Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

MÁS HOLSTARJAI, EGYUOLjMXi KXVIl. ÉVFOLYAM. 247. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 197®. OKTÓBER 21, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL Csendes sző a város fölött (3. oldal) Kedvezményes kölcsön ryümölcstelepítéshez (5. oldal) Totótanácsadó (7. oldal) ötös gyilkosság Santa Grúzban _________________________(8. oldal) Dr. Csanádi György látogatása Nyíregyházán Jelentés a földekről Befejezték a rozsvetésit Lassan haladnak az őszi munkák Kedden délelőtt egynapos látogatásra érkezett Nyíregy­házára dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi. niszter, valamint a minisz­térium több vezető szakem­bere. A vendéget Orosz Fe­renc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szat- már megyei Bizottságának első titkára és dr. Fekszi István, a megyei tanács vb- elnöke fogadta. A miniszter Nyíregyházán megbeszélést folytatott a Tíznapos magyarországi tartózkodásuk utolsó állomá­saként, a MTESZ vendége; ként kedden Budapestről Nyíregyházára érkezett A. A. Sternov, az Ukrán Tervhi­vatal elnökhelyettese, az NTO-nak, a MTESZ ukrán testvérszervezetének elv nőké és P. P- Durbi- nyec, az ukrán faipari mi­niszter helyettese, a Faipari Tudományos Egyesület elnö­ke. Az A. A. Sternov vezette ukrán műszaki-tudományos Az Újvárosháza nagytermé­ben tartotta ülését a fővárosi tanács. Elöljáróban Sarlós István, a vb elnöke megemlékezett arról hogy 20 évvel ezelőtt alakultak az első tanácsok, majd ezt követően ismertette a fővárosi tanács negyedik ötéves tervének elő­zetes javaslatát. Bejelentette: a főváros a következő öt évben negyvenmllliár- dot költhet fejlesztésre. Ez a javaslat — hangsúlyozta a vb elnöke, összhangban van a népgazdaság IV. ötéves ter­vével A fejlesztési elképzelé­seket megvitatták a felelős párt és állami szervek is, ugyanakkor az összehangolás érdekében tárgyalások kez­dődtek a budapesti gyárak­kal, üzemekkel is. A negyedik ötéves tervben szereplő, fejlesztésre szánt összeg — folytatta Sarlós István — kétszer akkora, mint volt a harmadik ötéves terv időszakában. Az elkövet­kező években elsősorban a lakásépítés üteme növekszik jelentősen. Az 1971. és 75. kö­zötti időszakban — emeli ki a fejlesztési javaslat — a fővá­rosban 85 ezer lakás átadá­sára számítanak. A lakásépí­tési programot a gyárak és a vállalatok is támogatják, á maguk eszközeivel segítik. A segítség formái közül kiemelte, hogy a gyárak < kamatmentes kölcsönöket nyújtanak a törzsgárdá- -> nak, hogy ezzel is köny- t nyítsenek helyzetükön. X fővárosi tanács a társas­házban épülő lakások zömét., de a szövetkezeti lakások jó ' részét is a vállalatokkal ' együtt közösen kívánja elosz- | tani. Az a cél, hogy megye vezetőivel Szabolcsul Szatmár közlekedésének) helyzetéről, a minisztérium közlekedési koncepciójáról, a| távlati tervekről és az 1971. évi feladatokról. A megbe­széléseken részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Czimbal- mos Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese is. A kon­zultációs jellegű megbeszé­lések után dr. Csanádi György visszautazott a fővá­rosba. delegációt fogadta Nyíregy­házán Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára. Ezután a vendé­gek a MTESZ megyei szerve­zetének irodaházi klubjába látogattak el, ahol részt vet­tek a rendkívüli elnökségi ülésen. Ez alkalommal a vendégek és vendéglátóik kölcsönösen kicserélték ta­pasztalataikat, tárgyalásokat folytattak a műszaki, mérnö­ki határmenti kapcsolatok ápolásáról és továbbfejleszté­séről. a lakásokat elsősorban munkásoknak, fiatal há­zasoknak adják. A fővárosban felépítik a .nyugdíjasok házát”, de ezen­kívül a tervjavaslatban sze­repel az „albérlőház” építése is. Ez nagy könnyebbséget je­lent majd a magányosoknak és azoknak a házaspároknak, akik lakásra várnak. A lakás­építéssel egy időben az új technológiák lehetővé teszik, hogy gyorsabb ütemben, épül­jenek az óvodák és bölcsődék, iskolák az új lakónegyedek­ben. Nagy hangsúlyt kapott Sarlós István előterjesztésé­ben az a rész, amely Budapest tömegközleke­désének javításával fog­lalkozott. Erre a célra 8 milliárdot for­dítanak az ötéves terv ide­Tavaly az évi 27 millió fo­rintos termelési értékével a tanácsi iparon belül is a kiseb­bekhez tartozott a talajerő- gazdálkodási vállalat. Jövőre viszont már köze! 100 millió forintos termelési értékkel számolnak, négyszázon felü­li munkáslétszámmal. Az önállóság lehetőségeit felhasználva és a megyei ta­nács segítségét igénybe vé­ve jelentős profilbővítést ért el a vállalat. Korábban is foglalkoztak motorjavítással, most a régi Dimitrov utcai telepen még tovább bővítik A szabolcs-szatmári mező- gazdasági nagyüzemek más éveknél későbbi időpontban kezdtek hozzá a szántáshoz, vetéshez, betakarításhoz. Ez már nemcsak az időjárás okozta késés, mely egész év­ben kísérte a mezőgazdasá­got A növényi kultúrák bio­lógiai késéséhez további na­pokat toldott néhány olyan gond, amely általában lelas­sítja a közös gazdaságok megszokott életritmusát. A járási tanácsok mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályainak felmérése sze­rint október közepéig me­gyénkben a tervezett 187 ezer holdból csak 139 ezret szán­tottak fel vetés alá, ami azt jelenti, hogy a vetési mun­káknak sem végezhették el összesen 74 százalékánál töb­bet ez ideig, még ha a szán­tás után aznap vetnek is. Még nagyobb az elmara­dás a mélyszántásban, ahol a tervezett 181 ezer holdnak mindössze 20 százalékával boldogultak eddig, őszi lu- cemavetést 5655 holdon vé­geztek, a tervezett terület 95 jén. A tervjavaslat a további­akban részletesen foglalko­zott az egészségügyi fejlesz­téssel, a lakóházak karban­tartásával majd a kereskedel­mi hálózat korszerűsítéséről szólott. Ennek során üzletközpontokat alakíta­nak ki, új élelmiszer-áru­házakat nyitnak, új szál­lodákat építenek a fővá­rosban. A fejlesztésről szóló beszá móló végién Sarlós István el­mondotta, hogy annak alap ja a városrendezési általános terv. Ennek célja, hogy kiala­kuljanak a városrészi és heiyi központok, és ezáltal csök­kenjen a belső és külső ne­gyedek közötti különbség. A fejlesztési tervek már szám­ba veszik azt az előzetes szá­mítást is, amely szerint Bu­dapest lakóinak száma 1975- ben eléri a kétmillió-százez­ezt a profilt. Az ország me­zőgazdasági üzemeit is ők látják el a szivattyúvezeté­kekhez tartozó tömítő kar­mantyúkkal. Ebben az évben több mint 20 ezer darabol gyártottak. Befejezéséhez közeledik £ vállalat új telepének építése a déli ipartelepen. Egy nagy csarnokot emeltek, amely­ben az AUTÓKER-rel kötött megállapodás értelmében az évente mintegy tízezer, Szov­jetunióból érkező teherautót fogadják, készítik fel műsza­ki vizsgára. százalékán, az árpa vetés 18 ezer holdas jelentése szintén a munka csaknem teljes be­fejezését jelenti. Más a helyzet a rozsvetés­sel. mely megyénk egyes te­rületein fő gabonanövény­ként szerepel, tehát jelentős tétel. Itt a tervezett 55 ezer­ből mindössze 35 ezret ve­tettek el. vagyis 71 százalé­kát. Ha jó szakemberek irá­nyítják a mezei munkákat, nem is lesz több, mert októ­ber végén már kár a földbe tenni a rozs vetőmagját In­kább azon gondolkoznak most a termelőszövetkezetek, hogy a tervezett de be nem vetett rozsterületet búzával vetik be. Ez íg'v is helyes. Ami az őszi búzát illeti, 91 ezer holdat terveztek be­vetni vele, október közepéig 42 ezerrel' végeztek. 47 szá­zalék. A tiszaháti rizsföldeken javában folyik az aratás. Idér. mindössze 954 holdon volt rizs. ebből 767 holdat arattak le, tehát 80 százalé­kos a teljesítmény. A burgonyaszedós a jelen­tések szerint végéhez közele­dik: 46 ezer holdból 41 ezer kész, 87 százalék. Érdekés. hogy a burgonya, mely akár a fagyos földben is eláll, ennyire előrehaladott, ugyan­akkor a kukorica, mely saj­nos, igen sok helyen fagyve­szélyes víztartalommal kap­ta az első, október eleji hi­deg éjszakákat, tehát .szedé­se sürgető volna, alig halad előre. (Elvben decemberben is lehet kukoricát szedni, de nem ilyen féléretten megfa­gyottat.) A 110 ezer holdnyi kukoricából a szabolcsi gaz­daságok mindössze 31 ezer holdat törtek le, vagyis 28 százalékát az egésznek. (A termelőszövetkezetek adata még rosszabb, mindössze 2622 hold.) A eukorrépaszedés 2088 holdja 29 százalékot jelent, de ez önmagában nem jelent semmit, hiszen úgyis a cu­koripar utasításai szerint üte­mezik a szedést. A napra­forgó 15 ezer holdjából 8 ezer van letörve, vagyis 53 százalék. Végül egy pozitív adat: a silókukorica 91 százalékát levágták és a rendelkezésre álló 185 ezer köbméter siló­tér 80 százaléka meg van töltve téli takarmánnyal. A csarnok másik felében január 1-től a Csepel Autó­gyárnak fognak alkatrésze­ket gyártani. A szükséges gépeket a nyírbátori volt vastömegcikkipari vállalat­tól szállítják át november 15-től folyamatosan. Az al­katrészgyártás jövőre 15—20 millió forintos termelési ér­téket jelent, s újabb mun­kalehetőséget teremt Nyír­egyházán. Körülbelül 90 em­berre lesz szüksége a válla­latnak. Ukrán műszaki-tudományos delegáció Szabolcsban Budapest ötéves terve Előtérben: a lakásépítés — 8 milliárd közlekedésre rét. Újabb munkalehetőségek Tízezer teherautó Nyíregyházáról Nyíregyháza részletes rendezéséről tárgyalt a városi tanács vb Több kérdés megtárgyalása szerepelt a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága keddi ülésének napi­rendjén. A végrehajtó bízott- t ság megvitatta és elfogadta a I Móricz Zsigmond Színház | munkájáról szóló beszámolót. Megállapította, hogy a szín­ház tevékenysége sokoldalú, következetes és céltudatos. Változatos és színvonalas mű­sorokkal áll a városi és kör­nyékbeli lakosok rendelkezé­sére. Évenként 25—30 bemu­tatót láthat a közönség. Nyíregyházán nagy az ér­deklődés a színházi előadások iránt. A múlt színházi évad­ban 181 rendezvényen 96 500- an vettek részt. A városban legtöbbet vendégszereplő deb­receni Csokonai és Állami Déryné Színház művészei — a színház vezetőinek és dol­gozóinak közreműködésével — nyolc esetben találkoztak a közönséggel, illetve vettek részt színházi ankéton. A bérleti rendszer egyre na­gyobb területre terjed ki. Egy- egy előadásra alig van né­hány szabad hely. pedig az Állami Déryné Színház a ta­valyinál 20 előadással többet tart. Különösen néhány ter­melőszövetkezetben élnek az­zal a lehetőséggel, hogy a kul­turális alapból színházbérlet el váltanak, s ezzel jutalmazzák legjobb dolgozóikat. A végrehajtó bizottságot tá­jékoztatták a városfejlesztési terv harmadik negyedévének végrehajtásáról. A módosított fejlesztési terv bevételi ré­szének teljesítése meghaladja az időarányos részt is. A 269 millió forint fejlesztési prog­ram bevételi tervének teljesí­tésében már 83 százaléknál tartanak. Bár a felhasználás­ban, elsősorban a kifizeté­sekben elmaradás van, az 50 százalékos műszaki készültsé­gi fok azt jelenti, hogy az éves tervet nagyjából sikerül tel­jesíteni. Tájékoztató hangzott el a vb-ülésen a város általános és részletes rendezési tervéről is. Nyíregyháza általános rende­zési terve a vidéki nagyváro­sok közül az elsők között még az 1960-as évek elején elké­szült. Jóváhagyása után meg­kezdték a részletes rendezési tervek készítését. A város belterületét 21 szomszédsági egységre osztották fel oly mó­don, hogy az egységeket for­galmi útvonalakkal hatál-ol- ták körül és valamennyihez alapfokú közintézmény — óvoda, bölcsőde, általános is­kola stb. — tartozik. Mosta­náig 16 egységnek a részletes rendezési terve készült el, mindössze 5 maradt hátra, azokon is munkálkodnak. Végül a végrehajtó bizott­ság úgy határozott, hogy a városi tanácsot 1970. október 30-án délelőtt 9 órára jubi­leumi ülésre összehívja. A tanácsülés helye a megyei m- nács nagyterme. Az ünrr :)i megemlékezés mellett a ta­nácsülésen beszámolnak a harmadik ötéves terv lakás­építéséről, a város közműhá­lózatának fejlődéséről, tájé­koztatják a tanácstagokat a kisegítő Iskola és zeneiskola munkájáról. H. U A közlekedés- és postaügyi miniszter felhívása A közlekedés- és posta ügy i miniszter rendelkezésére a megyei szállítási bizottságok igénybe vehetik a közületek 2 tonnán felüli tehergépkocsi­jait. Az intézkedés hatására a feszült közúti fuvarozási hely­zet a megyékben némiképpen enyhült, a legfontosabb, ki­emelt szállítási feladatokhoz sikerült kocsit biztosítani. A múlt héten már 35 000 tonná­ra növekedett a közületi gép­kocsik teljesítménye. Az igényekhez képest ez a fuvarozási teljesítmény is kevés. A felmérések szerint a Volán-vállalatok naponta mintegy 1500—1600 teherautó- megrendelést kénytelenek visszautasítani. Ennek enyhí­tésére szervezték a két hét végi rendkívüli műszakot, amelyekkel lényegében pó­tolták a hét közben elmaradt szállításokat Ehhez hasonló akcióra hív­ta fel a közlekedés- és poéta- ügyi miniszter a megyei szál­lítási bizottságokat. A minisz­tériumokhoz és országos fő­hatóságokhoz felhívással for­dult a miniszter: október 24- én és 25-én, valamint október 31-én és november 1-én tart­sanak hét végi műszakot a közületi tehergépjárművek, a vállalatok bocsássák a közle­kedés rendelkezésére teher­autóikat. Valamennyi Volán fuvar­vállaló iroda kinyit ezeken a napokon, felveszik a közüle­tek, s a lakosság megrende­léseit. A fuvardíj a hét vége­ken is változatlan, s ez a gép­kocsit adó közületet illeti. A gépkocsivezetők és a rakodó- munkások bérét a Volán-iro­dák azonnal, közvetlenül kifi­zetik; szombati napokra órán­ként egységesen 15 forintot, vasárnapokra pedig óránként 20 forintot. A munkabért költségként felszámolják a kocsit adó vállalatnak, amely­nek béralapját azonban ez az összeg nem terheli. ’ A hét végi rendkívüli köJ zületi fuvarozási műszak le­bonyolításáról a megyei szál­lítási bizottságok a Volán­nal együttműködve gondos-; kodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom