Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMAR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA LAPUNK TARTALMÁBÓL) Ifjú építők sátorvárosa (3. oldat) Az összegyűjtött segélyek felhasználásáról (5. oldal) A Spartacus-gondok gyökerei <11. oldal) Mai sportműsor (11. oldaD irrrn. Bvfottam. is», stam —wwii i un im ns wmm gammám ÄRÄ t FORINT »70. JUNIUS 28, VASÁRNAP Á KISZ Központi Bizottságának üdvözlete az önkéntes ifjúsági építőtáborok részvevőihez Kedves építőtáborozó fiatalok! Kedves leányok és fiúk! A KISZ Központi Bizottsága szeretettel köszönt benneteket abból az alkalomból, hogy a sikeres iskolai vizsgák után szövetségünk hívó szavára új, nemes próbatételhez érkez­tetek, odaadó helytállást követelő munkához kezdtek hazánk 37 központi építőtáborában és az árvíz sújtotta szabolcsi, csongrádi térségek­ben, valamint az építőanyagipari vállalatok­nál, üzemekben, mindenütt, ahol most nagy szükség van dolgos kezetekre, fiatalos lendü­letetekre, hazafias lelkesedésetekre! Üdvözöljük azokat a leányokat és fiúkat, akik a tizenharmadszor nyitó hagyományos építőtáborokban — eddigi 300 000 társukhoz hasonlóan — derekasan kiveszik részüket a mezőgazdasági munkából, a vasúti szállítások gyorsabb lebonyolításából, az építőipari, csa­tornázási, útépítési munkálatokból. Gyors, pontos és kifogástalan tevékenységetek a mun­kaerőhiánnyal küzdő gazdaságokban, beruhá­zásokon szinte felbecsülhetetlen értékű, or­szágunk gyarapodását, gazdaságunk erősödé­sét szolgálja. A nehéz munka után pihenjetek, szórakozzatok, barátkozzatok, töltsétek vidá­man szabad időtöket. Üdvözöljük azokat az önkéntes munkás-, paraszt-, értelmiségi, középiskolás, szakmun­kástanuló és egyetemista fiatalokat, akik az árvíz sújtotta szabolcsi falvak, romba dőlt csa­ládi otthonok gyors újjáépítésére vállalkoztak. Munkátokat, szívós helytállásotokat az egész ország figyelemmel kíséri. Mindig legyetek úrrá a nehézségeken, a fáradtságon; dolgoz­zatok és segítsetek ifjúkommunistákhoz, őszin­te barátokhoz méltóan és felelősségérzettel. Teremtsetek szilárd emberi otthonokat Tiva­dar, Csenger, Jánkmajtis, Kishódos térségé­ben, s jó szóval, biztatással is járuljatok hoz­zá az emberi remények teljesüléséhez. Köszöntjük azokat a fiúkat és leányokat, akik segítőkészségtől áthatva, nyári szabad­ságuk, vakációjuk idején az építőanyagipari üzemekben, az ország cement- és téglagyárai­ban, az építőiparban termelőmunkát végeznek, s elősegítik az anyagszállítást, az idei tervek teljesítését. A KISZ Központi Bizottsága ez alkalom­mal is köszönetét és elismerését fejezi ki az ifjúkommunisták és fiatalok tíz- és tízezrei­nek, akik az elmúlt hetekben hősies helyt­állást tanúsítottak a gátakon; azoknak a száz­ezreknek, akik anyagi segítséget nyújtottak a? árvízkárosultaknak, társadalmi munkaakciók­ban vettek részt, csatlakoztak a nemzeti jö­vedelem 1 százalékos emeléséért indított, nap­jainkban kibontakozó mozgalomhoz. A Köz­ponti Bizottság meg van győződve arról, hogy egész népünkkel együtt ifjúságunk további ne­mes erőfeszítésekre képes és az elkövetkező hetekben, hónapokban is példás tanúságot tesz hazaszeretetéről, segítőkészségéről, legszebb erényeiről. KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA In gyen felek, nagyobb hitel, közmű az áttelepülőknek * Újabb kormányrendeletek az újjáépítésről Losonczi Pál Mongóliába utazott JÓ ÉV Napirendjét nézve, hátra­felé tekintett ezúttal az or­szággyűlés — a múlt évi ál­lami költségvetés végrehajtá­sát vitatta meg, — valójában a jelen és a közeljövő tenni­valóit tárgyalta meg, felelős­séggel, de bizakodóan. Volta­képpen csak az elmúlt hetek­ben oly sok gondot és kárt okozott Tisza-völgyi árvíz nyomasztotta a képviselők hangulatát, bár ezen is jog­gal kerekedett felül a tudat, hopr megtettünk és megte­szünk mindent, ami megtehe­tő és hogy ha nem lettünk volna ilyen erőfeszítésekre képesek, a kár, a baj sokszo­rosan nagyobb lehetett volna. Itt jegyezzük meg, hogy az országgyűlés ezzel korántsem tekintette megoldottnak a ká­rosultak megsegítését, az érin­tett községek újjáépítésének gondját. Dégen Imre állam­titkár beszámolóját megkü­lönböztetett figyelemmel hall­gatták. Többen is kitértek a segítés további, konkrét fela­dataira, javaslatokat terjesz­tettek elő, s a pénzügyminisz­ter jelentős teret szentelt be­számolójában e problémának, válaszában pedig mérlegelt minden javaslatot, magáévá téve mindazt, ami megvaló­sítható és hasznos lehet. Egyébként a természeti ka­tasztrófa lényegében sikeres leküzdése és az elmúlt idő­szak gazdasági tevékenysége és számos sikere nagyon is szoros összefüggést mutat. Nem lett volna képes az or­szág, a társadalom ilyen mér­tékben ellenállni a fenyegető veszedelemnek, ha nem sike­rült volna az ismert mérték­ben megszilárdítani a ma­gyar népgazdaságot, mint ahogy további teendőinkben is erre a bázisra támaszkod­hatunk. Ezt a biztos fundamentu­mot jelentékenyen megerősí­tette az elmúlt esztendő, amely a legjobb, a legered­ményesebb volt az utóbbi évek _közül. Világosan tükrözte ezt a pénzügyminiszter alapjában tartózkodó hangú beszámoló­ja, mindenekelőtt az, amit a külkereskedelmi kapcsola­tainkban, s ezek nyomán nem­zetközi fizetési mérlegünkben végbement kedvező változás­ról, a vállalati jövedelmek biztató alakulásáról és a la­kosság pénzbevételeinek szá­mottevő növekedéséről el­mondott. Sem a pénzügyminiszter, sem a felszólaló képviselők nem kerülték meg a tapasz­talható nehézségeket, nyiltan keresték leküzdésük legjobb útját-módját. Főleg a beruhá­zási feszültségek, s ezekkel összefüggésben az építési, épí­tőipari gondok kaptak erős hangsúlyt a vitában. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke — akinek a széles körű vizsgálatok rend­kívül tanulságos anyaga áll rendelkezésre — példák fel­sorolásával figyelmeztetett egyrészt egyes vállalatok meg­engedhetetlen, erkölcstelen manipulációira, másrészt ja­vaslatot is tett az építkezések meggyorsítására. Más képvi­selők is értékes megjegyzések­kel igyekeztek segítséget adni e nagy, országos probléma megoldásához. Ám a pénz­ügyminiszter óvta az ország- gyűlést a túlzott derűlátástól, Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban a napokban ülést tartott az országos helyreállítási albi­zottság. Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, az albi­zottság elnöke beszámolt a Szabolcs-Szatmár megyében tartott helyszíni szemlén szerzett tapasztalatairól. Be­jelentette, hogy többek kö­zött tárgyalt azoknak a köz­ségeknek és járásoknak a tanácsi vezetőivel, lakosai­nak képviselőivel, amelyeket árvédelmi biztonságból át kell telepíteni, öt község: Kishódos. Nagyhódos, Gar­bóié, Komlódtótfalu és Nagygéc ugyanis kívül esik a szamosközi terület védel­mére tervezett lokalizációs töltésen és így egy újabb ár­víznél még nagyobb veszély­be kerülhet, mint eddig. A tanácsi vezetőket és a helyi lakosok képviselőit tá­jékoztatta a kormány új ren­delkezéseiről, amelyek meg­könnyítik az áttelepítést. Ezek a rendeletek a napok­ban jelentek meg. Az egyik kormányrendelet előírja hogy ha az árvíz vagy belvíz által megrongált, személyi tulaj­donban álló épület eredeti helyén nem építhető újjá, akkor a tulajdonosnak lakó­mondván: jó néhány év kell ahhoz, hogy ezen a téren — a beruházások reális keretek között tartásával és az építő­éi építőanyagipar lendületes háza felépítéséhez az újjá­építésre kijelölt területen in­gyen telket juttat az állam. Előreláthatóan háromszáz— ötszázötven négyszögölnyi tel­ket kap minden áttelepült család. A károsultaknak azonban a régi telek is tu­lajdonában, használatában marad, tehát nem cseretelek­ről van szó. A kormányhatározat lehe­tővé teszi azt is, hogy a ko­rábbi rendelkezésekben en­gedélyezett 130 helyett 150 ezer forintig terjedjen az új­jáépítéshez nyújtandó kamat­mentes állami kölcsön. Eze­ket a rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a tu­lajdonosoknak az építési ti­lalom alá eső területen álló háza nem semmisült meg, de azt lebontja és áttelepül a biztonságosabb, az újjáépí­tésre kijelölt területre. A kormányrendelet a kihirde­téssel életbe lépett. További kedvezményt je­lent, hogy azok a községek, amelyekbe áttelepülnek a ve­szélyeztetett falvak lakói, no­vember 7-ig törpe vízmüvet kapnak. Szilágyi Lajos elmondotta, hogy a szabolcsi árvízkáro­sultak megértéssel fogadták az új rendeleteket, a beér­kezett jelentésk szerint ed­fejlesztésével — egyensúlyt tudjunk teremteni. Ezúttal csupán egy eszten­dőről volt szó, az egészében jól zárult tavalyi esztendőről. dig több mint százötven csa­lád jelentette be áttelepülési szándékát. Pénteken jelent meg az a kormányrendelet is, amely a kisajátításról szóló korábbi jogszabályokat módosítja. Az új intézkedés a nagy elemi csapások — árvíz, belvíz, földrengés, tűzvész — által okozott károk elhárításához, illetve megszűntetéséhez szükséges ingatlanok kisajá­títási eljárását gyorsítja. Ez az intézkedés már a mostani áttelepülés meggyorsítását is jelentősen segíti. A Pénzügyminisztérium, a Belkereskedelmi Miniszté­rium és az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium rendezte a helyreállítási, új­jáépítési munkák árproblé­máit. Megállapodtak, hogy valamennyi kivitelező egysé­ges áron kapja az anyagot a TÜZÉP-től. Meghatározták azt is, hogy az építésért mennyi költséget számíthat­nak fel a kivitelezők. Az ülésen tárgyaltak to­vábbá arról is, hogy Csenge- ren és Méhteleken — ahol az áttelepülések miatt száz­nál több lakást kell építeni — meg kell kezdeni az utak építését az építőanyag szál­lításához És persze, kimondva s ki­mondatlanul, leginkább arról, hogyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkövetke­zők. Losonczi Pá\ a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke Zsamszrangijn Szam­bának, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Hurálja El­nöksége elnökének meghívá­sára szombaton délután hi­vatalos, baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. Az Elnöki Tanács elnökével együtt felesége is elutazott Mongóliába. Losonczi Pál kíséretében elutazott dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter és Gyenes András külügymi­niszter-helyettes. Krajcsik Mihály, a Magyar Népköz- társaság ulánbátori nagykö­vete a mongol fővárosban csatlakozik az elnök kísére­téhez. ★ Losonczi Pál úton Ulán­bátor felé — Moszkvába ér­kezett. A kárpátontúli területi pártbizottság meghívására háromtagú delegáció utazott szombaton délelőtt a Szov­jetunió Kárpátontúli terüle­tére. Az Ungvárra érkező delegáció részt vesz a Kár­pátontúli terület anyaország­hoz való csatlakozásának 25. évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepségsorozaton. A küldöttséget Kállai Sándor, az MSZMP Szabolcs­A negyedik ötéves terv kü­szöbén nagy feladatok előtt áll és korszerűsítésre szorul a szövetkezeti ipar — tömö­ren így foglalható össze Rév Lajosnak, az OKISZ elnöké­nek szombaton a MUOSZ székházában tartott sajtótá­jékoztatója. Az 1100 ipari szövetkezet mintegy 310 000 embert foglalkoztat, 70 száza­lékukat vidéken, 30 százalé­kukat a fővárosban. A szövet­kezetek, az egész ipari ter­melés évi 6—8 százalékát, a szocialista szektor lakossági szolgáltatásának kétharmadát teljesítik és a lakások 18 szá­zalékát építették fel. 1969 vé­gén termelési értékük 25 milliárd forint volt és termé­keik 28 százaléka exportra — kétharmad részt szocialista, egyharmad részt tőkés orszá­gokba — került. A szövetkezeti ipar ma már korszerűségben elmarad a kö­vetelményektől. A szövetkeze­ti ipar korszerűsítése igazodik a negyedik ötéves terv fela­dataihoz is, az eddig kialakult elképzelések szerint a terme­lési érték az idei 26 milliárd forintról 1975-re mintegy 39— 40 milliárdra emelkedik. Ezenbelül lényegesen gyorsab­A MALÉV különrepülő­gépe magyar idő szerint 18 óra után néhány perccel szállt le a magyar és szovjet zászlókkal feldíszített vnuko- vói repülőtérre. Az Elnöki Tanács elnökét és feleségét, dr. Biró József külkereskedelmi miniszteri; Gyenes András külügymi­niszter-helyettest, továbbá a kíséretükben lévő más sze­mélyiségeket Mihail Jasznov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnökhe­lyettese Mihail Georgadze, az elnökség titkára, Leonyid Iljicsov külügyminiszter-he­lyettes, valamint Luvszan- csultem,. a Mongol Népköz- társaság szovjetunióbeli nagykövete üdvözölte. A repülőtéri fogadtatáson jelen volt Rapai Gyula, ha­zánk moszkvai nagykövete. Losonczi Pál vasárnap reg­gel folytatja útját a Mongol Népköztársaság felé. Szatmár megyei Bizottságá­nak titkára vezeti. Tagjai: dr. Czimbalmos Béla, a Sza­bolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nökhelyettese és Halász András, az Üttörőszö vétség megyei titkára. A delegációt a határon dr. Tarr Imre, a megyei pártbizottság titkára és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese búcsúztatták. ban növekszik majd a köt- szövő-, a bútor-, a gép-műszer, a fémtömegcikkipar és ami különösen jelentős, a lakás­építés termelési értéke. A har­madik ötéves tervben mintegy 40 ezer, a negyedikben pedig 60 ezer lakást építenek. Ha­sonlóan jelentősen növekszik a szolgáltatási tevékenység, különösen négy kiemelt ága­zatban; a gépkocsi javítás, a mosás és vegytisztítás, a la­káskarbantartás és tartós fo­gyasztási cikkek javítása. Az ipari szövetkezetek el­látnak jelentős társadalom- és kultúrpolitikai feladatokat is. A mintegy 310 000 dolgozó 70 százaléka vidéken tevé­kenykedik, s nem kis részük éppen az iparilag elmaradott megyékben. Szabolcs-Szat­már, Békés, Tolna és Somogy ipari dolgozóinak legnagyobb részét a szövetkezetiek teszik ki. A szövetkezeti iparban dolgozók több mint 50 száza­léka nő. Az ipari szövetkeze­tek csaknem 23 000 ipari tanu­lót foglalkoztatnak. Ugyancsak társadalompolitikai jelentő­ségűnek kell tekinteni, hogy a szövetkezeti iparban mint­egy 21 000 csökkent képessé­gű dolgozót foglalkoztatnak folyamatosan. Szabolcsi delegáció Kárpátontúion A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN 60 ezer lakást építenek fel a kisipari termelőszövetkezetek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom