Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
WTO. szeptember St. KFLET-W AGY ARORSZ AS I. oliai Bizalom és kötelesség Pallai Miklós (elótérbenl, a nyíregyházi vontatási főnökség KISZ szocialista brigádjának csoportvezetője. Képünkön: egy villamos mozdony vezérlőasztalán végez kari i - tartási munkát. Hammel József- teiv. Húsz év hétköznap Dr. Szabó József tanácselnök két évtizede NEM VÉLETLEN, hogy a pártvezetőségek újjáválasztó, sa során külön kerül a jelölő listára a párttitkárjelölt neve. A Szervezeti Szabályzat, mint a párt alkotmánya a leglényegesebb törvényszerűségeket tükrözi, s ha nem is tér ki külön a párttitkár személyére, mégis lényegesnek tartja azt. Éppen a választás rendszere és módja bizonyítja ezt. Világos tehát, hogy a párttitkár — ha megválasztják — olyan emberré lép elő, akinek a párttagság bizalmából képviselnie kell ott az üzemben, intézményben, tsz-ben a párt ügyét. Ezt a kommunisták bizalmából teszi. Bizalom. Oly sokszor leírtuk. Élnek és visszaélnek vele, s ha most újra e fogalomról szólunk, azért tesszük, mert egyik üzemünkben igen furcsa módját tapasztaltuk a bizalommal való játszásnak. Helyes-e, szabad-e elutasítani, visszadobni az embereik bizalmát? Ott az üzemben, a párt vezetőség-választás során ugyanis az történt, hogy miután felkerült a párttitkárjelölt neve a jelölő listára és teljes bizalmat szavaztak titkosan az illető részére, ő felállt és kijelentette: nem vállalja, nem vállalhatja, mert úgy érzi, túl van terhelve. Vajon igazat mondott-e? Vagy valami más volt a szavak mögött? Félszáz ember, kommunista, egyszerű munkások, technikusok, mérnökök, stb. úgy érezték, akkor van biztosítva a hatékony, a követelményeknek megfelelő pártvezetés, ha ezt az illető osztályvezető mérnök vállalja el. Egy ember tévedhet, még néhány sem biztos, hogy helyesen ítéli meg, alkalmas-e valaki ilyen poszt betöltésére. Egy taggyűlés, a teljes párttagság azonban A hét közepén a Fehér- gyarmati Járási Tanács napirendjén szerepelt az árvíz utáni helyzet értékelése a mezőgazdaságban és a teendők meghatározása a termelés megszervezésére, az állat- állomány átteleltetésére. A járásban hatvanezer hold szövetkezeti, ebből nyolcezer - hétszáz háztáji terület ikerült víz alá. A járás termelőszövetkezeti területének 65 százaléka, aminek nagy részén 2—3 hétig is állt a víz. Különösen súlyos kárt szenvedett a Tisza—Szamos— Túr háromszöge. Több százmilliós kár Megsemmisült 38 millió forint értékű és megrongálódott 6 millió értékű gazdasági épület. Gépekkel együtt ezek újkori értéke 96 milliót tesz ki, de a jelenlegi árakon a helyreállítás 113 millióra rúg. Az állat és takarmány, valamint e<tyéb anyagoik kárai 30 millió forintot tesznek ki. A szántóföldi termelésben 130 a rét és legelő területeken 7 milliós kár keletkezett. A romokban heverő lakóházak, tanyaközpontok, a megsemmisült vetések nagyfokú csüggedést okoztak a szövetkezeti tagságban és sok vezetőben is. Egy egész élet fáradságos munkájának eredménye hevert romokban, s szinte kilátástalannak látszott a jövő. Központi irányító, szervező munkára volt szükség, hogy megmutassa a kivezető utat, a legfontosabb teendőkre irányítsa a figyelmet. Szinte az egész ország társadalmi segítségével, kormányintézkedésekkel lassan elindult az élet, amihez ve- sérfonalat nyújtott a járás már kevésbé. Ez gondolkodóba ejtette a párttagságot, mérlegelt, és pártvezetőségi tagnak sem választották meg. SOK TANULSÁGGAL szolgálnak a mostani pártve- zetőség-választó taggyűlések. Újra és újra mérlegre kerülnek emberek, párttitkárok, pártvezetőségi tagok, s bizony nem egyszer előfordul, hogy csak a másodszori vagy esetleg a következő „menetben” sikerül néhány százalékkal megválasztani. Ez is jelzi: a pártban mélyült az utóbbi időben a demokrácia elve, olyan légkör alakul és formálódik, amelynek kisu. gárzása egész közéletünkre kellemes hatást gyakorol. Tapasztalható, hogy a párttagság zöme nemcsak magáénak vallja a párt általános és káderpolitikáját, jó érzékkel választja ki az arra legalkalmasabb kommunistákat a különböző vezető posztokra. Látja éz mindinkább tudja, hogy a gazdasági mechanizmus új rendszere pezs- dítő hatással van a társadalmi mechanizmusokra, a pártirányítás hatékonyságának a növelésére. És csak természetes, hogy olyan embereket kíván odaállítani partnerként a gazdaságvezetők mellé, akik elvhűségükkel, szakmai rátermettségükkel és vezető képességükkel megfelelően tudják befolyásolni, s érvé. nyesíttetni a párt politikáját. Az már csalódás — az említett esetben —. ha ezt a bizalmat eldobja magától a párttitkárnak megválasztott. Nem él a lehetőséggel, s bár kétségtelen, hogy ezzel nem vét a párttag magatartási normája, a szabályok ellen, de az írátlan, emberi törvényeket mégis megsérti. KÉTSÉGTELEN, hogy akit a párttagság megválaszt, azt intézkedési terve az újjáépítés és termelés beindítására. Összefogott az ország Augusztus végéig az Állami Biztosító 65 millió forint kárt térített meg. Segítséget kaptak a nem biztosított tsz. ek és valamennyi szövetkezetnek törölték a földadóját. A patronáló üzemek, termelő- szövetkezetek, intézmények mintegy 18 millió forint értékű segítséget nyújtottak. Ebben van takarmány, vetőmag. kenyérgabona, gépek, állatok és készpénz. Csak a készpénz 6 millió forintot tesz ki, amit a patronálok juttattak. A budapesti X. kerületi pártbizottság újra felelevenítette a szövetkezetek patronálását. Igen nagy segítséget nyújtottak az ország minden részéből a ter- melőszövekezeteik területi szövetségei. Eddig 153 idegen erőgép segített a károsult szövetkezeteknek: 25 ezer holdat szántottak fel, 9 ezer holdat vetettek be, a háztáji gazdaságokban pedig több mint 4000 hold művelésében segítettek. A jelenlegi állapotok szerint a járás 39 termelőszövetkezete közül 26 veszteséges, hitelképtelen lesz az év végén. Ezek a tsz-ek óvadék melletti hitelből finanszírozzák kiadásaikat. A mostani felmérés szerint a tervezett 80 millió nyereséggel szemben mintegy 130 millió lesz a7. év végi veszteség. A legfontosabb feladatok A legfontosabb feladatok egyike most, hogy a meglévő különbnek tartja, minden szempontból alkalmasnak arra, hogy képviselje a többieket, szolgálja a párt ügyét, munkálkodjon a párt politikájának érvényesítésén, legyen következetes a párt határozatainak a végrehajtásában, lépjen fel minden helytelen szemlélet és gyakorlat ellen. És mindez többletmunkát, nagyobb energiát és áldozatot követel. De csak az képes ennek megfelelni, akit támogatnak, akiben bíznak. Éppen ezért a megnövekedett bizalom a párttitkár személyével szemben. S bár ezt párttörvények nem rögzítik, a párt felépítése, munkája, stílusa, egész tevékenysége erre utal. Két napirendi pontot tárgyalnak a most folyó párt- vezetősóg-választó taggyűléseken. Egyik a párt irányelve és Szervezeti Szabályzatának módosítási javaslatai, a másik az új vezetőség megválasztása. Nem kevésbé fontos a második sem. mert éppen a megválasztott új pártvezetőség — élén a párttitkárral — lesz hivatva arra, hogy az irányelvekben foglaltakat ott helyben apró. pénzre váltsa. megvalósítsa. S aki alaposan tanulmányozta a két dokumentumot az tudja; e7. megköveteli a párt- szervezetektől a munka hatékonyságának növelését EBBEN RÉSZT VÁLLALNI kötelessége minden párttagnak' de nemcsak kötelesség, hanem egyben megkülönböztetett megtiszteltetés úgy mint párttitkámak, vagy vezetőségi tagnak. Igen, mert ehhez még plusz az a bizalom is hozzájárul, amelyet a párttagság ruházott a megválasztottakra. És ezt nem elfogadni, ezt eldobni — pártszerűtlen. Farkas Kálmán kevés termést minden kiló veszteség nélkül betakarítsák a szövetkezeteik. A jövő évi termés érdekében pedig idejében elvégezzék az őszi munkákat A szükséges vetőmag és a műtrágya nagyobbik része rendelkezésre áll. Külső segítséggel és új gépek vásárlásával is nagyon nehéz lesz a szükséges gépi erőt biztosítani. Ugyanis a szokásos őszi munkákkal együtt a lakóházak és a gazdasági épületek építéséhez továbbra is nagy gépkapacitást köt le az anyagszállítás. Az összes gondok közül legégetőbbnek látszik az állatállomány átteleltetése. A közös épületek építése alig kezdődött meg. néhány szövetkezetben még kivitelező sincs. Sürgősen részletes tervet kell készíteni nemcsak az őszi munkákra, hanem az állatok átteleltetésére is. A cukorgyáraktól eddig már 23 ezer mázsa répaszeletet és 11 ezer 500 mázsa melaszt igényeltek a szövetkezetek. Több szövetkezet más megyékből biztosította a szükséges szálas és abraktakarmányt. Ezt a kezdeményezést tovább kell fejleszteni. A négy hónappal ezelőtti kilátástalan helyzet nagyon sokat változott, segített az ország, segítettele magukon a bajba jutottak is. A közös gazdálkodás újjászervezése, a meglévő állatállomány veszteségmentes átteleltetése azonban még nagy feladatok elé állítja az egész járást. És ez nemcsak gazdasági munka, hanem további fel- világosító. szervezői teendőket is ró a vezetőkre — állapító1 . mag a tanácsülés. Cs. B. Tudja-e még milyen színű volt a kenyérjegy, a lisztjegy? Vagy csak hosszú sorokra emlékszik, a karon ülő gyermekei jre. akiknek élelem, ruha kellett? Az egykori községi „közellátási kisegítő”, — dr. Szabó József, a Mátészalkai Járási Tanács VB elnöke töpreng. Hogy is volt csak...? Kis híján vasutas lett. Alapjában nem is véletlenül. Nem sok választása lehetett a beregdaróci parasztfiúnak; napszám gazdáknál, vagy valamilyen állami szolgálat. Ehhez nagy szerencse kellete. Örabéres pályamunkás lett. 1941—42-t írtak. Innen vonult be tényleges katonai szolgálatra. A hadifogság után is itt akarta megalapozni a jövőjét. De másképp alakúit az élete. Életiskola zökkenővel — Negyvenhatban Jándon a nemzeti bizottság megbízásából közellátási kisegítőnek alkalmaztak. így aztán nem lett belőlem vasutas... — mosolyog Szabó József. Ekkor ismerkedtem meg közelebbről az élelmiszer jeggyel, amiből lett volna is elegendő, csak nehéz volt beváltani... Egymondatos drámát idéz ezután; 1948, a tiszai árvíz Tivadarnál. Jánd egy részét is elvitte, rengeteg ember szorult az épen maradt házakba. Élelem, ruha, emberi szó kellett. Negyvenkilencben a beregi szülőföldtől távolabb, Ilken ízlelgeti a közös ügyek pallérozgatását: köz- igazgatási kirendeltségvezetőnek nevezték ki. Nem nagyon melegedhet meg, a forrongó, változó áramkör, amelybe került, viszi tovább: 1950-ben a záhonyi körjegyzői székben találja magát, feltehetően olyan érzéssel, mint amikor az úszni nem tudót bedobják a vízbe. — Milyen volt akkor Záhony? — kérdezi vissza. — Egy kis falu. De már alapozgatták a mai vasutas lakótelepet. És emlékszem, mór akkor nagy szeget ütött a község vezetőinek fejébe a rengeteg bejáró munkás elhelyezése, étkeztetése, a boltok ellátása áruval... Áramlott a szovjet vasérc, a tömérdek másfajta áru. Nyújtózkodott a kis Tisza menti falu, hogy alaposan feladja a leckét mindenkinek, akinek egy csepp köze is volt a község térképének átrajzolásához. A körjegyző valójában egy volt a sok érkező „telepes” közül. S mint húsz év távlatából megállapítja: a saját nyomorúságán tanulta meg a község szekerének igazgatását:. De ehhez nem volt elegendő a hétköznap, az életiskola... — Nem, mert én is éreztem, hogy a hiányos tudás bátortalanná teheti az embert. Ötvenháromban indult a tanácsakadémia, az első évfolyam. Engem is javasoltak. Megmondom, nem könnyen indultam el a fővárosba, akkor született a harmadik gyerekünk, a feleségem is beteges volt, anyagilag sem álltunk jól. Szatmári patrióta így kellett közelebbi ismeretséget kötni az addig ösz- tönösségre, józan emberségre, politikai érzékre alapozott tanácsi gyakorlat után az állam- és jogelmélettel, a közigazgatás szerteágazó jogszabályaival. Pótolni a hiányzó általános műveltséget is. De az ember nem gép. A legnagyobb szorgalom is zátonyra futhat, ha családi gondok emésztik az embert. Otthonról érkeztek a levelek, beteg a gyermek, kellene a segítség... Még most, ennyi év után is sajnálja, hogy abba kellett hagyni a tanácsakadémiát. Levelezőn folytatta, az ezernyi elfoglaltság közben. A vándorélet sem ért véget, felettesei újabb posztokra állították. Uj környezet, új problémák, mmaig elölről kellett kezdeni, ötvennégyben Kisvárdán a járási párt- bizottságon kapott felelős munkakört, ötvenötben újra a tanácsi munka egy magasabb állomásán dolgozik, személyzetis a megyei tanácson. Kisvárdáról jár be, a megye- székhelyen egyelőre nem tud lakáshoz jutni. Marad a bejárás Kisvárdáról. így éri az ellenforradalom. Nem a helytállás hang- súlyozása, inkább az évek hiteles rajza miatt említi erről az időszakról, hogyan sokszorosították a párt üzenetét s vitték táskában, a legkülönbözőbb módon, az illegalitásra jellemző körülmények között. Számára természetes volt ez. 1946 óta vallja magát kommunistának. Ha azt kérdeznénk Szabó Józseftől, mit ért azalatt, hogy tizenhárom éve nyugalmasabban telnek az évei, valószínű nem a köznapi értelemben Vett pihenésre gondolna. 1957 óta a járási tanács vb-elnöke a szatmári „fővárosban”, Mátészalkán. A nyugalom azt jelenti, hogy azóta egyhelyben él, dolgozik. Magáénak vallja kétszázezernél népesebb vidék gondjait, örömeit. De ezalatt a nyugalmas évek alatt kellett megértetni a szatmári parasztokkal a nagyüzemi gazdálkodás értelmét, érvelni, vitázni, állni az adott szót. — A legnagyobb elismerés és jutalom, hogy azok az emberek köszönik azt, akik évekkel ezelőtt nemigen hittek el mindent, amit mondtunk. Közélet és család Közben a szűkebb környezet, Mátészalka is megkívánta a törődést. Még őrzik a kuriózumszámba menő fényképet, amikor a parasztok: dézsával, szekérrel hordták a meleg vizet a fürdőből. Azóta az ország egyik legszebb meleg vizes strandja lett a mátészalkai. Hogy ez sem ment magától, nem is egy ember mozgatta, ezrek fogtak össze? így volt. S így lett város Mátészalka, honosodott meg az ipar. Aztán jött a tanácsi hálózat korszerűsítése, a közös tanácsok életre hívása; tevékeny tanácsi vezetők munkába állítása. Sokan elmentek gazdasági munkára, tsz-ekbe. Oda is kellett a közéleti, szélesebb látókörű ember. Olykor a jövedelmezőbb állás is vonzotta a tanácsi dolgozókat. S kapott a-járás tizenkét községet Csengertől, hármat Bak- talórántházától. Újabb gondok, idegfeszítő hónapok. Az idén váratlanul a kegyetlen árvíz... Szabó József „nyugodalmas” éveibe még belefért egy csaknem másfél évtizedes tanulás is. 1959-ben avatták jogdoktoirá, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Negyvenkilenc éves. Négy gyermeke van. Három már dolgozik, egy — a kislánya, harmadikos gimnazista. Szeretne többet foglalkozni a családdal. Úgy tartja, a közügyekben dolgozó és elfoglalt ember sem kaphat felmentést ez alól, ha nem akar konfliktust önmagával Ahogy lepereg előttünk a két évtized életkrónikája, húsz év hétköznap elevenedik meg, a mindennapok örömeid vei, gondjaival. P. A fehérgyarmati járás mezőgazdasága az árvíz után Tornyosulnak az őszi munkák — Nagy gond az állatok átteleltetése
