Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

«. oldal KELET MAGYARORSZÁG 1970. szeptember 33. Kongresszusra készülünk Békés egymás békés együt Zsivkov Norvégiában Oslo: A norvég kormány hétfőn este hivatalos vacsorát adott Todor Zsivkov, a bolgár minisztertanács elnöke tisz­teletére. aki hivatalos láto­gatáson van Norvégiában. A vacsorán részt vettek a kor­mány tagjai, Zsivkov kísére­tének tagjai és a norvég közélet ismert képviselői. A vacsorán Per Borten és To­dor Zsivkov mondott beszé­det. Ceausescu Bécsben Nieolae Ceausejcu, a román államtanács elnöke, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Bécsben, és a kíséreté­ben lévő személyiségek hét­főn délután látogatást tett'’’ az osztrák parlamentben. Kritikus lielvzet Jordániában HARCKOCSIT ZSÁKMÁNYOLTAK A GERILLÁK. A tűzszüneti felhívások elle­nére folytatódnak a harcok a Palesztinái kommandók és a jordán hadsereg alakula­tai között Képünkön Palesztinái gerillák egy zsákmányolt harckocsi tetején, Ramthában. (Folytatás az 1. oldalról) vernek, változatlanul szüne­tel az áram- és vízszolgálta­tás. A fővárostól északra is felújultak a harcok a Jordá­niái és a Szíriái területről ér­kezett Palesztinái páncélo­sok között. Mohammed Hosszaméi h Heikal egyiptomi tájékozta­tásügyi miniszter kedden saj­tóértekezletet tartott. Kije­lentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság semmilyen körülmények között sem en­gedi meg a Palesztinái ellen­állás szétzúzását. A jelenlegi jordániai válságba való eset­leges amerikai beavatkozás „ellenséges cselekedet lenne az.egész arab világ ellen és olyan súlyos hiba, amely ve­szélyeztetné a világbékét” — mondta. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Arab Köztársaság óva int ilyen beavatkozástól, amely nem mentené meg a nyit mondott, hogy tudomása szerint „a szovjet kormány érintkezésben van a szíriai kormánnyal”. Kijelentette, hogy Husszein királynak a négy nagyhata­lomhoz intézett felhívása nem tartalmaz kifejezett felkérést katonai beavatkozásra a jor- dániai kormány oldalán. A szóvivő elzárkózott attól, hogy felvilágosításokat adjon az amerikai és a jordániai kormány között folyó diplo­máciai eszmecseréről. Kedden este Kairóban a tájékoztatásügyi miniszté­rium hivatalosan közölte, hogy az arab csúcstalálko­zót szerdára halasztották, In­dok: a Kairóban tartózkodó állam- és kormányfők foly­tatják előkészítő tanácskozá­saikat, A keddi nap folyamán 11 arab ország Kairóban tar­tózkodó képviselői ismétel­ten tartottak két- és többol­dalú megbeszéléseket, ame­lyekben csupán a Daud mi­niszterelnök vezette jordá­niai küldöttség nem vett részt. A késő délutáni órák­ban Nasszer egyiptomi elnök félórás megbeszélést tartott Kadhafi líbiai államfővel, Az AFP damaszkuszi je­lentése az arab ellenállók rádiójának közleményét is­merteti. amely szerint Jasszer Arafat, a palesztinai ellenál­lók vezetője felkérte az arab államfőket, hogy sürgősen utazzanak Ammanba és sze­mélyesen győződjenek meg az ott lezajlott vérengzésről. A Reuter tuniszi jelentési idéz, amely szerint Ladgham tunéziai miniszterelnök, Ni­meri szudáni államfő és Sza- dek tábornok, egyiptomi ve­zérkari főnök kedden Kairó­ból Ammanba repült, hogy érintkezésbe lépjen Husszein jordániai királlyal. ..Küzdünk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­ért. Ennek szellemében fej­lesztjük kapcsolatainkat a kapitalista országokkal.” A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak a X. kongresszusra ké­szített irányelvei szabnak így irányt a magyar külpolitiká­nak. Az elv feltétlenül he­lyes, de megváló V ása nagy­ban függ annak értelmezésé­től. Márpedig ezen a téren tapasztalható bizonyos félre­értés. sőt szándékos félrema­gyarázás is. A félreértés ab­ból táplálkozik, hogy a bé­kés egymás mellett élést egyesek olyannyira békés­nek tekintik, hogy annak je­gyében mindenféle harcról, — az osztályharcról is — készek lemondani. Mások sze­rint a békés egymás mellett élés — passzív várakozás a kapitalizmus elhalására, vagy éppen behódolás az impe­rializmus előtt. Akadnak, akik a békés egymás mellett élést — helyesen — az osz­tályharc sajátos formájának tekintik, ezzel szemben nem értik, miért szükséges együtt­működni a tőkésprszágokkal. A marxizmus—leninizmus, s így a békés egymás mellett élés lenini elveinek a nem­zetközi munkásmozgalomban megtalálható bal- és jobbol­dali torzítói tudatosan ferdí­tik el a lényeget. A baloldali opportunisták szerint a szo­Gerencsér Miklós: fekete tél 40. jordániai amerikai túszokat, hanem éppen az ő életüket kockáztatná. Heikal a továbbiakban ki­jelentette, hogy a Kairóban kedden este kezdődő tanács­kozás nem nevezhető a szó hagyományos értelmében vett csúcsértekezletnek, mert azon egyes arab vezetők vesznek csak részt, hogy megállítsák a iordániai vérontást. Sem Husszein király, sem Arafat, a palesztinai gerillák vezetője nem tud részt venni a kairói tanácskozásokon, te­kintettel a válságos jordániai helyzetre — folytatta Heikal, majd hozzáfűzte, hogy sze- mélves jelenlétük nem Is szükséges, „a lényeg az, hogy álláspontjaik ismeretesek”. Robert McCloskey ameri­kai külügyi szóvivő kedd dé­li sajtóértekezleten közölte, hogy Voroncov washingtoni szovjet ügyvivő hétfőn este szóbeli jegyzékben fejtette ki kormányának álláspontját Joseph Sisco külügyi állam­titkár előtt Rogers külügymi­niszter vasárnapi nyilatkoza­táról, amelyben az amerikai kormány Szíriát tette felelős­sé ? „Szíriából Jordániába törtem behatolásért”. A szó­vivő nem ismertette a szov­jet álláspontot, csupán any­Rúgásokként érték a zajok álmában báró Strahlendorf Gyulát. A hónapok óta tartó szakadatlan rémtettekben maga is annyira kimerült, hogy valóságos hullának lát­szott, amint elsárgulva, mennyezetre meredő szakál­lal feküdt ruhástul-csizmástul az ágyon. Késő délelőtt volt. Tóth Veronika mitsem törő­dött az alvó báróval, szét­szórt holmik között futott- iótott egyik szobából a má­sikba, ládák, edények, fiókok zörögtek sietsége nyomán. A báró egyre sűrűbben vonag- lott, erősen kidomborodó szemgolyója forogni kezdett a szemhéj alatt, majd fulladoz­va eszméletre rémült. — Na!... Hol vagyok!... Mi történt! Felesége változatlan hévvel folytatta a rámolást. — Segíts pakolni. Megyünk Németországba. Az ólomnehéz kábulatból egyszerre lökődött ót Strah­lendorf a természetellenes élénkségbe. — Mi?!... Hova?! — Németországba! Csanak- nál vannak az oroszok! Most mit bámulsz ilyen hülyén! Iparkodj! Görcsként merevítette a zavar bénára a bárót, duny­hába süppedten ült az ágyon, mint egy élethű viaszbábu, amelynek mindössze a tartós mozdulatlansága kelti azt a gyanút, hogy mégsem eleven. Riasztó elvál tozásából va­rázsütésre csapott át a fékez- hetetlen kapkodásba. Lerúgó- dott az ágyról, karjával ösz- szevissza hadonászott, sza­ladgált a lakásban, mint far­kas a veremben. Dörgő szó­noklatától visszhangoztak a boltíves szobák. — Gyáva dezertőr a felesé­gem ! Meghátrál, vereségre gondol, gyalázatba taszítja hazafias hírnevemet! Egek ura, mekkora szégyen! Én, báró Strahlendorf Gyula, a város harmadik embere egy hitvány jellemhez láncoltam az életemet! El taszítalak! Vedd tudomásul, hogy ki vagy taszítva a szívemből! — Na és, ki nem szarja le a te szívedet? — magasodott fel fenyegetőn Tóth Veronika a bőröndjei között. Arcának ezernyi ránca ezernyi reszke­tőstől sokszorozódott meg, borzas szőkeségéből, fakó vértelensegéből tűz nélküli MOSZKVA ,,P4ri iridiéi, elnök a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kor­mány meghívására kedden hi­vatalos látogatásra Moszkvá­ba érkezett. Nyikolaj Pod- gornij, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének el­nöke, Dmitrij Poljanszkij, a Szovjetunió minisztertaná­csának első elnökhelyettese és más hivatalos személyi­ségek fogadták a magás ran­gú vendéget a vnukovói re­pülőtéren. BUDAPEST György Gyula kohó- es gépipari miniszterhelyettes vezetésével kedden delegáció utazott Brnóba a KGST gép­fénnyel foszforeszkált elő haragos tekintete. — Majd adok én neked hősködni. Mit képzelsz, te lágyagyú? En­gem akar fenyegetni egy ilyen csörgő nyálúkoraszülött?! — A báróra rontott, szemen köpte, pofozta, a szakállát ci- bálta. — Te korcs állat... Te vérbajos fajzadék... Egy ilyen utolsó féreg miatt dögöljek meg?... Olyan gyorsan követték egymást a pofonok, hogy Strahlendorf képtelen volt akár a védekezést is megkí­sérelni. Hökkent riadozással dadogta: — Drága egyetlenem... Ne bánts... Szeretlek... Dörömböltek a kapun. Tóth Veronika leszaladt a lépcsőn, s pár perc múlva még harcia- sabban tért vissza. Kevésbé dühösen, de annál parancso- lóbban dirigálta férjét: — Szedd össze magad! Ko­vács szólt, hogy Weinhoffer hivat. Amilyen gyorsan csak lehet, gyere haza. Autót kell szerezni. Nem akarom utolsó­nak elhagyni a várost! Dö­göljön meg az, akinek kedve van hozzá! Megértetted?! A megpofozott Strahlendorf alázatosra szelídülve fogad- kozott: — Igen, drágám... Akaratod a legelső parancs. Sietek... őszintén, sőt a gvávák egy­fajta lelkesedésével érezte át a szolgai buzgalmat, amely mindig a biztonság állapotát jelentette számára. Fáradtsá­eiallzmus győzelme — a ki­alakult erőviszonyok közepet­te — elengedhetetlenül meg­követeli a két világrendszer általános összecsapását, a há­borút. s mindenki, aki ezt el akarja kerülni — tehát békés egymás mellett élést akar — elárulja a forradalom ügyét. Nyilvánvaló, hogy a marxis­ták—leninisták elutasítók ezt a nézetet. A szocializmus győzelmének egyáltalán nem feltétele a háború. Az erővi­szonyok számunkra kedvező változásából nem az követke­zik, hogy félre kell dobnunk a békés e'gymás mellett élés politikáját, hanem ellenkező­leg az, hogy nagyobb erőnk segítségével rá tudjuk kény­szeríteni a tőkés világot a békés egymás mellett élésre. A jobboldali opportunisták viszont a békés egymás mel­lett élés politikáját az állam­közi kapcsolatok körülhatá­rolt területéről átviszik a két világrendszer viszonyának minden szférájába, az ideo­lógiák területére is, ahol pe­dig semmiféle békés egymás mellett élés nem lehetséges. S végül meg kell védenünk a békés egymás mellett élés elveit a burzsoá rágalmakkal szemben is, amelyek — a lé­nyeget kiforgatva — ^kény­szerű taktikának” vagy „az igazi szándékokat leplező po­litikának” próbálják feltün­tetni törekvéseinket. A magyar külpolitika fel­fogása szerint a békés' egy­ipari állandó bizottságának 50. ülésé"«. PRÁGA Kedden délelőtt négyna­pos hivatalos látogatásra Prágába érkezett Mohammed Zahir sah afgán uralkodó és felesége, Humaira királyné. A vendégeket a repülőtéren Ludvik Svoboda köztársasá­gi elnök,, Lubomir Strougal miniszterelnök fogadta. MOSZKVA A Szovjetunióban kedden felbocsátották a Kozmosz— 364 mesterséges holdat. Fel­adata a kozmikus térség vizsgálata a korábban beje­lentett programnak megfele­lően. A mesterséges holdon elhelyezett műszerek normá­lisan működnek. ga ellenére csaknem szilajjá tette a szeppent igyekezet, rohant jelentkezni Weinhof- fer színe előtt. Siet tőben is feltűnt neki a város megváltozott képe, s ez alaposabban hatott rá, mint felesége pofonai. Szokatlan sürgés-forgás örvénylett az utcákon, foj­tott csendben rámolták a cső. magokat a lovas kocsikon, a Széchenyi téren keménykala­pos urak alkudoztak a fuva­ros gazdákkal, nagyságák ri- mánkodtak a kapuk alatt a cselédeknek, hogy gyorsab­ban cipeljék az ingóságokat. Mindenütt felfordulás: a vár- megyeházán már nem törőd­tek a kapuk őrzésével, kato­nák, civilek, nyilasok egy­aránt a pakolással voltak el­foglalva az udvaron zsúfoló­dó szekerek között. Hulla­dékká szóródott akták fehér­lettek a lépcsőházban, apró irodai tárgyak szemetelték tele a folyosókat. Mire az első emeleti tízes szobába ért Strahlendorf, teljesen felfog­ta, hogy ennél rosszabb meglepetésre aligha ébredhe­tett volna. Rámolástól dúlt szobájában Weinhoffer még a csorbí­tatlan hatalmú parancs­nok p~*(ngó modorában osz­togatta utasításait a raport- ra rendelt nyilasoknak. (Folytatjuk) ‘más mellett élés a kapitaliz­mus elleni harc olyan formá­ja, amely háború nélkül kí­ván eljutni a szocializmus világméretű győzelmének ki­vívásához. Fegyverek helyett politikai, diplomáciai, gazda­sági, tudományos, ideológiai — tehát mn katonai — síkon igyekszik harcolni. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve persze nem alkalmazható az elnyomók és elnyomottak, a gyarmattartók és a gyarma­tok viszonyára. A háború el­kerülésére tett erőfeszítéseink nem mondanak ellent honvé­delmünk erősítésének, s an­nak sem, hogy szükség ese­tén fegyverrel segítsük az imperializmus ellen küzdő népeket. A békés egymás mellett élés esélyét csak nö­veli, ha az imperialista mes­terkedéseket megfelelő kato­nai erő tartja kordában. Politikánk megvalósításá­hoz, céljaink eléréséhez szük­ség van arra, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű államok között egyenjogú, a kölcsönös előnyökre és érde­kekre épülő politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatok épüljenek ki. A békés egy­más mellett élés tehát nem passzív állapot, hanem aktív együttműködés — ezt akar­juk elérni az államok mind szélesebb körében. A gyakor­latban ez nem más, mint minden gazdasági diszkrimi­náció megszüntetése, hosszú lejárató szerződésekben biz­tosított előnyös kereskedelem, ipari, mezőgazdasági és ke­reskedelmi kooperáció, tudo­mányos együttműködés, kö­zös kutatás, az eredmények, tapasztalatok kicserélése, kulturális együttesek, művészek, kiállítások, kiadványok cseréje és így tovább. Ezeken túlmenő­en politikai jellegű együttmű­ködésre is törekszünk, ami le­hetővé teszi a párbeszédet a szocialista és a kapitalista országok vezetői között, a nemzetközi politikai problé­mák megvitatását és megol­dási módozatainak kialakítá­sát. Az atomcsend- és az alomsorompó-szerződés és sok más megállapodás, legutóbb pedig a szovjet—nyugatnémet szerződés bizonyítja a tár­gyalásos módszer eredmé­nyességét. Tisztában kell lennünk persze azzal, hogy míg a szocialista országok az állam­közi kapcsolatokat a szoci­alizmus érdekében igyekez­nek felhasználni, a kapitalis­ta országok a tőkésrendszer pozícióit próbálják erősíteni ezen az úton. Ez azonban nem homály osí that ja el azt, hogy a két rendszer országainak normális, államközi kapcsola­taiból a szocializmus és a bé­ke erői sok hasznot húzhat­nak. A szocialista országok felhasználhatják a kapitalista piacot áruik elhelyezésére, fontos árucikkek beszerzésé­re, technikájuk fejlesztésére. A különböző tárgyalásokon megismerhetik és befolyásol­hatják a tőkéskörök politi­káját, elszigetelhetik a legag- resszívabb imperialista cso­portokat. A széles körű kap­csolatok alkalmat adnak ar­ra, hogy a kapitalista orszá­gok lakossága a valósághoz híven ismerje meg a szocia­lista országok életét, ezáltal hitelét veszíti a hamis bur­zsoá propaganda. Jelentős előnyökkel jár a békés együtt­működés a kapitalista orszá­gok számára is. A szocialista országok piacai kedvező le­hetőségeket nyújtanak a tő­késcégeknek, s a tárgyalások segítik a tőkésországok ve­zető körein belül azokat, akik számot vetnek a világ új erő­viszonyaival, a szocialista or­szágok növekvő erejével, haj­lamosak reálisan közelíteni a nemzetközi problémákhoz, s ezeket a békés egymás mel­lett élés szellemében megol­dani. A népek közeledése pe­dig egyetemes érdek, mert ez a béke egyik igazi biztosítéka. P. X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom