Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

Í97(V szeptember 25. FFT FT MAGVAROFFFi« 5. dtóm Nők a munkahelyen A Nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár kollektívája is csatlakozott az országban kibonta­kozott egyszázalékos termelési mozgalomhoz. Az eltelt néhány hónap eredményei azt mu­tatják, hogy a műszaki színvonal korszerűsítésével, jó munkaszervezéssel, szilárd munka- fegyelemmel mintegy 6 százalékos többtermelést érnek el. Idén 60 ezer pár férficipővel gyártanak többet, mint az elmúlt évben. Ez 300 ezer pár cipőnek féléi meg. Éppen az üzem bővítése eredményezi majd, hogy jövőre ez a szám újabb 100 ezerrel emelkedik. Ér­dekes még' megemlíteni, hogy a dolgozók többsége, négyötöde nő, akik itt állandó foglalko­zást nyertek. Képünk: a korszerű nagycsarnok futószalagját mutatja. Hammel József felvétel*? Mit csinál Ön szombat este ? Vajai kísérlet a szabad idővel Évről évre több nő áll munkába megyénkben. A bér­ből és fizetésből élő nők szá­ma jelenleg már meghaladja a 113 ezret. Különösen nőtt a kereskedelemben és az élel­miszeriparban foglalkoztatot­tak száma. Ez is indokolja, hogy felelős fórumokon mind többet foglalkoznak politikai gazdasági és szociális hely­zetük javításával, annak le­hetőségeivel. Ezekről a gon­dokról tárgyalt keddi ülésén a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa is. Általános tapasztalat, ame­lyet a szakszervezetek sok vizsgálat alapján állapítottak meg: a dolgozó nők helyzete az elmúlt években fokozato­san javult, különösen a fog­lalkoztatásban és az érdekvé­delemben értek el jelentős fejlődést. A nők közül sokan vesznek részt a szocialista munkaversenyben, brigád­mozgalomban. Tavaly minden ötödik „Kiváló dolgozó” ki­tüntetést nő kapta a megyé­ben, a szocialista címért ver­senyzők között minden ne­gyedik nő. A gazdasági munka mellett a nők többsége aktívan részt vesz a különböző politikai, kulturális rendezvényeken, társadalmi munkákban. Helyt­állásuk és példamutatásuk sok esetben felülmúlja a férfiakét, különösen ha az emellett rá­juk váró családnevelést és házi munkákat is figyelembe vesszük. Az alapvető és elismert fej­lődés ellenére még mindig kevés a vezetők között a nők aránya, holott szakmailag és politikailag egyaránt aktí­van vesznek részt a megye gazdasági életében, a közéleti tevékenységben. Nem sike­rült biztosítani azt sem, hogy a nők munkába állásával egy­idejűleg hasonló ütemben nő­jön a szociális és szolgáltatási hálózat. A gyorsabb előrelépést aka­dályozza, hogy a dolgozó nők nagy része — mintegy há­romnegyede — betanított vagy segédmunkás. Azt, hogy az arány rendkívül lassan változik, nagyon sok minden befolyásolja. Részben a gaz­dasági vezetők nem biztosíta­nak kellő feltételeket, részben az arra hivatott szervek nem propagálják kellően a tovább­tanulást, nem segítik az elha­tározásban a nőket. De az is közrejátszik, hogy viszonylag kevés nő vállalja a továbbta­nulás terheit á család, .a gyer­mekek nevelése mellett. Nehezíti a helyzetet, hogy megyénkből jár el a legtöbb dolgozó férfi és ez a családne­velésből nagyobb terheket ró az asszonyokra. Ha'csak a legkisebbeket vesszük: az óvodai ellátás megyénkben 20 százalékkal marad alatta az országos átlagnak, amely 52 százalék. A vállalatok, intézmények legtöbbjénél a párt- és szak- szervezeti határozatok nyo­mán létrehozták a nőbizottsá­gokat, illetve nőfelelősöket bíztak meg. Ezek azonban még a szakszervezeti bizott­ságokon belül sem kaptak megfelelő önállóságot, kam­pányszerű a munkájuk. A nők helyzetének javításá­ra több megoldás iá kínálko­V alaki ijedt jóindulatúan kopog be a lépcsőház vala­mennyi ajtaján: — Tessenek vizet venni. A ház sarkánál csörepedés van. Hamarosan elzárják a főcsa­pot. Ezután ugyanilyen ijedt jó­indulattal telefonál a vállalat­nak is: — Kérem, jöjjenek azonnal, csörepedés van. Azok jönnek. Keresik a csőrepedést. Se híre, se ham- I va, de a környéken az utcá­kon valóban nagy területen áll a víz. Honnan ez a hatal­mas víztömeg? Egymást kérdőn nézik az emberek. A helyzetet pöttöm­nyi gyerek oldja meg: — A Sanyi bácsi mosta a Sko­dáját. Előbb meleg vízzel, az­után meg hideggel. Az abla­kon vezette ki a slagot, úgy ve­rette a kocsit... Rendes kaszt-* iFós, füves térségek övezik zik. Bátrabban kellene gaz­dálkodni a helyi és vállalati erőkkel. Lehetőség van arra, hogy a kollektív szerződések­ben és egyéb szabályzatokban jusson megfelelő kifejezésre a nők sajátos problémája, s így biztosítsák az őket érintő központi rendelkezések, dön­tések végrehajtását. Rendkívül sokat segíthetnek azok a járulékos és kapcsoló dó létesítmények, amelyek a nők napi munkán felül vég­zett tevékenységét tehetik könnyebbé: indokolt a szol­gáltatási hálózat bővítése. ezenbelül is elsősorban a ja­vító-, tisztítórészlegeké. Évek óta szorgalmazzák a közét­keztetés szélesítését, az üzemi étkeztetés feltételeinek javítá­sát, az óvodai és bölcsődei, napközi otthoni hálózat fej­lesztését. A nődolgozókat érintő sajá­tos gondok között több olyan van, amelyeket rendszeresen figyelemmel kell kísérni. Égető gond például, hogy a többgyermekes, vagy egye­dül élő anyákat harmadik műszakból a legritkább eset­ben tudják felmenteni a há­romműszakos üzemekben. Még nem kapják meg azokat az előnyöket a többgyerme­Elcsépelt frázisnak hat, hogy . .a legfőbb érték az ember.” Pedig az üzemekben, gyárakban mindig úgy kell, vagy legalábbis kellene szer­vezni a termelést, hogy ez érvényesüljön. A múlt héten a nyíregyházi üzemek egész­ségnevelésével foglalkozva mutatkozott be a megyei ta­nács vb egészségügyi osztálya mellett újjászervezett egész­ségnevelési csoport. Az SZMT-vel és a Vöröskereszt­tel közösen tartottak érte­kezletet. Már az első felszólalásban helyet kapott a bíráló hang: ünnepélyesen átadják az üzemeket, de a megfelelő szociális létesítmények bizto­sítása csak sokadrangú kér­dés. Szó volt az üzemorvo­sok felelősségéről is. Nem járható út — mondták, — hogy valamiféle álhumaniz­mustól vezérelve engedélyez­nek egyes munkahelyeken olyan embereket dolgozni, akiknek az egészségügyi ál­lapota nem engedi meg ezt károsodás nélkül. Ilyenkor a munkában megrokkanó em­berek az élő példák a „meg­értő” magatartásra. Az üzemeknél az éves terv- készítési programok mellett szerepel az egészségügyi komplex terv elkészítése is. Ezt még úgy, ahogy megcsi­nálják, de ha nem tartják be, akkor nincs semmiféle büntető következménye. A szakszervezet feladata, hogy jó tervek készüljenek, s vég­rehajtsák azokat. Nem valami rózsás a me­gye üzemorvosi ellátottsága. Hiába nőnek fel az új gyá­a napsütötte parkírozóhe­lyet. Vasárnap van. Ahogy mondani szokás, „huszadma- gával süt a nap”. Kocsi kocsi hátán. Csak éppen nem a par­kírozóhelyen, hanem a park­ban, a fák alatt, a hűvös fü- vön. A természetbarát szíve sa­jog: „Jó, hogy sok embernek telik autóra. Úgy látszik ren­des kaszt az autós kaszt, mert szeretik a kocsit. Sőt féltik. De ha a füvet, fát is szeret­nék...” Ég és föld között — Na, mit szólsz hozzá? Milyen a kocsim? — Az ég szerelmére, tudod, hogy nem vagyok majrés kés anyák, amelyek az óvo­dákba, bölcsődékbe való fel­vételnél megilletnék őket. Sok panasz, ritkábban elhallgatott sérelem húzódik meg a lakás­gondokkal küszködő egyedül­álló, vagy sokgyermekes anyák esetében, akiket szin­tén több előnyben kellene ré­szesíteni a lakáselosztásnál, a vállalati lakásépítési akciók­nál. A nők problémáinak megol­dása továbbra is indokolja a megye iparfejlesztésének, új munkahelyek létesítésének gyorsítását. Fontos volna, hogy mind több időszaki üzem egész évben foglalkoz­tatni tudja az ott munkát vál­laló lányokat, asszonyokat. Azzal segíteni lehetne, hogy a vállalatokon belül több he­lyen teremtenék meg a felté­teleit annak: a huzamosabb ideje ott dolgozó nők szak­munkás-képesítést nyerje­nek. Ehhez csatlakozik még a megyénkben gyakori ingázás: a bejáró dolgozó nők gondjai­val a vállalatoknál általában keveset foglalkoznak, több­nyire megelégednek a bérlet árának megfizetésével. Ez a réteg azonban sokkal több figyelmet érdemel. rak, sehol sincs egy főhiva­tású üzemorvos. Akik pedig mellékfoglalkozásként ellát­ják az üzemorvosi teendőket, sokszor csak a receptírásra szorítkoznak. Pedig a valódi üzemorvosi munka más; a betegséget előidéző munka­helyek feltárása, a rendsze­res szűrővizsgálat egy-egy egészségre ártalmas munka­helyen és a szükséges egész­ségügyi. szociális létesítmé­nyek szorgalmazása, ellenőr­zése lenne az üzemorvos fel­adata. Gond a szakképzett elsőse­gélynyújtók képzése is. Hogy csak egy példát: merő jó szándékból 10 százalékos réz- gálicoldatot itattak egy sé­rült dolgozóval. Ha a mun­kahelyen a veszélyt ismerő, s az elhárítással tisztában le­vő elsősegélynyújtók van­nak, akkor nem fordulhat elő ilyen eset. Az egészségnevelési cso­port még csak az első lépé­seket teszi, hogy a hatéko­nyabb felvilágosítással, meg­előzéssel elkerüljék a balese­teket, a munkahelyi megbe­tegedéseket. Ma már egyes községekben, mint Nagyha­lászban a kendergyár, vagy Tiszavasváriban az Alkaloi­da, a gyár határozza meg a lakosság nagy részének egészségügyi szintjét. Ezért kell az üzemek speciális prob­lémáit feltárva nemcsak a termelés millióit kimutatni, hanem a pótolhatatlan ér­téknek, az embernek a vé­delmét is fokozottabban biz­tosítani. srác, de nézd csak, kanyar jön!... — így csak nyolcvannal vet­tük a kanyart. — Tudod, nálunk még nem árulnak légpárnás kocsikat, de én már majdnem azon járok. Csak úgy elsüvítek százhúsz- szal a szembejövők mellett. Nálam csak a villám gyor­sabb... Mire megérkeztünk, több mint egy liter vizet izzadtam ki... A zebránál — Tessék már vinni az macskáját, mert még elmél- tóztatik aludni a zebrán. Van aki odanéz, van aki int valamit és úgy haladnak Nem akármilyen kísérlet­re vállalkozott az Országos Népművelési Intézet megbí­zásából — és anyagi támoga­tásával — a vajai művelődé­si ház.. Négyhónapos kulturá- üs-szórakoztató. programot készítettek. Olyan lényeges mozzanatokat akarnak mérni, mint: milyen programokkal lehet ránevelni a falu dolgo­zóit a szombat esti szabad idő hasznos eltöltésére. „Lefény­képezik” a különféle rétegek — eljáró munkások, tsz-ta- gok, öregek, fiatalok, st-b. jelenlegi és a négy hónap fo­lyamán változó szabad óráit; hogy a vajai tapasztalatokból a megye és az ország más községeiben is okuljanak a népművelők. Program ingázóknak is A szabad idős kísérlet előtt feltérképezték az idén nagy­községi rangra emelkedett Vaja társadalmi-gazdasági, demográfiai és más viszonya­it. A 3720 lakosú nagyközség kulturális-szórakoztató prog­ramjának kidolgozásánál ab­ból indultak ki, hogy a he­lyi tsz-ben dolgozó 895 tagon kívül sok az eljáró munkás. Csak három nyíregyházi vál­lalatnál 172-en dolgoznak, főleg segéd-, vagy betanított munkásként. , A* szabadidő-„fénykép” tovább. Csinos hölgy is ballag a kocsi orra előtt: — Pintyőke, ha nem szedi a lábát gyorsabban, akkor gu­mimtól nem marad érintetlen a karcsú kis dereka. Egy férfi válaszol: — Ezt előnyösebben alkal­mazhatod... — a mondat többi része nem tűr nyomdafesté­ket. Még néhány üdvözlő szó gyalogos és sofőr között és szabadot jelez a villanyrend­őr... Esős idő A fehér csoda a járókelőkre sárt fröccsenlve suhan tova. Némelyek látják a bent ülők elégedett mosolyát. Utánuk kívánságok szállnak. Jobb is, ahogy a közmondás tartja: „Negyvennyolc óta nem fog az átok...” Sigér Imre megmutatta, hogy a község dolgozói közül csak az ipar­ban foglalkoztatott eljárókat érinti a munkaidő csökkenté­se, ezek legnagyobb részének megvan a szabad szombatja. Ezzel szemben a mezőgazda­ságban változatlanul 6 papos munkahetet dolgoznak végig: napi munkaidejük az évsza­kok szerint változik. Nyáron hónapokon át nyújtott mű­szakban 12—13 órát is ledol­goznak naponta. A dolgozók szabad idejének szerkezetéből megállapították, hogy a na­ponta hazajáró fizikai ipari dolgozóknak legfeljebb napi egy óra szabad idejük van. este 8-tól 9-ig. Ekkor általá-v, ban aludni térnek haza, hisz reggel fél négy, négy órakor kelnek. Szabad természetesen az egész szombati napjuk és a vasárnap. Az ipari munká­soknál a szabad idő „szerke­zet” állandó. az év minden szakára jellemző, kivéve a konzervgyári munkásokat. A munka- és szabadidő­fénykép összehasonlítása meg­mutatta, a szabad idős szoká­sok az ipari dolgozóknál szinte egyöntetűek: a napi egy, esetleg másfél órát csa­ládi beszélgetéssel, tv-nézés- sel és — nem ritkán — az italboltok látogatásával töl­tik. A helyi italbolt forgalma szabad szombatokon 20—30 százalékkal magasabb, mint más hétköznap. A szabad szombat, sőt a vasárnap dél­előtt is a háztáji munkák ideje. Vasárnap délután tv-nézés, italbolt, s ha mérkőzés van, a futballpálya látogatása sze­repel a kötetlen programban. A fiatalok közül néhányan eljárnak az ifjúsági klub va­sárnapi zeneestjére. Üdítő fáradt embereknek Több oldalú és alapos „fényképezés” után állították össze a kísérleti kulturális programot. „Szombat esti be­szélgetések”, ezt a közvetlen nevet kapta a változatos te­matikával és formával meg­honosodó, szeptembertől de­cember végéig terjedő nép­művelési kurzus. Reális ala­pokon nyugszik a program, nem átitatja magát a nép­művelő, jól tudja, fáradt em­berekben akar igényt ébresz­teni a művelődés iránt, akik a szabad szombaton általá­ban még többet dolgoznak, mint máskor, akiknek pedig nincs, alig várják, hogy vége legyen a hétnek s talán a va­sárnap délelőttöt is a háztáji gazdaságban töltik. Számolni .kellett azzal is, hogy azeliáró dolgozók szinte semmilyen kulturális gondozásban nem részesültek, minimális a mű­velődési igényük, sőt legtöbb­nek nincs is. Ugyanakkor a helyben dolgozók — ha gyé­ren is — valamelyest látogat­ják az ismeretterjesztő elő- ídásokat és a szórakoztató rendezvényeket. Ez a réteg viszonylag könnyebben szer­vezhető, érdeklődő. Nem lát­szott célszerűnek, hogy a két rétegnelt külön program ké­szüljön, úgy igyekeztek össze­állítani a négyhónapos ter­vet, hogy mindegyik réteg szempontjából megfelelő le­gyen. Kultúrestek Csupán ízelítőt adhatunk a gazdag programból, amely jól indult és sok sikerrel kecseg­tet. Eddig Jancsó Adriennét és Rákos Sándort látták ven­dégül. Egy alkalommal az új­fajta falusi összejövetel cél­járól, tartalmáról dr. Margó- csy József beszélt. Néhány cím: „Szabolcs-Szatmár hu­mora”, „Az utazási idő hasznosítása — olvasás”, „A tv és a rádió a mai ember életében”, „A közös tv-né- zés fokozott élményhatása, a látottal! megbeszélése...” ..A tv-színház és valódi színház”. Nézzük meg együtt (Ismeri-e faluja múzeumát, „Ezt láttam Moszkvában”) November 7-e alkalmából élménybeszámoló, (vendégek; szovjet katonaze- nékar.) Névnapi köszöntők (Ferencek és Miklósok, közre­működik a művelődési ház énekkara.) A kísérlet egyik fő célki­tűzése, hogy a részvevőkben igényt ébresszen a művelődési ház egyéb szolgáltatásai — színházi bemutatók, ismeret- terjesztő előadások, közös szó­rakozás, s a könyvtár, múze­um iránt. A spontán megfi­gyelések és beszélgetések ta­pasztalatain kívül kérdőíves módszerrel is megpróbálnak konkrét adatokat szerezni a kísérlet eredményeiről. A vajai kísérlet a szabad idő jobb kihasználására az első lépéseknél tart. A Nép­művelési Intézet anyagi tá­mogatásával modern eszkö­zöket vásároltak. Epidiasz­kóp, diavetítő) tv, magnó, lemezjátszó, segítik a sokol­dalú élményszerzést. Páll Gézn (lányi) Autós variációk Marik Sándor KOMMENTÁR A munkás egészsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom