALMASOK! Az építők „ipari forradalma* (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) Á megyei tanács jubileumi ülése Nyíregyházán Csütörtökön Nyíregyha-^ I ról, problémáiról és felada- ^n ünnepi üiést tartott a/ tairól szóló előterjesztést, bzabolcs-Szatmar Megyei/ . , . Tanács. Az ülésen megvitat- majd megemlékeztek a taták és elfogadták a megyei nácsrendszer fennállásának tanulóifjúságának helyzeté-1 20. évfordulójáról. Dr. Fekszi István beszéde A tanácsülésen dr. Feleszi István, a megyei tanács vb- elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben foglalkozott a tanácsi rendszer létrehozásának körülményeivel, majd a tanácsok munkájával. A megyében megválasztott tanácsok is osztálytartalmukat tekintve minőségileg különböztek a korábbi burzsoá önkormánvzatoktól. Az új tanácsokba megválasztott 11 593 tanácstag összetételénél biztosított volt a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság, valamint, a haladó értelmiség képvise-1 lete. A húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanácsok létrehozása helyesnek bizonyult. A tanácsrendszer első pillanatától kezdve szocialista típusú szervezet volt és mint ilyen, minőségi változást eredményezett az állami tevékenység tartalmában és formájában egyaránt. Megyénkben a gazdasági élet gyorsabb ütemű fejlődése a második ötéves terv időszakában indult meg. Ekkor kezdtek nagyobb arányokat ölteni a beruházások, melyek az új gazdasági irányítási rendszerben tovább növekedtek. Ennek eredményeként a megyében is megteremtődtek a gyorsabb iparfejlesztés lehetőségei. Az ipar nagyobb arányú fejlesztése ellenére megyénkben még mindig a mező- gazdaság van túlsúlyban. A megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdaság szocialista átszer. vezésével párhuzamosan célul tűzte ki, főleg a nyírségi homokon, de a megye más arra alkalmas területein is a gyümölcsös nagyobb arányú telepítését. Az iparilag elmaradt megyék fejlesztésére az 1957. utáni gazdaságpolitika a korábbinál lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtett. Ennek hatása megyénkben különösen az MSZMP Központi Bizottságának 1960. évi határozata után volt érezhető. így 1961—65 között mintegy 753 millió forint értékű beruházást helyeztünk üzembe. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1986-ban újabb határozatot hozott megyénk iparosításának fokozására, a kormány pedig iparfejlesztési alapot létesített, melyből megyénk eddig 135 millió forintot kapott. Megyénk közlekedésében — a felszabadulás utáni újjáépítést követően — a legjelentősebb változást a záhonyi átrakókörzet létesítése és a Budapest—-Miskolc— Nyíregyháza—Záhony vasútvonal villamosítása hozta. További fejlesztést jelentett a Budapest—Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza vasútvonal villamosítása, illetve a Debrecen—Nyíregyháza közötti szakaszon a kettős vágány megépítése. Szocialista társadalmunk fő célja, hogy állandóan javítsa a lakáshelyzetet. Ennek keretében tanácsaink' nagymértékben segítették elő a párt és kormány magánerős lakásépítési programjának megvalósítását. 1951—69 között 42 645 lakás épült. A mezőgazdaság szociális- ■ ta átszervezése folytán megyénk csaknem teljes lakossága társadalombiztosított lett. A kórházi ágyak számát az 1953. évi 1583-ról 3251-re emeltük. Ez a fejlesztés jelenleg is tovább folyik a járási kórházak bővítése útján, valamint a nyíregyházi új megyei ezerágyas kórház megépítésével. A kulturális eredmények is igen számottevőek. Az óvodák számát az 1952. évi 80-ról növelték 213-ra. s ezzel lehetővé tettéit, hogy az óvodába az akkori 4136 gyermek helyett 11 630 járjon. Az általános iskolai tantermek korszerűsítéséhez és ' számuk növeléséhez ugyancsak jelentős helyi erőforrással járultak hozzá tanácsaink. A megépített új szakmunkásképző iskolákban jelenleg ipari. mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátóipari jellegű szakmunkásképzés folyik 9581 tanuló részvételével, amely több mint kétszerese az 1962. évinek. Felsőoktatási intézmény megyénkben 1959-ig nem volt. így a tanárképző főiskola, a tanítóképző intézet és a felsőfokú mezőgazdasági technikum létesítésével a tanácsok húszéves időszakára esik felsőoktatási intézményhálózatunk kiépítése. A tanácsok, illetőleg a tanácstagok aktív, szervező munkája eredményeként már eddig is több kezdeményezés született gyermekelhelyező intézmények, öregek napközi otthona, gázcseretelepek, stb. létesítésére, bővítésére, üzemi, vállalati és termelőszövetkezeti támogatással. Eddig közel 170 millió forint értékű társadalmi mun- kát végeztek megyénk dolgozói. Az elmúlt két évtized alatt elért eredményekért különösen nagy elismerés illeti azokat a tanácstagokat, akik több éven át, egyesek pedig, akik a tanácsok megalakulása óta folyamatosan, önfeláldozóan, fáradtságot nem ismerve, társadalmi munkaként tevékenykedtek. Dicséret és elismerés illeti a tanácstagokon túl azokat a több tízezerre tehető aktívákat, akik társadalmi munkában segítették a tanácsi szervek tevékenységét, vagy korábban rövidebb- hosszabb ideig közéleti tevékenységükkel a tanácson belül szolgálták a közügyet. Amikor a tanácsok munkájáról, eredményeiről beszélünk. nem téveszthetjük szem elől, hogy munkájukban és eredményeikben jelentős részük volt a tanácsi apparátus dolgozóinak. Pártunk IX. kongresszusa amikor az elismerés hangján szólt tanácsaink munkájáról, meghatározta azokat a feladatokat is, amelyek a továbbiakban előttünk állnak. Kimondta, hogy az állami élet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén belül korszerűsíteni kell tanácsi rendszerünket. (Folytatás a 2. oldalon) Kommunista és munkáspártok találkozója ioszkfáta Moszkva, (TASZSZ): Október 20—21-én 27 európai or szag kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában találkozót tartottak. A sajtóközlemény szerint a részivé vők véleményt cseréltek az európai biztonságért vívott küzdelem kérdéseirő A találkozó a barátság és a testvér együttműködés szellemében folyt le. A találkozón az Osztrák Kommunista Párt, a Belga Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Német Kommunista Párt, Németország Kommunista Pártja, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, a ■Görög Kommunista Párt, a Dán Kommunista Párt, Írország Egységes Kommunista Pártja, a Spanyol Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Portugál Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt, a San Marinói Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Török Kommunista Párt, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt és a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) Központi Bizottságának képviselői vettek részt. É>«*níe líét százait klal emelik a nyifgdíj és egyéb rendszeres ellátások összegét — Elkészült a bútoripar és a kereskedelem fejlesztési terve — Határozat a televízió második (színes) programjának sugárzására A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertárs' cs csütörtökön ülést tartott.' Megtárgyalta a gazdasági irányító szervek ez évi tevékenységéről szóló jelentést. Az illetékes miniszterek számos rendelkezést hoztak a főbb gazdaság- politikai célok megvalósítása érdekében a termelés hatékonyságának növelésére, a beruházási tevékenység. a munkaerő-gazdálkodás, az információs rendszer fejlesztésére, az árak fokozott ellenőrzésére, a lakosság ellátásának javítására. A jelentést a Minisztertanács tudomásul vette, egyben utasította a minisztériumok, az ágazati irányító szervek vezetőit az érvényben lévő határozatok következetesebb végrehajtására. A Minisztertanács megvitatta a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter közös előterjesztését a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről. Az erről hozott kormányrendelet egyebek között újra szabályozza a nyereségadózást, az érdekeltségi alapok képzését és felhasználását, a bérgazdálkodást, valamint a városi és községi hozzájárulást. A belkereskedelmi miniszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter arról tett jelentést, hogy bár az idei burgonya-, zöldséges gyümölcstermés alatta marad a tavalyinak, az igényeket általában ki tudják elégíteni. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a nyugdíj, és egyéb rendszeres ellátások összegének évenkénti emelésére a kormány rendeletet hozott. Ennek értelmében 1971. január 1-től a korábban megállapított nyugdíjat és több más ellátást 2 százalékkal felemelt összegben folyósítják. Jövőre a nyugdíjakat már a felemelt összegben állapítják meg, s a következő évtől ezeket is — . a korábban megállapított nyugdíjakkal együtt — automatikusan emelik.- évente 2— 2 százalékkal. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az igazságügy-miniszter közös előterjesztését a társadalombiztosítási jogszabályok egységesítésének és egyszerűsítésének irányelveiről. Ennek alapján a különféle szabályozásokat úgy egységesítik, hogy az érintettek kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány módosította a betegségi biztosítási jogszabályok egyes rendelkezéseit és a fogászati ellátást kiterjesztette a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek tagjaira is. A könnyűipari miniszter és a belkereskedelmi miniszter közös előterjesztése azokat a tennivalókat tartalmazta, amelyek a negyedik ötéves tervidőszakban a lakosság részére történő bútorértékesítés 50 százalékos növelését szolgálják. A bútoripar termelőkapacitását. új gépek beállításával, megfelelő szabályozókkal másfélszeresére emelik, a korszerű kereskedelmi forgalom érdekében pedig szélesítik az üzlethálózatot. Mindezek megvalósításához mintegy 2—2,5 milliárd forintos beruházásra van szükség. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a földterületek méterrendszerű nyilvántartá- sáróL Elrendelte az ország területén a földrészletek nyilvántartásában a négyszögölről, kataszteri holdról a négyzetméterre, illetve hektárra való áttérést, a területek átszámítását. Ezzel egyidejűleg a földek minőségét kifejező értékszámot (aranykoronába.! megállapított kataszteri tiszta jövedelmét is) hektárra vonatkoztatva kell meghatározni. A méterrendszerű te- rület-nyilvántartásna való áttérést a kővetkező években fokozatosan, az állami földnyilvántartás rendszerének korszerűsítésével, az adatok gépi feldolgozásával egyidejűleg hajtják végre. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Miniszter- tanács újból szabályozta a gépjármüvek kötelező felelősségbiztosításának rendjét. A személygépkocsik és motor- kerékpárok biztosítási díja változatlan marad, a tehergépkocsik és az autóbuszok biztosítási díja azonban emelkedik. Az új szabályozás szerint a biztosítás a jövőben valamennyi bel- és külföldi, valamint a külföldre távozó gépjárművekre, továbbá a gépjórműversenyeken részt vevő gépkocsikra is kiterjed. A pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta a Mongol Népköztársasággal kötött vámszabályozási megállapodást, valamint az Osztrák Köztársasággal létrehozott útlevél- és vámkezelési egyezményt. A Magyar Rádió és Televízió elnöke javaslatot tett a televízió második programjának és a rendszeres színes műsoradásnak a bevezetésére. Ennek alapján a kormány határozatot hozott, hogy 1972- ben kezdjék sugározni a televízió második programját, majd ennek keretében 1973- ban a rendszeres színes műsort. A második programot először az ország területének 40 százalékán, majd évről évre egyre szélesebb körben lehet venni. A kormány intézkedett a fejlesztési program előfeltételeinek és költségeinek biztosításáról is. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökségének és testületének tagjait felmentette, egyidejűleg kinevezte aa OMFB új tagjait. Az OMFB elnöke felhatalmazást kapott arra, hogy a jövőben az esetenkénti felmentéseket és kinevezéseket saját hatáskörében intézze. A Miniszter tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt A jubileumi tanácsülés elnöksége. Bek Kmfl felvétele VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK!
