Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

#. <am {Folytatás a? L oldalról) A gazdasági fejlődésnek nemcsak a gazdasági növeke­dés a mércéje, hanem a ha­ladó strukturális változás is. Ezért alapvető érdekünk az ilyen változások elősegítése. Ebben a szerkezeti változás­ban egyrészt a világszerte megnyilvánuló műszaki-tu­dományos forradalomnak, másrészt szocialista társadal­munk sajátos törvényszerű­ségeinek kell kifejezésre jut­nia. figyelembe véve érde­keltségű raket a nemzeti gaz­daságok fokozottabb össze­kapcsolódásában . Fokozatosan korszerűsítjük a termelőkapacitásokat A IV. ötéves terv gazdaság- fejlesztési programjában is előtérben állnak a strukturá­lis haladást szolgáló törekvé­seink. A terv ebben a vonat­kozásban két irányvonalat követ: nagyobb figyelmet szentel a meglévő termelőka­pacitások fokozatos korszerű­sítésére, mind a termékek, mind pedig a technológiai fo­lyamatok tekintetében, he­lyenként azok átrendezésével; ugyanakkor a központi erő­források jelentős részét meg­határozott strukturális fejlő­dés szolgálatába állítja oly módon, hogy kiemel néhány különösön aktuális fejlesztési célt. A IV. ötéves tervben jelen­tős eszközöket irányzónk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafel­használásunkban a szénhid­rogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 2l százalékra növekedett 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti a la­kosságot is, hiszen ez azt je­lenti hogy a tervidőszak ve­gére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. Kényelmeseb­bé kulturáltabbá válik ezál­tal’ a lakások nagy részének h ©ellátása. A villamosenergia­termelés és a szénhidrogének kitermelése és (elhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amennyit a III. ötéves térv időszakában erre a célra for­dítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentősé­gű együttműködés bővítésé érdekében megépül a Barát­ság kőolajvezeték második vonala. Tovább folytatjuk a mű­anyagipari fejlesztést. Ez az­zal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználok területén viszont a költsége­ket csökkentő, vagy verseny­képesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük mű­trágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tud­juk növelni az egységnyi földterületre számított ter­melőmunka eredményességet. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított mű­anyagok mennyisége megkét­szereződik, összetétele korsze­rűbbé válik, a műtrágyater­melésünk hatóanyagban pedig HZ 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, te­hát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve az 1 hektárra jutó fel- használás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagvona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépíté­sét, amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy sze­repet játszhat. Ezért arra tö­rekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. A nemzetközi, mindenek­előtt a Szovjetunióval való együttműködés és a hazai ter­melésnövekedés alapján a je­lenleginél mintegy 30 száza­lékkal több aluimímiumíém áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán körülbfelül 70 száza­lékkal növekszik a félgyárt­mányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben érté­kesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. 1975-re évi autóbuszterme­lésünk meghaladja a 10 000 darabot és így a tervidőszak­ban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gép­iparunk Európa egyik legna­gyobb autóbusz-exportőrévé fejlődik. Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlő­dés lesz a jellemző. A legfon­tosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmány­struktúrát, a technológiát, nö­velni a termelés műszaki szín­vonalát. Ez a terv irányvona­la, mert ez a hatékonyság ja­vításának legfontosabb felté­tele. A korszerű gépipari terme­lés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST -országok összefogásával a számítás­technikai eszközök termelésé­nek és felhasználásának terü­letén hajtunk végre. Figye­lem^»: véve a részvevő válla­latok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beru­házási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975- re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika szé­les körben, történő alkalma­zásában a tudományos kuta­tás és a gazdaság irányi lás te­rületén. 34 milliárd az építőipar fejlesztésére Az építőipari teljesítőképes­ség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag- iparban. valamint az építési technikát szolgáló egyéb fej­lesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kéthar­maddal nagyobb. mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában fel­használtunk. Ugyancsak kiemelkedő je­lentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelő- kapacitás bővítésének és kor­szerűsítésének programja, va­lamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentő­sek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás haté­konysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állatte­nyésztés további fejlesztésé­nek több milliárdos program­ját indítjuk meg a tervidő­szakban. A szükségletek változásával összhangban javítjuk a ve­tésszerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agro­technika fejlesztésével to­vább kívánjuk növelni a ter- ■aéshozaimoikait. A kenyérga­bona-kérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesz­tésének fejlesztése került. Gyors ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvo­nalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A IV. ötéves tervben út­építésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd fo­rintot irányzunk élő. A javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzem­anyagtöltő állomások hálóza­tának bővi tésére, a terv a vál - Lalati pénzeszközök kiegészí­tésére 3,3 milliárci forintot irányoz elő. Megfelelő figyelmet fordí­tottunk a hírközlés helyzeté­nek vizsgálatára. Arra töre­kedtünk, hogy gazdasági erő­forrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevően fejlődjünk. Befejezzük a jász- ágoi 500 kW-ós rövidhullámú rádióadó építését, Uj urh- adók létesülnek a rádióműso­rok véted lehetőségeinek ja­vítására, valamint önálló urh-műsor sugárzására. Megkezdjük a második, szí­nes vételt i$ biztosító televí­zióműsor sugárzását. Jelentő­sem, mintegy 250 ezer állo­mássá! bővítjük a telefonhá­lózatot. KÉT JT -MA GYAKORSA * ff ----------------------------­TWO oVtíber I. Az infrastruktúra fejleszté­se terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfele­lő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kor­mányunk a IV. ötéves terv­ben is fokozott figyelmet for­dít erre a területre és. a terv­időszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvé­delmi berendezésekre, regio­nális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- ós közműépítésekre. A tervidőszakban az álta­lános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdeké­ben 2500 osztálytermet épí­tünk és 400 osztálytereim épí­tésével bővítjük a középisko­lai hálózatot. A felsőfokú ok­tatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint berulwzákt biztosítunk. Számottevő a fejlődés a?■ egészségügy területéin is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvo­si órák száma napi 6900-zal növekszik ós 550 új orvosi körzet lélesül. A tudományos kutatás és a műszaki fej­lesztés céljait öt év alaí. mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több, mint másfélszerese a III. öteves terv időszakában felhasználl összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszáki fejlesz­tésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2.4 százalékról 2,8 szá­zalék!— — -n-rJ'k. Szoros egy ült működés a szocialista országoknál Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk viszonylag kis mérete és hazai nyers­anyagbázisunk korlátozottsá­ga mellett erőfeszítéseinket szükségszerűen koncentrál­nunk kell. Ezért szorosabban kell bekapcsolódnunk a nem­zetközi gazdasági életbe, to­vább erősítve együttműködé­sünket a szocialista országok­kal, de bővíteni törekszünk áruforgalmunkat a nem szo­cialista országokkal is. A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagy jelentősé­gű kormányszíntű meg­állapodások születtek, ame­lyek elősegítik, hogy nyers­anyagellátásunk több prob­lémáját hosszabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjet­unióval például együttmű­ködünk egyes fontos nyers­anyagok kitermelésében, a Bolgár Népköztársasággal megállapodtunk a szódagyári beruházásban való részvétel­ről, a Lengyel Népköztársa­sággal kénszállításokra vo­natkozó megállapodás szüle­tett. A KGST XXIII. és XXIV. OlS/ázmilliími Tisztelt országgyűlés! Az ötéves tetv előifányó/: za mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gaz­daságpolitikai céljaink eléré­séhez szükségesek. A terv­időszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben ha­tároztuk meg . népgazdasá­gunk beruházási teljesítőké­pességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal. mintegy 30 százalékkal több mint amennyit a III. ötéves terv­időszakban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy népgazdaságunk, nak milyen fontos érdeke fű­ződik ahhoz — és gazdaság- fejlesztési céljaink megvaló­sulása szempontjából is döntő jelentőségű —. hogy a beruházási tevékenység va­lamennyi fázisában megjavít­suk munkánkat. Különösen három irányban kell fokozni erőfeszítéseinket: — A beruházási tevékeny­ségben a tervek alakulását a kivitelező-képesség növeke­désével összhangban kell sza. Az életszínvonal ülésszaka nagy jelentőségű határozatokat hozottá KGST- országok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztésé, ről. Pártunk és kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását ob­jektív szükségszerűségnek tekinti és érdekelt megva­lósításában. Ebben a munká­ban továbbra is aktívan részt kívánunk venni. Ezeket a tényezőket figye­lembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszak­ban külkereskedelmi árufor­galmunk a szocialista orszá­gokkal mintegy 50 százalék­kal bővül, ezenbelül a forga­lom fejlődése a KGST-orszá- go’ckal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazda­sági kapcsolatainkat a fejlő­dő országokkal és a fejtett tőkésországókkal is A kap­csolatok bővítésének előfel­tétele itt is a kölcsönös elő­nyök biztosítása. Az árufor­galom bővítése mellett foko­zottabban törekszünk a vál­lalatok közötti termelési koo. perációk létrehozására és a műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésére. beruházásokra bályoznunk, ugyanakkor a ki­vitelezői kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészí­tését és a kivitelezés szer­vezettségét magasabb színvo­nalra kell emelnünk. — A beruházási erőforrá­sok megoszlásában a terve­zett arányváltoztatásokat kö­vetkezetesen kell érvényesí­tenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván ten. ni. Az intézkedések alapvoná­sa, hogy a jövőben — szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül ter­helik, — következetesebben sze­rezzünk érvényt a kormány­színtű beruházások színvona­las és felelősségteljes előké­szítésére vonatozó előírása­inknak, — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitá­sok gyorsabban fejlődjenek. alakulása 1975-ig Tisztelt országgyűlés! A benyújtott törvényjavas, lat és az Indokolás a gazda­ságfejlesztés feladatai mel­lett összefoglalóan tartal­mazza az életszínvonalra vo­natkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tenni­valókat. Az életszínvonal, azélétkö- rülmények változását termé­szetesen nem lehel csak a tervszámok alapján meg­ítélni, hiszen számos olyan oél elérésére is törekszünk, amelyek a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. A IV. ötéves tervben élet­színvonal-politikánk fő tö­rekvése. hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb tel­jesítményekkel arányosan nö­vekedjék a dolgozók jöve­delme, tovább javuljon a szociális-egészségügyi ellá­tás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismereteik elsajátí­tására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fo­gyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növel­ni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskeres­kedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használ­tok fel az életszínvonal eme­lés'.“ érdekében, mint koráb­ban Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fej­lesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III, ötéves tervidő­szakhoz képest. A következő öt évben összesem mintegy 400 ezer, ebből állami erő­forrásból 180—200 ezer lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városok­ban létesül. Gazdaságpolitikánk alap­elve, hogy a jövedelempoli­tikának, az elosztási rend­szernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termeié- kenyégre. Ezért arra törek­szünk, hogy a reálbérek nö­vekedése viszonylag gyors le­gyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25— 27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányoz­za elő. A keresetek tekinte­tében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőtel­jesebbem és differenciáltab­ban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jel­lege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Cél: a családi jövedelemszóródás mérséklése Ennek a fontos követel­ménynek az érvényesítése mellett életszínvonal-politi­kánknak továbbra is fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jöve­delemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetősége­inkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartá­sához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrek­ciót hajtunk végre és tovább növeljük a családi pótlék ösz- szegét. Emellett a bár- és ár­politika útján — feltételezve a munka hatékonyságának előirányzott javulását — ga­rantáltan biztosítani kíván­juk, hogy a reálbérek és reál- jövedelmek a tervezett mér­tékben emelkedjenek. Gazdaságpolitikánknak to­vábbra is fontos vonása ma­rad a teljes foglalkoztatás biztosítása. Szükséges azon­ban hangsúlyozni, hogy a munkaerő-gazdálkodásban ma­gasabb színvonalú és a tár­sadalom érdekeivel jobban összhangban álló gyakorlatot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy a tervidőszakban folytatódni fog az áttérés a 44 órás mun­kahétre a népgazdaság mind­azon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Ezt fontos politikai és társa­dalmi kérdésnek tekintjük. Ami a fogyasztói árpoliti­kát illeti: alapvető követel­ménynek az árstabilitás biz­tosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdasági realitással, hogy a fogyasztói árrendszer és az árarányok nem merevíthetők meg hosz- szú időszakra és azokat a rá­fordítás alakulása, a társadal­mi megítélés, valamint a ke­reslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korsze­rűsíteni kell. Lesznek áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sért­heti a tervben előirányzott reáljövedelem- és reálbérnö­vekedést. Állami támogatás az ipar leruleti lej leöléséhez Tisztelt országgyűlés! Az ipar területi fejlesztésé­nek irányelvei az új tervidő­szakban nem változnak, de következetesebben kívánjuk érvényesíteni a gazdasági ha­tékonyság követelményeit. Ennek megfelelően az ipari­lag fejlett területeken az in­tenzív fejlesztést támogatjuk, míg a megfelelő adottságok­kal és tartós munkaerő-tarta­lékkal rendelkező körzetek­ben elsősorban a munkaigé­nyes iparágak fejlesztését szorgalmazzuk. Az iparilag fejletlenebb te­rületeken preferált fejlesztési zónákat jelöltünk ki. Ezek az előnyben részesített területek mintegy 1,4 milliárd forint beruházási támogatást kap­nak a költségvetésből és to­vábbi 800 millió forintot fordí­tunk budapesti üzemek vidé­ken történő kapacitásfejlesz­tésének támogatására. Ezen túlmenően a kormány csak­nem 1 milliárd forinttal tá­mogatja — ahol az indokolt — a bányászkörzetek termelé­si szerkezetének átalakítását. A tervidőszakban tovább folytatódik az ipar területi koncentrációjának és a na­gyobb ipari centrumok kie­melt fejlesztése is. A nagy- beruházások, a központi fej­lesztési programpk és a vál­lalati saját forrásból történő beruházások eredményeként fokozódik az egyes körzetek ágazati specializációja. Azzal számolunk, hogy a mezőgazdaság is mind üte­mét, mind szerkezetét tekint­ve differenciáltan fog fejlőd­ni. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező te­rületeken a terv a termelés intenzív irányainak erősödé­sével, a kereslethez jobban igazodó termelési szerkezet kialakulásával számol. A ked­vezőtlen adottságú területe­ken viszont a kisebb eszközi­gényű termelésszerkezet kia­lakítása és a racionálisabb földhasználat támogatása a feladat, Nyíregyháza a dinamikusan fejlődő városok között Tovább folytatódik az ur­banizáció és a városok lélek- száma, számításaink szerint, mintegy 260—280 ezerrel nő. Legdinamikusabban az a 9 vidéki város fejlődik — Mjs- kolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Nyír­egyháza, Szombathely, Szol­nok —, amely egyben az iparfejlesztés nagyobb vonzá­si centruma is. Ezentúl azon­ban számos más városunk is szépen fog fejlődni. Mintegy 30 település városiasodását gyorsítjuk, kifejlesztve ará­nyosan elhelyezett kis és kö­zépvárosok hálózatát. A több községet ellátó alapfokú Ln- tézmények fejlesztésével foly­tatódik a falukörzetközpon­tok kialakítása, a külterületi népesség csökkenése, a ta­nyarendszer fokozatos vissza­fejlődése. A tervidőszakban tovább folytatjuk az egyes kiemelt idegenforgalmi és üdülőterü­letek fejlesztését. Különö­sen a Balaton és a Velencei- tó környékének fejlődése gyorsul meg. Az elkövetkező 5 évben a Balaton-vidék fej­lesztése érdekében mintegy 5—6 milliárd forint, a velen­cei üdülőövezet fejlesztése érdekében pedig kb 1 milli­árd forint értékű beruházás valósul meg. A lakosság életkörülmé­nyeinek területi alakulásét a termelőerők területi válto­zásának eredményeként ki­alakuló foglalkoztatási hely­zet és a jövedelempolitikai célok, továbbá a lakossági infrastukturális ellátás terű- leti fejlődése határozza meg. Ennek eredményeként a la­kás-kommunális ellátásban számottevően csökkenni fog­nak a területi különbségek és az egészségügyi, szociális, va- lamint kulturális ellátás te­rén is mérséklődnek a terüle­ti színvonalkülönbségek. A IV. ötéves terv terület- fejlesztési céljai alapján reá­lis az a várakozás, hogy 1975 körül országunk egyik terüle­tét sem jellemzi majd kirívó elmaradottság sem a jövedel­mi viszonyokban, sem a fog­lalkoztatásban és ennek alap­ján fokozatosan rátérhetünk a területi fejlesztés további nagy jelentőségű feladatainak megvalósítására: a falusi és a városi életkörülmények­ben még meglévő lényeges különbségek megszüntetésé­re. Tisztelt országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy s tervjavaslat reálisan megítélt gazdasági valóságra épül, s benne megfelelően j\á kifeje­zésre népgazdaságunk jelen­legi fejlődési szakaszának lé­nyege és sajátossága. (Bolytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom