Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-22 / 248. szám
!®T0. október 22. «elet-magyarorszao *. oMaf Amit szívesen hordanak Megújhodik a textilés ruházati ipar Megjegyzés: Az 1966—1970 közötti ^vekre 20—21 százalékban jelöl _ ték meg a textil- és a textilruházat i par kívánatos tér melés" kedését. A lehető- ségek r követelmény teljesítésére nem hiányoztak. Mégis: - textilipar mindösz- sze öt. a textilruházati ipar pedig 12 százalékkal termeli többet 1969-ben. mint 1965- ben. A lehetőségek tehát kihasználatlan lehetőségekké váltak... Kettő* korszerűség Korszerű termékeket csak korszerű eszközökön termelhetnek A korszerűség közvetett fokmérője, hogy a textiliparban foglalkoztatott munkásnők 52 százaléka nehéz fizikai munkát végez. A textilruházati iparban a munkások 62 szá-a’éka dolgozik gépek, berendezések mellett A korszerűség közvetlen fokmérőié, hogy az egv foglalkoztatottra jutó termelés 1965-höz mérten 1969- ben azonos volt a textiliparban, s 88 százalékra csökken' a ruházati iparban. Az okok bonyolultak. Mert ír vanskkor a szintetikus, szálak aránya az anyagfelhasználásban két százalékról hatra emelkedett. A konfekcionált termékek részesedése a textil- és a ruházati ' ipar exportjából az I960, évi 22 százalékról 1985-re 28-ra. 1970-re 34 százalékra növekedett. A teljes termelés egvtizedét már a kötszövö- ipar adja. melynek árul a legkapó'abbak, a gyapjúiparban emelkedett a nem Szövött textili-Mc aránya. . Egyetlen év alatt, 1969-ben 11 százalékkal több textil- hordozós habosított műbőrt termeltek, mint a megelőző esztendőben. A hazai piac joggal követel jobb ellátást, s mert a fogyasztási cikkfek exnortjában majd kétharmada -észt képviselnek a textil- és 9 ruházati ipar termékei! így már közelibb kerü iünk annak m-gért sáli az hogy a negj edik laves te-v irányelveiben. melyet a ’•irt Központi Bizottsága .július 15—16-i ülésén határozattá emelt, az iparfejlesztés hét kiemelt 'őrülete közöl' miért szerepe] a ruházat ipar rekonst ukcióju. az elavult gépek helyett modern t termelőeszközök üzembe állítása, „ami a lakossági Igények jobb kielégítése és az : export tokozása é d ikéber. bővíti - a termelőkapacitásokat. javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártását.” 4 minőség rang ju A textiláruk tőkés exportjának értéke évente 50 millió dollár körül van. A fejlődő országokba irányuló könnyűipari export 70 százaléka textiláru! A ruházati ipar kivitele a tőkéso; szagokba irányuló könnyűipari exporton belül 1960 és I960 között ót százalékról 14-re emelkedett. Ugyanakkor: világszerte csökken a méteráruk iránti kereslet, s nő a ruházati termékeké. A látszatra összefüggés ' nélküli példák logikus lánccá kapcsolódnak. A méteráru kivitelét csak nagy erőfeszítésekkel lehet szinten tartani, hiszen a fejlődő országok önellátása növekszik, sőt, maguk is exportőrként jelentkeznek. Tehát: földolgozott, konfekcionált terméket kell szállítani, de a nemzetközi keresletnek megfelelően jobb minőséget, bonyolultabb technológiával előállított, azaz értékesebb árut. Az export fenntartásának, esetleges növelésének ez az egyetlen lehetséges útja, s ugyanakkor a mérsékelten emelkedő hazai vásárlás fejlődését is — 1965-ben 17,4 A karmester intésére megszólaltak a hangszerek, s felcsendültek Beethoven VI. (Pastorale) szimfóniájának első hangjai. Telt ház előtt játszott a szabolcsi szimfonikusok zenekara A megyei művelődési központ nagytermében hétfőn est- tartották meg a Beetho- ver bérlet első hangversenyét, A hangversenysorozat megnyitó beszédét Vikár Sándor, a zeneiskola igazga-j tóia tartotta. Bebizonyosodott. hogy N víregvházán is van lelkes közönség. amely a lelkes munkát végző zenekarral ezen a hangversenyen találkozott. Czakó Mária operaénekes nagyszerű tolmácsolásában az Ach Perfido — hangversenyáriát, majd a II. szimfóniát (D-dúr) hallhatták a résztvevők A műsor igen komoly erő-' p-- 'á* jelentett az együttesnek. A szabolcsi szimfonikusok elnevezésű zenekar nemrég alakult meg ebben a formájában. Alapot szolgáltatod ehhez a város zeneszerető lakossága. a zeneiskola tanáraival és növendékeivel — A kezdeti nehézségek u'.án most már kedvező kö- i tömények között folytathatjuk munkánkat — mondta í Iossóczy Vilmos karnagy rki minden próbára Debrecenből utazik ide. Lelkesen beszélt a tovább' Ueethoven-hangverseny ékről. — November 22-én, vasárnap 19 órakor Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész közreműködésével a hegedűversenyt, valamint a VIII. szimfóniát (F-dúr) adjuk elő, — December 13-án, vasárnap 19 órakor Marsay Magda operaénekes és a miskolci Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével Goethe drámáját Beethoven kísérőzenéjével, az Egmontot mutatjuk be. Bartók Béla halálának 25. évfordulója tiszteletére emlékkiállítást rendeztek szeptember 26-án. A megnyitón a zeneszerző Magyar képek című darabját adtuk elő. A múzeumi hónap során a vonósokból alakult kamara- együttessel kiállítások keretében lépnek fel Nyíregyházán és vidéken. milliárd 1969-ben 22,2 milliárd forint — csak ilyen változások késztethetik gyor- abb tempóra. Évi 30 milliard A modern berendezések. . korszerű gyártási eljárások megvásár’ása és bevezetése, a haza; músx&lgyártás nagyfokú növelésé. ezernyi más teendővel egyetemben jogossá teszi a bizakodást: a völgyből emelkedőre vezet a textil- és a ruházati ipar út- :a, a könnyűipar e nagy hagyományú. 220 ezer embernek kenyeret adó ágazata nemcsak előállítja, illetve növeli az évi 30 milliárdos termelési értéket, hanem abból állítja elő, s azt növeli, amit idehaza és külföldön a legjobban keresnek,. amit korszerűként, tetszetősként szívesen hordanak, tehát: megvesznek. (mészáros) CserépUdenséo A kertészkedő emberek tudják: az ősz a virágatülte- tések időszaka. A nyáron kertben, szabadban növekedett virág megkívánja, hogy új földbe, nagyobb cserépbe kerüljön. Sajnos, a nyíregy-, házi virágkedvelők képtele- nek arra, hogv ezt a hétköznapi, egyszerű művelete!, elvégezzék. Az ok: nincs cse-: rép. Azaz van. de az akkora, hogy csak már hatalmasra nőtt virágot lehet beletenni. Az ember jár üvegboltról üvegboltra. Csodálja a kristályt, a porcelánt, a pyrexet. de cserepet sehol nem kap Pedig nem valószínű. hogy a cserépgyártás bonyolultabb lenne, mint a kristálycsiszolás. A virágot tehát nem lehet átültetni. Csak az üveges szakma beszerzői ezt a ese- réptelenséget ne ültessék át tartósan a gyakorlatba. (b.) kisiparosok vállalása a Szamoskőzbeu 4SQ helyett 990 ház A nyár folyamán az ország minden részéből érkeztek a kisiparosok vállalásai arra. hogy részt kívánnak venni megyénk árvíz sújtotta területén az újjáépítésben. Akkor 480 lakóház felépítését vállalták. A 12 megyéből érkezett szakemberek már eddig is jelentős munkával hívták fel magukra a figyelmet. Jelenleg 56 kisiparos dolgozik a SZamoSközben és 239 ház építésében vesznek részt. A korábbi vállalások lényegesen módosullak, meri a kőművesek, ácsok, bádogosok és más építőszakmabeliek 900 házat kívánnak tető alá hozni. Ezenkívül bejelentették, hogy 139 épület felújítását is elvégzik. E hónap közepére 430 házat már tető alá hoztak és már látható, hogy november 15-re az általuk épített 650 épület beköltözhető állapotban is lesz. December 20-ra már 710 épület szerepel az átadandók között. A jelenlegi munkát meglehetősen akadályozza az, hogv zökkenőikkel teli az anyagellátás. A tetőszerkezetek hiánya miatt éppen a legfontosabb. az épületek megvédése az idő viszontagságai elől. elég problematikus. Emeletes áruház Kisvárdán KÉSIK AZ ÉPÍTÉS KEZDÉSE A Kisvárdai ÁFÉSZ 1972- re tervezte egy új iparcikk- és élelmiszer-áruház megnyitását. Az áruház helyét már kijelölték, az építési terület rendelkezésre all. Az építkezést a megyei építőipari vállalat fogja végezni. Az eredeti tervek szerint már meg kellett volna kezdeni az építkezést, az erre az évre tervezett építési Ösz- szeg 1,7 millió forint: Azonban a terveket át kell dolgozni, hogy a tényleges munka megindulhasson. A változtatások végrehajtásának határideje október 31. A hátralévő két hónapban még el lehet kezdeni az építkezés előkészítését, s a földmunkák egy részét. Az áruház építésére az ÁFÉSZ 12,7 millió forintot irányzott elő. Ebből 8 millió forintot bankhitelből fedeznek. a többi pénz a szövetkezet saját erőforrásaiból kerül ki. A forgóaszköz-szük- ségletre pedig a SZÖVOSZ a kölcsönös támogatási alapjából juttat a kisvárdaiaknak. Az egyemeletes áruház eladótere 2400 négyzetméter lesz. A földszinten egy ÁBC- részleg kap helyet, a hagyományos fűszer-csemege, zöldség-gyümölcs és háztartási cikkek forgalmazásával. Az Északi körút napról napra szépülő, impozáns képet nyújtó arculata tovább épül. A 3. ütemben kerül sor a Krúdy gimnázium környezetében létesülő lakások és egyéb épületek elkészítésére. Ehhez tartozik az a 101 lakásos tömb összerakása, amely első házgyári épületnek számít megyénkben. A miskolci házgyárból speciális szállítókocsik hozzák a számozott elemeket, amelyekben már mindennek megvan a helye. Az eiső nyíregyházi 101 lakásos házgyári épület december véf 're elkészül, s csak a belső szerelési munkák maradnak hátra. Hammel József felv. líuwailfiuiii Cél: a jobb minőség — Megyei fogyasztás havonta 330 mázsa ~ Elő nyúl az olaszoknak Japánban és Kuwaitban is asztalra kerül a szabolcs- szatmári csirke. A Baromfi- ipari Országos Vállalat debreceni gyára számos európai országba. elsősorban a szocialista országokha. a Szovjetunióba. az NDK-ba. Csehszlovákiába exportálja termékeit. a különböző formában feldolgozott vágott baromfit. Üzletfelei közé tartoznak közel- és távol-keleti országok is, mint például Kuwait, Libanon és Japán. Az élő nyersanyagot három megye adja a debreceni gyárnak: Borsod. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár. A BOV debreceni gyárának nyíregyházi kirendeltsége évente 340 vagon élő baromfit vásárol fel megyénkben. Az idén 2 millió 200 ezer csirkét, 130 ezer libát és 80 ezer pulykát vesz át a termeltetési szerződéseik szerint az állami és közös gazdaságoktól, valamint a háztájikból. E tekintélyes mennyiségnek egy részét a feldolgozás után vissza is kapja a megye. Friss vágott, illetve küÚjra fár a forgókerék Túristvándiban A tavaszi árvíz idején kisebb sérülések érték a túr- istvándi vízimalmot. amely mind belföldön, mind a külföldi szakkörökben rendkívüli érdekességnek számít. A hibákat a nyáron a gabonafelvásárló vállalat malomipa ri szakemberéi kijavítottá'' már újra ió a járókerék é működőképes az őrlőberendezés is. A vállalat biztosítja a malom folyamatos karbantartását is. Az idén sok érdeklődé tekintette meg megyénk egyetlen vízimalmát. Voltak itt iskolások, turisták, de érkeztek bel- és külföldi szakemberek is, akik megelégedéssel állapították meg. hogy a túfistvándi vízimalom ma is kiváló minőségű lisztét ‘ud őrölni, felveszi a versenyt a modern malmokkal Is. NOVEMBER 30-IG Őszi megyei könyvhetek A Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat vezetői Budapesten adtak tájékoztatást a megyei könyvhetek eseményeiről. Az elmúlt évben a megyék egy főre jutó könyv- vásárlási átlaga mindössze 31 forint volt. Legkevesebb könyvet Zala megyében vásároltak. Baranya megye lakói költöttek legtöbbet könyvekre az elmúlt évben — átlagosan 41 forintot. Szabolcs- Szatmár megye statisztikája közepesnek mondható: 30 forint volt a tavalyi átlag. Ezen az őszön ismét gaz lag választék áll a vásárlók endelkezésére. 50 millió fo- :nt értékű új könyv találha- ó a könyvesboltokban és a Könyvárusoknál. A könyvárusok otthonukban keresik meg az olvasókat, de nem minden esetben visznek magukkal könyvet. Legtöbbször csak tájékoztatást adnak a könyvekről és 10 forintot érő vásárlási utalványt árulnak. A vásárló az utalványt november 30-ig tetszése szerinti könyvre beválthatja a boltokban, vagy a bizományosoknál A SZÖVKÖNYV egy másik intézkedést is tett a könyvvásárlás serkentésére: aki 50 forintnál nagyobb értékben vásárol, az pályázati szelvényt kap és ezzel részt vehet azon a sorsoláson, amelyen 500 nyereményt osztanak szét 50 ezer forint értékben. A könyvheteken író-olvasó találkozók is segíteni fogják téli olvasmányaink beszerzéNábrádi Uaibözó módon kidolgozott fagyasztott csirkével és más baromfifélékkel a debreceni gyár látja el a szabolcsi kereskedelmet Havonta átlagosan 330 mázsa vágott -baromfit fogyaszt el megyénk lakossága. Negyven közös gazdasággal — pontosabban: közöttük 5—6 államival — tart már kapcsolatot a BOV nyíregyházi kirendeltsége. A baromfitenyésztéssel, -tartással foglalkozó nagyüzemi gazdaságok száma a 60-as években növekedett ugrásszerűen a megyében. Napjainkban — mivel a feldolgozó kapacitás egyelőre korlátozott — már nem cél a mennyiség további növelése, inkább a minőségre, a gazdaságos termelésre törekednek. Ezeket az elveket vették figyelembe, amikor egyik árvízkárt szenvedett. termelőpartnerük, ja kisszekeresi Előre Termelő- szövetkezet baromfinevelője újjáépítésének anyagi támogatását elhatározták. Az elpusztult ötezres kapacitású telep helyett egy jóval' nagyobb. de a korszerű állattartás követelményeit alkalmazó. tehát gazdaságosan üzemelő baromfinevelő építéséhez a BOV 800 ezer, a megyei keltetőállomás pedig 200 ezer forinttal járult hozzá támogatásként. A kisszekeresi baromfi nagyüzem jövőre 170 ezer csirkét ad a debreceni feldől hozónak. A BOV nyíregyházi kirendeltsége ezenkívül szerződéses kapcsolatban áll a megve házinyúltenyésztőivel, egyéniekkel és ÁFÉSZ-társi'Iá- sokkal. de közöttük az utóbbi egy-két évben már közös gazdaságok is vannak: a teremi Ifjúság, az ópályi Kossuth és a nvírbátori Ui Barázda Termelőszövetkezet, és megkezdte tenyészete kialakítását a csarodai tsz is. A BOV anyagilag is támogatja ezeket a vállalkozásokat, mert jó exportja van a hári- nvúlnak élve énoúgy. mint feldolgozva, különösen Olaszországba. S ha megyénkben egyelőre nem is érnek el elvan nagy eredményeket a nvúltenvésztők. mint például Borsodban. mindenesetre 1979-ben 54 ezerre kötőnek értékesítés' szerződést a tsz“k és az áFEBZ-társulások. (k. «.) A megyei szimfonikusok hangversenye
