Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. 210. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 8, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL: Négyes géprablás (2. oldal) Miről tud a munkás? (3. oldal) Békekölcsön-sorsolás (6. oldal) A vasárnap sportja (7. oldal) Merjünk kockáztatni Merjünk álmodozni — mon­dotta Lenin a polgárháború leverése után, amikor a szovjet hatalom szinte kilá­tástalan gazdasági helyzet­ben és nemzetközileg elszi­getelten elkezdte a helyreál­lítást, a szocializmus építé­sét. S a Goellro, az első villamosítási terv hihetetlen álomból valósággá vált. Mer­jünk lelkesítő, nagy célokat kitűzni minden vállalatnál — így fogalmazhatjuk meg napjaink feladatát. A negye­dik ötéves terv irányelvei­ben kitűzött célok: a 400 ezer lakás felépítése, a fo­gyasztás 30 százalékos növe­kedése, a jobb hús- és gép­kocsiellátás, a kiemelt fej­lesztési programok mind, mind ilyen lelkesítő célok. Vállalati szinten szerények az anyagi lehetőségek és nem látványosak a feladatok — mondhatják a beavatottak. Olyanok, amilyet éppen ér­demelnek — válaszolhatjuk erre, hiszen mindenütt he­lyileg szabják meg a mércét alacsonyan, vagy magasan a feladatokat és az igényeket. A vállalatok között számot­tevő különbségek lesznek 1975-ben, attól függően, hogy hol, milyen feladatok végre­hajtására mernek vállalkoz­ni. A lehetőségek persze hosszabb távon sem korlát­lanok. De öt esztendő alatt az adott lehetőségek kere­tein belül is lényegesen meg lehet változtatni a termelés, a gyártmányok, a piacok ösz- szetételét. a technika, a ter­melékenység színvonalát, a szervezettséget, a munkások, a vezetők felkészültségét. A vállalati ötéves tervek részleteinek kidolgozásá­ban, a szükséges ellenőrzé­sek elvégzésében sok osztály sok dolgozója vesz részt. Ám a koncepciók, a stratégia kialakításában a felkészült és tehetséges vezető egyéni­ségek szerepe elvitathatat­lan. Az éves operatív progra­mok — többnyire csak ilye­nek készültek idáig a válla­latoknál — nem befolyásol­hatják lényegesen a fejlődés menetirányát, öt évre előre viszont már lehet kitűnő terveket összeállítani. S az, ötéves terv olyan fő irányvo­nalat ad, amelynek alapján jobb éves tervek is készíthe­tők, s a váratlan helyzetek­ben szükségessé váló opera­tív döntések hosszabb távú kihatásait szintén mérlegelni lehet. Megfelelő előrelátással el­kerülhetők tehát a rögtönzé­sek, a félmegoldások a napi munkában. Az előrelátás vi­szont soha nem lehet töké­letes, a kontúrok, a részle­tek óhatatlanul elmosódot- tak. E bizonytalansági té­nyezőket csökkenteni lehet ugyan sokoldalú, alapos in­formációkkal, tervvariánsok készítésével, de megszüntetni nem. A kockázatmentes vál­lalati távlati terv fából vas­karika. Szükséges erről be­szélni. mivel a kockázattal való görcsös félelem leszere­li az alkotó kezdeményezése­ket. A legjobb elképzelést is meg lehet torpedózni óvatos­kodással. Mi lesz akkor, ha... Erre az egyetlen lehetséges válasz: Mi lesz akkor, ha nem merünk előre nézni, gondolkodni, szakítani mind­azzal, amit már túlhaladott az idő. A legtöbbet, a jövőt kockáztatjuk, ha nem merünk kockázatot vállalni. K. 1, A plusz egy százalék nyomában Pótolják az árvíz okozta kiesést Megyénkben — ahol a leg­nagyobb pusztítást végezte a májusi árvíz — a termelőüze­mek és gazdaságok dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy teljesítsék a katasztrófa okozta károk pótlására, a nemzeti jövedelem 1 százalé­kos növelésére tett vállalásai­kat. Ságvári Tsz: Az állattenyésztés fokozásával Még nagyobb az igyekezet ott, ahol magát a gazdaságot is közvetlenül érintette az ár­vagy belvíz. Mint például a nyíl-egyházi közös gazdasá­gokban, ahol 17 ezer hold nem hoz termést az idén. A nyír egyházi Ságvári Termelőszö­vetkezet területének 25 szá­zalékát borította el a oelviz A kiesett termést újravcíés- sel már nem tudják pótolni mert még ma is vannak olyan területek, amelyekre nem le­het erő- és munkagépekkel rámemai. A nagy nyíregyházi közös gazdaságban — a járás többi tsz-éhez hasonlóan — az állattenyésztés fokozásával és a melléküzemági tevékeny­ség kibővítésével igyekeznek legalább részben pótolni a 3 és fél millió összegű vesztesé­get. A baromfitenyészetükben a tojóállományt 6600 darab­bal, a húsbaromfi-állományi pedig 14 ezer darabbal növel­ték. és a tervezettnél több hízott sertést értékesítenek. Melléküzemági tevékenység­ként hasznosítják a gazdaság számára az idén feleslegessé vált tárolókapacitásukat. Tá­rolóikat, hűtőházukat a do­hány-, a cukor-, a húsipar rendelkezésére bocsátották megfelelő bér ellenében. Ezen­felül helyet adtak a gumigyár részére az exportáru csoma­golásához, s ennél a munká­nál tsz-tagokat is foglalkoz­tatnak. Csupán a bértárolás 1 millió forint bevételt hoz a nyíregyházi Ságvári Tsz-nek. Hamarosan megkezdi a kő-, zös gazdaság korszerűen fel­szerelt műhelyében a gépko- csikarosszéria-javítást, duk- kózást. Az Állami Biztosító­val történt megállapodás ér­telmében a biztosított sérült gépkocsik javítását végzik itt ,1 Ez is terven felüli bevételt jelent a termelőszövetkezet­nek. Tuzséri ÉRDÉRT: Teljesített vállalás Az ÉRDÉRT Vállalat tu­zséri telepén az éves terv túl­teljesítésére kezdeményezett munkaversenyben a dolgozók 24 és fél millió forint összegű felajánlást tettek. Ezt a vál­lalást csaknem egészében — 22 millió forint értékben — már az év első felében telje­sítették. Ezért augusztusban felülvizsgálták lehetőségei­ket, mit tehetnének még év végéig az eredményesség növeléséért. Megállapították, hogy az import fenyőfűrész­árut forgalmazó részlegnél to­vábbi, közel 1 millió forintos árbevételt érhetnek el. A fű­részüzemben is találtak „rej­tett tartalékokat”, melyek, ha jól gazdálkodnak velük, éves szinten 10 millió forint több­let árbevételt hozhatnak. Nyírlugosi ÁG ■ Nyolcmillió (erven felül Ezeket az eredményeket a technológia korszerűsítésével és gondos munkaszervezési intézkedésekkel érték el. Az év folyamán több szovjet im­portgépet, de saját, házi kivi­telezésű faipari munkagépet is üzembe állítottak. Ezeknek olyan hasznuk is volt, hogy az eddig hulladékként kezelt faanyagból 4500 köbméter pa­píripari alapanyagot gyártot­tak, amit 34 ezer dollár ér­tékben tőkés exportra küld­tek. De hozzájárult az ered­ményekhez a dolgozóknak a munkafegyelem megszilárdí­tására tett felajánlása. Az igazolatlan hiányzásoknak az elmúlt évihez képest 10 szá­zalékos csökkentését ajánlot­ták fel, ezzel szemben az első fél évben 50 százalékra csök­kent az igazolatlan hiányzá­sok száma. A Nyírlugosi Állami Gaz­daságban az almatermésre alapozták a felajánlást a nemzeti jövedelem gyarapítá­sára. A vállalás teljesítéséhez már nem férhet kétség, a ter­vezettnél több almát sikerült szüretelniük: a 800 vagonos tervvel szemben 1100 vagon az eredmény, s a minőség is jó, a termés 80 százaléka kerül­het exportra, s ez a dolgozók gondos munkájának is kö­szönhető. 8 millió terven fe­lüli bevételt nyert ezzel a gazdaság. Az idei kedvezőtlen időjárás ennek a gazdaságnak is okozott veszteségeket, de még így is eléri a 3 százalé­kot — a tervezett 1 százalék helyett! — az éves termelési érték növekedése, (ke) Árvízvédelmi kitüntetéseket adtak át Nyíregyházán A Tisza-völgyi árvízvéde­kezés során kiemelkedő mun­kát végzett Szabolcs megyei párt- és tanácsi dolgozókat, a járási pártbizottságok és alap­szervezetek, tanácsi vállala­tok, . intézmények, üzemek, termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok dolgozóit tün­tették ki hétfőn délelőtt a megyei tanács nagytermében. A kitüntetéseket dr. F.ekszi István, a megyei tanács vb- elnöke adta át. Megjelentek az ünnepségen dr. Gombás Sándor, Kállai Sándor, és dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság titkárai, dr. Czimbal- mos Béla, Gulyás Emilné dr. és dr. P. Szabó Gyula, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- sei, valamint dr. Fábián La­jos, a megyei tanács vb-tit- kára. A Munka Érdemrend arany fokozatát három tanácsi, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát egy párt- és nyolc tanácsi, a Munka Érdemrend bronz fokozatát nyolc párt­ós huszonkét tanácsi dolgozd kapta. Az Árvízvédelemért érem kitüntetésben 173 párt­ós 750 tanácsi dolgozó része­sült. Ezenkívül 46 kollektíva oklevélki tüntetésben. 138 pe­dig dicsérő elismerésben ré­szesült. Árpád-ünnepség Pusztaszeren Komócsin Zoltán mondott beszédei A Pusztaszer és Sövényhá za határában lévő millenniumi emlékműnél vasárnap megtar­tották a hagyományos Árpád­ünnepséget. A Hazafias Nép front Csongrád megyei, sze­gedi járási és sövényházi bi­zottsága, valamint a helyi ta­nácsok, a tsz-szövetségek ál­tal rendezett nagyszabású ün­nepségre a szemerkélő eső el­lenére sok ezren gyűltek ösz- sze, a helybelieken kívül sze­gedi, kisteleki, szatymazi, sán- dorfalvi, baksi munkások, szö­vetkezeti és más dolgozók. A virág- és lobogódíszba öltöztetett emlékműnél emelt dísztribünön a Himnusz el­hangzása után Komócsin Zol­tán mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet, majd Boái János, a szegedi járási és vá­rosi tsz területi szövetség tit­kára mondott zárszót. Gáspár Sándor Párizsba utazott Párizs A CGT meghívására Gás­pár Sándornak, a SZOT fő­titkárának vezetésével hétfőn hivatalos látogatásra magyar szakszervezeti küldöttség ér­kezett Párizsba. A küldöttség tagjai, Gál László, a SZOT tit­kára és Monus Gábor, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osz­tályának vezetője. A magyar szakszervezeti küldöttséget Párizs le Bour- get-i repülőtérén a CGT el­nökségének tagjai fogadták, élükön Georges Séguy-val. a CGT főtitkárával, Henri Kra- sucki-vel és Louis Saillant-tal, a CGT titkáraiv.-.'. Ott volt Mód Péter, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykö­vete. Hétfőn délután a CGT szék­házában megkezdődtek a tárgyalások. Bonder József Párizsban tárgyal Párizs Port Barceresben vasárnap délben André Bettencourt francia tervezési és terület­fejlesztési miniszter ebédet adott Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter tiszteletére. Ebéd után folytatták a languedoc- rousilloni partvidék új lé­tesítményének a megtekinté­sét. Montpe lierbe való vissza­érkezésük után a két mi­niszter fogadta a helyi és a városi sajtó tudósítóit és válaszolt kérdéseikre. A sajtóértekezlet után Bondor József André Bet­tencourt társaságában a ké­ső esti órákban a francia kormány által rendelkezésébe bocsátott különrepülőgépen visszautazott Párizsba. Hétfőn délelőtt Bondor Jó­zsef és kísérete egy újabb Párizs melletti korszerű vá- •os- és adminisztrációs köz­pont, Créteil fejlesztési ter­veivel ismerkedett meg és megtekintette a mont- meslyi lakótelepet, majd a Semaecá városépítészeti vál­lalat vezetői fogadták a vál­lalat székházában a küldött­séget. A tervek szerint év vé gére elkészül a nyíregyházi autóbusz-pályaudvar. Hammel József felvétele Magyar—nyugatnémet árucsere-forgalmi egyezmény Bonn Hétfőn a bonni külügymi­nisztériumban aláírták azo­kat az árulistákat, amelyek Magyarország és az NSZK 1970. évi kereskedelmét sza­bályozzák. A Bonnban hétfőn aláírt, jegyzőkönyv a korábbi tár­gyalások eredményeként lét­rejött egy évre szóló megál­lapodást tartalmazza az 1970. évre vonatkozó új kétoldalú árulistákról. Magyar exportoldalon kü­lönösen a vegyianyagok, a hengereitáru, textilfélesé­gek, feldolgozott bőr-, fa- én papíripari termékek, egyéb ipari készáruk, továbbá élel­miszeripari cikkek beviteli kontingensei emelkedtek je­lentősen a korábbiakhoz vi­szonyítva. Ezenkívül számot­tevően bővült a liberalizál­tán, azáz mennyiségi korlá­tozás nélkül a Német Szö­vetségi Köztársaságba szállít­ható magyar árucikkek lis­tája. Egyidejűleg ugyancsak je­lentős mértékben emelték az NSZK részéről Magyaror­szágra szállítható áruk kon­tingensei*. VILÁG nOLtTÁkJAi, EGYÍSÜLjiTlKl

Next

/
Oldalképek
Tartalom