Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

RELET-MAGYARORSZAC W79. arugaszfts SO (Folytatás as L oldalról) dósága és egyenletessége mellett felfigyel és választ ad az élet által felvetett ú.i és új problémáikra. Gondol­junk csak azokra a szüksé­ges intézkedésekre, amelyek a gazdaságirányításban, az államélet fejlesztésében és más területeken tökéletesí­tették a bevált politikát. — A közvélemény megis­merte azokat az irányelve­ket, amelyek alapján az or­szággyűlés szeptemberi ülés­szaka, az addig elhangzó ész­revételeket is figyelembe vé­ve, megvitatja és törvény­erőre emeli a negyedik öt­éves tervről szóló javasla­tot. Az elmúlt évek gazda­sági eredményeivel általá­ban meg lehetünk elégedve, de nem kerülte el senkinél? a figyelmét, hogy miben kell javítanunk a munkán. Még inkább összpontosítanunk kell a társadalom erőit, min­den szakértelmet, minden tu­dást és minden lelkesedést. — A negyedik ötéves terv célja a műszakilag fejlettebb, hatékonyabb munka és a la­kosság jobb ellátása. Egy­szerre a kettő. Egyik a má­sik nélkül felborítaná éle­tünk megalapozott egyensú­lyát. Arra kell törekednünk tehát, hogy többet, de még inkább arra. hogy jobban és termelékenyebben dolgoz­zunk, s akkor jobban, anya­gilag és szellemileg is szín­vonalasabban élünk majd. Sok mindent elértünk már, de még ennél is több, amit ezután kell megvalósítanunk. Az igények szüntelenül nő­nek — ez természetes. Lehe­tőségeink bővülnek — ez ör­vendetes. Arra kell igen nagy gondot fordítanunk, hogy igényeinket és lehető­ségeinket tudományos ala­possággal felmérjük és józa­nul egyensúlyban tartsuk. Nagyszerű társa­dalmi összefogás Tisztelt ünnepi nagygyű­lés! — Társadalmunk mindin­kább megtanulja. hogyan kell az ország dolgait, ered­ményeinket és nehézségein­ket, közös gondjainkat és örömeinket belülről, a gaz­da szemével és érzületével felfogni. Az idei példátlan árvíz rendkívüli terhet ró az egész országra. Lenyűgöző volt azonban a gyors segítő­készség, amellyel az egész lakosság odatartotta a vál­lát a közös teher alá. A ma­gyar nép nagyszerű társa­dalmi összefogással válaszolt a természeti csapásra. A több milliárd forintos vesz­teség ismeretében, a gyors segítségnyújtás után, tartós elhatározás született. így történt, hogy a felszabadu­lási jubileum, majd a X. pártkongresszus tiszteletére rendezett munkaverseny len­dülete párosult és felerősö­dött azzal az országos moz­galommal, amely az idei nemzeti jövedelem egyszáza­lékos növelését tűzte ki cé­lul. — Minél inkább előreha­ladunk a társadalom építé­sében, tennivalóink nem egy­szerűsödnek, hanem annál összetettebbé, bonyolultab­bá válnak. Az élet egyik alaptörvénye ez. Mind na­gyobb szükség van tehát olyan emberekre, akik el­mélyült ismerői és mesterei a maguk szűkebb szakterü­letének, egyben pedig látják munkájuk összefüggését és kölcsönhatásait az egész tár­sadalom fejlődésével. — Sok feladat vár a külön­böző tudományágak műve­lőire, a képzett szakemberek­re, a szellemi és művészi élet alkotóira, az egész ér­telmiségre. Sokáig használ­tuk azt a megkülönböztető jelzőt, hogy haladó értelmi­ség. Ma már nem használjuk ezt a kifejezést. A magyar értelmiségiek között ugyanis már mutatóban is alig akad olyan, akit ne sodort volna magával a szocializmusnak, mint társadalomnak, mint életeszmének és mint gondo­latrendszernek a vonzása. — A nők és az ifjúság helyzete és nélkülözhetetlen szerepe csak nemrég kapott igen hangsúlyos megfogal­mazást. Lendületükre, állha­tatosságukra nemcsak a munkahelyeken és a csalá­dokban támaszkodhatunk. Arra törekszünk, hogy még inkább megkapják az őket megillető helyet a vezetés különböző őrhelyein és az egész közéletben. — Az építőmunka, amit egyesült erővel végzünk, mindenkire igényt tart. Sar­kig tárva a kapuk: gondok, remények és örömök vár­ják a hazafiakat. De van-e hazaszerető magyar, aki ne lépett volna már be ezeken a kapukon? Nincs. A Haza­fias Népfront mozgalma va­lóban átfogja az egész or­szágot. Bizottságaiban, kü­lönböző fórumain és meg­mozdulásain szoros közös­séggé fonódva együttműkö­dik mindenki, aki személyes ügyévé teszi a legfontosabb közügyek, a szocialista haza szolgálatát. — Választási rendszerünk, állami életünk, tanácsi mun­kánk úgy fejlődik, hogy az állampolgárok szavazatuk­kal is, tényleges és aktív közreműködésükkel is részt vegyenek lakóhelyük és az egész ország közügyeinek kialakításában. intézésében. A szocialista demokráciának ez a kiterjesztése még mé­lyebbé, még szélesebbé és szilárdabbá teszi államhatal­munk alapjait, s felsorakoz­tat minden jó szándékú ha­zafias erőt a szocialista tár­sadalom teljes felépítésére. Népfrontpolitikánk alapja, hogy a haza, a nép, a szo­cializmus és a béke szolgá­latában lehetséges és szük­séges az összefogás a mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, dolgozó kispolgárok, párttagok és pártonkívüliek, hívők és nem hívők között. — Örömmel vesszük tudo­másul, hogy az egyházak, híven az állampolgári foga­dalomhoz, a Magyar Népköz- társaságot hazájuknak vall­ják, hazájukként szeretik és szolgálják. Az állam és az egyházak viszonyát bevált megállapodások szabályoz­zák, mindenekíölött azonban az alkotmány és a kölcsönö­sen elvi alapokon nyugvó gyakorlai együttműködés. Az egyházak rendszerünk és ál­lamhatalmunk iránt tanúsí­tott magatartásuk kialakítá­sában, mai viszonyainknak megfelelően, okosan alkal­mazzák István király dekré­tumát, amely szerint az egy­ház nem ad oltalmat azok­nak, akik pártot ütnek a király vagy az ország ellen. Ez az ősi regula teljesen megegyezik a hívek felfogá­sával, akik azt kívánják, hogy a templomban, a vallá­si szertartások világában is ugyanúgy szerethessék szo­cialista hazájukat, mint a mindennapi életben. — Nagygyűlésünkön itt vannak a hazalátogató kül­földi magyarok képviselői is. A határainkon túl élő ma­gyarok jelentős része föld­rajzilag is, politikailag is kö­zel áll hozzánk, hiszen szom­szédos, sőt testvéri országok állampolgárairól van szó. A földrajzi távolság ellenére egyre közelebb kerülnek hozzánk érzésvilágukban, az óhaza iránt tanúsított ra­gaszkodásukban azok a ma­gyarok is, akik különböző időkben és különböző okok­ból, valamelyik nyugati or­szágban telepedtek le. Az al­kotmány ünnepe, a negyed- százados felszabadulási ju­bileum és a millennium al­kalmából igaz szeretettel köszöntöm mindannyiukat. Sok tízezren fordultak meg az idén körünkben. Idegen­ből jöttek, második hazájuk­ból, de nem idegenbe és nem idegenekként. Akár láto­gatóba jönnek haza, akár végleg, a Magyar Népköztár- ' saság bizalommal fogadja azokat a becsületes magya­rokat, akik őszintén szeretik népünket, hazánkat, álla­munkat és tiszteletben tart­ják. törvényeinket Küzdőnk a nemzetközi enyhülésért Tisztelt ünnepi nagygyű­lés! Elvtársaim! Barátaim! — Külpolitikai törekvése­ink a szocialista haza ér­dekeit szolgálják, arra irá­nyulnak, hogy épitőmunkánk számára minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket te­remtsenek. Növekvő nem­zetközi tekintélyünk két erős pilléren nyuj szik. Egyfelől belső fejlődé lünk, néphatal­munk eredm nyein, másfelől azon a testi éri közösségen, amely hazán: ;at igazi ba­rátunkhoz és szövetségesünk­höz, a Szovj ítunióhoz, va­lamint a szoc alista országok­hoz fűzi. — A Szovjeti nió és más szo­cialista orszái ok, köztük a Magyar Népi öztársaság kö­vetkezetesen íüzdenek a nemzetközi fe ízültség enyhü­léséért, a bék > biztosításáért, az imperial^ a hatalmak provokációs í olitikája ellen, a népek és oi izágok nemzet­közi együttműködésének ki. szélesítéséért. Diplomáciai tevékenységűn d?el, magas szintű kölcsön is látogatások­kal és tárgy, lásokkal azon fáradozunk, in gy hozzájárul­junk az állar tok együttmű­ködéséhez, a r épek közeledé­séhez és ban tságához, az európai bizt «ság szilárd rendszerének i megteremté­séhez, s az eit előkészítő összeurópai ér'ekezlet minél közelibb időpontban való ősz. szehívásához. Az imperialista vezető körök nyílt és bur­kolt formában egyarát igye­keznek akadályokat gördíte­ni az értekezlet összehívása elé. Véleményünk szerint az összehívás feltételei megéret­tek. A Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyével, diplomáciai erőfeszítéseivel tető alá hozta a Német Szö­vetségi Köztársasággal kötött egyezményt, amely az euró­pai biztonság fontos elemeit tartalmazza, többek között a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és az erő­szakról való lemondást. — Az európai biztonsági értekezlet színhelyét, Helsin­kit, valamint a részvevők körét az előkészítő véle­ménycserék tisztázták. A budapesti külügyminiszteri értekezlet új javaslatokat tett az értekezlet napirendjére, valamint az előkészítéssel kapcsolatos egyéb fontos kér­désekre. — Az amerikai imperializ­mus kambodzsai és laoszi beavatkozása tovább mélyí­tette az indokínai válságot kiváltva a világközvélemény felháborodását, s felszítva az Egyesült Államokon belül is a háborúellenes mozgal­mat. A Magyar Népköztár­saság támogatja a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép igazságos harcát az amerikai agresszorral szemben. A kambodzsai beavatkozás még inkább arra ösztönzi a ha­ladó erőket Indokínában, hogy egységesen lépjenek fel az antiimperialista harcban. Ez az egység előbb vagy utóbb kikényszeríti az ameri­kai csapatok feltétel nélküli kivonását, s a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítás! Front és a dél-vietna­mi ideiglenes kormány is­mert javaslatai alapján. az 1954. és az 1962. évi genfi egyezmények szellemében megteremti a békét, a- függetlenséget és a semleges, séget ebben a térségben. — Az Egyesült Államok vezető köreit nagy felelősség terheli a közel-keleti háborús konfliktus kirobbantásában és a feszültség fenntartásá­ban. Ma már mindenki előtt világos, hogy az izraeli ag­resszió nem érte el a célját, a haladó arab rendszereket nem sikerült megsemmisíte­ni, sőt a rájuk kényszerített harcban, politikailag, gazda­ságilag és katonailag meg­erősödtek. Ebben a helyzetben az izraeli agressziót nyíltan támogató Egyesült Államok is arra kényszerült, hogy a Biztonsági Tanács 1967. évi határozata alapján te­gyen javaslatokat. A Szov­jetunió és más szocialista or. szágok, az arab országok többségének egyetértésével, pozitívan fogadnak minden olyan kezdeményezést, amely egyengeti a Biztonsági Ta­nács határozatainak a meg­valósítását. A Biztonsági Ta­nács határozatainak végre­hajtása nemcsak a konfliktus békés politikai megoldását eredményezné, hanem biz­tosítaná Izrael állam létét is, amelyet jelenlegi vezetőinek további esztelen, nacionalis­ta és imperialista politikája veszélybe sodorhat. Tisztelt ünneplő közönség! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők! Elvtár­sak! A szocialista országok párt- és állami vezetői Moszkvába érkeztek Moszkva. (TASZSZ): A Varsói Szerződéshez tar­tozó országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak és kormá­nyainak megállapodása alap­ján tartandó találkozóra Moszkvába érkeztek: A Bolgár Népköztársaság­ból: T. Zsivkov, a Bolgár kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a BNK minisztertanácsának el­nöke. B. Velcsev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a BKP Központi Bizottságának tit­kára, I. Basev, a BKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a BNK külügyminisztere; a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból: G. Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, L. Strougal, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, J. Marko, a CSKP Központi Bi­zottságának tagja, a CSSZK külügyminisztere; a Lengyel Népköztársaság­ból: W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, J. Cyrankiewicz, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a LNK minisztertanácsá­nak elnöke, Z. Kliszko, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a LEMP Központi Bi­zottságának titkára, S. Jedrychowski, a LEMP Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságánál? tagja, az LNK külügyminisztere, J. Winiewicz, az LNK külügy­miniszter-hely ettese ; A Magyar Népköztársaság­ból: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az MNK külügyminisztere; a Német Demokratikus Köztársaságból: VV. Ulbricht, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, az NDK államta­nácsának elnöke, W. Stoph, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke. K. Hager, az NSZEP Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, E. Honecker, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, H. Axen, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának pót­tagja, az NSZEP Központi Bi­zottságának titkára, O. Win­zer, az NSZEP Központi Bi­zottságának tagja, az NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köz­társaságból: N. Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, az RSZK államtaná­csának elnöke, 1. G. Maurer, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, az RSZK minisztertanácsának elnöke, P. Niculescu-Mizil, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, az RKP Központi Bizottságának titkára, C. Manescu, az RKP Központi Bizottságának tagja, az RSZK külügyminisztere. Moszkvában L. 1. Brezs- nysv, A. P. Kirilenko, A. N. Koszigin, A. J. Pelse, A. A'. Seíspin, G. I. Voronov, J. V. Andropov, K. F. Katusev, D. F. Usztyinov, valamint A. A. Gromíko, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere és K. V. Ruszakov, a7 SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője fogadta a magas rangú vendégeket. A vendégek fogadására megjelentek a Szovjetunió­ban akkreditált nagykövetek: a Bolgár Népköztársaság ré­széről — Sz. Gjurov, a Ma­gyar Népköztársaság részé­ről — Rapai Gyula, a Német Demokratikus Köztársaság részéről —' H. Bittner, a Ro­mán Szocialista Köztársaság részéről — T. Marinescu, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről — J. Kafka ideiglenes ügyvivő, és a Len. gyei Népköztársaság részéről B. Rychlowski ideiglenes ügyvivő. Ma nyílik Moszkvában a magyar kiállítás Moszkva, (MTI): A szovjet és a magyar kor­mány vezető személyiségei­nek, minisztereknek, külke­reskedelmi szakembereknek és meghívott újságíróknak je­lenlétében, csütörtökön reggel ünnepélyes külsőségek között nyílik meg a moszkvai ma­gyar népgazdasági kiállítás, amely „A szabad Magyaror­szág 25 éve” címmel ad szá­mot negyedszázados fejlődé­sünkről. A Szovjetunió és Magyar- ország rendszeresen részt vesz egymás vásárain és kiál­lításain. A mostani bemutató­nak azonban különleges je­lentőséget tulajdonítanak a — Ennek az esztendőnek, amely már eddig is sok ered­ményt, sok feladatot, szép ünnepeket és nagy munka­sikereket hozott, méltó befe­jezése lesz a novemberre egy­behívott X. pártkongresszus, amely az ország népének kí­vánsága szerint, minden bi­zonnyal megerősíti és to­vábbfejleszti az eddig foly­tatott politikát Lenin azt mondta, hogy a politika „milliók sorsa”. Eddigi ered. ményeink arra lelkesítik a hazaszerető emberek millióit, hogy még nagyobb lendület­tel folytassák sorsuk alakítá­sát. a boldog, szocialista Ma­gyarország teljes feTépítését. Ez az ünnepi alkalom is erősítsen meg mindannyiun­kat a hétköznapok tetteinek eredményes végzésére — mondta befejezésül az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde után az El­nöki Tanács elnökének új lisztből sütött kenyeret nyúj­tottak át. A nagygyűlés Bencsik Ist­ván zárszavával és az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. szovjet fővárosban. A kiállí­tás iránt megnyilvánuló ér­deklődést fokozza az a körül­mény is, hogy méreteiben messze meghaladja az összes eddigi magyar termékbemu­tatókat. A kiállítást rendező HUN- GEXPO dolgozói kitűnő munkát végeztek. A megfe­szített, sokszor napi 12 órás munka eredményeként szer­dára az utolsó felirat is a he­lyére került. A rendezők vé­leménye szerint igen nagy el­ismerés illeti meg a kiállítás tervezőit és belső építészeit, közülük elsősorban Varsányi Tamást, a fiatal főépítészt, akinek ez volt élete első nagy megbízatása. A tértagolási, forma- és színkompozíciós Moszkva, (MTI): „Az utóbbi éveikben a tu­domány sokat ért el a Ve­nus bolygó kutatása terén” — írja Vaszilij Moroz pro­fesszor a Pravda szerdai szá­mában a Venus—7 önműkö­dő űrállomásnak hétfőn tör­tént felbocsátásával kapcso­latban. A cikk megállapítja, hogy a Venus—4 (1967), Venus—5 és Venus—6 (1969) szovjet önműködő űrállomások a bolygók kutatását alapvetően továbbfejlesztő, igen fontos eredményeket hoztak a tu­dósok tudomására. Többek között a Venus—7 űrállomáson elhelyezett gáz­elemző készülékek megbízha­tóan kimutatták, hogy a Ve­nus légköre széndioxidból áll. A Venus légkörének ve­gyi összetételére vonatkozó ismereteket még pontosabbá tették a Venus—5 és a Ve­nus—6 által szerzett adatok. Bebizonyosodott, hogy a Ve­nus bolygónak a légkörében a nitrogéntartalom nem ha­ladja meg a 2 százalékot. Az oxigéné a 0.1 százalékot. A megoldások véget nem érő változatossága, a termékek el­helyezésének sokszor szem­beszökő újszerűsége fontos ki­egészítő esztétikai élményt ad a látogatónak — állapítják meg a szakértők. A szerdai moszkvai lapok közül a Moszkovszkaja Prav­da és a Trud foglalkozik bő­vebben a kiállítással. Az utóbbi részletes interjút közöl ebből az alkalomból Kadala Miklós kereskedelmi főtaná­csossal, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet veze­tőjével. A nyilatkozat, ame­lyet a TASZSZ hírügynökség is részletesen idézett, beha­tóan foglalkozik a két ország gazdasági és műszaki együtt­működésével. műszerek kimutatták, hogy a Venus légkörének vízgőz­tartalma nem több 0,05 szá­zaléknál. Ez hihetetlenül ke­vés, ha figyelembe vesszük, hogy a Venus felszínén min­den víznek gőznem alakban kell lennie a légkörben. A bolygó magas hőmérséklete miatt ott víz cseppfolyós ál­lapotban nem fordulhat elő. A korábbi szovjet űrállo­mások mérték a Venus lég­körének hőmérsékletét és nyomását is. A Venus—5 és a Venus—6 méréseiket a bolygó felszínétől mért 20 kilométeres magasságban vé­gezték, 27 atmoszféra nyo­más mellett. ‘ Ebben a ma­gasságban a hőmérséklet 320 Celsius-fok. A bolygó felszínétől mért magasság csökkenésével a hőmérséklet kilométerenként nagyjából 10 fokkal emelke­dik. Amennyiben a magasság csökkenésével a hőmérséklet tovább is ugyanilyen arány­ban változik, akkor a Venus felszínén elérheti az 500 Celsius-fokot is, ott a lég­kör nyomása mintegy 100 atmoszféra. A Pravda a Venus—7 útjáról 9 am

Next

/
Oldalképek
Tartalom