Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

1970. szeptember 28. RKLET-MAGYARORSZÄÖ #. o!*a1 Polgári védelem Magyoiib követelmények a lakosság polgári védelmi oktatásában IájéStoztató az 1971-ben induló új oktatási rendszerről A polgári védelmi kiképzés Ujj jogszabályok a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelméről valamilyen formában minden családot érint, bárhol lakik és bárhol is van a munkahelye, ezért igen fontos, hogy min­denki tájékozott legyen vár­ható polgári védelmi kötele­zettségéről és jogairól. Az alábbiakban az 1971-ben in­duló kiképzésről, illetve to­vábbképzésről, annak első­sorban szakmai és jogi vo­natkozásairól adunk tájékoz­tatást. Eredményes időszak zárul A lakosság polgári védelmi felkészítésében az elmúlt években jelentős előrelépés történt. A 10 és 15 órás ön­kéntes jellegű tájékoztató ok­tatás eredményeként a la­kosság széles tömegei egysé­ges tematika alapján általá­nos alapismereteket szereztek az ön- és kölcsönös segély- nyújtásról, továbbá tájékozta­tást kaptak a helyben fellel­hető, a védekezést eredmé­nyesen segítő szükségeszkö­zök alkalmazásáról. Az 1970- ben befejeződő önkéntes jel­legű tájékoztató oktatás a követelményeknek megfelelt és a kitűzött célt elérte. Az oktatás eredményességét azonban hátrányosan befo­lyásolta, hogy a részvétel nem volt kötelező, valamint egyes előadók nem igazodtak a Résztvevők felkészültségéhez, és a részvétel mértéke nem felelt meg a követelmények­nek. A tájékoztató oktatás során elért eredmények — a nega­tív jelenségek ellenére is — megfelelő alapot teremtettek ahhoz, hogy a lakosság pol­gári védelmi kiképzése a jö­vőben kötelező jelleggel, szé­lesebb körben és új tartalom­mal, magasabb színvonalon történjen. Az új, kötelező jel­legű polgári védelmi kikép­zés célja; a polgári védelmi oktatási, illetőleg tájékozta­tási formákban eddig szerzett ismeretek alapján a támadó­fegyverek használatának kö­vetkezményeként várható veszteségek megelőzésével, il­letőleg csökkentésével, vala­mint háborús körülmények között a lakosság életkörül­ményeinek biztosításával, to­vábbá az államigazgatás, az ipar, az élelmiszer-g'azdaság, a közlekedés, a kereskedelem és szolgáltatás fenntartásával kapcsolatos elméleti és gya­korlati ismeretek széles kör­ben való elsajátítása. Az oktatásban részt vevők A kiképzés keretében — a feladatok különbözőségére te­kintettel — a munkahellyel, illetve a lakóhellyel össze­függő polgári védelmi isme­reteket kell iktatni. A pol­gári védelmi kiképzésbe — a szakszolgálati alakulatokba és az önvédelmi szervezetbe beosztottak kivételével — mindenkit be kell vonni, aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll. Ennek megfelelően polgári Védelmi kiképzésben kell részesíteni a férfiakat 14. életévük betöltésétől 65. élet­évük betöltéséig, a nőket a 14. életévük betöltésétől 60. életévük betöltéséig. Mentes a kiképzési kötele­zettség alól a terhes nő, a ter­hesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató anya a szoptatás hatodik hónapjának végéig; az az anya, aki hat éven aluli, vagy legalább há­rom 14 éven aluli gyermekét maga gondozza; az, akinek munkaképessége legalább kétharmad részben csökkent; a továbbtanuló dolgozó iga­zolt tanulmányi ideje alatt; az, aki indokolt esetben (sza­badság, betegség, kiküldetés, stb) a kiképzésben való rész­vétel alól halasztást kapott. A kiképzés munkaidőn kí­vül a munkahelyen, illetve a lakóhelyen történik. Általá­nos alapelv, hogy aki muriKa- viszonyban áll, annak a munkahelyen szervezett ok­tatásban kell részt vennie. Akik nem állnak munkavi­szonyban, azoic vesznek részt a lakóhelyen szervezett ok­tatásban. A munkahelyen szervezett kiképzés A munkahelyen szervezett kiképzés keretében oktatják a munkakörrel kapcsolatos vé­delmi rendszabályokat, to­vábbá a polgári szerv dolgo­zóinak és anyagi javainak védelmét, különösen a meg­előző intézkedések végrehaj­tását és a védekezés mód­szereit. Ugyancsak az oktatás tárgyát képezik a légitámadás után kialakult helyzetben a mentési és mentesítési (fer- tőtlenítési) feladatok, vala­mint a polgári szerv rendelte­tésszerű tevékenysége folyta­tásának módja és lehetősé­ge. A munkahelyeken szerve­zett kiképzés során külön — differenciáltan — ismertetni kell a munkahelyi sajátossá­gokból adódó (államigazgatá­si, termelési, szolgáltatási, stb.) polgári védelmi felada­tokat is. A lakóhelyen szervezett ki­képzés keretében oktatják az egyéni és kollektív védekezés módjait, eszközeit, a kitelepí­tésnek, illetve befogadásnak a lakóhelyen történő végre­hajtásával kapcsolatos tud­nivalókat és magatartási sza­bályokat. A kiképzésben való részvé­telről a polgári, szerv vezetője határozattal dönt. Ugyancsak a polgári szerv vezetője dönt a kiképzésben való részvétel alóli mentességről is. A ki­képzésben való részvételre kötelező határozat ellen — a közléstől számított 15 napon belül — fellebbezni lehet, melyről az első fokú határo­zatot hozó intézmény felett közvetlenül felügyeletet gya­korló polgári szerv dönt. Te­kintettel arra, hogy a polgári védelmi kiképzés kötelezővé válik, így az ezzel kapcsola­tos feladatok nem teljesítése szabálysértést jelent, és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Széles körű felvilágosító munka A kiképzést 1971-ben kell megkezdeni és 1975. év vé­géig be kell fejezni. Ez idő alatt a kiképzés ossz időtarta­ma 10—30 óráig terjedhet. Előadóleként elsősorban azo­kat jelölik és készítik fel megfelelően, akik a dolgozók tevékenységét és munkáját közvetlenül irányítják. Igény­be vehetők azonban azok az előadók is, akik az eddig' tájékoztató oktatás során eredményes munkát végez tek. A polgári védelmi kikén zésben való részvétel érdeké­ben széles körű politikai-fel- világosító munkát végeznek az üzemekben, intézmények­ben. Ennek keretében gondos­kodnak arról, hogy az állam­polgárok megértsék a polgári védelmi kiképzés jelentőségét, személyes közreműködésükkel vegyenek részt az ország vé­delméből rájuk háruló pol­gári védelmi feladatok ellá­tásában és részvételüket ál­lampolgári kötelezettségük­nek tekintsék. I A jegyzőkönyvben a bete­get vagy a sérültet ellátó egészségügyi szervnek fel kell tüntetnie a sérült vagy a beteg jelentkezése, kórházi elhelyezése, stb. alkalmával előadott panaszait, a sérülés vagy a betegség tüneteit, a beteg vagy a sérült ellátásá­val kapcsolatos tevékenysé­gét, az esetleges haláleset okát. Ezt követően véleményt kell nyilvánítania az ese­ménynek a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével való okozati összefüggése kér­désében. A jegyzőkönyvet ezután az egészségügyi ellátást nyújtó szerv vezetőjének, a bizott­ság minden egyes tagjár i és a sérültnek — ha állapo­ta lehetővé teszi — alá kell írnia. A bizottság eljárása és az egészségügyi szerv vezetőjé­nek nyilatkozata, véleménye után a polgári védelmi ,szerv vezetője a jegyzőkönyvben nyilatkozik a sérülésnek, a betegségnek vagy az esetleg bekövetkezett halálesetnek a poigári védelmi kötelezett­ség teljesítésével való össze­függése kérdésében. Ezt követően a jegyző­könyvet — a sérülésnek, a betegségnek vagy a haláleset­nek a polgári védelmi köte­lezettsége .teljesítésének ösz- szefüggése kérdésében'• való. döntés végett — az. ügyre vonatkozó iratokkal — fel kell terjeszteni a polgári vé­delem megyei (fővárosi) ve­zetőjének, aki az összefüggés kérdésében dönt. A döntésnek különös je­lentőséget ad az, hogy az el­látásra jogalap kizárólag az összefüggés megállapítása esetén keletkezik. Meg ■ kell állapítani pl. az összefüg­gést a mentési munkák vég­zése közben történt baleset következtében való sérülés, elhalálozás esetén, de nem forog fenn ugyanakkor az okozati összefüggés abban az esetben, ha az elhalálozás a mentési gyakorlat közben, de azzal nem összefüggően (szívroham, agyvérzés, stb.) következett be. Ha a polgári védelem me­gyei (fővárosi) vezetője az összefüggést megállapítja, három példányban „Igénybe­jelentés! lap”-ot állít ki. Ezen rögzíti döntését, majd az ügy iratait — kivéve a jegyzőkönyvet — az „Igény- bejelentési lap” első példá­nyával megküldi a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságának az igénylő lakóhelye szerint illetékes igazgatósághoz (kirendelt­séghez), illetőleg, ha a polgá­ri védelmi kötelezettséget teljesítő a MÁV vagy a GYSEV alkalmazottja, a MÁV nyugdíjhivatalnak, il­letőleg a GYSEV igazgató-, ságnak. Az „Igénybejelentési lap” második példányát a polgári védelmi kötelezettséget telje­sítő személynek vagy hozzá­tartozójának kell megkülde­ni, míg a harmadik pél­dányt a jegyzőkönyvvel együtt kell megőrizni. Ha a polgári védelem me­gyei (fővárosi) vezetője az okozati összefüggést nem ál­lapítja meg, de a polgári vé­delmi kötelezettséget telje­sítő személy, illetve hozzá­tartozója kéri. az ügyet ak­kor is meg kell küldeni az illetékes nyugdíjmegállapító szervhez. Az ellátási igényt a már említett nyugdíjmegálla­pító szerv bírálja el. Az el­járás során a rokkantság fo­kának, illetőleg a munkaké­pesség-csökkenés mértéké­nek megállapítására a mun­kaképesség-csökkenést véle­ményező orvosi bizottság tesz javaslatot a nyugdíjmegálla­pító szervhez. Az ellátási igény kérdésé­ben a nyugdíjmegállapító szerv határozattal foglal ál­lást. A határozat ellen az ér­dekeltek — a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül — a lakóhely szerint illetékes társadalom- biztosítási bizottsághoz (al­bizottsághoz), illetőleg a MÁV nyugdíjhivatala, vagy a GYSEV igazgatósága által hozott határozat esetén a 67/1958 (XII. 24.) korm. szá­mú rendelet 87. §-ának (2) bekezdésében említett bizott­sághoz felszólalással élhet­nek. A felszólalást elbíráló bizottságban (albizottságban) a polgári védelem megyei (fővárosi) törzsparancsnok­ságának képviselője (hivatá­sos katonai állományú tiszt) is részt vesz. Ha a felszólalá­si eljárás során vitássá vá­lik, hogy a sérülés vagy a betegség, továbbá á halál­eset a polgári védelmi kö­telezettség teljesítésével ösz- szefüggésben következett be, az ügyet végérvényes (jog­erős) döntés végett a polgári védelem országos parancsno­kához (honvédelmi minisz­ter) kell felterjeszteni. A to­vábbi jogorvoslat tekinteté­ben minden vonatkozásban a dolgozók társadalombiztosí­tási nyugdíjáról szóló jog­szabályi rendelkezések az irányadók. Nem lehet azon­ban bírósághoz fordulni ab­ban a kérdésben, hogy a sé­rülés vagy a betegség, ille­tőleg a haláleset a polgári védelmi kötelezettség teljesí­tésével összefüggésben tör­tént-e vagy sem. A nyugellátás iránti igényt csak meghatározott idő alatt lehet érvényesíteni. Ez az idő általában a sérülés nap­jától, illetőleg a táppénzse­gélyezés megszűnésének nap­jától számított két év. Kivé­telesen — ha a sérülés vagy a betegség nyugellátásra jo­gosító következményeit csak két év eltelte után lehetett megállapítani — a bejelen­tés legfeljebb három éven belül is megtehető. A hozzá­tartozók nyugellátási igényü­ket a haláleset napját köve­tő két éven belül jelenthetik be. A polgári védelmi kötele­zettséget teljesítő személy, illetőleg hozzátartozója részé­re — ha a kötelezettség tel­jesítése során kimagasló ér­demeket szerzett — kivételes nyugellátás is megállapítha­tó. Erre az ellátásra — a polgári védelem országos pa­rancsnokához való felterjesz­tés céljából — a polgári vé­delem országos törzsparancs­nokához a megyei (fővárosi) polgári védelmi vezető tehet javaslatot. A javaslathoz minden esetben csatolni kell az üggyel kapcsolatosan ke­letkezett iratokat, és a meg­rokkant vagy meghalt, továb­bá a vele közös háztartásban élő családtagok személyi adatait, családi körülményeit, jövedelmi és vagyoni helyze­tét tartalmazó környezetta­nulmányt Mivel az ellátási igény ér­vényesítéséhez az igénylő ré­széről fontos érdek fűződik; az ismertetett jogi szabályo­zás, egyrészt az eljáró szer­vektől felelősségteljes és kö­rültekintő munkát kíván, másrészt fokozott biztosítékot nyújt a jogos állampolgári igények teljesítésére. tff öZAIK A NATO-TAGÄLLAMOK nemzetvédelmi miniszterei­nek brüsszeli tanácskozásán egyhangúlag elfogadták azo­kat a javaslatokat, amelyek a harcászati atomfegyverek be­vetését már egy adott kon­fliktus kezdeti szakaszában lehetővé teszik. Megállapod­tak továbbá a NATO-erők jelenlegi létszámának fenn­tartásában oly módon, hogy az USA 1973-ig nem von ki csa­patokat Európából, a kanadai erők egy részének kivonásá­val keletkezett erő- és eszköz­hiányt pedig Anglia és az NSZK közösen pótolja. * KANADAI TÜDŐSÖK* kü­lönösen nagy teljesítményű „SZéndioxidlaser”-t hoztak lét­re. Az új berendezés a gáz- laserekkel ellentétben nem­csak. csökkentett, hanem nor­mál légköri nyomás mellett is üzemeltethető. A prototí­pusokkal folytatott kísérletek igazolták, hogy a széndioxid- laser energiája több mint százszorosán felülmúlja az eddig ismert gázlaserekét. Kanadai szakértők szerint az új laser felhasználási lehető­ségei jóval túlszárnyalják a katonai területet, mert a re­pülőgépek lelövésére, páncél- elhárításon és egyéb külön­leges katonai feladatokon kí­vül széles körű űrfelhaszná­lásra, vágásra, hegesztésre, forgácsolásra is kiválóan al­kalmas lesz. * AZ NSZK aránylag későn star­tolt a nukleáris ipar versenyén, azonban annál gyorsabban tör előre, 1961-ben csupán egyetlen kis atomreaktora volt. Ebhez megvette a General Electric és a Westinghouse amerikai vállalatok gyártási eljárásait és a saját ta­pasztalatok felhasználásával meg­teremtette nukleáris iparanak alapját. 1962-ben egy 15 megawat­tos, 1965-ben egy 50, 1367-ben pe­dig egy 237 megawattos atomerő­műveket, kiszorítva ezekről a he­lyekről a nagy múltú amerikai vállalatokat. Hazai felhasználásra folyamatban van két 670 mega­wattos atomerőmű építése is és a bonni kormány azt tervezi, hogy mintegy 1230 millió dolláros költ­séggel, 1973-ra az atomerőművek adják az NSZK ősszenergia-ter- melésének 30 százalékát. * UJ AMERIKAI PARTRA- SZÁLLITÓ JÁRMŰ. Az ame­rikai tengerészgyalogos had­testnél LVTPX—12 jelzéssel új partraszállító harcjármű­vet rendszeresítettek. Érde­kessége, hogy alumíniumöt­vözetből készült és 25 telje­sen felszerelt katonát, vagy ennek megfelelő terhet szál­líthat partra. Az LVTPX—12 nyolc méter hosszú, teherbí­rása 4,5 tonna, összsúlya pe­dig 22 tonna. Hajtóműve 400 lóerős új fejlesztésű Diesel­motor. Sebessége vizen 12, szárazföldön 65 kilométer/ó. A speciális járművel egy üzemanyag-feltöltéssel el­érhető maximális távolság szárazföldön 480 kilón'éter. * franciaokszAgnak fizet­ni KELL. A nyugatnémet Soldat und Technik közlése szerint Franciaországnak 1.5 milliárd márkányi összegű kártalanítást kell fizetnie azokért az infra­struktúra program keretében lé­tesített berendezésekért, amelye­ket az Egyesült Államok 1967. ta­vaszán kénytelen volt kiüríteni. Elsősorban újonnan létesített ka­tonai repülőterekről, haditengeré­szeti bázisokról, egv nagy olaj­vezetékről és körű \ elül 400 ki­sebb objektúmról van sző. (Rak­tárak, utak, lakótelepek, stb.) * TÁBORI VÉDŐSATOR. Az amerikai hadseregben olyan szállítható tábori sátrat kí­sérleteztek ki, amely — mint a Military Review állítja — tíz katonát védhet meg a ve­gyi és biológiai harcanyagok­tól. Azzal számolnak, hogy az újonnan konstruált sátor alkalmas lehet pargjuisnoki harcálláspont, tábori segély­állomás, híradóközpont elhe­lyezésére is. A sátor belső tere 19,5 négyzetméter. A vé­delmi rendszert, amely 1090 kg súlyú, négy ember 20 perc alatt összeszerelheti. A sátor külső köpenye szinteti­kus anyagból készült. A külső és a belső fal között 38 centiméter átmérőjű, tisztí­tott levegővel töltött rész ta­lálható. Hogy a mérgező harcanyagok bejutását meg­akadályozzák, a belső térben nagyobb nyomást hoznak létre, mint amekkora a külső levegő nyomása. * TOBORZÁS. Mint a moszk­vai Novoja Vremia írja, Iz­rael az illetékes amerikai hatóságok tudtával — egész sor tobor/óközpontot állított fel az Egyesült Államokban. Elsősorban korszerű harci gé­pekre kiképzett pilótákat ke­resnek, akiknek — éppúgy, mint annak idején a VDK el­leni bevetésekben részt vett pilótáknak — minden vállal­kozás után a szokásos zsol- don felül nagyobb összegű „veszélyességi pótlékot” ígér­nek. Hasonló toborzóhelyek vannak Nyugat-Németor- szágban Is. A Pentagon hall­gatólagosan támogatja a rö­vid, mindössze 5—6 hétre szóló szerződéskötéseket az egyes pilóták és az ügynö­kök között. * VEGYI HARCANYAGOK VIETNAMBAN. Kiszivárgott hírek szerint az amerikaiak eddig 1,3 millió dél-vietnamit mérgeztek meg különböző ve­gyi harcanyagokkal. Az Egye­sült Államok fegyveres erői 1961-től 1969-ig mintegy 5 millió hektárnyi területre szórtak le vegyi anyagokat. Ezeknek egy részét a hírhedt IG. Farben utódvállalata, a ludwigshafeni BSF-cég (Nyu- gat-Németország) szállította Dél-Vietnamba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom