Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-28 / 201. szám

I oldat fort,FT- M A GY A RORS? 4 © 1970. augusztus 28. A CENTROPRESS csütör­tök esti összefoglalója. A közel-keleti helyzet bo­nyolultsága közismert. Egyet­len megfigyelőnek sem vol­tak kétségei aziránt, hogy a Jarring-misszió rendkívül nehéznek ígérkezik. Arra azonban kevesen számítottak, hogy U Thant különmegbí- zottjának már a kezdet kez­detén ennyi problémával kell szembenéznie. Pillanatnyilag a következő fejlemények nehezítik meg a közvetett tanácskozások folytatását: 1. ”fekoah izraeli ENSZ- képviselő már a Jarringgal folytatott első megbeszélés után hazautazott és közeli visszatérésére még semmiféle hivatalos utalás nem történt. Az ENSZ-közvetítő igy ugyan folytathatja eszmecse­réit az egyiptomi és a jordá- niai delegátussal, de Tekoah látványos távolléte nyilván­valóan súlyos lélektani-poli­tikai akadályt jelent. 2. Mint a párizsi Humanité rámutat, Bar Lev tábornok, izraeli vezérkari főnöknek az a rendelete, amelynek alap­ján továbbra is fogva tartják a brit repülőn letartóztatott két algériai utast, tovább ne­hezíti a helyzetet. 3. Ha nem is közvetlenül, <fe nyilván kihat a tár­gyalások menetére az amma- ni helyzet. A jordániai fővá­rosban ismét vibrál a feszült­ség: palesztin gerillák össze­tűzést kezdeményeztek a kormánycsapatokkal. A csa­tározásoknak a jelentések szerint halottai és sebesült­jei vannak. Párizsban a csütörtöki nap szenzációja az volt, hogy Xuan Thuy miniszter, a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság delegációjának veze­tője, aki több hónapos távol­iét után érkezett vissza a francia fővárosba, nem vett részt a Vietnam-konferen- cia 81. ülésén. Mivel a mi­niszter szerdán érkezett Pá­rizsba és mivel a konferencia ülései mindig csütörtökön történnek, a kommentátorok jó része valószínűnek tartotta a fődelegátus visszatérését a konferenciaasztalhoz. Helyet­tese ugyanakkor közölte, hogy Xuan Thuy a következő ülé­sen már jelen lesz. Ez a bejelentés hosszabb távon azt is jelentheti, hogy a kpnferencia elmozdulhat a jelenlegi kétségtelen holt­pontról. Hogy valóban ezt jelenti-e majd, az kizárólag Washington magatartásától függ. Ez a magatartás vi­szont enyhén szólva nem ép­pen biztató. Agnew alelnök ázsiai útja során Saigonba érkezett, ahol Ky alelnök fogadta, majd Thieu elnök palotájába hajta­tott. A repülőtéren mondott beszédében Agnew dicsérte a kambodzsai beavatkozást és szidta a Fulbrighthoz hasonló józan szenátorok álláspont­ját. Közismert, hogy az Egyesült Állpmok alelnöke a legszélsőségesebb „héják” közé tartozik. Nagy sajtó­nyilvánossággal kísért útja nemigen enged arra követ­keztetni, hogy Richard Nixon a katonai beavatkozások és harcias gesztusok helyett végre a párizsi konferenciák termére fordítaná tekintetét. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) mezőgazdasági munkák me­netéről. a gabonafelvásárlás, valamint a gép- és alkatrész- ellátás helyzetéről tájékoztat­ta a kormányt. A jelentés szerint az esedekes nyári mezőgazdasági munkák kö­zül a gabona betakarítása okozza a legtöbb gondot. A mezőgazdasági üzemek ta­valy augusztus közepéig gya­korlatilag befejezték a beta­karítást, míg idén ugyaned­dig az időpontig a gabonate­rületnek mintegy 80 százalé­káról takarították be a ter­mést. A késés fő oka az, hogy a kalászos gabonák a szoká­sosnál 10—15 nappal később értek be, ezenkívül a sok­évi átlagnak közel kétszere­sét kitevő csapadék, valamint a nagymérvű gyomosodás igen hátrányosan befolyásol­ja a kombájnok napi telje­sítményét, jelentősen növeli a betakarítási veszteségeket. A szári tókapacitás elégtelen­sége és az alkatrészellátás hiányosságai ugyancsak hát­ráltatják a munkákat. A gé­pek és alkatrészek iránti ke­reslet állandóan növekszik. A/ utóbbi két hónapban va­lamelyest javult az ellátás, de a gondok véglegesen nem szűntek meg. az igényeket a kereskedelem nem tudja ma­radéktalanul kielégíteni. A kormány felhívta a me­zőgazdasági dolgozókat, hogy a rendelkezésre álló erők és az idő minél jobb kihaszná­lásával, továbbá a munka jobb szervezésével, egymás segítésével törekedjenek a betakarítás minél gyorsabb befejezésére. A Minisztertanács ezután — megbízatásuk lejártával — felmentette a tudományos minősítő bizottság elnökét és tagjait, s az 1970—73-as idő­tartamra kinevezte a bizott­sági tagokat. A tudományos minősítő bizottság elnökévé újra Tolnai Gábor akadé­mikust nevezte ki, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Brezsnyev Hazaiisztáiileati Lapzártakor érkezett NEW YORK U Thant ENSZ-fotitkar csü­törtökön New Yorkból Euró­pába és Afrikába indult. Előbb' hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában, Addisz Abebában részt vesz az Afri­kai Egységszervezet csúcsér­tekezletének megnyitásán. Közben augusztus 31-én Ró­mában lesz, ahol olasz veze­tőkkel találkozik és valószí­nűleg kihallgatáson fogadja őt VI. Pál pápa is. ADDISZ ABEBA Az Afrikai Egységszervezet miniszteri „ tanácsának politi­kai bizottsága csütörtökön Addisz Abebában befejezte a . Dél-Afrikába irányuló fegy­verszállításokról folytatott vi­tát. Az ülés résztvevői meg­állapodtak abban, hogy a ke­nyai küldöttség az Afrikai Egységszervezet tagállamai­nak csúcsértekezletén határo­zati javaslatot terjeszt elő. Ez elítéli Nagy-Britanniát, Fran­ciaországot és a többi nyugati országot, amiért fegyvereket szállítanak a dél-afrikai rfe- zsimnek. AMMAN A palesztinai nemzeti ta­nács rendkívüli ülését Jahia Hammuda, a tanács elnöke nyitotta meg. Hangoztatta, hogy „a palesztinai ügy törté­netének legveszedelmesebb szakaszába lép abban a pilla­natban, ahogy a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatának végrehajtása el­kezdődik.” Hammuda kijelen­tette, hogy a palesztinai nép „folytatja forradalmát Palesz­tina teljes _ felszabadításáig, addig amíg'a palesztinai nép visszatérhet országába.” ROMA Az olasz kormány csütör­töki ülésén jóváhagyta azt a törvényerejű rendeletet, amely a gazdasági fejlődés lelassulását hivatott ellensú­lyozni. A rendelet értelmében az olasz állam 700 milliárd lí­rával emeli bevételi forrásait. Az összegből 500 milliárd lí­rához adók emelése útján, 200 milliárdhoz pedig a vál­lalatok szociális kereteinek lefaragásával jut hozzá az ál­lam. A kormány 22 lírával emelte a benzin árát literen­ként, -1,5 százalékról 4 száza­lékra emelte az ötmillió lí­rán felüli jövedelmek adóját, megemelte a gépkocsijogosít­vány, az útlevelek, valamint az autóutak használatára ki­vetett illeték összegét. MOSZKVA A Trinh Dinh Thao veze­tésével baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó dél- vietnami küldöttség tagjai csütörtökön találkoztak a szovjet társadalom képvise­lőivel. PRÁGA A csehszlovák "kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta az intézkedéseket azzal a megállapodással kapcsolat­ban, amelyet a Szovjetunió és Csehszlovákia kötött két csehszlovák atom-villanyerő- mű felépítésében való együtt­működésről. LONDON John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának főtitkára levélben követelte Willy Brandt nyugatnémet kancellártól Németország Kommunista Pártja (KPD) betiltásának hatálytalanítá­sát. SAN CLEMENTE A San Clemente-i úgyneve­zett nyugati Fehér Ház csü­törtökön nyilvánosságra hoz­ta Richard Nixon elnöknek Kosziginhez intézett levelét. Nixon levele válasz arra az üzenetre, amelyet Alekszej Koszigin augusztus 1-én, a potsdami szerződés 25. évfor­dulója alkalmából küldött ne­ki. Nixon levelében hangsú­lyozza: „Egyetértek Önnel an­nak fontosságában, hogy meg­felelő tárgyalások révén ke­ressük a kölcsönösen elfogad­ható és igazságos megoldáso­kat az időszerű nemzetközi problémákra. Ennélfogva üd­vözlöm — és osztom — azt a hangsúlyozott véleményét, hogy fokozni kell kölcsönös megértésünket és együttmű­ködésünket a béke és bizton­ság alapjának kiszélesítése végett. Zászlókkal, virágokkal, pla­kátokkal és 1 á m p a füzérekkel feldíszítve várta szerdán Al­ma-Ata, a Kazah Szovjet Szó. cialista Köztársaság főváro­sa, a köztársaság kikiáltásá­nak és a kommunista párt megalakulásának 50. évfor­dulóját, s az ebből az alka­lomból odaérkezett vendége­ket. A jubileumi ■- ünnepségekre Kazahsztán fővárosába uta­zott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és M. A. Jafnov, az Oroszországi Föderáció Leg­felső Tanácsának elnöke is. A szovjet fegyveres erők Alma-Átába érkezett kül­döttségét Grecsko marsall, honvédelmi miniszter veze­ti. Az évforduló előestéjén az összes szovjet lapok hírül adták: a Kazah Köztársaság ipara 8 havi tervelőirányza­tát augusztus 25-re teljesí­tette. Alma-Atában csütörtökön tartják a hivatalos ünnepsé­geket, amelyek keretében az SZKP és a testvéri köztársa­ságok köszöntik a jubiláló Kazahsztánt. I.eonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára Alma-Atában, A repülőtéren a párt főtitkárát a Kazah SZSZK vezetői fogadták. (Kelet-Magyarország telefoto) fekete tél 2». Gerencsér Miklós: Pattantyús-Ä brahám Imre mindenesetre félt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy viszolygása rosszullétté fa­jult. Számára volt a legvilá gosabb, hogy okkal fél. Tet­teiért — ha kiderülnének — egyértelmű megtorlással fi­zetnének. Vitathatatlan, Kef- fel Ede gyártulajdonosnak sokkal jobb lehet a közérzete, mint az övé — tűnődött et az elegáns, diplomata külse­jű birodalmi állampolgár lát­tán, aki igazgatójával, Willi­am Heinikével magyarázott valamit egy Wehrmacht-ezre- desnek. A kissé kapkodó mozdulatú Németh Antalról, a Graab-gyár igazgatójáról sem tételezte fel. hogy rosz- szul erezné magát a mereven figyelő, géppiszto­lyukba kapaszkodó fegyvere­sek közelében. Ezt a Németh Antalt felszólította a nyilas iparügyi miniszter, hogy so­ron kívül gyártson 30 ezer méter fekete posztót a párt- szolgálat számára, mire gyor­san megtáviratozta a minisz­ternek: 30 ezer méter posztó helyett 100 ezer métert bocsát a hungarista állam rendelke­zésére. Ilyen remeik példák nem öregbítették Pattantyús- Ábra­hám igazgató jó hírnevét a hivatalos tényezők szemében, noha az általa irányított gyár volt hasonlíthatatlanul a leg­nagyobb az egész hungarista állam területén. Mivel pedig nem is állt szándékában fel­hívni magára a figyelmet, azt látta egyedül helyesnek, ha minél észrevétlenebből meg­húzza magát a széksorok kö­zepe táján. Ennek ellenére kitüntette figyelmével Magyarffy Gyula főispán. Nyalka önhittséggel, egyszersmind leereszkedő ba­rátsággal sietett hozzá, mi­közben másokról tudomást sem vett. Melléje ült. — örvendek a jelenlétének, igazgató úr. Hogy szolgál a kedves egészsége? Tisztelettudó mosollyal fe­jezte ki háláját az érdeklő­désért Pattantyús-Ábrahám. — Köszönöm kérdését, méltóságos főispán úr. Most nincs időnk kényeskedni. Sok a munka, sürget az idő. Önteltségét egy pillanatra se nélkülözhette Magyarffy, de azért a tőle telhető leg­nagyobb közvetlenséggel pró­bálta kezelni az igazgatót, mintha legutóbbi találkozá­sukkor eszébe sem jutott vol­na Sopronkőhidát emlegetni. — A reuma kellemetlen be­tegség, nem szabad vele könnyelműsködni. — Igazán jólesik, hogy fő­ispán úrnak ilyen semmiség­re is kiterjed a figyelme. — Igazgató úr, én mindent tudok — jegyezte meg Ma­gyarffy kétértelmű évődéssel, de inkább a jóhiszeműségre helyezte a súlyt. Megint a tisztelettudó mo­soly mögé rejtette magát Pattantvús-Ábrahám Imre. És a valódi öröm sem hiányzott mosolyából. Hátha szerencsé­je van — pislákolt fel benne a jó sorsba vetett remény. Hátha sikerült a merész bo- londítás, amelyhez a gyár védelme érdekében folya­modtak. Valószínűnek tartot­ta, hogy azok a nyilasok, akiket a német szakértők mellé osztottak be a terv­szerű rablás időtartamára, csupa jó információkat súg­hatnak parancsolóik fülébe. Honnan tudhatta volna a sa­ját buta gőgjétől elvakult fő­ispán, hogy a gyár legva­dabb nyilasait korántsem együttműködési vágyból, ha­nem ellenkezőleg, önvédelem­ből bocsátották a német szak­értők rendelkezésére? Most reménykedhetett az igazgató: bevált a taktika. Lojalitásu­kat fényesen bizonyították, hiszen a címeres fasisztákat adták a németek mellé a be­rendezés leszereléséhez, te­hát szó sem lehet olyasfajta szabotázsról, mint amilyenre Kőbányán sor került. Ellen­ben sor került másfajta sza­botázsra, csakhogy ennek ál­cázásáról maguk a nyilasok gondoskodnak. Lihegő buz­galmuk roppant fáradhatat­lan, már-már a németeket is idegesíti. Mivel pedig politi­kai vehemenciájukkal fordí­tott arányban áll szaktudá­suk, könnyen járatják velük a bolondját a valódi beavatot­tak. Szerepüket mulatságos­nak minősíthette volna az igazgató, ha ott nem látja a hajmeresztő komikum köz­vetlen közelségében a sem­mivel sem kevésbé hajme­resztő tragikum veszedelmét. Mert mi lesz, ha a valóban kitűnő képzettségű német szakértők ráeszmélnek a va­lóságra? Mosolyogni, mosolyogni — védekezett kínzó gyomor­görcse ellen Pattantyús-Áb- rahám Imre. — Tisztelettel mondom a méltóságos főispán úrnak, számomra nagy öröm, ha mindenről tudni tetszik. — Számomra pedig az az örömteli, amit tudok — nyug­tatta meg nagylelkűen Ma­gyarffy. — De megbocsásson, igazgató úr, kezdődik az ér­tekezlet. Még csak annyit: önnek volt igaza, hogy nem hagyta el a várost. Távozáskor barátian, szinte hálásan szorította meg Pat- tantyús-Ábrahám kezét. Ahelyett, hogy a főispán túlzott szívélyessége meg­nyugtatta volna az igazgatót, a félelem újabb rohamát zú­dította rá. Csapdában érezte magát. Rossz sejtelmei azt súgták neki, mintha vele is taktikáznának, mintha szán­dékosan ringatnák gyanut- lanságba, közben hideg éber­séggel gyűjtik ellene a bizo­nyítékokat. Nem tehetett róla, félelme rettegéssé súlyosult. Bizonyos tényekből arra következtetett, hogy a nyilas vezetők való­ban komédiáznak vele, s előt­te ismeretlen okból halogat­ják a megtorlást. Lehetetlen­nek tartotta, hogy a nyilasok ne nézzenek rá bosszúvágyó- an a gyár zsidó alkalmazot­tainak pártfogolásáért. Alig hihette, hogy elfelejtették volna csökönyös hadakozá­sait a deportálás idején, ami­kor egyik szakembert a má­sik után hozatta ki a gettó­ból, s amikor eredménnyel járt a közelharc, a családta- gok szabadságát is kicsikarta, mondván, hogy enélkül nem kívánhat elfogadható teljesít­ményt az érintett szakembe­rektől. Öröme csak pár hó­napig tartott — a hatalomra kerülő nyilasok a kivételezet­teknek sem kegyelmeztek. Csupán két személyt: Wink­ler és Koréin mérnököt hagy­ták békén. De számolva az egyre terjeszkedő kegyetlen­séggel, maga az igazgató nyújtott segítséget ahhoz, hogy Winkler és Koréin mér­nök elrejtőzködjön. Haszta­lan. A két mérnököt megta­lálták Szabadhegyen a Búza családnál, elhurcolták őket védelemnyújtóikkal együtt. Urbantsok Tibor főmérnökről szintén tudták, hogy élvezi az igazgató pártfogó rokonszen- vét. Mindez a sokasodó jel tovább rontotta Pattantyús- Ábrahám Imre kellemetlen közérzetét. Alig hihette, hogy a nyilasok éppen az ő eseté­ben mondanak le rögeszmés kíváncsiságukról. De azért úgy tett, mintha fogalma se lenne a köréje hurkolódó veszedelemről. Nyugodtságot mutatva, ér­deklődő figyelemmel nézte az elnökségi asztal mellett he­lyet foglaló alakokat (Folytatjuk* Külpolitikai összefoglaló H A Jarring-misszió nehézségei pl Agnew Saigonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom