Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

I9T0. «September 71. KELET-MACYARORSZACI $. eJáal Uj lehetőségek a lakásépítésben Megalakulnak a lakásépítő szövetkezetek Leváltották a minőségromlás okozóit Zamatos tejet, ehető vajat kér a vásárló intézkedések a megyei tejipari vállalatnál a panaszok orvoslására hérjét teheti bele a vállalat a tenmékeibe, különben ráfi­zet. (Példa erre a szomszédos Hajdú megyei vállalat.) Amíg a szabványokat nem változ­tatják meg, addig legfeljebb át lehet rajtuk lépni. A nyír­egyháziak gondolkodnak azon, hogy magas — 30 százalékos — zsírtartalmú tejfölt hoznak forgalomba. Ez a szándék jó, de sikeréhez legalább két intézkedésre van szükség: hogy a „régi” és olcsó tejföl is megmaradjon az üzletek­ben, s hogy a vásárlókkal .megismertessék ezt az új ter­méket Hogy korszerűen tudjon ter­melni a vállalat, ahhoz még nagyon sok berendezésre van szüksége. Ez pénz, deviza kér­dése is és a tröszt elhatározá­saié is. Szinte mindegyik ter­mék csomagolását korszerűsí­teni kellene, meg kellene ol­dani számos gyártási felada­tot, szűk még a hűtőtér is. Persze, ezeket folyamato­san pótolják. A régi és elhasz­nálódott tejszínpasztőrt pél­dául most cserélik újra, új hűtőket állítanak be, s terve­zik a tejföl csomagolásának további korszerűsítését is. A pótlás azonban nem minden, nem lehet a korábbi évtize­dek minden elhúzott fejleszté­si feladatát most egyszerre megvalósítani. A harmadik nagy feladat a kifogástalan hűtőlánc megte­remtése. Ehhez nem elég a vállalat döntése, ehhez a partnereknek is segíteniük kellene. A szállítási vállalat tartálykocsijai azonban el­avultak, s a kereskedelem sem képes egyik napról a másikra ugrásszerűen nagy hűtőkapacitásokat létrehozni. Szállítás — „műsoron kívül“ Változóak, szinte napjában eltérőek a vásárlói igények. Ezt a kereskedelemnek pon­tosan tudnia kellene, hogy megalapozott megrendelést adhasson. De csodát ott sem várhatunk, inkább csak ru­galmasságot: ha fogytán van valami, akkor kérjenek még a tejipartól, az pedig akár „műsoron kívül” is szállítsa ki. ügy tűnik, most ez a kérdés is a megoldás felé közeledik: mindkét vállalat kidolgozta szállítási szerződéstervezetét (tehát azt, hogy milyen kíván­ságai vannak e témában), s feltehetően meg fogják kötni. Ez kötelező erővel rendezi a kettőjük közötti kapcsolatot. Ilyen szerződés eddig nem lé­tezett. A jelek szerint tehát mind a tejipar, mind a kereskede­lem rendet akar teremteni a tejtermékek minőségének megóvásában, az intézkedé­sek, tervek, megbeszélések is azt célozzák. Átütő eredményt azonban aligha lehet egyik napról a másikra tapasztalni, de következetes végrehajtá­suk esetén a vásárló feltehe­tően nemcsak újabb magyará­zatot kap a rossz bizonyít­ványra, hanem jó tejfölt, za­matos tejet és ehető vajat is. Kun István Régi szerszámok, tárgyi emlékek a múzeumban Pénteken kora reggel olyan értekezlet zajlott le a tejipari vállalat nyíregyházi ebédlőjé­ben. amelynek főszereplői te­jespalackok, vajak, tejfölök, túrók voltak — ezeket kóstol­gatták, vizsgálgatták a jelen­lévők. Nemcsak vállalati bel­ső vizsgálat volt ez, s nem is elnéző. A végső szót a tröszl jelenlévő szakembere mondta ki és sűrűn kérdezték az élel­miszer kisker főosztályvezető­jét is: volt-e valami gondjuk az elmúlt napon a kiszállítás­sal vagy a termékek minősé­gével. E reggeli termékminősítés nem egyedi eset, már második hete rendszeres, összefüggés­ben van azzal a ténnyel, hogy az utóbbi időben a nyíregy­házi üzem termékeinek minő­sége jelentősen romlott, s emiatt több oldalról — leg­utóbb a városi tanács vb-től — bírálatot kapott a vállalat. Anyagi és erkölcsi felelősségre vonás A vállalat igazgatója a mi­nőség romlásáért felelős veze­tőket leváltotta a nyíregyházi üzemből, s a vállalati köz­pontból helyezett ki szakem­bereket a vezetés javítása ér­dekében. (A minőség romlá­sáért és a gazdálkodásban mutatkozó hibák miatt vizs­gálatot indítottak, s a vétke­seket anyagilag és erkölcsi­leg is felelősségre vonják.) Emellett számos intézkedést hoztak, olyanokat, amelyek valószínűleg megteremtik a termékek gyártásának és ki­szállításának jobb műszaki feltételeit. Ezek az intézkedések sokat érhetnek a jövőben, minden attól függ hogyan hajtják Végre őket. Mindenesetre a vállalati vezetés elhatáro­zott szándéka, hogy a termé­kek minőségét már novembe­rig javítani fogja, hiszen ak­kor újabb tanácsi vizsgálat követi a napokban elhang­zott bírálatot. Vannak azonban ebben a munkában olyan tények, ame­lyeken nem lehet elhatározá­sokkal változtatni. Ezek akkor is befolyásolják a vevő aszta­lára kerülő tejföl vagy vaj minőségét, ha mindent meg­tesznek annak megóvása ér­dekében. Például rendkívüli az idén az árvíz következté­ben előállott takarmány­helyzet. Vegyes takarmányt Szállítottak a megyébe — se­gítségként, — ami éreztette káros hatását a termékek ízé­ben. Évek óta foglalkozik a Nyíregyházi Jósa András Múzeum a régi mesterségek tárgyi és szellemi anyagainak gyűjtésével. Már a múze­umban vannak a mézeska- lácsosok, . szűcsök, pipakészí­tők, kötélverők, tímárok, kefekötők, szíjgyártók szer­számai, készítményei. Ezek­ben a hetekben, hónapok­ban a középkorban mezővá­rosi ranggal rendelkező Ma- toles gubaszövőinek megma­radt tárgyi emlékei kerül­nek a múzeümba. Két mű­hely szerszámait vásárolják meg, melyekből valószínű egy teljes garnitúra „guba­csapó” eszköz szemlélteti majd az ősi népi mestersé­get, amely még 1950-ben is élt Matolcson. Ma is vannak viselői az idősebbek közül a gubának. Matolcson él a megye egyetlen népi fazeka­sa is, Rádi István, ma is folytatja a régi mesterséget. A régi népi mesterségek kellékei külön helyet kap­nak ma'd a sóstói szabadté­ri múzeumban: a tíz legér­dekesebb mesterséget mutat­ják be az érdeklődőknek. Lakáshelyzetünk javításá­nak egyik lehetséges módja­ként a Központi Bizottság la­káspolitikai határozata meg­említette, hogy eddig még nem használták ki teljesen a szövetkezésben rejlő lehető­ségeket. A határozat alapján megyénkben és Nyíregyházán is még ez év végén új szövet­kezeti társulás szervezését kezdik meg. Az új szövetke­zetről tájékoztatta lapunkat Fehér László, a MÉSZÖV fő­osztályvezetője. A telektől a lakáskulcsig A korábban működő szövet­kezetek, ellentétben az új la­kásépítő szövetkezettel, csak azután alakultak meg, miután a lakások felépültek és csak a karbantartás, felújítás volt a céljuk. Ez a forma természe­tesen továbbra is megmarad, annyi különbséggel, hogy ne­vük lakásszövetkezetekről la­kásfenntartó szövetkezetekre változik. Az új lakásépítő szövetke­zetek feladata merőben más lesz. Azok, akik bérlakásra, vagy tanácsi értékesítésű la­kásra nem számíthatnak, megfelelő feltételekkel lakás­építő szövetkezeteket alakít­hatnak. Az így szövetkezetbe tömörülő lakásra várók szá­mira a szövetkezet számtalan előnyt biztosít. Ezek a szövet­kezetek választott vezetőik ré­vén szereznek telket, rendelik meg a terveket, kötnek szer­ződést a kivitelezővel, ugyan­akkor a tagoknak joguk van figyelemmel kísérni, ellen­őrizni az építkezést. A laká­sok felépítése után ez a szö­vetkezet is átalakulhat kar­bantartást is ellátó szövetke­zetté. Az átfogó lakásrendelet végrehajtási utasítása csak 1971. januárjában jelenik meg. De addig is megszervezik az első megyei' lakásépítő szö­vetkezetei Nyíregyházán, hogy a rendeletek megjelenését kö­vetően hozzáláthassanak a tényleges építőmunkához. Ezt az építkezési formát elsősor­ban városokban és nagyobb településeken kívánják beve­zetni, de nincs kizárva amennyiben a tanácsok köz­művesített télket tudnak biz­tosítani, hogy nagyközségek­ben is alakulhassanak lakás­A 1érttys)Éőteremfo@l Példás ítélet a gyürei remiér témádéival szemben Az elavult szabvány Az sem egyszerűen elhatá­rozás kérdése, hogy a meglévő gépsorokon milyen terméket gyártanak. Sokat lehetne ten­ni egyes helyeken, például a túró vagy a joghurt esetében, hogy jobb legyen az az árú, — de másutt adott a helyzet. Ahhoz, hogy kiváló minőségű terméket hozzanak forgalom­ba, világszínvonalon álló cso­magolásban és megfelelően hűtve, legalább három dolog­ra van szükség. A szabvá­nyok megváltoztatására vagy átlépésére, pénzre és kifogás­talan hűtőlándra. A szabványok olyan időben készültek, amikor zsírszegény volt az ország. Ezek a mai állapotnak nem felelnek meg, ideje, hogy alaposan felülvizs­gálják őket. Például a tejföl­ben a szabvány szerint 16 százalék zsírnak kell lennie, a piacon pedig — a vásárlók által jónak tartott tejfölben — 25—30 százalék, a zsíranyag. A szabott áron csak a szab­vány áltál előírt zsírt és fe­Rendkívül példás ítéletet hozott a nyíregyházi megyei bíróság dr. Lengyel István tanácsa egy rendőrrel szem­ben elkövetett emberölési kí­sérlet ügyében: 41 és fél évet „mért” ki a hét vádlott­ra! Az eset június 13-án, dél­után kezdődött a gyürei kocs­mában. Itt italozott id. Jóni Sándor 47 éves helybeli lakos néhány társával, dé nemcsak italoztak, hanem erősen han­goskodtak is, úgyhogy az italboltvezető rájuk szólt: csendesebben vigadjanak. Ké­sőbb rájuk kiáltott, hogy ha tovább hangoskodnak, rendőrt hív. Meghallotta ezt a közelben tartózkodó Motonok István körzeti megbízott, aki egyéb­ként is rendszeresen ellen­őrizte a kocsmát, különösen szambát este. Máskor is elég­gé gyakran előfordultak itt rendzavarások és Jóniék tár­saságának szinte mindegyik tagjával szemben intézkedett már. Most odalépett id. Jóni Sándorhoz és felszólította, hogy igya ki a sörét és men­jen haza. Jóni azt válaszolta, hogy nem megy és a szék után nyúlt. Motonok azt gondolta, támadni fog, ezért gumibotjával Jóni vállára csapott. Erre valamennyien a rend­őrre ugrottak. Ütötték, rug­dosták. A kocsmában lévő többi vendég igyekezett vé­deni a körzeti megbízottat, így tömegverekedés robbant ki. A tömeg lassanként az udvarra tódult és ott abba­maradt a verekedés is: Jó­niék elengedték a rendőr gu- ■ mibotját. Motonok ekkor a postára sietett, de hirtelenjében nem kapott gyors rendőri segítsé­get. A Kossuth utcán érte utói ismét támadóit, éppen Körösi János rendőr háza előtt. Felszólította Jóniékat, hogy kövessék a tanácsra. Jóniék ezt rendkívül tiszte­letlenül — letegezve a rend­őrt — megtagadták, s táma­dóan léptek fel. Amikor a körzeti megbízott használta a gumibotját, hárman is neki- ugrottak. Kiragadták a ke­zéből a gumibotot, mire Mo­tonok riasztó lövést adott le pisztolyából. Ifj. Jóni Sándor megragadta a fegyvert,, s azon igyekezett, hogy a rend­őr felé fordítsa. Közben a földre kerültek, s a revolver kétszer Is el­sült a huzakodásban, de sze­rencsére nem sebesített meg senkit, Balogh Géza is a helyszínre érkezett, s ő ki tudta csavar­ni a rendőr kezéből a fegy­vert. A másik három ütötte, rugdosta Motonok Istvánt és csapkodta a bukósisakjával. Ifj. Jóni Sándor pedig egy építő szövetkezetek. Pontos számadatokat, éppen a lakás­rendelet végrehajtási utasítá­sainak ismerete nélkül, ma még nem lehet adni. De az bizonyos, hogy az új forma társadalmi jelentősége miatt is kedvezőbb hitelfeltételeket fog élvezni. Természetesen itt is érvényesül majd az ártámo­gatás és a szociális kedvez­mény. Kedvező feltételek Az eddigi lakásszövetkeze­tek és társasházak előnyei ismeretesek. Az új lakásépítő szövetkezet előnyei jobbak, kedvezőbbek lesznek az eddi­giektől. Hiszen ez a forma rendkívül tág teret biztosít az öntevékenységnek. Ez már eleve gazdaságosabb építke­zést jelent, hiszen állami vagy szövetkezeti kivitelezőre tá­maszkodva a munkában részt vehet a lakást váró dolgozó, sőt annak munkahelye, vál­lalata is. Ez többféle módon lehetséges. Akár úgy, hogy házilagos kőműves, vagy szak. ipari brigádjaikkal bedolgoz­nak, akár úgy, hogy a fejlesz­tési alapból e célra fordítható összeget rendelkezésre bocsát­ják. Bővülnek a közvetlen rész­vétel lehetőségei azzal is, hogy maguk az építtetők is részt vehetnek a munkában, s ennek ellenértékét a javuk­ra írják. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a kivitele­zők lelkész házat adnak át, s a belső szerelési munkákat maguk' a lakók oldják meg. Ez természetesen csökkenti a költségeket. Előtakarékosság Az eddigi lakásépítő for­máknál az volt a gyakorlat hogy a lakásokat a tanács vagy más intézmény építtette és ezután döntöttek a tulaj­donosról. Ezzel a módszerrel a lakásra váró nem volt biz­tos abban, hogy mikor is jut otthonhoz. Az új módszei ezen a bizonytalanságon is se­gít. Hiszen a lakásszövetkeze­teknek mindazok tagjai lehet­nek, akik igényjogosultságuk­nak meg nem felelő lakással rendelkeznek, vagy egyálta­lán nincs lakásuk. Egy-egy la­kásszövetkezet alakuló legke­vesebb létszáma tizenkét fő. konyhakéssel — csoda, hogy épp nála volt! — nagy erővel mellbe szúrta a körzeti megbí­zottat. Balogh Géza az úttesten tüzelőállást vett föl, s úgy fi­gyelmeztette a körzeti meg­bízott segítségére érkező Kö­rösi János rendőrt, hogy ne avatkozzon be, különben megöli. Aztán kilőtte a tárat a fegyverből, de csak egy férfit talált bokán, akinek az eseményekhez semmi köze nem volt. Motonok Istvánt Körösiek nagyon súlyos állapotban vit­ték be a lakásukra, s csak a gyors orvosi segítség, a mell­kasműtét mentette meg az életét. így is csaknem két hó­nap kellett felgyógyulásához. A nyíregyházi megyei bíró­ság ifj. Jóni Sándort tizenhat, Balogh Gézát tizenöt év szi­gorított börtönre, id. Jóni Sándort négy, a feleségét és egy fiatalkorú társukat há­rom-három év, Pataki Zol­tánt és Rózsa Zoltánt tíz, il­letve nyolc hónap szabadság- yesztésre büntette, attól füg­gően, ki mennyire vett részi a bűncselekmény elkövetésé­ben. Az ítélet nem jogerős. (kun) Az sem probléma, ha nincs meg a kezdő tőke, hiszen az új lakásépítő szövetkezetek megszervezésével bevezetik az előtakarékossági rendszeri is. Ez azt jelenti, aki épí­teni akar, de nincs még meg a „beugró” töke egésze, be­léphet a szövetkezetbe. Ki­számítja azt az időt, amennyi alatt le tudja törleszteni a kezdő tőkét és biztos lehet abban, hogy arra az időre kész, felépített lakás várja. Ezek a lakások is személyi tulajdonban maradnak, de bármikor eladhatók lesznek és volt tulajdonosaik bármi­kor új lakásépítő szövetkezet tagjai lehetnek a fent már említett kikötéssel. Összességében az új lakás- építési forma, ami az elkép­zeléseket illeti, életrevalónak tűnik. De a valóságban ezt csak a gyakorlat igazolja. Az a gyakorlat, amelynek alapján 1972-ben Nyíregyházán is fel­épülnek az első lakásépítő szövetkezeti lakások. Horváth S. János LAPSZÉLEN Gázbekötés —* decemberben? Nyíregyháza lakásai közül egyre több helyen jelenik meg a vezetékes víz, a gáz, a távfű és. Ezeknek a beve­zetése sok anyagi áldozatot jelent úgy a népgazdaság­nak, mint a tanácsnak, sok gondot, problémát a lakók­nak. Mindez természetes velejá­rója a fejlődésnek, s az emberek megértik, hogy má­ról holnapra nem lehet min­den. Az azonban már gond, hogy a tanács vb., majd a tanács által meghatározott közművesítések — elsősor­ban a gázbekötések — nem a megfelelő ütemben való­sulnak meg. Több száz em­bert érintő munkák húzód­nak el a téli hónapokra, az emberek nem tudják szenet vegyenek, vagy bízzanak az ígéretben. Elrettentő példája volt en­nek a huzavonának tavaly a Béke-ház gázbekötési histó­riája, amikor is végül gázo­laj- és villanykályhákat kel­lett elhelyezni a fűtés nélkül maradt lakásokban, hogy ne fázzanak a lakók. S ugyan­ez ismétlődhet meg újra a Tanácsköztársaság téri 8 és 10, valam nt a Kossuth utca 1 szám alatti lakások eseté­ben is. A Nyíregyházi Ingatlanke­zelő és Közvetítő Vállalat még az év elején határozott utasítást kapott arra, hogy az éves fejlesztés során ezekbe a lakásokba is kös­sék be a vezetékes gázt. A TIGÁZ-zai együttműködve készítsenek ütemtervet s a lakókat egy hónappal előre értesítsék a bekötési mun­kák várható időpontjáról. Szeptember vége és a lakók jóformán semmit sem tudnak. Igaz, az ígéret megvan; ebben az évben elkészül a vezeték. Sovány vigasz ez közel száz lakónak. Talán néhány hónapos előrelátás van >az illetékes . vállalatok­nál, és sürgősen közlik a lakókkal a pontos dátumot

Next

/
Oldalképek
Tartalom