Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
MVIl BVFOLYAM, 195. SZÁM ARA 1 FORINT tan. augusztus 20, csütörtök Éljen augusztus 20, alkotmányunk ünnepe! Losonczi Pál ünnepi beszéde alkntmányunk születésnapján Szerda délután Székesfehérvárott, a Szabadság téren ünnepi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Fejér megyei népfrontbizottság. Mintegy tízezer ember, helybeliek és vendégek sokasága — köztük Kanadából hazalátogatott magyarok százfőnyi csoportja — jelenlétében az ünnepségen elnöklő Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott megnyitó beszédet. Üdvözölte a díszelnökségben helyet foglaló Losonczi Pált, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, s a nagygyűlés minden részvevőjét. Az eseményen ott volt — ugyancsak a díszelnökség tagjaként — dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Prantner József, államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, Kisberk Imre püspöki apostoli kormányzó, dr.Bakos Lajos református püspök, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, valamint a párt- és az állami élet több más vezető képviselője. A Himnusz hangjaival kezdődött az ünnepség, majd Bencsik István mondott megnyitót. A nagygyűlés részvevőinek tapsa közepette ezután Losonczi Pál lépett a mikrofonhoz és ünnepi beszédet mondott. Az alkotmány ncphaial munk alaptörvénye ÜNNEP Szőnyi Gyula rajza Kádár láitos fogadta a Szíriái Kommuoisfa Párt főtitkárát Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők, elvtársak, barátaim! — Augusztus 20-án országszerte alkotmányunkról emlékezik meg népünk. Idei alkotmánynapi ünnepségünk egybeesik felszabadulásunk negyedszázados és államalapító királyunk, I. István születésének 1000. évfordulójával. — Az alkotmány néphatalmunk alaptörvénye, a győzelem okmánya, szentesíti, rögzíti és védelmezi a szocialista forradalom alapvető vívmányait. Mindenekfelett azt, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, s társadalmunkban felszámoltuk a kizsákmányolás minden formáját. Egyben sérthetetlen foglalata az alkotmány az állam- polgári jogoknak és kötelességeknek, amelyek annyira elválaszthatatlanok egymástól, mint a tűz fénye és melege. Ugyanakkor az alkotmányban leljük meg további küzdelmeink és fáradozásaink medrét is, mert bevált módon szabályozza közösségi és egyéni él’tünk zavartalan fejlődését. Végül államunk népi jellegének biztosítéka is ez az alaptörvény, mert szilárd alapja a szocialista demokrácia gyakorlásának és további kiterjesztésének. — Természetesen nem paragrafusokat és jogi formulákat ünnepiünk, hanem azt a negyedszázados történelmi folyamatot, amely a Magyar Népköztársaságot és annak alkotmányát megteremtette, és elindította társadalmunkat a szocialista fejlődés útján. Ennek a példátlanul jelentős történelmi szakasznak a hőse és vezetője a munkásosztály. A párt irányításával bebizonyította, hogy nemcsak a hatalom megragadásához van ereje, hanem politikai érettsége. szervezettsége és szervezőképessége alkalmassá teszi az államvezetésre is. A munkásosztály létrehozta és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével testvéri közösséggé mélyítette a munkásparaszt szövetséget. Kifejlesztette azt a politikai szövetségi rendszert, amelyben ma már minden hazaszerető ember együtt fáradozik nemzeti programunk valóra váltásáért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. — A Magyar Nénköztársa- ság munkáshatalom. De - éppen azért, mert munkáshatalom. ez az állam minden becsületes magvar állampolgár éd“s hazája. Ami Magyarországon ma épül. az az egész nemzet fölemelkedését szolgálja. Mindenkinek, aki cselekvő módon szereti a hazáját, megvan itt a biztonságos helye és a megtisztelő feladata. — Szép hagyomány, hogy augusztus 20-án kerül az ország asztalára az új kenyér. Ez az ünnepi aktus szervesen összefügg az alkotmánnyal. Már Petőfi Sándor is egy lélegzetre mondta ki költeményében: Jog és haza, haza és jog. Ehhez harmadikként a mi nemzedékünk hozzátette a kenyeret is. Amikor a hazát, a jogot és a kenyeret említjük, lényegében ugyanarra a szent ügyre gondolunk. — Az új kenyér íze és illata betölti mai ünnepségünket. Pirosra sült héján ott érezzük még a kezük melegét azoknak, akik szántottak, vetettek, arattak és betakarítottak. Az idén nem volt könnyű dolguk a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak. Rendkívül hosszú tél, kései tavasz, próbatételekkel és természeti csapásokkal terhes nyár áll mögöttünk. Voltak olyan kritikus napok, amikor akár két-há- rommillió katasztrális hold termését is elpusztíthatta volna a fenyegető árvíz. De az összefogás, a kötelességteljesítés és a szocialista hazafiság- ból táplálkozó szolidaritás lokalizálni tudta a veszélyt. A mezők termése a szokásosnál később érett be. A tavalyinál valamivel kevesebbet is fizetett. Mégis örömmel jelenthetjük, hogy megvan a jövő évi kenyerünk. Amikor ma ünnepélyesen megszegjük, adózzunk őszinte elismeréssel a mezők dolgozóinak, akiknek becsületes helytállása eredményeként az asztalunkra került az új kenyér. István király történelmi érdeme Tisztelt ünneplő közönség! — Alkotmányunk idei ünnepe összekapcsolódik államalapító nagy királyunk, István születésének 1000. évfordulójával. Miben áll István király történelmi nagysága? — A honfoglaló magyarok előtt más népek is jártak ezen a tájon. De nem tudtak tartósan megtelepedni, nem voltak képesek végleg megtartani azt a területet, amit elfoglaltak. István bölcs és előrelátó vezető, kimagasló államférfi volt. Felismerte korának szükségleteit és követelményeit. Tudta, hogy ha a magyarság továbbra is az elavult, laza törzsi-nemzetségi szervezethez ragaszkodik, s nem nyit utat a progresszív társadalmi folyamatnak, akkor menthetetlenül eltűnik a történelem süllyesztőjében; úgy, mint a Duna—Tisza völgyének előző, ideiglenes lakói, olyan nálánál nagyobb népek, mint például a hunok és az avarok. — A nagy király határozottan és erélyesen végrehajtotta azt a fordulatot, amelynek nyomán kialakult a magyar államiság. Vaskézzel hárította el az útból mindazt, ami ezt a kibontakozást akadályozta és késleltette. Nagy volt az építésben, az alkotásban. Megszervezte a központi államhatalmat, királyi tanácsot és udvartartást létesített. A vérségi-nemzetségi kötelékek helyében létrehozta a vármegyerendszert. Olyan törvényeket alkotott, amelyek szentesítették az új rend alapjait, védelmezték a politikai hatalmat, az új tulajdonviszonyokat, a feudális földbirtokot, a király és a kindstár jószágait. István király mindezzel megteremtette a fejlettebb, feudális társadalom kereteit és normáit. A folyamatos háborúskodáshoz, zsákmányszerző hadjáratokhoz és kalandozásokhoz szokott magyarság mindinkább földműves-paraszt néppé alakult át, s hozzálátott a rendszeres és békés termelőmunkához. Ez az új történelmi korszak természetesen fájdalmas vajúdások, nagy megrázkódtatások közepette született meg. De elsősorban István király céltudatosságának köszönhető, hogy a magyar nép végleg letelepült, gyökeret eresztett és fennmaradt ezen a tájon. — Az évszázadok folyamán sokan és sokféleképpen éltek vissza István király nevével, másították meg történelmi hagyatékát. A „szentistváni állameszme” jegyében gyűlölködést szítottak a közép-európai népek között, a „szent korona nevében” üldözték a társadalmi haladás harcosait, az igaz magyar hazafiakat Szilárd alapokra építünk — A Magyar Népköztársaság hálával adózik az állam- alapító István államférfiúi nagyságának. Érvényes örökségét tiszteletben tartjuk, érdemeit megőrizzük. Ezt juttattuk kifejezésre azzal is, hogy a mostani alkotmánynapi ünnepi nagygyűlést éppen Székesfehérvárott tartjuk. Királlyá koronázása után ugyanis ezt a várost tette uralkodásának központjává, itt emelt magának királyi palotát, itt töltötte el életének nagy részét, s itt temették el az általa alapított székesegyház falai között. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — Történelmünk előremutató hagyományait, nagy elődeinket akkor követjük igazán, ha felismerjük, vállaljuk és elvégezzük azokat a feladatokat, amelyeket a mi korunk éppen mireánk bízott. — Ha a mai Székesfehérvár és egész Fejér megye életét szemléljük, ha körülnézünk itt, gyűlésünk színhelyén, azonnal szemünkbe öt- lik napjaink hazaszeretetének sok nagy alkotása. Ki ne tudná, hogy a felszabadulás előtt ebben a városban és megyében híre-nyoma sem volt a nagyiparnak. Ma pedig ez Dunántúl egyik legjelentősebb ipari központja. Székesfehérvár, Dunaújváros és a többi megyebeli ipartelep új világot hozott létre itt. Uj korszakot, amely beszédesen hirdeti a munkásosztály, a szocialista társadalom,, a szocialista népgazdaság és a szocialista ember kiapadhatatlan életerejét. Az ország innen kapja a hen- gereltacél-termelésnek több, mint a felét, az alumíniumtermékeknek több, mint a háromnegyedét, a rádió- és televíziókészülékek túlnyomó részét. — Hatalmas fizikai, szellemi és erkölcsi energiák fakadtak fel az egész országban. Ezt elsősorban a felszabadulás történelmi fordulatának köszönhetjük, amelyért soha el nem múló hálát érzünk a testvéri Szovjetunió iránt. A szocialista társadalmi viszonyok kivívása és megerősödése meghatványozta az alkotó energiákat. Értelme és célja lett a munkának, s ezért megvan az eredménye is. Bármerre járunk is az országban, azt tapasztaljuk, hogy társadalmunk legszélesebb köreiben ismerik, helyeslik és követik azt a politikát, amely mindennapi munkánkat áthatja. Ennek a politikának a kialakítása, megfogalmazása és alkalmazása a lehető legteljesebb nyilvánosság előtt folyik. — A párt vezető szervei, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok valóban nyitott ajtók és ablakok mellett intézik közös dolgainkat, a párttagok és a pártonkívüli milliók széles körű bevonásával A politikát nálunk nem „parancsolja” meg senki. Azt a demokratikus centralizmus szabályai szerint megvitatjuk, érvelünk igazáért, s mindenki meggyőződhet arról, hogy ez a politika az egész nemzet, a családok és az egyének érdekeit szolgálja. Nincs abban semmi túlzás, amit nemrég egy őszülő somogyi parasztember mondott nekem: „Ez tízmillió magyar ember politikája”. — A nép bízik a pártban, bízik a párt politikájában. A haza felvirágzásán, egyéni sorsa kedvező alakulásán mindenki felmérheti, hogy szilárd alapokra építünk, jók, világosak és vonzók a céljaink, s évről évre közelebb kerülünk megvalósításukhoz. Politikánk állandó, folyamatos. örvendetesen nélkülözi a drámai változásokat és megrázkódtatásokat. Ez a politika azonban állaníFolytatás a 2. oldalon) ' Khaled Bagdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára, — aki szabadságát tölti hazánkban — látogatást tett Kádár Jánosnál, az MSZMP Központi Bizottsága első titkáránál. A látogatás során eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, a köSzínvonalas, gazdag program várja alkotmányunk 21. születésnapján az érdeklődőket Nyíregyházán, a repülőtéren. A Hazafias Népfront megyei elnöksége, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és az MHSZ megyei vezetősége egész napos látványos műsort, honvédelmi versenyt, különféle harcászati és modellező bemutatókat készített elő augusztus 20-ra. Reggel 9 órakor, az ünnepélyes megnyitó után — amit Bacsu József, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője tart — kezdődik a termelőszövetkezeti és élelmezésügyi dolgozók II. megyei honvédelmi versenye. Délben. 13 órai kezdettel kerül sor a politikai nagygyűlésre, ugyancsak a repülőtéren. A megemlékező ünnepi beszédet dr. P. Szabó Gyula, a Hazafias Népfront megyei elnöke, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondja. Ezt követően a délelőtti versenyek díjainak kiosztására kerül sor. A nagyszabású rendezvényt a késő délutáni órákban parádés ej- tőemyősugrásokkal zárják. zel-keleti helyzetről, valamint a két párt kapcsolatait érintő kérdésekről. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyette* vezetője. (MTI) Megyénk minden városában és községében az alkalomhoz méltóan rendeznek ünnepségeket, amelyek az alkotmány törvénybe iktatásának 21. évfordulójához és az államalapító I. István születésének ezeréves évfordulójához kapcsolódnak. A sokrétűnek ígérkező események, a különféle kulturális és sportrendezvények, munkás-paraszt találkozók mellett mindenütt tartanak megemlékező politikai nagygyűléseket, gyűléseket. Ezeknek előadói a többi között Vá- sárosnaményban dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Tunyogmatolcson Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára. országgyűlési képviselő, Tormáspusztán Bojtor Miklós állami gazdasági igazgató, országgyűlési képviselő. Lónyán és Tarpán Esze Gábor tsz-elnökhelyet- tes, országgyűlési képviselő, Demecserben Fülöp János vállalati igazgató, ország- gyűlési képviselő. Mezőla- dányban Tóth Géza MÁV- állomásfőnök, országgyűlési képviselő, Tisza- vasváriban Novák Sándor, a nyíregyházi járási pártbizottság titkára lesznek. Gazdag alkotmánynapi program megyénkben ♦ VILÁG PH0LiTÁRJA!,tGYlS0l}tttKt