Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
V. oldal KELET-MA6YARORSZAO 1970. októfer Sí, Korunk mezőgazdasága Részletek egy útinaplóhól: laailRányúton az osztrák élelmiszer gazdaságban Bizony, ha valaki azt mondja: egy óra alatt tizenhatezer fogom átlépni a határt, nem hiszem el neki. Pedig így történt, méghozzá egy magyar Ikarus autóbuszon, negyven- ketted magammal. Stájerország déli, bortermelő szögletében ugyanis (Graztól délre) a Spielfeldből Leutschachba vezető egyik út úgy kanyarog a hegygerincen, hogy hol Jugoszláviába viszi az utast, aztán egy perc múlva vissza osztrák területre. És ez így folyik húsz kilométeren át. Aznapi vendéglátóink, a Leib- nitzben székelő Délstájer Mezőgazdasági Kamara vezetői éppen azért vittek le a 69-es országúiról erre a hegyi útra, hogy megmutassák. Kéthetes tanulmányútra kísértem el a magyar élelmiszer-gazdaság bemutató gazdaságainak vezetőit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vendégeként. Célunk az osztrák mezőgazdaság és élelmiszeripar tanulmányozása vo]t. Kevés emberrel, állatok nélkül Egy ilyen „utazó értekezlet” negyvenkét olyan ember kéthetes összezártsága, akik valamennyien érdeklődnek a mezőgazdasági kérdések iránt, nagyon termékenynek bizonyult. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak rohamos csökkenése egész Nyugat- Európára jellemző. Dániában például általános, hogy egy ötvenhektáros parasztbirtokon három felnőtt gazdálkodik, közben száz állatot gondoz. nevel. Nos, Ausztriában még nem tartanak itt, de azért itt is az általában szokásos tizenöt-harminc hektáros birtokocskán hárman dolgoznak felnőttek, azok is családtagok, vagyis látástól, vakulásig. Szüretre, idénymunkára bennszülött bérmunkást nem kapnak. azok Olaszországból és Jugoszláviából érkeznek. Ingázók, saját kocsival. Vasárnap este, amikor a Semmering felől igyekeztünk Becsbe, az esti órákban már egy több mint száz kilométer hosszú közlekedési dugóba kerültünk. Munkásólt. idénymunkások és alkalmazottak végtelen folyama volt ez, siettek, hogy hétfőn munkába álljanak. Mert a mezőgazdaságban ijesztően kevés ember van ma már. Miközben Ausztria lakossága két százalékkal nőtt egy évtized alatt, a mezőgazdaságban foglalkozók száma 24 százalékkal fogyott. Ez utóbbi félmillió hiányzót jelent. Igaz viszont, hogy a mezőgazdasági árutermelés aránya a nemzeti jövedelemben nem csökkent, növénytermesztésből változatlanul 8 milliárd schilling körül van évente, az állattenyésztés évi értéktermelése pedig még nőtt is há rom milliárddal és meghaladja a tizennyolc- milliárdot. Milyen módszerekkel lehetett ezt elérni? Nagyfokú gépesítéssel. Sőt, a gépesítés állandó növelésével. De ez sem pótol minden hiányzó munkaerőt. így aztán kialakult az az ördögi kör, hogy a paraszti munka egyre fárasztóbbá válik, aminek következtében nő a menekülés a falvakból. Dr. Robert Riedler, a Tirolt Mezőgazdasági Kamara egyik vezetője éppen ottjár- tunkkor fújta meg a riadót az „elmaradott területek” megsegítésére. A kisebbségben kormányzó szocialista párt pedig elfogadtatott az osztrák Bundestaggal egy törvényt, amely 1971-től gondoskodik a 65 évet elért parasztok nyugdíjáról. (Igaz, hogy ezt az elsietett törvényt egyáltalában nem készítették elő, nincsenek tisztázva a végrehajtásához szükséges anyagi források, a lebonyolítás módja. Viszont ma tény, hogy erre szükség volt, mutatja a falu problémáit ebben a jó hírű élelmiszergazdaságban.) Felső-Ausztriában láttunk falut háziállat nélkül, a főtéren összetört tej- házat és mellette egy plakátot, mely a parasztszövetség nevében a fővárosba hívja tagjait tüntetni az alacsony tej- és élelmiszerárak ellen. A fiatalok nem akarnak már korán kelni, fejéssel bíbelődni, trágyát hordani... Ez ugyanolyan ismerős, mint az, hogy kevés pedagógus van falun és 37 orvosi állás betöltetlen a stájer tartományban. Egy érdekes szövetkezet Eduárd Tscheppe úr leut- schachi szőlőgazdaságában például összesen hét ember dolgozik állandóan, ezenkívül csak szüretre alkalmaz idény- murikásóidat ez a kitűnően megszervezett mezőgazdasági üzem. Tanultunk egy kitűnő metszésmódot — de azt is megtudtuk, hogy ezt egy sző- lómunkás 1800-szor végzi el egy munkanapján. Ijesztően meredek lejtőket láttunk, de egy talajművelő gépet is hozzá, amely másfél óra alatt megművel egy hektárnyi szőlőt. Nagyon tanulságos volt Carl Érodl úrnál, az osztrák parlament képviselőjénél tett látogatásunk is. Büszkén vallotta magát kisparasztiak, mivél csak 27 hektáros a „parasztudvara”. Tizenkét gyönyörű magyartarkának is nézhető - tehenet láttunk az istállójában. A tőgyük nemzedékeken át fejőgépre termett. Szalma nincs, fűrészporral almoznak. A tej hozam tehenenként ötezer kilón jóval felül van. (De kint az alpesi rét szeptember végén is huszonöt centi vastag, méregzöld gyeppel örvendeztette meg a szemünket.) Megkérdeztük Frodl urat, mi volt hamarabb: azért lett képviselő, mert mintagazda, vagy fordítva. Azt válaszolta, hogy öt éve, amióta közügyekkel foglalkozik, elhanyagolódott a gazdasága. Nem hiszem, hogy nagyon bánja, mert elárulták, hogy a képviselői fizetése havi tizenhatezer schilling. Abból már lehet pótolni. Tulajdonképpen másnap, az Enns partján jutott eszembe, hogy a magyar mesék Óperenciás tengerét látom. Hiszen őseink, a honfoglalás kori kalandozók nevezték el így ezt az ismeretlen és idegen, teljesen más alpesi világot óperencián túlinak, az „Ober der Enns”, Emisen túli német kifejezésből. E felfedezés tudatosítása után arra törekedtünk, hogy olyasmiket tanulmányozzunk, ami egyszerre hasonlít is, meg különbözik is a mi otthoni viszonyainktól, problémáinktól. A leginkább ilyet Linziben találtuk, a Felső-Ausztria pa- ras ate zö vetkezet takarmánykeverő üzemében. A szövetkezet laza típusú, pusztán értékesítési és beszerző szövetkezet, a tartományban." körülbelül 55 000 tagja van, tehát gyakorlatilag minden gazda. ötszázschillinges részvények képezik anyagi alapját, kisebb gazda — eggyel, ’ nagyobb többel köteles belépni. Mivel a kifizethető nyereséget ötvenszázalékos adó terhelné, nem fizetik ki, hanem egyre újabb beruházásokra fordítják. így építették azt a hatalmas takarmánykeverő üzemét is, amelyet megtekintettünk. Hans Pils mérnök, a takarmányozási tanácsadó szolgálat vezetője elmondotta, hogy a teljesen automatizált berendezés nyolcvanmillió schillingbe került pár év előtt, de ma már a kétszeresénél is jóval többet ér. A gazdák termésének háromnegyedét a szövetkezet vásárolja fel és értékesíti, a tagok felkérésére. Gesztelyi Nagy Zoltán Csemege a kukoricacsutkán Nagyüzemi gombatermelés Nagykállóban — „Aratás“ decembertől — Évi 4—6 milliós termelési érték Tavaly decemberben egy érdekes cikk jelent meg a Magyar Mezőgazdaságban a laskagomba termeléséről. Többek között arról. hogy Rábatamásiban már»,meg is kezdték a szaporítóanyag előállítását. A hír felkeltette B nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet vezetőinek figyelmét, s ez év januáriában már látogatást is tettek az oltóanyagot előállító üzemben. Nem voltak egyedül. Hiszen a gomba mindig kelendő. s nagy tömegű, mesterséges úton való termesztése igen iövedelmező. Kis helyen megterem, s táptalaja a hulladékként jelentkező kukoricacsutka. Húszán vágtak neki. s vásároltak a Rábatamásiban termelt szaporítóanyagból. Termelni, de hogyan? A laskagomba termelésének nem volt szakirodalma. A lexikonban is csak annyitol- vashattak róla. hogv a kései laskagomba a természetben ho' található. mikor terem és hogyan kell savanvítani Az első kísérletek nem hozták meg a várt eredményi Pediff a kertészeti technikumot végzett Fesztóri László többször is felkereste a rá- batemásiakat hogy ..elless0 s titkot. Ök azonban csak e szar>''"i tóanyag előállítására specializálták magukat... Hasszán tartó türelemjáték - ha kezdtek Nagykállóban. Eközben jöttek rá arra, hogy a rába tamási szaporítóanyag vásárlása nem kifizetődő. Egyrészt drága. másrészt szállításkor — a nagy távolság miatt — romlik az oltóanyag minősége. Jobban járnak, ha maguk állítják elő a szükséges szaporítóanyagot is. így került sor egy laboratórium építésére, a licenc. autoklávok és egyéb berendezések vásárlására. Húszán voltak, akik együtt kezdték. Ma már egyedül vannak. s Rábatamásiban sem foglalkoznak már az oltóanyag előállításával. Nagykállóban azonban nem adták fel a reményt, tovább folytatták a kísérleteket, melynek alapján kidolgozták a termesztés új technológiáját. A befektetés és a türelmes munka meghozta gyümölcsét. A laboratóriumban mgr annyi szaporítóanyagot állítottak elő. hogy decembertől rátérhetnek a laskagomba folyamatos nagyüzemi termelésére. A iobb helykihasználás és a költségek csökkentése érdekében itt már nem üvegekben helyezik el a tápanyagot, hanem úgynevezett termőblokkokat "készítenek. amelyeken egyenként, átlagosan 1 kiló laskagomba terem. A folyamatos termelésben naponta 240 ilyen blokk készül, s így évente mintegy 2000 mázsa termésre számítanak. Az előkalkulációs számítások kedvezőek. Ezzel a melléküzemági tevékenységgel a tsz — termőterület igénybevétele nélkül — évente 4—6 millió forint bevételre tesz szert. A munkaigény is minimális, hiszen ennek a mennyiségnek az előállításához mindössze 10—12 emberre van szükség. Igaz, a tandíjat meg kellett fizetni. Eddig közel félmillió forintot költöttek a gombatermelés alapfeltételeinek megteremtésére, s közel egy évig folyt a most már eredménnyel zárult kísérletezés. S a nagy mennyiségben termelt gomba eladása nem okoz gondot, hiszen az év bármely szakában csemegének számít. A tsz az új termékből elsősorban a környékbeli igényeket igyekszik majd kielégíteni. Távlati elképzelésekben azonban szerepel még egy gombaelárusító szaküzlet megnyitása és egy gornbacsárda létesítése is. Tóth Árpád A micéliummal .átszőtt térmőhlokkokon megjelent az első termés, az ízletes laskagomba. A termesztést vezető Fesztóri László elégedett az eredménnyel. Elek Emil felvétele A Nyíregyházi Gépjavító Vállalatnál gyártott K—T> 160-as típusú kalapácsos daráló mintadarabját (képünkön látható) szerdán délelőtt mutatták be a vállalat központjában, szakemberek részére. Az új daráló óránként másfél mázsa szemes termény őrlésére alkalmas és kitűnően használható a háztáji gazdaságokban. A gépjavító vállalat tervében szerepel, hogy a háztáji gazdaságok részére az állattartás fellendítése érdekében egyéb kisgépek soro. zatgyártására is rátérjenek. A most bemutatott gépet a jövő évtől nagy szériában kezdik el gyártani. Elek Emil lelvé'fcle Kifizető a napraforgó termesztése A napraforgó termesztése a nagyüzemek vetéstervébe jól beilleszthető, mert szinte minden munkája ma már gépesíthető. Talaj- és éghajlati adottságaink kedvezőek a termesztésére és az olaj béltartalmára, ezért célszerű a IV. ötéves terv időszakában is a jelenlegi termőterület meghagyása vagy éppen növelése. A napraforgótermesztés legdöntőbb tényezője az optimális tápanyagellátás. Gazdaságunk idei napraforgó- termelése szintén a tápanyagkielégítéshez alakult. 130 holdat kitevő termőterület öt táblában nyert' elhelyezést. A pontosan vezetett és ellenőrzött diagramon minél szélesebb a satírozott (feltüntetett) sáv, annál nagyobb a tápanyaghiány. Ez a hiány foszforból 3—13, nitrogénből 6—19 és káliumból a legnagyobb: 10—30 kilogramm holdanként. Ugyanakkor a legtöbb termést adó tábla talaja 5,5 kiló káliumtöbblettel rendelkezik — a mi gazdaságunkban — holdanként. Szabolcs-Szatmár megyében több éves megfigyelések és vizsgálatok szerint a napraforgó optimális vetésideje április 10. Idén egyik táblánkban április 7-én, a többin április 20 és május 11 között történt a vetés. Ez a körülmény terméscsökkenést jelentett. A Krasznodári fajtánál szükséges, hogy a holdan- kénti növénysűrűség elérje a 20^22 ezer tőszámot. Gazdaságunkban ezt megvalósítottuk. Viszont a 70 centiméteres sortávolsággal szemben célszerűbb a 60 centiméteres: ez esetben a kultúrnövény jobban kihasználja a termőterületet, a sorközöket jól beárnyékolva, megakadályozza a nyárutói gyomok feltörését és nagyobb kártételét. Minden széles sorközű növény, így a napraforgó is lehetőséget nyújt a nagyobb mérvű gyomosodásra. A napraforgó teljes területén a gyomirtást vegyszerezéssel kívánjuk megoldani. Idén eí csak részben sikerült. Holdanként 2 kiló Merkazint permeteztünk ki — vetés Után. De április 1-től augusztus 31-ig területünkön 423 milliméter csapadék esett 63 nap alatt, s a gyakori, átlagon felüli csapadékmennyiség az említett gyomirtó vegyszert fokozatosan a mélyebb talajrétegekbe mosta, így különösebb gátló hatás hiányában, a gyomok fejlődése megindult. A nyár eleji gyomok alig, főleg a nyár végiek nőttek fel a napraforgó magasságáig, a betakarítás idejére. Főleg a fehér muhar, kakaslábfű, fehér libatop és a szőrös disznóparéj hatalmasodott el. A mélyebb fekvésű területeken a Lapji- levelű keserűfű és a mezei zsurló gyomosított. A Mer- kazin a nyár végi gyomok ellen nem nyújt kellő védelmet. ha a csapadék az átlagon felüli. Célszerűbbnek látszik, ha a csapadékviszonyoktól (sok vagy kevés) független hatású gyomirtó vegyszert, a Treflant használjuk. Összefoglalva: az idei termesztési adatok is alátámasztják, hogy a napraforgótermesztés sikere elsősorban a helyes tápanyagellátáson, a helyes tápanyagarányon, másodsorban a gyomok időbeni és teljes leküzdésén múlik. Természetesen alapvető, a kellő agrotechnikai munkák elvégzése. A vetést célszerű április 10-ig befejezni. Ugyanakkor biztosítani keli holdanként a 20— 22-es növénysűrűséget (60x30 centiméteres kötésben.) Általában a napraforgó termesztése holdanként 4 mázsa fölött nyereséges, ami azt jelenti, hogy 9 mázsa átlagtermés esetén 3 ezer forint tiszta jövedelem lehetséges holdjáról. Dr. Galgóczi József, a vasmegyeri Micsurin Tsz főagronómusa
