Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
1 oldal KELET-MAGYARORSZÄÖ i970. JtSnh» 4 Külpolitikai összefoglaló 11 Bonni kormány nyilatkozat Barzel eilen DÉL-VIETNAMI LÉGITÁMADÁS KAMBODZSÁBAN. Dél-vietnami repülők támadása Kambodzsa és Indokína legnagyobb gumiültetvénye ellen. A francia érdekeltségű ültetvény ellen azzal az ürüggyel hajtották végre a támadást, hogy onnan tüzeltek a repülőkre. A támadásnak húsz halálos és hús:: sebesült áldozata van. Képünkön: az ültetvény épületei lángokban. (Kelet-Magyarország telefoto) A német militarizmus egyik Jellemvonása, hogy semmit sem tanul saját vereségeiből. A nyugatnémet kereszténydemokraták, akik közül a mai militarizmus számos legveszélyesebb képviselője kerül ki, sok más negatív hagyomány mellett ezt a tradíciót is töretlenül folytatják. A CDU—CSU nem okult abból, hogy csaknem két évtizedes országiás után azért vesztette el a hatalmat a legutóbbi választásokon, amiért a múlt egyetlen tapasztalatát sem hasznosította. Miután hiába igyekezett megakadályozni a két német állam kormányfőjének erfurti, majd kasseli la'álkozóját, a jobboldali ellenzék az utóbbi időben mind intenzívebben folytatja aknamunkáját a Bonn és más szocialista országok kapcsolatainak rendezésére irányuló törekvések ellen. A szovjet—nyugatnémet tárgyalások viszonylatában ez a tevékenység a Bundestagban, a nyugatnémet parlamentben is olyan méreteket öltött, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya kénytelen volt a kabinet hivatalos nyilatkozatában foglalkozni vele. A Brandt-kormány nyilatkozata személy szerint Rainer Barzel, a CDU —CSU parlamenti frakciójának vezetője ellen irányul, de ez természetesen csupán formai motívum. A deklarációt nyilvánvalóan az a felismerés sugallta, hogy ha a jelenlegi kormány, amely keleti kapcsolatai megjavításának ígéretével került hatalomra, nem tesz látványos lépést az ellenzék mind agresszívebb tevékenysége ellen, veszélybe kerülhetnek a szovjet—nyugatnémet tanácskozások eddigi eredményei — és biztató kilátásai. Barzel többször is bántó hangon ..óvta” a kormányt attól, hogy „egyoldalú kötelezettségeket vállaljon a Szovjetunióval szemben.” „A Szovjetunió és az NSZK — hangzik a bonni kormánynyilatkozat — arra törekszik, hogy a tényleges helyzetből kiindulva norma- lizó.lja kapcsolatait.” Nyilván ez a tényleges helyzet nem tetszik Barzel úrnak. A tényleges helyzet, amelyre az jellemző, hogy huszonöt évvel a fasizmus szétzúzása után a német militá- rizmusnak csak az étvágya változatlan — a cselekvő- képessége annál kevésbé. Bitén • • <* ^ •Irtat Cs• Horváth Tibor Rajzolta; Sebők Imre Néma pillantással bú csűr VESZ A JÓBA PAnÓL. Sta LECKER JÓFORMÁN NEM tS SEJTETTE,Ki REJTŐZIK A GU3E NÉV MÖGÖTT MÉGIS MELLE ÁLLT, MERT EGYET lén dolgot biztosam tudott RÓLA, AZT NOGY /GAZ ÜGYÉRT A NÁCI FASIZMUS ÉLLÉN KÜZÓ. TORKA élszorul a fajdalomtól A szovjet Féldér trÓT/szr MÉG AZON AZ ÉJSZAKÁN ELHAGYJA OSTBURGOÉ. EBBEN A VÁROSBAN SEMMI KERESNIVALÓJA TÖBBÉ. MOSFMÁR NY/L VÓNVALO, HOGY, WE/SBACH KIAGYALT TÖRTÉNETET TÁRTA JÓSZÁN- DÉKU HOMANN ELE. A NÉMET KÉMELHÁRl'TÁS Ziss- SCSUKÓT/S A MEGTÉVESZTŐ MANŐVER. ÉRDEKÉBEN dobta oda Áldozatul.Az AKCIÓ CÉLJA AZ VOLT.HOGY ELTERELJE A SZOVJET FELDERÍTÉS FIGYELMÉT A HE- L VÉS NYOMRÓL. KÉR/MOV~ NAK TEHÁT ÉARLSLUSTÉ- BAN KELL NYOMOZNIA A NAGYFüNTOSSÁGU T/TK'OS OBJEKTUM UFÁN. Folytatjuk Külpolitikai széljegyzet: A közel-keleti idő Három évvel ezelőtt, június 5-e hajnalán indultak meglepetésszerű támadásra az izraeli repülőgépek, s az ily módón — az arab légierő el - pusztításával — megszerzett légi fölény biztosította Izrael szárazföldi előrenyomulását. S Tel A vív azóta is megszállva tartja azokat az arab területeket, amelyekből az agresszió első óráiban „egyetlen talpalatnyi földre sem tartott igényt” — az izraeli vezetők akkori hangzatos és önigazoló kijelentései szerint. A megszállást Tel Aviv ugyanolyan , képmutatással indokolja, mint a három évvel ezelőtti támadást: eszerint az arab országok, s főleg az EAK „nem akarják a békét”, nem fogadják el Izrael „ajánlatát”. A legügyesebb propaganda sem leplezheti sokáig a tényeket; hamar szertefoszlott Izrael ..Dávid-szerepe”. a fenyegetett kis országról szőtt nyugati propagandamitosz. hiszen harsányön megcáfolta maga a hatnapos háború, s ami aztán történt. Nem sokkal később Dajan hadügyminiszter arról talált beszélni, hogy *• országának „továbbra is erősebbnek kell lennie, mint az arab környezet együttvéve”, a számbeli túl-» súlyt a technikai és képzettségi fölény teszi semmivé. Amennyi önTeleplézés van ebben a kijelentésben, ugyanannyira árulkodik Da- janék történelmi rövidlátásáról. az arab világ fejlődésének figyelmen kívül hagyásáról. s annak a környezetnek a lebecsüléséről, amely- ivei állítólag a békés együttélésre törekednek! Legjobban akkor leplező- dött le a jelenlegi izraeli vezető körök politikája, amikor a háború hat napja nyomán nem dőjt meg az EÄK és Szíria haladó rendszere. Hogy nem a biztonságért és a békéért harcoltak, hanem eszköznek adták ütőképes haderejüket az amerikai közel-keleti célok eléréséhez, azt tették nyilvánvalóvá hamarosan a védekezésnek feltüntetett támadás nyomon: ugyan miért nem adták visz- sza a meghódított arab területeket. s miért nem fogadták el néhány hónap múlva a Biztonsági Tanács határozatában megszabott — és nemzetközi garanciát kínáló — rendezést?! Hiszen 1967 őszén katonailag, legyengült arab államok vették körül Izraelt, biztos fölényében ugyan miért „nem bízott” a nemzetközi garanciákban Te] Aviv? Az azóta eltelt három év mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, amit a képzett katonák mindkét oldalon akkor is jól tudtak: hosszadalmas és bonyolult feladat az arab hadseregek alkalmassá tétele a harcra; egy BT-ren- dezés után miért kezdtek volna fegyverkezni az arab államok, vállalni az irdatlan terheket; s a területek visz- szaadása, a menekült kérdés megoldása nyomán — és akkori katonai fölényével — milyen könnyen számon kérhette volna ezt tőlük és * nagyhatalmaktól Izrael! Hogy mindezt figyeljen kívül hagyta. egyre szélesebb körben — és immár cionista körök előtt is — nyilvánvalóvá tette Tel Aviv: a nemzeti érdeknél, amelyre F-edig minduntalan hivatkozik, fontosabbnak tartja az amerikai imperialista célok szolgálatát. Az imperialista számítások azonban nem váltak be: a szocialista országok segítségével megerősödtek a haladó arab rendszerek, s melléjük — Líbiában, Szudánban, Dél-Arábiában — újak sorakoztak fel. Mindez nincs ínyére' az amerikai imperializmusnak. mert tisztában van vele, hogy a. béke konszolidálja ezeket a rendszereket, megszabadítván őket a hadikiadások nyomasztó terheitől — és ekként lehetővé tegye társadalmi előrehaladásukat. Korántsem vi. selik annyira szívükön az izraeli nép érdekeit az amerikai monopóliumok. hogy kedvük volna az arab világ társadalmi harcainak közepette félretenni legerősebb eszközüket a térségben: Dajan hadseregét. Ezért mondta joggal Brezsnyev idén áprilisban, hogy a Közel-Keleten azonnal béke lehetne, ha valóban mindenki a biztonság érdekeiből indulna ki! A haladó arab rendszereket kellett biztonságba helyezni az. izraeli szoldatesz- káíól. s ennek egyedüli lehetősége volt a gyors katonai megerősödés. Az idei izraeli terrortámadások Egyiptom ellen bizonyították, hogy Tel Aviv kényszeríteni próbálja környezetét az „amerikai békére” (Pax Americana), a politikai engedményre. A Tel Aviv-i szólam a ..közvetlen tárgyalásokról” a diktálási pozíciót próbálja fenntartani; különös az érvelés. miszerint Izrael „nem bízhat” a nemzetközi garanciákban, ellenben azonnal biztonságban érezné magát, ha egy vele tárgyaló arab vezető aláír egy papírt... A mostanában ismétlődő Libanon elleni támadások pedig azt tanúsítják, hogy — lévén gyenge a libanoni haderő — a felkészületlen arab országokkal miként bánna el az izraeli vezetés, mint szól-r na bele ügyeikbe, s jogosítaná fe! önmagát „megtorlásokra”, kénye-kedve szerint Az izraeli és az őket támogató amerikai katonai körök azonban nem fokozhatják végtelenségig kalan- dorságukat, mert lassanként már ők is látják, amit egyre töbfeen világszerte, hogy az idő nem a Tel Aviv-i és washingtoni politikának dolgozik. A szocialista országok megértése és teljes együttérzése kíséri az arab népek jogos önvédelmi harcát és mindent elkövetnek a konfliktus politikai megoldása, a Közel-Kelet békéjének igazságos rendezése érdekében.- rj Fit«—Födi Jenő találkozó (Folytatás az 1. oldalról) állapítja, hogy a magyar— jugoszláv tárgyalások első napját — amikor a két ország belső gazdasági és politikai helyzete szerepeit a napirenden — nyílt légkör és a kölcsönös megértés szelleme jellemezte. Kiemeli Fock Jenőnek azt a tárgyalások során elhangzott véleményét, hogy Magyarország és Jugoszlávia nemcsak földrajzilag, hanem a problémák és a leküzdendő nehézségek tekintetében is közel áll egymáshoz. A ljubianaj Delo szerdai számában úgy látja, hogy ,,a két ország között nincsenek nagy rendezetlen problémák és kölcsönös a készség az együttműködésre sóik területei. különösen a gazdaságban. Ezért várhatjuk azt, hogy Fock Jenő jelenlegi látogatása és néhány napos megbeszélései nem maradnak el a kialakult gyakorlattól.. ” A Dnevnik címében azt emeli ki. hogy ,,a két ország baráti viszonya hozzá- iárult a légkör mégjavulásá- hoz és a barátság erősödéséhez Európában”. A • lap kommentárja szerint kapcsolataink — tekintet nélkül arra, hogy egyes jelenségeket másképpen közelítünk meg — igen jók, A jugoszláviai Magyar Szó beszámolójának fő megállapításai is így hangzik; „sikeresen fejlődik Jugoszlávia és Magyarország együttműködése”
