Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAf, EGYESÜLJETEKt AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS [APJA XXVII. EVFOTYAM. 147. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JÜNIUS 25, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL« Az érdektelenség háttere (3. oldal) A Szatmár-beregi TESZÖV felhívása (4. oldal) Fekete arany a Volga mellől (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Kádár János elvtárs látogatása az árvízvédelmi kormánybiztosságon és Csongrád megyében Az árvízkárokról, a helyreállításról s a múlt évi gazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács ülése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden délután Fe­hér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Minisztertanács elnök- helyettesének társaságában látogatást tett az árvízvédel­mi kormánybiztosságon. A vendégeket Dégen Imre ál­lamtitkár, árvízvédelmi kor­mánybiztos, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, Breinich Miklós és Vincze József, az OVH elnökhelyettesei és Gero Györgyné, az OVH pártbizottságának titkára fogadta. Dégen Imre tájékoztatta Kádár elvtársat a Tisza völ­gyének árvízvédelmi helyze­téről, valamint a megkezdett helyreállítási munkákról. Kádár János megismerkedett a kormánybiztosság műszaki törzsének munkájával, s rész­letesen tájékozódott az ár- vízvédelem központja, vala­mint a területi védekezést irányító szervek együttmű­ködéséről. Kádár János ezt követően *— a kedd esti órákban — az árvíztől jelenleg is veszé­lyeztetett Szegedre látoga­tott. A Csongrád megyei pártbizottság székházában Győri Imre, a párt Központi Bizottságának tagja, a me­gyei' pártbizottság első titká­ra és Török László, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke üdvözöl­te Kádár elvtársat, aki meg­érkezése után találkozott a megyei párt vb-tagjaival és a pártbizottság osztályveze­tőivel. A megbeszélésen Si­pos Géza, a szegedi városi pártbizottság első titkára és ár. Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke is részt vett. A Központi Bizottság első titkárát Győri Imre tájékoz­tatta Csongrád megye gaz­dasági, társadalmi és politi­kai helyzetéről, az utóbbi években elért fejlődésről, eredményekről. A megbeszé­lésen Kádár János is felszó­lalt. A szerdai program kora délelőtt a megyei pártbizott­ság székházában kezdődött, ahol Kádár János az alsó­tiszai árvízvédelem irányí­tóival találkozott. Török László, a területi árvízvé­delmi bizottság elnöke. Forgó László, az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, Bencsik Béla, az árvízvédelmi kormánybiz­tos helyi megbízottja, Kere­kes Szilveszter, a honvédség árvízvédelmi körzetparancs­noka és dr. Kamócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára beszámoltak az Alsó- Tisza-vidéken kialakult hely­zetről, a védelmi munkák menetéről, a veszélyeztetett körzetek lakosságának, a munkában részt vevő hon­védségi alakulatoknak és más védelmi osztagoknak áldoza­tos helytállásáról, példamu­tató együttműködéséről. A megye és Szeged város vezetőinek társaságában — Simándi Bélának, az I. sz. védelmi körzet vezetőjének kalauzolásával — Kádár Já­nos a helyszínen is megte­kintette a védekezési munká­latokat. Megszemlélte a Mó- ra-sétány mentén, illetve a Klinika-sor előtt húzódó, ho­mokzsákokkal megerősített partszakaszt, majd a szege­di körgáttól Algyőig kialakí­tott töltésrendszert, illetve a másodlagos védelmi vonalat), az úgynevezett lokalizációs" gátakat. Rövid időre meg­állt az árvízkárt szenvedett Tápé község megrongálódott házsorainak bontásánál, s megnézte a víz martalékává lett algyői lakóházak újjá­építésének előkészületeit. Délután a párt első titká­ra Makóra látogatott, ahol a Maros átázott töltései men­tén — százötven—kétszáz­méteres szakaszon — kelet­kezett buzgársorozat jelentett korábban nagy veszélyt. Az itteni védekezésről Litauszki István, a II. sz. védelmi körzet vezetője, valamint Szőnyi Ferenc, a makói já­rási pártbizottság első titká­ra és Arató Márton, a makói városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatást. A látogatás befejeztével Kádár János az alábbiakban összegezte Csongrád megyé­ben, illetve Szegeden szerzett tapasztalatait: Kádár elvtárs nyilatkozata — Elég régen volt már, amikor legutoljára hivatalos látogatáson Csongrád megyé­ben és Szegeden jártam. El­mondhatom, hogy sok érde­kes dolgot tapasztaltam. Az itt eltöltött, egyébként is rö­vid idő jelentős részét termé­szetesen az árvíz problémája foglalta le, ennek ellenére az itteni vezetők számot adtak az eredményekről, bemutat­tak sok olyan létesítményt is, amely a fejlődést bizonyítja. Ennek alapján csak azt mondhatom: jók a benyomá­saim; itt szerzett tapasztala­taim azt mutatják, hogy a pártszervezetek, a tanácsok tevékenysége a társadalmi, a, gazdasági munka minden te­rületén nagymértékben fejlő­dött. Néhány évvel ezelőtt a helybeli elvtársakkal az iparfejlesztéssel kapcsolat­ban jó néhány vonatkozásban csak elgondolásokról, tervek­ről beszéltünk. Most nagy örömmel, jóleső érzéssel lát­tam. hogy megvalósultak azok az ipartelepek, sőt lakóne­gyedek, amelyeket akkor még kívánságként emlegettünk. — Amennyire időm enged­te, tájékozódtam a megye mezőgazdaságának fejlődésé­ről, kulturális előrehaladásá­ról is. Láttam, tapasztaltam, hogy gyors ütemben fejlődik a megye, s azon belül Szeged és Makó is. A mezőgazdaságot illetően szintén igen jó ered­ményekről adtak számot a helyi vezetők. Elmondták pél­Á szudáni államfő Győrben és Badacsonyban Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagy, a Szudáni De­mokratikus Köztársaság for­radalmi parancsnoki taná­csának elnöke, miniszterel­nök és kísérete szerdán dél­előtt a Győri Rába Vagon- és Gépgyárba látogatott el. A szudáni vendégeket a lá­togatásra elkísérte L osonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Rócz Pál külügymi­niszter-helyettes. A szudáni nép képviselőit a gyár kapujában dr. Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese. Lombos Ferenc, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a megye és a város több más vezetője és a gyár vezetői fogadták. Horváth Ede vezérigazgató a gyár történetéről, eredmé­nyeiről tájékoztatta a Szudá­nt vendégeket, akik ezt kö­vetően megtekintettek több üzemegységet. Délben a Győr-Sopron Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága ebédet adott a szu­dáni államfő tiszteletére. Győrből a szudáni állam- és kormányfő, valamint kí­sérete — Losonczi Pál és Rácz Pál társaságában — a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai központjába lá­togatott eL Szerdán Nyíregyházán ülést tartott a Szab ;-Szat- már Megyei Tanács. A napi­renden szereplő kérdések tárgyalása előtt az elnöklő dr. Fekszi István vb-elnök méltatta a vasárnap elhunyt dr. Gerlei Ferenc Kossuth- díjas főorvos, a megyei ta­nács egészségügyi és szociál­politikai állandó bizottsága elnökének orvosi és közéleti tevékenységét. Javaslatára a tanácsülés jegyzőkönyvében nevét megörökítették. Az ülés résztvevői egyperces né­ma felállással adóztak dr. Gerlei Ferenc emlékének. Ezt követően dr. Fekszi István, a megyei tanács vb- elnöke tartott tájékoztatót a Felső-Tisza. Szamos, Krasz- na és Túr menti árvízkárok­ról és a helyreállítás előké­születeiről. Az árvízveszély idején történt mentési és vé­dekezési munkák, a bekö­vetkezett károk ismertetése után szólt arról a nagymé­retű társadalmi segítségről, amely országszerte megnyil­vánult az árvízkárosultak gondjainak enyhítésére. az újjáépítés előkészítésére, le. bonyolítására. A múlt rend­szerben sokkal kisebb mé­retű árvíz is az emberek tömegét juttatta volna kol­dusbotra. Most a társadalmi felajánlásokból már eddig mintegy 16 millió forintot osztottak ki gyorssegélyként. A következő napokban megkezdik az ingóságokban keletkezett károk segélyezé­sét is. A megyei párt- és tanács­szervek, az országos szer­vekkel együtt megkezdték az újjáépítés előkészítését. Mérnökcsoportok jöttek a megyébe, s ezek néhány község kivételével már el­készítették a településfej­lesztési terveket, megfelelő típustervek állnak rendelke­zésre. Mintegy kétezer épí­tési kérelmet adtak be, ezek közül ezernek már en­gedélyezték a z építkezést.' Eddig mintegy 100 lakás épí­tését kezdték meg, ebből 20 lakás már tető alatt van. Sikerült az építőipari ka­pacitás biztosítása, elsősor­ban a lakóházak, középüle­tek újjáépítésére. Szükség van azonban a községekben lévő munkaerőik összefogásá­ra. az emberek kölcsönös se­gíteni akarására, mert ele­gendő munkáskéz nélkül nem lehet az újjáépítést a kitű­zött határidőre befejezni. Június végén a vállalatok többsége felvonul, a jövő hónap első felében tömege­sen kezdődnek az építkezé­sek. Sok helyen azonban még a romot sem takarítot­ták el. Vontatottan halad az építőanyag szállítása. Lega­lább napi 4—600 vagon épí­tőanyag szállítása lenne in­dokolt, s ennek átvételére fel is készültek. A napi ütem azonban jelenleg a kí­vánt mennyiségnek alig egy- harmadát éri el. Később pedig, amikor az építkezések tömegesen megindulnak, a mostaninál lényegesen na­gyobb gondot jelent majd a vagonok kirakása. További segítségre lenne szükség a lakosság ideiglenes elhelye­zésére, mert a nagyfokú támogatás mellett még több mint 1500 családnak nincs fedél a feje fölött. A tájékoztató után Simon István és Széles Lajos ta­nácstag szólalt fel és mondta el az árvíz sújtotta terület újjáépítésével kapcsolatos legfontosabb problémákat. A tanácsülés ezután úgy hatá­rozott, hogy a megyei tanács saját költségvetése 1970. évi fenntartási, működési és beszerzési előirányzatának és fejlesztési alapjának 2 szá­zalékát megtakarítja és az újjáépítésre fordítja. Java­solta a járási tanácsoknak, hogy — az árvíz sújtotta já­rásokat kivéve — ők is ajánlják fel költségvetésük és fejlesztési alapjuk 2 százalé­kát erre a célra. Javasolta továbbá a tanácsi vállalatoké nak, hogy termelékenységük fokozásával, a budapesti üzemek példájára 1 száza­lékkal járuljanak hozzá a nemzeti jövedelem növelésé­hez. Ezután dr. Fábián Lajos vb-titkár előterjesztése alap­ján megvitatták az 1969. évi tanácsi gazdálkodásról szó­ló jelentést. A Szabolcsban működő tanácsok tavaly — költségvetés és fejlesztési alap együtt — másfél milli­árd forinttal gazdálkodtak. Az egész évi gazdálkodást a tervszerűség és az egyre erő. södő önállóság jellemezte. A célkitűzések összhangban áll­tak a népgazdaság lehetősé­geivel, a megyében jelent­kező legfontosabb feladatok­kal. A tanácsok és intézmé­nyeik feltárták belső tartalé­kaikat, takarékosan, a mi­nőségi színvonal fejlesztése mellett oldották meg felada­taikat, eredményesen szol­gálták a lakosság kommuná­lis, egészségügyi, szociális, kulturális szükségletetek kielégítését. Az intézmé. nyék fenntartásán túlmenő­en, a fejlesztési alap fel- használásával új:. )b létesít­ményekkel gyarapították a kommunális és egyéb háló­zatot. Tavaly 237 tanácsi lakást, 2 törpe vízmüvet, 9 kilomé­ter szilárd burkolatú utat, 71 kilométer járdát adtak át rendeltetésének. A villamos hálózat 13 kilométerrel. az egészségházak száma 2-vel, a körzeti rendelőké 9-cel. a középiskolai tantermeké 16- tal, az. általános iskolai tan­termeké 17-tel, az ipari szakmunkásképző tantermeké 5-tel. a művelődési házaké S-rnal bővült. Javult a gazdálkodási fe­gyelem, a társadalmi tulaj­don kezelése. A vállalatok többsége gyorsan fejlődött. Erősödött érdekeltségük a mennyiségi és minőségi fej­lesztésben. a közgazdaság hatékonvsáa. a jövedelmező­ség fokozásában. A tanácsok fejlesztési alap gazdálkodá­sában tovább fokozódott az önállóság. A célok megala­pozottsága ellenére azonban jelentősek az elhúzódó be­ruházások. A vitában felszólalt Szilá­gyi Imre, a költségvetési és pénzügyi állandó bizottság elnöke. A napirend lezárása után a megyei tanács elfogadta hét község nagyközséggé, ta­nácsa nagyközségi tanáccsá szervezésére vonatkozó elő­terjesztést. Megvitatták és jóváhagyták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság múlt évi munkatervének végrehaj. tásáról szóló jelentést és az 1970. második félévi munka­tervét. Végül a megyei ta­nács határozott a Piricse— veresstanyai Általános Isko­la megszűntetéséről. Molnár György a készülő KISZ-építőtáborokban Szerdán délelőtt megyénk­be érkezett Molnár György, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára, az árvíz okozta károk helyreállítására létre­hozott operatív bizottság ve­zetője. Molnár elvtárs láto­gatásának célja az épülő nyári KISZ-épjtőtáborok megtekintése volt Mint ismeretes, a KISZ Központi Bizottságának ha­tározata nyomán ebben az évben két hónap alatt több mint 10 000 fiatal érkezik Szabolcsból és az ország min­dén részéből, hogy részt ve­gyenek az árvíz okozta károk helyreállításában. Az építő­táborok lakóinak első cso­portja 23-án, vasárnap érke­zik meg. A Tivadarban épü­lő sátortáborban egy turnus, ban 1200 fiatal, a jánkmajti- si, kishodosi és csengeri tá­borokban 400—400 fiatal vesz részt a munkákban. A sátortáborok építését 20- án kezdték meg a polgári védelem katonái és szerdáig — 5 nap alatt — építették fel a több mint 180 sátrat. A fiatalok megérkezéséig a ka­tonák a sátrak berendezését és a víz-, villany-) és egyéb szerelési munkák végzését se­gítik. Molnár György elvtárs Bánóczi Gyulával, a KISZ megyei bizottságának első titkárával. Berek Lajos alez­redessel. a polgári védelem megyei parancsnokával és a KISZ KB építőipari bizott­ságának tagjaival megtekin­tették az építkezéseket és megbeszéléseket folytattak a megye KISZ-vezetőivel és a fehérgyarmati járási párt- és KISZ-bizottság vezetőivel. A KB titkára elismeréssel nyilatkozott a látottakról és kiemelte a katonák gyors és szakszerű munkáját dául, hogy az 5—6 évvel ez­előtt élenjáró közös gazdasá­gok termelési színvonala ma az átlagnak felel meg, s köz­ben az egykori élenjárók még előbbre léptek. A közoktatás­ban és más területeken — mert ezek is szóba kerültek — szintén hasonló, örvende­tes fejlődés tapasztalható. A látottakat összegezve tehát csak a legjobbakat mondha­tom. A továbbiakban a párt el­ső titkára arról beszélt, hogy az árvíz nagyon súlyosan érinti Csongrád megyét, s a Ti- - sza és mellékfolyóinak magas vízállása még most is nagy gondot okoz. Reméljük — tette hozzá —. hogy a véde­kezés utolsó szakaszához ér­tünk. De éppen most azt kell kérnem, semmi szin alatt ne lankadjon az éberség, a ké­szenlét, mert ahogyan a víz­ügyi szakemberek már több­ször is kifejtették, a gátak ellenállóképessége fokozato­san csökken. Jelenleg a fo­lyó lassan apad. de továbbra is az eddigihez hasonló elővigyázatosságra van szük­ség. A védekezést néhány fontosabb ponton a helyszí­nen is megnéztem. Sok olyan emberrel találkoztam. be­széltem — párt- és tanácsi funkcionáriussal, tömegszer­vezeti aktivistával, a polgá­ri hatóságok által mozgósí­tott közerő tagjaival, a se­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom