Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

itításs KEtüT-StACTARORSZAö Q&ft). augusates S9, (Folytatás az 1, oldalról) Számottevő eredményeink ellenére is vannak még prob­lémáink és gondjaink. Leg­főbb problémánk az egyenle­tes hús-, elsősorban a sertés- hústermelés és -ellátás meg­oldatlansága, a zöldségellátás Idényszerű hullámzása, a gyümölcs- és szőlőfeldolgozás és raktározás hiányos eszköz­ellátottsága, valamint a kellő összhang hiánya az egyes élelmiszeripari ágak és az el­sődleges faipar nyersanyag- ellátása és feldolgozó kapa­citása között A kiállítás feltárja ezeket a problémákat is, s megoldá­sukra megfelelő módszereket ajánl. Ezt támasztják alá a kiállítással egyidöben tartan­dó szakmai rendezvények is. A 4. ötéves tervidőszakban előtérbe kerül a gazdálkodás intenzív irányú fejlesztése, amely mindenekelőtt a tech­nika és a tudomány eredmé­nyeinek széles körű elterjesz­tése, az ehhez szükséges szak­tudás gyarapítása útján lehet­séges. Bízunk benne, hogy parasztságunk sikeresen meg­oldja ezeket a feladatokat is. FOCK JENŐ: A kiállítás bemutatja a* élel­miszer-gazdaság fejlesztésé­nek új technikai megoldásait is, bizonyítékául annak, hogy a munkásosztály — a terme­lőeszközöket gyártó iparágak termékeivel is — mind na­gyobb segítséget nyújt ezen ágazatok gyorsabb ütemű műszaki fejlődéséhez, gépesí­téséhez, kemizálásához. En­nek a segítségnek a további fokozását kérem e helyen is az ipar vezetőitől és munká­saitól. A kiállítás sikeres megren­dezésében nagy segítséget adtak részvételükkel a szo­cialista országok. Néhány tő­késország vállalatai is ér­demesnek találták a részvé­telt kiállításunkon. Mindez sokoldalúbbá, teljesebbé teszi jubileumi kiállításunkat. Meggyőződésem, hogy ez elő­segíti országaink és vállala­taink fokozottabb gazdasági együttműködését. Kívánom, hogy a külföldi kiállítók és vendégeink érezzék jól magukat hazánk­ban, szerezzenek minél több — országukban is hasznosít­ható — tapasztalatot kiállí­tásunkon. Gazdaságaink, vál­lalataink pedig tanulmá­nyozzák más országok jó módszereit. Az idei kiállítás és vásár megnövekedett területen, 33 és fél hektáron mutatja be anyagát A kiállítás főbizott­sága és szakbizottságai, a szakmai és művészeti terve­zők és kivitelezők arra töre­kedtek, hogy kulturált kör­nyezetben, magas szakmai igényességgel állítsák a láto­gatók elé a legjobb módsze­reket és eredményeket — Most, a kiállítás meg­nyitása alkalmával is köszö­netét mondok a kiállítás megrendezésében részt vevő több ezer munkásnak, szak­embernek, műszaki és művé­szeti dolgozónak igényes és felelősségteljes munkájáért — mondotta a miniszter, s az 1970. évi Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állítást és Vásárt megnyitotta. A megnyitó beszéd elhang­zása után az ünnepség rész­vevői körsétára indultak; sorra látogatták a pavilono­kat, megnézték a vásár kiál­lításainak gazdag, változatos anyagát. A körséta után Book Jenő, a kormány elnöke összegezte tapasztalatait, benyomásait A kiállítás a mezőgazdaság jelentős előrelépését demonstrálja — A mostani kiállítás ér­zelmileg, gondolatilag fel­idézi bennem a BNV-n és a közelmúltban a moszkvai magyar népgazdasági kiállí­táson látottakat is. Azok is a 25 év eredményeit a sok erőfeszítést és sikert, s nem utolsósorban lehetőségeinket tárják elénk. Mostani kiállí­tásunk is azért kelt bennem mély benyomást mert nép­gazdaságunk e fontos ágaza­tának jelentős előrelépését demonstrálja. — Kiállítást rendezni akkor k lehet szépen és jól, ha az nem sok újat hoz. Bizonyára könnyebb azonban a rende­zők dolga az olyan kiállításo­kon, mint a mostani, amely­hez nemcsak a múlt eredmé­nyei szolgáltattak anyagot, hanem az élelmiszer-gazdaság sikerei nyomán bepillantást adhatnak a jövőbe is. Még őrvendetesebb, hogy a láto­gatók elé tárt jövőnek egy része máris valóság. A ku­tatók és a termelők egyre ja­vuló együttműködése nyomán létrejött új produktumok nem csak a kiállítást gazda­gítják, hanem azok értékeit — legalább is részben — máris élvezheti a lakosság. A mezőgazdaság, az élelmiszer­ipar, a mezőgazdasági gép­gyártás itt látott korszerű módszerei és termékei sok helyütt már a lakosság köz­vetlen ellátását segítik, má­sutt most készülnek fel arra, hogy a technika új vívmá­nyait a termelés, a népgaz­daság szolgálatába állítsák. — Élelmiszer-gazdaságunk • korszerűsödés útjára lépett, 8 a kővetkező években is so­kat kell termi, hogy a ten­dencia folytatódjék, sőt na­gyobb méretekben kibonta­kozzék. A kormány a közel­múltban foglalkozott a me­zőgazdaság gépesítésének helyzetével, a következő öt évre tervezett fejlesztésével. Kívánatos, hogy e tervnek megfelelően a géppark jelen­tős része kicserélődjék, a gép­állomány tovább bővüljön, kialakuljon a legfontosabb munkafolyamatok komplex gépesítése. A mezőgazdaság őszi munkái ma még igen nagy erőfeszítéseket, óriási erők koncentrálását igénylik, ezért szükséges, hogy mielőbb gépek vegyék át az emberi munkát a kukorica-, a cukor­répa-betakarításnál, a gyü­mölcsszedésnél és egyéb munkáknál. —• A mezőgazdaság növek­A 67. Országos Mezőgazda- sági Kiállításon Szabolcs megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei 10 kos­ból és 9 sertésből álló „csa­pattal” neveztek be a kiállí­tás nagydíjáért. A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet 5 sertésből álló csoportja vit­te el a pálmát, közülük az egyik tanyészkan nagydíjat kapott. A tornyospáloai Rá­kóczi Tsz tenyészkanja aranyérmet nyert. A kisvár- daiak három évvel ezelőtt is kapták már aranyérmet ser­téstenyészetükért, a mostani vő eredményei nyomán a me­zőgazdasági foglalkozású la­kosság életszínvonala is je­lentősen emelkedett, s a ter­vezettnél is előbb utolérte a városi munkásság életszínvo­nalát. A falu kulturális ellá­tása, szociális körülményei azonban még erősen elmarad­nak a várositól. A mostani kiállításon már láthatjuk a mezőgazdasági dolgozó mo­dern otthonát Ez ma még nem tipikus. Bizonyos, hogy egy idő múlva mindenütt ilyen lesz a mezőgazdasági lakosság otthona. — Mindent egybevetve a kiállítás igen szép és főleg ta­nulságos, s ehhez nemcsak a kiállítás rendezőinek, hanem mindenekelőtt azoknak gratu­lálok, akik a bemutatott ter­mékeket létrehozták. elismerés hűen reprezentál ja a követendő minőséget A juhkiállitás díjai közül a legnagyobb elismerést a nagydobosi Petőfi Tsz szerez­te, 4 tenyészkosából az egyik nagydíjat kapott, ezen­kívül egy első és egy harma­dik helyezett tenyészkosuk van a kiállításon. A dombrá- di Szőke Tisza Tsz három juha közül egy második és egy harmadik helyezett van, míg a nyírmeggyesi Petőfi Tsz egyik tenyészkosa máso­dik helyezést ért el. Két naoydíjat nyertek tsz-eink a mezőgazdasági kiállításon Megnyílt a »25 éves a Vietnami Demokratikus Köztársaság" című kiállítás A Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében pénteken ünnepélyes keretek között megnyílt a „25 éves a Vietnami Demokratikus Köztársaság” című kiállítás, amely mintegy 150 művészi fotón mutatja be a vietnami nép hősi harcát, gazdasági és kulturális fejlődését, , vala­mint a magyar és a vietnami nép baráti kapcsolatait — Negyedszázada annak, hogy a vietnami nép hosszú, áldozatos, hősies harcának eredményeként Ho Si Minh a történelmi Ba Dinh téren ünnepélyesen kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot — mondotta meg­nyitó beszédében dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke. — Uj élet virradt a külső és belső elnyomóktól sokat szen­vedett vietnami népre, — folytatta. A kiállítás képei, doku­mentumai bizonyítják, hogy a hős vietnami nép meghát­rálásra készteti az agresz- szort, a legmodernebb fegy­verekkel felszerelt imperia­lista nagyhatalmat; bizonyít­ják, hogy a vietnami nép a harc közben is folytatja a szocialista építést. Ezzel ma­gyarázhatók azok a sikerek, amelyeket oly sok megpró­báltatás ellenére a VDK _ né­pe a szocializmus építésében elért — A Magyar Népköztársa­ság kormánya, egész dolgozó népünk testvéri szolidaritás­sal áll a vietnami nép olda­lán. Mint eddig, úgy a jö­vőben is, politikai, anyagi és erkölcsi támogatást nyúj­tunk a vietnami nép igazsá­gos harcának győzelmes be­fejezéséhez és a szocialista építőmunka további sikeré­hez. Lapzártakor érkezett MOSZKVA Vladimír Koucky Csehszlo­vákia moszkvai nagykövete pénteken átnyújtotta „A fegy­verbarátság megerősítéséért” érdemérmet a Csehszlovákia felszabadításában részt vett szovjet parancsnokok egy nagy csoportjának. WASHINGTON Az amerikai szenátus pén­teken elutasította a katonai költségvetés hétszázalékos csökkentésére tett javaslatot. Az indítvány a Pentagon ki­adásaira maximálisan 66 mil­liárd dollárt javasolt, a kor­mányzati által ként ■'71,2 mil­liárd helyett. Kennedy és Fulöright demokrata szená­torok a vitában azzal érvel­tek, hogy a költségekből a külföldön állomásozó ameri­kai csapatok létszámának csökkentésével lehetne lefa­ragni. MOSZKVA Andrej Kirilenko az SZKP KB titkára és Konsztantyin Katusev az SZKP KB titkára pénteken találkozott a Szov­jetunióban üdülő Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Központi Bizottságának első titkárával. ADDISZ ABEBA Folytatja munkáját Addisz Abebában az Afrikai Egység­szervezet miniszteri tanácsá­nak 15. ülésszaka. A szerve­zet politikai bizottsága a Dél- Afrikába irányuló fegyver- szállításokról hozott határozat végleges szövegének kidolgo­zásával foglalkozik. Az ülés­szak résztvevői állást foglal­tak amellett, hogy konkrét intézkedéseket foganatosítsa­nak a Dél-afrikai Köztársa­ság által törvénytelenül igaz­gatott Namíbia felszabadítása érdekében. BERLIN Gerald Göttíng, az NDK államtanácsának alelnöke pénteken fogadta Kállai Gyu­lát az. országgyűlés elnökét, és baráti megbeszélést foly­tatott vele. Kállai Gyula sza­badságát'tölti a Német De­mokratikus Köztársaságban. Ezután Hoang Luong, a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete mondott köszönetét a kiállí­tás megrendezéséért. A tárlat ünnepi megnyitó­ján- részt Vett dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, Gyenes András külügyminisz. ter-hélyettes. Sebestyen Nándorné, az Országi» Béke­tanács titkára és számos más közéleti személyiség. 3ít volt Ngiem Xuan Ye a VDK állami gazdaságainak minisztere, aki az évforduló ünnepségeire hazánkba érke­zett küldöttség vezetőjét Le Huu Van, a Dél-vieWarru Köztársaság budapesti nagy­követségének Ideiglenes ügy­vivője és a Budapesten akk­reditált diplomáciai képrí- seletek több vezetője és tag­jai.---------------- . Losonczi Pál Nasszer elnöknél (Folytatás az 1. oldalról) Nasszer elnöknek a Zászló- rend gyémántokkal ékesített első fokozatát, Losonczi Pád­nak a Nilus-rend nagy sza­lagját nyújtották át, a két ország közötti barátság fej­lesztésében szerzett érde­meikért. Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese pénte­ken felkereste Sz. Afra kül­ügyminiszter-helyettest és lá­togatást tett Mahmud Riad külügyminiszternél. A látogatás folyamán Le- sonczi Pál kíséretének több tagja szakmai megbeszélést tartott az EAK illetékes kép­viselőivel. U Thant BeJgrádba érkezett Belgrád (MTD: U Thant, az ENSZ főtitká­ra pénteken délután négyna­pos hivatalos látogatásra Belgrádha érkezett. U Thant megérkezésekor a sajtó számára adott nyilatko­zatában elmondotta, nagy ér­deklődéssel tekint a jugoszláv köztársasági elnökkel, a kor­mányelnökkel és a külügymi­niszterrel, valamint a kor­mány más tagjaival való ta­lálkozás elé. Belgrádban esz­mecserét folytat majd a Ju­goszláviát és az Egyesült Nemzetek Szervezetét kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről. Elmondotta még, hogy Ju­goszláviai látogatásának be­fejezése után Addisz Abebá- ba utazik, hogy részt vegyen az Afrikai Egységszervezet szeptember 1-én megnyíló értekezletén. feüeie tét » Gerencsér Miklós: Középütt egy göthös, SS- egyenruhát viselő német tiszt ült, mellette jobbról Magyar- ffy főispán, balról Karsai Ár­pád nyilas polgármester. A főispán szomszédja dr. Hahn Géza volt, vármegyei fő­jegyző, most kinevezett al­ispán; Karsai Árpád mellett dr. Barcsay Miklós, a köz­ponti járás főszolgabírája. ugyancsak újdonsült figura a közigazgatásban, ehhez mér­ten roppant büszkén komoly­kodott a tekintélyes környe­zetben. A terem falai mentén és az ajtónál pártszolgálatosok fe­kete uniformisban, virító Ár­pád-sávos karszalaggal, a legmodernebb német géppisz­tolyokkal. Weinhoffer a leg­hátsó széksorban bújt meg, hallgatagon, jelentéktelenül. Annál nyalkábban emelke­dett feszes tartásba Magyar- ify Gyula az elnöki asztal mö­gött. Parancsoló tekintete elnémított minden morajt Tökéletes önbizalommal szó­lalt meg: — Üdvözlöm az urakat vármegyénk katonai és pol­gári vezetése nevében, vala­mint német szövetségesünk helyi felelős tényezői nevé­ben. Összejövetelünk jellege szigorúan bizalmas. Tárgya összefügg a hadászati szük­ségletekkel, ezért minden részletében katonai titokként kezelendő. Önök felnőtt mű­velt emberek, tehát nem szükséges külön hangsúlyozni, mit von maga után a kato­nai titoktartás bárminemű megsértése. Bemutatom önöknek Kurt Prinz őrnagy urat, egyszersmind felkérem, tájékoztassa önöket a halaszt­hatatlan tudnivalókróL Semmi jót nem leheteti le­olvasni a Gestapo-őmagy gyomorbajos arcvonásairól. Sötéten fürkészett bele a megszeppent gyülekezetbe, várt, amig mögéje áll a tol­mácsnak kijelölt Szénási Jó­zsef főhadnagy. Tekintetéhez illő komor hangon szólalt meg. — A modern hadviselés korában a mozgó háborúk idejét éljük, ezért normális dolognak kell tekinteni a har­coló erők dinamikus helyvál­toztatását. Esélyünk kétség­telen a végső győzelemre, en­nek ellenére bizonyos terüle­teket átengedünk az ellen­ségnek. Lehetséges, hogy Győr városa is ilyen szere­pet játszik hadvezetőségünk tervszerű és megalapozott el­képzeléseiben. Hangsúlyozom, ez nem bizonyosság, csak es­hetőség. De a tudományos előrelátásnak az összes es­hetőséggel számolnia kell. Ámulatba feledkezett Pat~ tantyús-Ábrahám Imre et­től a lehetetlenül balga ha­landzsától. Nem tudta, mit csodáljon jobban: magát a bárgyú szöveget, vagy a né­met tisztnek azt a hiedelmét, hogy komolyan veszik arcát­lan hazudozását. De a csodál­kozás egyáltalán nem enyhí­tette az igazgató riadalmát. Ez a józan észt és a legkomo­lyabb realitást gúnyoló ciniz­mus része volt annak a ter­rornak, amely bármely pil­lanatban tettekbe csaphatott át a szavakból, — Önök mindannyian a magas rendű nyugati kultúra neveltjei — szónokolt tovább Kurt Prinz. — Könnyen be­láthatják, mit jelent civilizá­ciónkra nézve akár átmene­tileg is a barbárok rémural­ma. Útjuk vér és gyalázat. Ahova beteszik a lábukat, ott megszűnik a műveltség, elhatalmasodik a rettegés, be­következik az emberi értékek teljes devalvációja. Egy do­boz gyufa drágább lesz, mint az emberélet, egy arany­fogért családokat képesek ki­irtani. Rabszolgává teszik a munkást a parasztot közönsé­ges haszonállatnak tekintik, a szellem hordozóit pedig egy­szerűen kiirtják, mint szük­ségtelent. Nagyon-nagyon ismerősek voltak ezek a frázisok, ame­lyek, sajnos, a legvalósabb valóságot ecsetelték. Mivel pedig aligha mondott újat az őrnagy az átéltekhez képest, jobbnak látta Pattantyús- Ábrahám, ha tennivalóira for dítja figyelmét. Utasításai szerint sikerült a raktárkész­letek zömét a vidéki telephe­lyekre menekíteni. Úgyszin­tén a darabokra szedett gé­pek nagy része is biztos hely­re került, ámbár szakadatla­nul folyt az értékek kiszállí­tása Németországba. Az ipari vagyon mentésének újabb le­hetőségein törte a fejét. Nem szabad kifogyni a lelemény­ből! — szorította össze a fo­gát önkéntelenül. Immár na­ponta többször ismétlődtek a bombázások. Volt úgy, hogy műszakonként két-három órára csökkent emiatt a munkaidő és a nyilasok, a németek gyakran többet vesz­tegeltek az óvóhelyen, mint amennyit az üzemekben tar­tózkodtak. Használhatónak ígérkezett az az ötlete, hogy a megbízható munkások a még működő gépekhez sietnek rögtön a bombázás után, ro­mok alá rejtik a menthetőt, aztán a légitámadásra fogják a veszteséget. Felfigyelt a német tiszt szavaira. Kurt Prinz városi Ges tapo-pa panes nők most ér­kezett közlendői lényegéhez. — „igen, uraim, az érzel­gősség nem egyeztethető ösz- sze a győzelem akarásával. Márpedig akad-e köztünk akár egy olyan elvetemült gonosztevő, aki titokban el­lenünk erezne? Meggyőződé­sem. hogy ebben a teremben csupa becsületes és elszánt harcos foglal helyet Az el­lenség átmeneti örömét a végsőkig meg kell keseríteni Katonai precizitással szólva az a kötelességünk, hogy a bénítás kombinált módszerei­vel akadályozzuk meg az el­lenséget részleteikére! kiak­názásában. A bénítás köre ki­terjed a közlekedésre, az energiaszolgáltatásra, az élel­mezési tartalékokra, az ipari potenciálra. Sajnálkozás nél­kül muszáj felrobbantani az összes hidat, beleértve a köz­úti felüljárókat is. Járhatat­lanná tesszük a vasútvonala­kat, szétromboljuk az ener­giatermelő objektumokat. Amíg lehet, folytatjuk a ne­hézipari üzemek leszerelését, de mihelyt úgy követeli a fnonthelyzet, levegőbe röpít­jük a maradék berendezése­ket. Ami az élelmezési tarta­lékokat illeti, azok is elszállí­tásra kerülnek, amivel vi­szont nem tud megbirkózni a kiürítési akció, azt felgyújt­juk, vagy megszennyezzük, különös tekintettel a gabona- neműekre, az állati termé­kekre és a sóra. Uraim, a totális háború lényegéhez tartozik, hogy megbékéljünk a végső konzekvenciákkal!— Polytartiak!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom