Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
XXVn. EVFOLTAM. 214. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 12, SZOMBAT LAPUNK TA*TALlMfABŐLf Lakásépítés világszínvonalon (3. oldal) Mit eszünk a télen? (5. oldal) Váratlan idegenforgalom (5. oldal) Amorügyi hivatal (5. oldal) A beruházások többségbe lakás Vita a negyedik ötéves terv tanácsi előirányzatairól — Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben tír. Papp hajósnak, a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének vezetésével pénte. ken a Parlament Gobelin- termében értekezletet tartottak a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Elsőként Vályi Péter pénzügyminiszter adott részletes tájékoztatót a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról, illetve a tanácsi gazdálkodás rendszeréről. Vályi Péter a továbbiakban áttekintést adott arról a munkáról, amellyel a negyedik ötéves terv egészére vonatkozó szabályzókat kialakították. Elsősorban azt kellett eldönteni — mondotta —. hogv az új szabályzók a következő teljes ötéves tervidőszakra, vagy csupán annak kezdetére legyenek érvényesek. Magyarán: meg kellett határozni, hogy a kialakított szabályzók mennyiben legyenek hosszabb távra is hatóak, s mennyiben „menet közben” változtathatók. Végül azt az álláspontot fogadták el, hogy bizonyos alapelvek legyenek konkrétak és állandóak, míg a szabályzók más összetevőit a kormány a gazdasági helyzettől függően változtathassa. Ami a tanácsokat illeti — folytatta a miniszter —, önállóságuk a következő években tovább bővül, s érdekeltebbek lesznek területük gazdasági fejlesztésében. A mostani periódus különösen fontos, hiszen a gazdasági re. formot a harmadik ötéves terv közepén vezették be, így elsőként csak most, a negyedik ötéves tervidőszakra készíthetnek a tanácsok öt évre szóló pénzügyi tervet. A negyedik ötéves terv tanácsi előirányzatairól készített munkaanyaghoz Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Hangsúlyozta: a népgazdaság negyedik ötéves tervét — így a tanácsi terv- javaslatot is — az ország- gyűlés őszi ülésszaka hagyja jóvá véglegesen. A tervjavaslatban foglaltak szerint a következő öt esztendőben a tanácsi beruházások növekedése több mint 70 százalékos lesz, ugyanakkor a nép- gazdasági színtű beruházások volumene csak 30—32 százalékkal haladja majd meg a harmadik ötéves tervben beruházásra fordított összegeket. A tanácsi beruházások alapvetően infrastrukturális fejlesztési célokat szolgálnak: elsősorban a lakásépítés, víz-, csatorna-, közmű- fejlesztés, s.7 egészségügyi és kulturális ellátás javítása, valamint a helyi közlekedés és városgazdálkodás fejlesztése a feladat. A tervjavaslat a tanácsi beruházások több mint 70 százalékát lakásépítésre, körülbelül 10 százalékát pedig a lakásépítéssel összefüggő közműfejlesztésre irányozza elő. A lakásépítési programmal összhangban a víz- és csatornaellátás fejlesztésére mintegy 122 milliárd forintot terveznek. A terv összesen mintegy 2500 új általános iskolai tanterem és több mint 9000 diákotthoni hely megépítésével számol. (Mindenekelőtt Bács-Kiskun, Borsod, Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs és Veszprém megyében.) A tervjavaslat az óvodai helyeket több mint 38 000-rel kívánja növelni, mindenekelőtt ott, ahol az ellátottság az átlagosnál alacsonyabb. Az értekezlet dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének zárszavával ért véget. A mezőgazdaság időszerű feladatai Megyei tanácselnök-helyettesek értekezlete Pénteken a mezőgazdasági kiállítás fogadótermében a mezőgazdasági munkák helyzetét és az őszi betakarítással kapcsolatos feladatokat vitatták meg a megyei tanácsok vb-eln ölthelyettesei és élelmiszer-gazdasági osztályvezetői. Az értekezletet dr. Dimény. Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg. Elmondotta, hogy a késői kitavaszodás és a kedvezőtlen nyári időjárás miatt a betakarítás és az őszi munkák rendkívüli mértékben összetorlódtak, ezért a következő hetekben a lehető legjobb munkaszervezésre van szükség a mezőgazdasági nagyüzemekben. A kintiévé termés gyors és veszteség- mentes betakarítása bizonyos fokig még ellensúlyozhatja a gyengébbre sikerült gabona- termést. Egyetlen év tapasztalaté - bői nem szabad messzemenő következtetést levonni — mulatott rá a miniszter — a gabonatermesztésnek megvannak a gazdasági feltételei, ennek a termelési ágazatnak jövője is van és a kalászosokkal érdemes hosszabb távon foglalkozni. Ezután dr. Soós Gábor, a miniszter első helyettese a tébmelés helyzetéről adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a szántóföldi növényeknél az ár- és a belvíz 700 ezer holdas területen pusztított, ami az ország szántóterületének 9 százalékát teszi ki. A mező- gazdaság bruttó termelésének 4—4,5 százaléka kerülne le erről a területről, tehát jelentős a kiesés. Ilyen kiesés mellett — miután a felvásárlás is lemaradt a tavalyihoz képest — a belső ellátás biztosítása szükségessé teszi, hogy hozzányúljanak a tavaly felhalmozott tartalékhoz. A most felhasznált készleteket azonban jövőre „vissza kell tenni’*, mert a tartalékképzés a kiegyensúlyozott ellátásnál nélkülözhetetlen. Apró Antal látogatása Szekszárdon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese pénteken Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd a megyei pártbizottság aktívaülésén — K. Papp J ózsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának megnyitóját kővetően — az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a megye párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetőit Ezután a megye vezetőinek társaságában megtekintette a Babits Mihályról elnevezett szekszárdi új megyei művelődési központot Az igazságügy-miniszter sajtótájékoztatója Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter pénteken a Parlament delegációs termében a választójogi törvény módosítására kidolgozott törvényjavaslatról tájékoz, tatta a sajtó képviselőit A törvényjavaslat várhatóan az országgyűlés legközelebbi ülésszakán kerül napirendre. Az ország legnagyobb almáskertjeiben, Szabolcs-Szat- már megyében a fehéralma szüret után megkezdték a téli alma szedését. A Balkányi Állami Gazdaság kertjeiben eddig 300 vagon szép pirosra érett almát szedtek le. Bek Emil felvétele Értékelték a tsz-ek versenyét A szatmári gazdaságok legjobbjai A Szatmár-beregi Tsz-ek Területi Szövetsége elnöütsé- ge jóváhagyta — a szövetségi versenybizottság előterjesztése alapján — az 1969. évi termelési verseny helyezéseit és jutalmazásait. Megállapította, az 1969. évi termelési versenyhez 58, a szövetséghez tartozó gazdaság csatlakozott. A verseny eredményét — a TOT által javasolt „útmutató” szerint — értékelte és „rangsorolta” a szövetségi versenybizottság. Három kategóriá/t állapítottak meg: 3000 holdon felüli, 3000 holdon aluli és speciális kategóriát. Az első kategóriában (3 ezer holdon felüli gazdaság) első helyezést az ököritófülpösi Szamos menti Tsz ért el 14 065, másodikat a szamos- szegi Dózsa Tsz 11 194, harmadikat a vállaji Rákóczi Tsz 10 795 elért pontszámmal. A második kategóriában (3 ezer holdon aluli gazdaság) az 5 legjobb helyezést fogadták el díjazásra. Ezek sorrendje: pátyodi Kossuth 12 652, tiborfzállási Uj Élet 12 402, nagydobosi Petőfi 10 501. fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád 9729, vámosatyai Lenin 9249 pontszámmal. A speciális kategóriában az első két helyezést a sza- mosújlaki Vj Élet Tsz és a szamostatár falvi Ady Tsz érte el. Országos értékelésben a szövetség termelési versenyben részt vett gazdaságai nem értek el kitüntetéssel járó helyezéseket. Ellenben a területi kategóriánként a legjobb helyezéseket elért szövetségi taggazdaságokat a megyei tanács vb-elnökének határozata szerint díszoklevél és pénzjutalom adományozása illeti meg. így az első kategóriában az öiköritófülpösi Szamos menti Tsz 15 ezer, a második kategóriában a pátyodi Kossuth Tsz 10 ezer, a speciális kategóriában a szamosújtaki Uj Élet Tsz 5 ezer forint jutalmat kap. A díszoklevelek és a pénzjutalmak átadására e hónapban kerül sor. A szövetség elnöksége _ a versenybizottság javaslatára — hét, a versenyben jó helyezéseket elért tagszovetke- zetnek szavazott meg elismerő oklevelet és egyenként 5 ezer forint pénzjutalmat Ezek a gazdaságok: szamos- szegi Dózsa, vállaji Rákóczi, tiborszállási Uj Élet, nagydobosi Petőfi, fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, vámos- atyai Lenin és (speciális kategóriában) a szamostatár- falvi Ady Tsz. E közöz gaz-: daságok részére az oklevelek és pénzjutalmak átadása mir augusztus hónapban megtörtént. A MŰSZAKI HÓNAP KERETÉBEN Tanácskozás a korszerű anyagmozgatásról Hazánkban az anyagmentes termelési költségnek harminc százalékát képezi az anyag- mozgatásra fordított kiadás. Az országban évenként hozzávetőlegesen kétmilliárd torma anyagot mozgatnak meg, s egymillió embert, az aktív dolgozók igen tekintélyes " részét foglalkoztatják ezzel a nehéz fizikai munkával. Ezek a tények indokolják leginkább az anyagmozgatás korszerűsítésének szükségességét Erről a témáról tanácskoztak pénteken Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei műszaki hónap 13. rendezvényén, amelyen Polhammer Győző, a Budapesti Anyagmozgatási Csomagolási Intézet főosztályvezetője tartott vitaindító előadást Többek között szólt az anyagmozgatás korszerűsítésének fontosságáról, feltételeinek megteremtéséről, a fejlesztés elveiről. A korszerűsítés legfőbb követelményei közé tartozik a gazdaságosság, a termel ékenység emelése, az áru minőségének óvása és nem utolsósorban a nehéz fizikai munka kiküszöbölése s ezáltal az anyagmozgatással foglalkoztatottaik számának csökkentése. Lehetőleg törekedni kell az egységesítés, az építőszekrény-elv megvalósítására, azaz olyan anyagmozgató gép családok kialakítására, amelyek kisebb speciális gépek kiegészítésével csaknem mindenütt használhatók: Vannak a fejlesztésnek olyan alapelemei, amelyeke* minden üzemben, területen érdemes és szükséges figyelembe venni. Ilyenek: az anyagmozgatása műveletek, a mozgatási útvonalak, az élőmunka csökkentése, a szintkülönbségek lehető kiküszöbölése. A fejlesztésnél főként két területre kell az erőket összpontosítani. Az egyik a komplex raktári gépek, a másik az üzemi belső anyagmozgató gépek kialakítása. Utóbbinak előállításában a jövőben igen nagy szerep jut a Hajtómű- és Felvonógyár nyíregyházi gyárának, amely angol cégtől szerzett licenc alapján kezdi meg a konvojotok gyártását. A legalkalmasabb anyag- mozgató gépek gyártása mellett fontos feladat a megfelelő szellemi kapacitás, a hozzáértő műszaki és gépeket irányító szakemberek biztosítása és az eszközök, berendezések, információk megszerzése, széles körű ismertetése. Mind a műszaki emberek továbbképzésében, mind a jó tapasztalatok elterjesztésében a különböző tudományos egyesületek is sokat tehetH ivek. VILÁG HOLETÁfiJAI, EGYESÜLJETEK!
