Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
áügűgaítB T. R«LPr-WÄ(5YXRÖRSZA<l f. «Mal A fizikai munkások művelődése AMIKOR EGY NAGYKÖZSÉG IS ÜGYFÉL: Az árvízi újjáépítés egyik központja Csenger Beszélgetés Jeney Lajos tanácselnökkel Szabolcs-Szatmárban ötvenezer ipari munkás él. Az ipartelepítés következtében az 1959 évi 23 ezerről fokozatosan nő a munkások létszáma. Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakul műveltségi szintjük, összefügg ez gondolkodásukkal, a vezető szerep hiánytalan betöltésével, a holnap munkásosztályának formálódó portréjával. Megyénkben, ahol az ötvenezer ipari munkás közül több ezer félig él a munkásokra jellemző életforma szerint — záhonyi átrakó, Tuzsér, építőipari vállalatok, konzervgyár, idénymunkák, stb- — árnyaltak a műveltségi viszonyok. ötven százalék alatt van a 8 általánossal nem rendelkező fizikai munkások száma, kevés a továbbtanuló a dolgozók iskoláiban, a részvevő a különféle kulturális rendezvényeken, a munkásolvasók aránya sem kielégítő. Az egyik forma, melyet az SZMT a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetével közösen végez, a munkások körében végzendő ismeretterjesztés. Az utóbbi három évben négyezer különböző témájú előadást tartottak 120 ezer dolgozónak- A témák között a munkajogi, egészségügyi, technikai, művészeti kérdések éppúgy helyet kaptak, mint a háziasz- szonyokat érdeklő főzési, táplálkozási tanácsok. Különösen népszerűvé váltak a biológiai kísérleti délutánok, a személyes élményt nyújtó természeti tudományos világképet tágító ismeretterjesztő előadások. Noha a részvevők többsége — közép- és főiskolás diák, pedagógus — szép számmal megjelentek a kísérleti délutánokon az SZMT klubjának tagjai is, akik között sok a fizikai munkás. Hasonlóan színesen, élményszerűen alakítják a munkások látókörét a szocialista brigádok kulturális országjáró kirándulásai. Az SZMT megyei művelődési háza jó kapcsolatot alakított ki az üzemek kultúr- felelőseivel. Különösen a munkás színjátszók hagyományainak ápolásában, a klubélet megszervezésében a munkás dalkultúra gondozásában vannak eredmények. A megyei építőipari vállalat „Verba Humana” munkás színjátszóegyüttese a különböző munkahelyeken, munkásszállásokon terjeszti az irodalmat, a művészetet. Sajnos a szabolcsi üzemek többségében — üzemen belül — kevés lehetőség van a művelődésre. Az új gyárakhoz nem terveznek, nem építenek klubszobákat, könyvtári helyiséget- A megye egyetlen vállalatának, a megyei építőipari válÉrkezik a barátom Maros- vásárhelyről. A pályaudvaron várom, egyedül, s magamban mosolygok. Persze, észreveszik a közeiben szemlélődök. Van, aki felém fordul, jól megnéz, mi bajom lehet... Semmi különös, csak eszembe jutott valami... Amikor náluk jártam, elvitt a bátyjáékhoz egy háromszéki kis székely faluba. Két hegy között, keskeny völgyben leszorulva, sugár fenyők árnyékában feküdt a falu. Utcája egy volt, tükörtiszta. azon végig lehetett látni egész a zsindelytetős templomig. lalatnak van — függetlenített kultúrfelel őseNéhány fehér folt eltüntetését azonban a megyei és városi kulturális szervek, intézmények sikeresen kezdték meg az idén. Az üzemi képzőművészeti kamaratárlatok — melyeket csaknem húsz megyei üzemben rendeztek meg — szép sikert hoztak. Félő azonban, hogy a nyíregyházi művészeti hetek programjában sorra került rendezvények abbamaradnak, nem lesz folytatásuk. Ezeket helyben, az üzemi kulturális bizottságoknak kellene tovább szorgalmazni- Hasonlóan kevés útbaigazítást kapnak a munkások az igényes tévénézéshez. A munkásolvasók érdeklődésében művészeti ízlésében elég sok a konzervatív vonás. Még sok a tennivalója a könyvtárosnak, az irodalmi szakkörvezétőnék, mindenkinek, aki valami módon kapcsolatban van a munkások művelődésével. A megye 93 szakszervezeti könyvtárában csaknem 9 ezer olvasó fordult meg egy év alatt, 138 ezer kötetet olvastak el. Az olvasók 68 százaléka fizikai munkás. A fiatal munkásolvasók nevelése érdekében a közeljövőben az ipa- ritanuló-intézeteket a szak- szervezetek is könyvekkel látják el. A munkás író-olvasó találkozók is jó toborzói az irodalomnak. A könyvkiállítások, a nagyobb munkás- szállásokon önálló irodalmi estek — fővárosi előadóművészek közreműködésével — és még számos rendezvény teszi színessé, érdekessé az olvasómozgalmat. Érkezésünk után egy órával arrafelé igyekeztünk mi is hármasban: a barátom, a bátyja és én. Mint az a legtöbb magyar faluban lenni szokott, itt is egymás szomszédságában sorakozott a templom, az iskola és a kocsma. Mi az utóbbit akartuk meglátogatni. De alig haladtunk 150 métert. házigazdánk a gyalogjáróról kikanyarodott a kö- vesútra 'és ott megállt. Szemben vele egy pöttöm fiúcska közeledett, táskáját a feje felett kanyargatva futott, mint akit kergetnek. A reá leselkedő veszélyt is csak Iparilag fejlődő — munkás- létszámban gyarapodó — megyénkben a biztató eredmények, sikereik mellett jócskán akadnak gondok is. Elsők között van a bejáró — eljáró több ezer munkás ellátása, — különösen a záhonyi, tuzséri és a nyíregyházi munkahelyeken. Kimondottan a munkások művelődésére kilenc szak- szervezeti intézmény van a megyében. Legfőbb feladatuknak az ismeretterjesztést tekintik, s a fiataloknak különböző szakköröket és klubfoglalkozásokat tartanak. A látogatók száma megközelíti évente a százezret. Mindezt növelhetnék, ha az intézmények befogadóképessége, felszerelése, berendezése korszerűbb lenne- Gátolja a munkát, hogy fenntartási kiadásaiknak általában ötven százalékát saját bevételeikből kell fedezniVan még egy igen égető — és több éves — probléma — amely összefügg a megye ötvenezer fizikai munkásának kulturális fejlődésével. Ez pedig az elaprózottság — a különböző megyei, városi, szakszervezeti, állami, szövetkezeti és üzemi művelődési ház: é- szervek között. Egyes intézmények helyhiánynyal küzdenek, másoknak üres termeik, szobáik vannak, egymásnak bért fizetnek. Előfordul a párhuzamos programszervezés isSzétfo.lynak a munkások művelődésére fordítható anyagi források, de a különféle helyi erőfeszítések, kísérletek is. Nyíregyházán, Szabolcsban az első lépés: összefogni a szétaprózott művelődési munkát. P. G. akkor vette észre, amikor az erélyes hang megállította: — Hát te. Áronka? A kis góbé nagyokat pislogott, de aránylag hamar feltalálta magát: — Nincs tovább tanítás! — mondta határozottan, az apja szemébe nézve. Az édesapjának azonban nem tetszett a dolog. A templomtornyot nézte, amelyen az óramutató éppen csak elérte a tizet. — Szóval, befejeződött mára?... Tíz órakor... — Be. A tanítás az be. Ezt már olyan meggyőzően mondta, hogy az apja nem akart tovább kételkedni. Talán miattunk sem. mert a kis szemfüles gyorsan előttünk termett és boldogan a nagybátyja nyakába csimpaszkodott. — Maguk hová? — kérdezte a kisiskolás a nagyCsenger, délelőtt 10 óra. A községi tanács előtt, a csen- gersimai elágazásnál megállás nélkül dübörög a helyre- állítási felvonulás, teherautó * teherautó után. Benn. a községi tanács épületében száznál több ügyfél áll az ügyintézők korlátjai előtt: legtöbbje építési engedélyért. (A kapu előtt egy férfi kiabál: márpedig azt a telket én nem fogadom el!) Az udvaron alig I"het, járni a felpúpozott régi és új építőanyagok halmai között. Benn, a végrehajtó bizottság elnöke az iskolaigazgatókkal tanácskozik. (1400 gyerek, 63 pedagógus, 7 falu.) Téma: a közeledő tanév'. Csupa nehéz kérdést kell itt megoldani egyszerre. Csenger tanácsa tavaly egyesült három község tanácsával. Idén év elején lett nagyközség. Július elsején újabb három község tanácsának került ide a központja. S mind eközben jött az árvíz. A két problémakör: az új központi munka megszervezése és a helyreállítás az ide tartozó súlyosan károsult területeken. Hogyan küzd meg ezzel a helyi apparátus, miben volna segítségre szüksége? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Jeney Lajos elvtársat, a nagyközség tanácsának — közel 10 000 állampolgár választolt testületének végrehajtó bizottsági elnökét. Hol fognak tanítani? Mindenekelőtt — kezdi Jeney elvtárs —. szeretnénk mennél hamarabb tisztán látni a tantermek ügyében. Felsőbb szerveink részéről történt ugyan felmérés, de most, augusztus elején sem tudunk még semmit arról, várható-e intézkedés amúgy is zsúfolt tantermeik összedőlt, vagy megrongálódott részének helyreállításához és ha igen, honnan kapunk ehhez anyagi fedezetet és építési kapacitást. A tantermek ügye azért is nyugtalanító. mert az ilyen, vagy olyan megoldáshoz kell szabni a tantestületek szervezési formáit is, ha másként nem. átmenetileg. Mi saját felelősségünkre néhány kultúrházat és részben lecsökkenteti működésű volt tanácsházát kijelöltünk szükségtantermeknek. de ez a megoldás sem látszik kielégítőnek. A továbbiakban a tanácselnök számba veszi, hogy a volt járási tanács épületét átadták a gimnazisták kollégiumának, és erre szükség is van, tőlük nem lehet visz- szavenni. Az iskolák túlzsúfoltságán az árvíz előtt az új gimnázium megépítésével gondolták az enyhülést. Az árvíz előtti terv idén 1,7 milliót biztosított a kezdésbátyját. az én barátomat. — Mi arra! — intett a kérdezett a fejével. A kisfiú most kezet rázott velem, az idegennel is, azután az apjához bújt. Mondani akart valamit, nagyon készülődött, de mégse merte elkezdeni. Vártunk, vártunk, de hiába, így hát mentünk tovább. Házigazdánk, az idősebb Áron azonban még mindig gondterheltnek látszott. Mondta is. hogy neki gyanús ez a korai hazajövetel, s nem érti, mi történhetett. Mindjárt megértette. Áronka alig ért tőlünk 50 méternyire, előbb bizonytalankodva, majd egvre hangosabban. végül már kétség- beesetten kiabált utánunk: — Édes... édesapám! Az iskolába bé ne térjenek, mert magukat is farba ótják!... hez — a befejezést az 1971- es évre tervezték. De nem látszik biztosítottnak. A munka tízszer annyi Az ellátásról beszélgettünk, mely Jeney Lajos szerint kielégítő — egyes, máshol is előforduló apró hiányosságot leszámítva. Az iskolatermek helyreállítási, elhelyezési problémáit kitágítjuk a beszélgetésben valamennyi középületre. Óvodák, napközik, orvosi lakások, kultúrházak. könyvtárak elhelyezésének gondjaival küzd a tanácsi apparátus. — Nem kis gond nehezedik az árvízi helyreállítás közben összevont és átalakult tanácsi dolgozók nyakába — mondja —, nem túlzók, ha azt mondom, hogy a tanácsi munka megtízszereződött. Hiába beszélünk meg ügyfeleinkkel pontos időre találkozót, szinte mindennap bejárnak és nem elégednek meg egy ügyintéző válaszával. hanem sorba kérdeznek mindenkit. Mivel ez emberi dolog, tűrni kell, de azt jelenti, hogy a tanácsappará- tus dolgozói nem 8 órát vannak hivatalukban. Mindehhez járul egy bizonyos tisztázatlanság a létszám és a beosztás tekintetében. Az egyesült tanácsok dolgozói mind hűségesen teljesítik feladatúkat, de mindmosta- nig nem tudják, szükség lesz-e rájuk a továbbiakban is és mi lesz a beosztásuk, hol, milyen munkakörben fognak dolgozni. Jó lenne ezt is mennél hamarabb rendezni. Negyven lakást előlegezni kellene Az újjáépítés tempójával elégedett a tízezer lakosért felelős tanácselnök. Hozzáteszi, hogy egyes helyeken valamennyi tanácsi dolgozó is árvízkárosult, éppen ezért szép, hogy saját gondjaik mellett reggeltől estig dolgoznak mások helyreállításának elősegítésén. Másrészt ez Kicsik a nyíregyházi iparcikkboltok. Gazdájuk az iparcikk kiskereskedelmi vállalat éppen ezért már a negyedik 5 éves terv üzletfejlesztési programján dolgozik. A legfontosabb — amit nemcsak a nyíregyháziak, hanem a városban vásárló több, mint százezer szabolcsi is vár — a Zrínyi Ilona utcai áruház felépítése. A hely megvan, az áruház tervei készülnek, az építkezéshez a jövő év közepén kezdenek hozzá. A közeljövő újdonsága egy gyermekáruház létrehozása. A Tanácsköztársaság téren, a Béke-szálló alatt lesz az új gyerekbolt, amely előreláthatólag az év végére elkészül. A gyerekboltban kaphatók lesznek mind a készruhák, mind a kötöttáruk, de még a gyerekcipők is. Az áruk jobb, áttekinthetőbb elrendezésére újfajta berendezésekkel folytatnak kísérletet. Ilyen típusú berendezés lesz az olcsó áruk boltjában. A több, ideiglenes jelleggel működő üzlet helyett egv végleges olcsó áruk boltjának kialakítását tervezik. Nyíregyházán gondot kell fordítani az új lakótelepek — Északi és Déli Alközpont — ellátására is. Ezéken a részeken olyan boltokat érszerencse is, mivel szót tudnak érteni. Kielégítő a helyreállítás iránti igény lefedezése építőkapacitással. Megfelelő volt a felvonulás is. most már az építőanyag-szállítás is rendbe jön. A Csengerbe betelepülő más községbeliek a nagyközség lakói között még idén elsőnek kópiák meg a vízvezetéket. Itt soha eny- nyi építkezés egyidőben nem folyt. Épül a törpe vízmű is. A fővezeték végighalad — egyebek között — a Rákóczi, Kossuth. Ady utcákon és kikanyarodik az új lakótelepre. Amíg a víz meg nem indul, a közeli tsz-telepre járhatnak vízért, de míg az építkezések folynak, lajttal is visznek vizet a helyszínre. Egy dolog miatt fáj a feje a tanácselnöknek. Kom- lódtótfaluról még mindig 42, Nagygécről 18 lakos nem kérte az építési engedélyét. Ez az a bizonyos 69 család, kikről annyi szó esett a televízióban is. Jelenleg. ha július 31-ig nem kérik az építési engedélyt és a kölcsönt, az építő vállalatok nem vállalják idén novemberig a beköltözhető helyiség átadását sem. Márpedig, ha ez így lesz, ennek a 60 családnak nem lesz hol laknia télví/ idején. Jeney Lajos egy új megoldást javasol: mind a 60 családért nem. de közülük negyvenért személyesen felelősséget vállal, hogy — ha elkésve is —1 de kérni fogják az átköltözéssel járó újjáépítést. Valahogyan. az újjáépítési albizottság és a kormánybiztos segítségével, a nagyközség tanácsának kérésére biztosítani kellene, hogy ez a 40 lakás — anélkül, hogy meg gazdája volna kijelölve — elkészülne. Illetve, hpzzákez- denének ..adminisztráció” nélkül a felépítéséhez. így, az elkésetteknek egyszerűen, ki lehetne jelölni majd és mégis tető volna a fejük felett. Az iskolaigazgatók ismét gyülekeznek a nehéz probléma megoldására. Az ebédszünetnek vége. A tanácselnök. néhány falatot bekapva — folytatja napi munkáját. iVövekszik a bolthálózat megyénk városaiban demes nyitni, amelyek a mindennapi szükségletek kielégítésére jók. így indokolt egy papírbolt nyitása az Északi Alközpontban, ahol a főiskola, a Krúdy utcai gimnázium és a gyakorló általános iskolák diákjai igénylik azt. A Déli Alközpontban rövidáru- és háztartási bolt nyitása indokolt. A Jókai téren, a textil- nagykereskedelmi vállalat raktárainak helyén lesz alak- berendezési áruház. Itt nemcsak bútort és szőnyeget, hanem lakástextilt, csillárokat, sőt még háztartási kisgépeket is árulnak majd. Mátészalkán rövidesen megnyílik a 480 négyzetméter alapterületű lakberendezési áruház. Elmei lett folyik a régi boltok átcsoportosítása, hogy korszerűbb, jobb készlettel ellátott üzleteket alakítsanak ki. A papírbolt már új helyére költözött, de érinti a „költözési láz” a méteráru-, készruha- és rövidáruboltot is. A jelenleg ideiglenes jelleggel működő vegyes iparcikkbolt is új helyet kap. Kisvárdán jövőre indul egy lakberendezési áruház építése, s ezzel egyidőben szintén tervezik a boltok átalakítását. A cél, hogy nagy ruházati egységet alakítsanak ki és több szakboltot korszerűiéi tsenek. (lbjj _ Veszélyes rakodások Milyen természetesnek vesszük: a szállítómunkás megrakja áruval a teherautót, aztán felül a rakomány tetejére és így utazik arra a helyre, ahol majd lerakja. Természetesnek vesszük a látványt, még valami logikát is látunk benne: a rakodómunkás önmaga munkaszervezője: megtakarít egy lemászást az induló helyen és egy felmászást a célállomáson. Márpedig ebben a „természetes” látványban halálos veszély rejtőzik. A legújabb adatok szerint a halálos üzemi balesetek hatvan százaléka közúton történik és ezeknek ismét nyolcvan százaléka az ilyen fenn ülő, a rakomány tetején kuporgó „mitfárer”-ck egészségét veszélyezteti, életét veszi el. Tegyünk valamit ellene! Szervezzük úgy a szállítást, ha csak lehet, hogy a rakodó ne utazzon az áruval. Legyen az indulásnál és érkezésnél is aki csak ott foglalkozik a ki- és berakással. Ahol pedig ez megoldhatatlan. gondoskodjunk arról, hogy a kísérő rakodó ne az árun foglaljon helyet. Akár a vezetőfülkében, akár — ha nem hosszú az út — kerékpáron kísérje a szállítmányt. Ha sikerülne szigorú intézkedésekkel megszűntetni az árun kuporgó rakodómunkás látványát, az üzemi halálos balesetek felét és ebből is minden öt közúti balesetből négyet meg tudnánk előzni. GESZTELYI ZOLTÁN (gnz) Gerő János: Áronka
