Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

XXVn. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 29, SZOMBAT LAPTTNK TARTALMÄBÖtl Táborzárás — kilenc hét után (3. oldaO OTP-kolcson a háztájinak (5. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) Losonczi Fái Nasszer elnöknél Vacsora a magyar államfő tiszteletére Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét Nasszer elnök üdvözli. A hivatalos kairói látogatá­son tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Nasszer, az EAK elnöke csü­törtökön este egyórás beszél­getést folytatott Nasszer el­nök Mancidet el Bakry-i re­zidenciáján. Megbeszélésükön ott volt Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese és Randé Jenő nagykövet. A két államfő első találkozója baráti légkörben, meleg, szí­vélyes hangulatban zajlott le. A péntek reggeli kairói napila­pok első oldalukon bő, fény-, képekkel ellátott jelentések­ben számolnak be Losonczi Pál és kísérete csütörtöki megérkezéséről, az Elnöki Ta­nács elnökének tiszteletére rendezett repülőtéri fogadta­tásról. Losonczi Pál és kísérete pénteken délelőtt a világhírű kairói múzeumban tett lá­togatást, majd városnéző kör­úton vett részt. Az Elnöki Tanács elnöke délután fogadta a kairói dip­lomáciai testület tagjait. Este Nasszer elnök, az EAK elnöke vacsorát adott Loson­czi Pál tiszteletére a Man­cidet el Bakrybam fekvő el­nöki rezidencián. Vacsora előtt került sor a legmaga­sabb magyar, illetve egyipto mi kitüntetések átadására. (Folytatás a 2. oldalon' Leonyíd Brezsnyev beszéde az NSZK-val kötött szerződésről, a szovjet—kínai viszonyról, a közel-keleti problémák rendezéséről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken beszédet mondott Alma-Atá- ban, a Kazah SZSZK és a köztársaság kommunista pártja fennállásának 50 évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi nagygyűlésen. „Az NSZK-val kötött szer­ződést úgy értékeljük, min' nagyon fontos eseményt, amely pozitív hatást gyako­rol majd nemcsak a két or­szág kapcsolatainak további fejlődésére, de az egész eu­rópai helyzetre, most és a jö­vőben egyaránt” — mondot­ta. Az SZKP főtitkára hangsú­lyozta. hogy a szerződés az európai határok sérthetetlen­ségének egyértelmű és vilá­gos elismerését tartalmazza, beleértve az Odera—Neisse- vonalat és az NSZK és NDK közötti határt, s ezzel két­ségkívül komoly hozzájáru­lást jelent az európai feszült ség csökkentéséhez, az ösz- szes európai országok békés egymás mellett éléséhez és gyümölcsöző együttműködé­séhez. Az NSZK kormányával folytatott több hónapos tár­gyalások eredményéként szü­letett szerződés lényegében a szocialista országok, a Varsói Szerződés országai közös po­litikájának eredménye. Esd a politikát barátainkkal és szövetségeseinkkel együtt dolgoztuk ki és egyetér­tésben, egymással szoros kap. csolatban valósítjuk meg. Uj- fent bebizonyosodott az a tény, hogy korunkban a béke és a nemzetközi biztonság fő támasza a szocialista világ- rendszer, s a szocializmus or­szágainak politikája végső soron megfelel bolygónk va­lamennyi népe létérdekeinek. A továbbiakban az SZKP főtitkára rámutatott arra. hogy a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kapcsola­tainak normalizálása megfe­lel mindkét ország érdekei­nek, a szocialista világrend- szer és az elnyomott népek felszabadító mozgalmi érde­keinek, hozzájárul a béke megerősítéséhez. „A jövőben is a marxiz­mus—lenini zmus elvei alap­ján rendíthetetlenül folytat­juk harcunkat a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom ösz- szeforrottságáért. Ezt az elvi vonalat követve az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kész arra, hogy a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság közötti állami kapcsolatok normali­zálásán túl a két nép közötti jószomszédság és barátság helyreállításán munkálkodjék, a két népnek az imperializ­mus és a reakció ellen kifej­tett erőfeszítései egyesítésére törekedjék.” Brezsnyev hangsúlyozta: napjainkban lehetőség van a közel-keleti konfliktus megoldására a realizmus és a felelősségérzet álláspontjá­ról kiindulva. „A szovjet kormány, a múlthoz hasonlóan, a jövő­ben is abból indul ki, hogy a Közel-Keleten az igazságos és tartós béke nem teremt hető meg oly módon, hogy megjutalmazza az agresszort elkövetett bűntetteiért. Az ilyen békét csakis az izraeli agresszió következményei­nek felszámolásával lehet biztosítani, részben az izraeli csapatok kivonásával az ösz- szes megszállt területekről.” „E körzet valamennyi álla ma biztonságának, független­ségének, nemzeti jogainak garantálása mellett széliünk síkra, beleértve a palesztinai nép jogainak biztosítását is” — mondotta az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. Ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár ünnepélyes külsőségek kö­zött megnyílt a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár. A megnyitón megjelent Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Anlal, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettesei és Nyers Rerzső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság, a kormány és az Elnöki Ta­nács több tagja, valamint a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető képviselője. Oct volt a me­zőgazdasági tudomány és a DR. DIMÉNY IMRE: termelés sok kiváló dolgozó­ja. Részt vett a megnyitón a kiállításra hazánkba érke­zett bolgár, csehszlovák, ju­goszláv. kínai, koreai, len­gyel, mongol, NDK-beii, ro­mán, szovjet és vietnami mezőgazdasági küldöttség. Ott volt a budapesti diplo­máciai testület több tagja. A kiállítás ünnepi díszbe öltözött főterén összegyűlt vendégek jelenlétében, a Himnusz elhangzása után 9 órakor dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Az élelmiszer-gazdaság nagy seregszemléje A miniszter üdvözölte a megnyitó ünnepség résztve­vőit, majd a következőket mondotta: — Az országos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állítások és vásárok mindig nagy eseményei voltak nem­csak a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, hanem egész társadalmunknak. Ezek a bemutatóik lehetővé teszik a technika, a tudomány és az élenjáró gazdaságok, vál­lalatok és intézetek eredmé­nyeinek megismertetését. Ezért váltak e kiállítások az élelmiszer-gazdaság nagy se­regszemléivé, s az élelmiszer­gazdasági ágazatokban mun­kálkodó emberek valóságos népi egyetemévé. A most megnyíló 67. Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár is követni igyekszik az előző kiállítások nemes hagyomá­nyait, de mégis kiemelkedik azok soraiból. Ezt a kiállí­tást hazánk felszabadulásá­nak 25. évében, a harmadik ötéves terv befejező eszten­dejében, az új ötéves terv megkezdésének küszöbén ren­deztük meg. így történelmi­leg egy negyedszázadra nyújt visszapillantást, ismer­teti a szocializmus építésé­ben elért eredményeinket és a szocialista társadalom és gazdaság felépítésének so­ron következő feladatait az élelmiszer- és fagazdaság te­rületén. Jelenlegi gazdaság­irányítási rendszerünk * beve­zetése óta az első országos kiállítás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A kiállítás szemlélteti az 1945-ben végrehajtott földre­formot, a szocialista átszer­vezést, a mezőgazdaság nagy­üzemi rendszerének kibonta­kozását, a szocialista élelmi­szeripar és fagazdaság fejlő­dését. Nagyszerű út az, amit az élelmiszer- és fagazdaság dolgozói ez alatt a viszonylag rövid idő alatt megtettek. A negyedszázad munkája a me­zőgazdaságban csaknem 40 %- os, az élelmiszeriparban 4,5-szeres termelésnövekedést eredményezett, az. erdők te­rületének aránya 12 százalék­ról 16 százalékra nőtt. A most megnyíló kiállítás bemutatja, hogy pártunk és kormányunk következetes gazdaságpolitikája nyomán a harmadik ötéves terv idő­szakában — az 1967-ben ren­dezett, legutóbbi kiállítás óta — milyen eredményeket ért el élelmiszer- és fagazdasá­gunk. A látogatók elé tárja a gazdaságirányítás mai rendszere nyomán megélén­külő vállalati törekvéseket. — A mezőgazdaságban a harmadik ötéves terv idő­szakában tovább erősödtek a szocialista termelési és tár­sadalmi viszonyok. Az állami gazdaságok döntő többsége korszerű nagyüzemmé vált, s kiállja a nemzetközi összeha­sonlítást. A termelőszövetke­zetek zöme megszilárdult, s megfelelő létbiztonságot, a korábbinál jobb életet biz­tosít a parasztságnak. Jelen­tősen fejlődött parasztságunk szocialista tudata, gondolko­dása. Ezzel és államunk sok­irányú segítségével függ ösz- sze, hogy a mezőgazdaság 5 év alatt a harmadik ötéves tervtörvényben meghatáro­zott 13—15 százalék helyett — az ez évi természeti csa­pások ellenére előreláthatóan 16—17 százalékkal növea termelését. Az élelmiszeripar jobb nyersanyagellátása, a műsza­ki és technológiai színvonal növekedésének eredménye­ként az idei esztendőben mintegy 30 százalékkal több terméket állít elő, mint aa előző tervidőszak végén. Ha­sonló jó eredmények szü­lettek az erdészetben és aa elsődleges faiparban. — Mindezek eredményed ként az élelmiszer-ellátásban túlnyomórészt megszűnt a hiánygazdálkodás. A meny- nyiségi igények mind telje­sebb kielégítése mellett a minőség és a hatékonyság került előtérbe, mind a ha­zai ellátásban, mind az ex­portban. (Folytatás a 2. oldalon) Dr Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezési miniszter megnyitja a 67. Országo* Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. „ VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom