Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

KXVíl. ÉVFOLYAM. 211. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 9, SZERDA LAPTTNK TARTALVf/vBOf^ Lesz tető télre (3. oldal) Olvasóink írják (4. oldali Békekölcsön-sorsolás (5. oldal) Az adományok dézsmálói (8. oldal) Alkotó viták Aligha van szemléletesebb példa egy-egy pártalapszer- vezet eleven, életszerű vagy szürke, sablonos munkájára, mint az éppen ezekben a he­tekben zajló taggyűlések. Ahol igyekeznek megragadni a munkahely leglényegesebb, legproblémásabb tennivalóit, s a vezetőségválasztó taggyű­lés elé tárni, ahol kíván­csiak a tagság véleményére, sőt, olyan helyzetet teremte­nek, hogy minden érdemle­ges megjegyzés felszínre jöj­jön, ott nagyon valószínű, a napi munka sodrában, a hét­köznapok egyformának tűnő sorában 's hivatása magas­latán áll a pártszervezet. Szinte felesleges, mégis szük­séges megemlíteni a másik végletet is, a „sarkosra” ke­rekített, a problémákat csak léiig kimondó, vagy éppen elkenő beszámolókból követ­keztetni lehet a pártszervezet erőtlenségére, munkastílu­sára is. Ismert igazságok ezek, nem nehéz példákat találni rá­juk a megye pártszervezetei­nek háza táján. Hisz a párt- szervezetek nem légüres tér­ben dolgoznak, az adott munkahely légköre, kedvező, vagy egyenesen rossz klí­mája jellemző lehet a párt- alapszervezet életére is. Mindez éles vonalakkal raj­zolódik ki a kommunisták helyi parlamentjeinek vi­táin. Megmutatja, hogy va­lóban a gondok gyökerét igyekeznek-e bogozni, vagy részletkérdéseket, esetleg közömbös dolgokat hoznak előtérbe a valóságos és min­denkit érintők helyett. Ha még teljes kép nincs is a vezetőségválasztó és azt elő­készítő taggyűlésekről, meg­állapítható, zömében gondo­san, őszintén vetettek szá­mot a kommunisták munka­helyük, környezetük, önma­guk feladataival. Nem elég azonban megál­lapítani hogy például a nyíregyházi pártalapszerve- zetek eddigi taggyűlésein a tagság 78,5 százaléka vett részt, 21—22 százalékuknak volt mondanivalója, vélemé­nye. Ez önmagában még nem jelzi a tartalmat, az elemző, kritikus szándékot, a tag­gyűlések színességét, eleven­ségét. Márpedig a taggyűlé­sek többségére ez volt jel­lemző. Nem állóképet festet­tek, hanem a kollektív böl­csesség alapján bíráltak és buzdítottak. A legtöbb he­lyen a partcsoportok szür­ke, eseménytelen, nem kezde­ményezőképes szerepe volt a kifogások tárgya. Persze, ezt sem valami sorscsapásból eredeztették a felszólalók; életszerűen bizonyították, csak ott van ilyen állapot, ahol a pártvezetőség nem veszi komolyan a pártcso­portok hivatását, nem érzi a súlyát. Holott köztudott, hogy a pártélet egyik alapja a pártcsoportok pezsgő élete, ahol a kommunisták véle­ményt cserélhetnek a mun­kahelyi gondokról, bajokról, magatartásbeli problémák­ról, tájékozódhatnak kényes­nek vélt kérdésekről, ame­lyek jobb híján a folyosón és olykor elferdítve gyűrűz­nek tovább. A még mindig kísértő sab­lonokra is felhívták a figyel­met a kétéves munkát elem­ző, összegező taggyűlések. Igaz, hogy kevés olyan tag­gyűlési beszámoló volt, ahol háromnegyed részben a kül- és belpolitika időszerű, de általánosan megfogalmazott kérdései jellemezték a tag­gyűlést. Olyan példa is ke­vés van, mint a Hajtómű­IV. ötéves tervben: Növelik a kereskedelem hálózatát és forgalmát Megyei tanácskozás Nyíregyházán Kereskedelmi tanácskozást tartottak kedden délelőtt Nyíregyházán, a megyei ta­nács nagytermében, amely­re a szabolcsi kereskede­lem képviselőit, vezetőit hív­ták meg. A tanácskozáson — amelyen megjelent Végh János, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese is — dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese egészítette ki szó­ban az írásban már előre kiadott tájékoztatót. Az előadást vita követte. A kereskedelmi szakembe­rek részletes információt kaptak azokról a célokról és feladatokról, amelyeket az ágazat vezetése a megyei pártbizottság és a Belkeres­kedelmi Minisztérium irány­elveinek alapján a szabolcsi kereskedelem IVi ötéves ter­vére kialakított. Alaposan elemzi a tájé­koztató a III. ötéves terv folyamán kialakult tenden­ciákat és a terv várható tel­jesítését. Eszerint a megye kereskedelme messze túltelje­sítette a III. ötéves terv elő­irányzatait és az 1970-es áru­forgalom 71 százalékkal haladja meg az 1965. évit. A megye kiskereskedelme az eltelt öt év alatt alaposan megváltozott. E tervidőszak­ban több fejlesztés történt, mint a korábbi húsz évben együttesen. A kiskereskedel­mi hálózat alapterülete 21, a vendéglátásé 14 ezer négy­zetméterrel nőtt. Szinte va­lamennyi településen épült új üzlet Az áruforgalom alakulásá­ban a IV. ötéves tervben feltehetően nem fogjuk elér­ni az eddigi ütemet. A me­gye kereskedelmi forgalma 1975-re az elmúlt ötévi 5 milliárd 371 millióról 8 mil­liárd 600 millióra Növekszik, s ez hatvanszázalékos javu­lásnak felel meg. Ez a hat­van százalék még mindig másfélszerese az országosan tervezett kereskedelmi for­galomnövekedésnek. Részletesen foglalkozik a tájékoztató és a beszámoló azzal, hogy miként alakul majd az árualap egy ilyen hatalmas forgalom lebonyo­lításához. Vizsgálja a sze­mélyi feltételek javításának lehetőségeit és a közgazdasá­gi szabályozók várható hatá­sát. Ezután a hálózatfejlesztés főbb céljait határozza meg. Közli a tájékoztató azt is, hogy miiven fejlesztések szá­míthatnak állami támogatás­ra. Eszerint főként a nagy területű áruházak építésé­ben, a gyors és az olcsó ét­kezésben segítő önkiszolgáló éttermek létesítésében, to­vábbá az ellátatlan területek kereskedelmi fejlesztésében segít — nem számítva a raktárépítéseket —®az állam. Hogy kik kapnak támoga­tást? Mindig azok, akik a legjobb teltételeket kínálják. A megye kereskedelmi ve­zetésében kezd kialakulni egy figyelemre és dicséretre méltó módszer a vállalatok, szövetkezetek munkájának befolyásolására, orientálá­sára. Most m,ár sokadszor adtak ki tájékoztatót, prog­nózist vagy bármiként ne­vezhet komplex informá­ciót az itt dolgozó vállala­tok vezetői részére. Ez a mostani részben tá­jékoztat, részben pedig mód­szereket ajánl, amiket a vál­lalatok felhasználhatnak sa­ját ötéves terveik elkészíté­sénél. A kereskedelmi irá­nyítás összegyűjtötte mind­azokat a tényezőket, várha­tó fejlődési irányokat, ame­lyeknek ismerete szükséges a vállalati tervek elkészíté­sénél. Ezekben persze ma még sok a bizonytalansági tényező, a ;,ha”, hiszen nin­csenek még pontos adatok más ágazatok fejlesztéséről (másutt is most folyik a ter­vezés) és még most dolgoz­zák ki az új közgazdasági szabályozókat is. Alapvetően azonban ezek már nem változtathatnak a most kiadott tájékoztató lé­nyegén. Ez az ajánlás egy jó alap, amire bármelyik ke­reskedelmi vállalat építheti saját ötéves tervét. Most már a vállalatokon a sor, hogy mindenütt megfontol­tan és körültekintően meg­határozzák fejlesztési kon­cepcióikat, gazdasági mun­kájuk stratégiáját. Hogy ez a terv jól sikerüljön. ah­hoz megkaptak minden se­gítséget. Egy jó terv, viszont sikeres új tervidőszakot eredményezhet. Újfajta gondokról volt tehát szó kedden dél­előtt a kereskedők ta­nácskozásán, a középtávú tervkészítésről, hiszen ezt eddig a felügyeleti szerv ad­ta meg. s nem a végrehaj­tóknak kellett kimunkál­niuk. (kun) ff Kedden megnyílt az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Lusaka: Kedden délelőtt Kaunda zambiai elnök 17 államfő, 12 miniszterelnök és sok más vezető' politikus jelenlétében nyitotta meg az el nem köte­lezett országok harmadik csúcsértekezletét. Hangoztat­ta, hogy a mostani csúcsérte­kezlet célja a .függetlenség, szabadság és igazságosság erősítése, a fejlődő országok gazdasági önállóságának fo­kozása, a még gyarmati ura­lom alatt levő területek tel­jes felszabadítása, az el n m kötelezettek mozgalmának .3 az v-vto- nek erősítése — KOMMENTÁR A lusakai csúcs Viszonylag hosszú idő után fordul ismét a neVnzetközi figyelem egy afrikai város felé, hogy az érdeklődés tár­gya nem függ össze közvetle­nül a közel-keleti krízissel. A zambiai fővárosban, Lu- sakában megnyílt az el nem kötelezett országok államfői­nek csúcstalálkozója. A magas színtű találkozó jelentősége több szempont­ból is vitathatatlan. A két nagy katonai-politikai szö­vetségi rendszeren, a Varsói Szerződés szervezetén és a NATO-on kívülálló országok népessége a földkerekség la­kosságának jelentős hányadát képviseli. Ez önmagában sem figyelmen kívül hagyható té­nyező, hiszen a nemzetközi közvélemény egyik, számban is súlyos szektoráról van szó. A konferencia fontosságát fokozza az a tény. hogy az el nem kötelezettség — bizo­nyos kivételektől eltekintve — jórészt csak szerződési és semmiképpen nem eszmei­politikai pártatlanságot je­lent. A lusakai konferenciát üdvözlő szovjet sajtó nem véletlenül mutat rá. hogv az ott képviselt országok több­sége semmiképpen nem pár­tatlan korunk olyan nagy kérdéseiben, mint a világbé­ke. a nemzeti függetlenség és az imperialista gyarmat- birodalmak maradványai el­len vívott küzdelem. A résztvevők nagy há­nyada olyan országokból ke­rül ki, amelyek nemrég még maguk is gyarmatok voltaic, a szó fizikai értemében a saját bőrükön tapasztalták a kolonialisták ma bizonyos fővárosokban annyit hangoz­tatott „civilizációs tevékeny­ségét”. Mind a konferencia idő­pontja. mind színhelye felér egy-egy jelképpel. A csúcs­értekezlet — és ez korántsem időrendi, vagy logikai vélet­len — nem sokkal az Afri­kai Egységszervezet' Addisz Abeba-i csúcstalálkozó'a után ült össze, bizonyos ér­telemben annak folytatása, regioríális-politikai kiterebá- lyesítése. Ebből kézenfekvőén követ­kezik, hogv Lusakában Is nagy , szerepet kapnak az an- tikolonialista küzdelem ak­tuális kérdései és erre az ak­tualitásra jó szimbólum a színhely. Zambia ugyanis szomszédja, a fajüldöző Rho­desia állandó gazdasági ‘s katonai fenyegetésének köz­vetlen céltáblája. A Sal's- huryban országló fehér ki­sebbség legszorosabb szövet­ségese a Dél-afrikai Köz­társaság. amely éppúgy nyu­gati támogatóinak köszönheti létét és katonai erejét, mint Rhodesia. Nem véletlen, hogy már a konferencia első napján Af­rika egyik legtekintélyesebb személyisége. Etiópia császá­ra, konkrét szankciókat ia- vasolt a nemrég angol fegy­verekkel megerősödött Dál- afrikai Köztársaság ellen. fehér Lajos fogadta a kanadai mezőgazdasági küldöttséget * Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese kedden fo­gadta a H. A. Olson mező- gazdasági miniszter vezeté­sével hazánkban tartózkodó kanadai küldöttségét. Ott volt Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint T. Wainman-Wood, Kanada magyarországi nagy­követe. Budapestre látogat az NSZK gazdaságügyi minisztere Dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter meghívá­sára október 25—26-án láto­gatást tesz Budapesten Kari Schiller, a Német Szövetsé­gi Köztársaság gazdaságügy', minisztere. Magyarország útjával dr. Biró Józsefnek idén márciusban az NSZK- ban tett látogatását viszo­nozza. és Felvonógyár pártszerveze­tének taggyűlése, ahol meg­feledkeztek számot adni a kétéves munkáról, s a tag­gyűlést meg kell ismételni. Ezek a kirívóbb példák. De akadtak párttaggyűlések, ahol látszólag minden rendjén volt, a beszámoló érintette a főbb "londokat. az aktivitás­sal sem volt baj. Mégsem mozgatta meg a taggyűlés a pártéletet, hiányzott az élet­szerűség, a kritikus hang. Kevés volt az elemző, fel­táró észrevétel, a problémák újszerű megközelítése, s akadt rutinhozzászólás is, amely többnyire a tények megállapítását, nem pedig az okok, összefüggések keresé­sét szorgalmazta. Hozzájá­rultak ehhez több helyen a simára sikerült beszámolók, amelyek nem hagytak vita­lehetőséget a taggyűlés rész­vevőinek, vagy nem eléggé problémásán tárták a kö­zösség elé a politikai neve­léssel, a pártélettel összefüg­gő gondokat, vagy már megoldott problémákat sum­máztak, amihez nem volt hozzátenni való. Hogy a sorra kerülő * ve­zetőségválasztó taggyűlések résztvevőinek okulására fel­idézett tapasztalatok mellett az eleven pezsgés, az él­ményszerűség sem hiányzott, arra egyebek között példa az is; a megyeszékhely párt- szervezeteiben ebben az idő­szakban élénkült meg a pártépítő munka. Egyetlen hónapban sem vettek fel annyi új párttagot — több mint harminc jelentkezőt fo­gadtak el — mint az augusz­tusi taggyűléseken. Ez nem egy-két hónapi mun­kát, hanem tartós erő­feszítéseket jelez, a pártszervezetek tekintélyét, vonzáskörét bizonyítja. Van érdeklődés, van utánpótlás, akarat a hétköznapok első vo­nalában dolgozó kommunis­ták példájának követése«. Ez még szigorúbbá teszi a kommunisták önmagukkal| szemben támasztott kö*el*fc« ményeit. P. • VILÁG FROLÍTÁRJAt, tGítSOLJtTtRI Belső szerelés a HAFE épülő új csarnokaiban. Hamme] József felvétele 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom