Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
VILÁG WOLLT ÁRJAI, EGYESÜLJETEK I A 2 MSZMP SZA BOL CS-S ZA TMÁ R MEG YE/ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ACS LÁPJA XXVII. ÉVFOLYAM. 105. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1910. MÁJUS 7, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL* Párbeszéd — generációk között <3. oldal) A fluktuáció háttere (5. oldal) Ahol a világ forog az ember körül (5. oldal) Sport jelentései nk (7. oldal) „Kiváló isrEieiiszivelkezeti gazdaság“ elmet avert a kisvárdaí Rákóczi Tsz Az ünnepi közgyűlésen Benkei András elvtárs mondott beszédet Benkei András belügyminiszter átadja a zászlót Juhás't elnökének. , Istvánnak, a szövetkezet Hammel József felvétele A kormány, a TOT előterjesztése alapján az 1969 évre meghirdetett gazdálkodási versenyben elért kimagasló eredményért „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság'’ címmel tüntette ki a 3 ezer holdnál kisebb területen gazdálkodó tsz-ek közül a kisvárdaí Rákóczit. Ez alkalomból új városunkban, a Béke moziban május 6-án ünnepi közgyűlésre került sor. melyen megjelent és az elnökségben foglalt helyset Benkei András, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter, Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Kanda Pál, a megyei párt vb tagja, az SZMT vezető titkára, Jakab Miklós, a kis- várdai járási pártbizottság első titkára, dr. Józsa István, a járási tanács vb-elnöke, Lipök András, a városi pártbizottság titkára, dr. Tóth Bertalan, a városi tanács vb- titlcára, Sipos Béla, a Tisza menti Tsz-szövetség titkára. Az ünnepi közgyűlésen részt vevő tagságot, a vendégeket Juhász István, a Rákóczi Tsz elnöke köszöntötte, megemlékezett arról az útról, amelyet a közös gazdasag megtett e kitüntetés elnyeréséig, majd a megnyitó után Benkei András elvtárs méltatta a szövetkezet eredményeit. Az előadó elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a TOT nevében szeretettel köszöntött« a „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címet nyert közösség minden tagját dolgozóit. a vezetőket. majd megemlékezett arról, hegy az elmúlt csaknem 10 év alatt a Rákóczi Tsz nagy utat lett meg, amíg a legjobbak közé emelkedett. Emlékeztetett az 1961 februárjában történt megalakulásra, s arra, hogy fáradtságos munkára, . szorgalomra volt szükség ahhoz, hogy eljussanak • az ország legjobb tsz-ei sorába. Szólt arról, hogy több járási, megyei és országos versenyben értek el kiváló eredményeket. Ezek közül megemlítette, hogy 1965-ben, 19Ö7-ben és 196R-ban elnyerték a kormány elismerő oklevelét. Emellett többször részesült a szövetkezet a megye által adományozott kitüntetésben is. Benkei elvtárs ezek után arról beszélt, hogy a kisváráéi Rákóczi Tsz eredményei nem elszigeteltek, mert általánosságban megállapítható, hogy a termelőszövékezetek az elmúlt évben alapvetően teljesítették feladataikat. A közös gazdaságok múlt évi eredményei is bebizonyították, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja keretében hozott intézkedések helyesnek bizonyultak. az üzemek túlnyomó többségében a vezetők és a tagok megértették annak célját. Tudnak élni eszközeivel. A tsz-ek népgazdasági jelentőségét mutatja, hogy a közös és a háztáji gazdaságok adják a magyar mezőgazdaság termelőkapacitásának 75 százalékát. A tsz-ek az ország kereső lakosságának egynegyedét foglalkoztatják és részesedésük a nemzeti jövedelem előállításából mintegy 20 százalék. Az előadó ezután arról beszélt. hogy a közelmúltban a párt Központi Bizottsága és az országgyűlés a népgazdaság helyzetének és múlt évi eredményeinek értékelése során foglalkozott a mező- gazdaság, illetve a tsz-ek teljesítményével és levonta az alapvető következtetéseket. A Központi Bizottság meghatározta azokat az alapvető célokat, amelyeket a negyedik ötéves terv során el kell érni. Benkei elvtárs ismertette é fontos feladatokat, az ezeket elősegítő intézkedéseket, majd arról szólt, hogy egyes ágazatokban milyen eredményeket értek el a közös gazdaságok országosan. így vont párhuzamot az országos eredmények és a Rákóczi Tsz eredményei között, s megállapította. hogy az eredményesség növekedése tapasztalható. Ezt mutatja, hogy 1961-ben az átlagtermés búzából 9.9 mázsa volt, 1969-ben pedig már elérték a 22,4 mázsát, a kukorica átlagtermése 11,5 mázsáról ez időszak alatt 24 mázsára, míg a cukorrépáé 160 mázsáról 340 mázsára növekedett. Megemlítette, hogy az állattenyésztés fejlődése már mérsékeltebb volt, s ha a háztáji termelés alakulását is figyelembe vesz- szük. akkor számottevő mennyiségi növekedésről már nem beszélhetünk. Kiemelte azonban, örvendetes, hogy az országos értékeléshez viszonyítva jó néhány területen kedvező eredmények vannak a kisvárdaí Rákóczi Tsz-ben. Ezek között említette. hogy 1961-hez viszonyítva 1969-ben a szarvasmarha- és a sertésállomány többszörösére növekedett, hogy a sertésállomány tbc- és brucellózismentes. Az országos hízékonysági vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy ez a tsz országosan az elsők között van. Ezután az állattenyésztés további korszerűsítéséről szólt, majd a háztáji állat- tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatokra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hasznosak lesznek azok a kezdeményezések, amelyeket a tsz vezetősége elhatározott, hogy tenyészalapanyaggial, takarmánnyal és közös értékesítéssel segítik a háztáji gazdálkodást. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Prágába Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének vezetésével — a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányénak meghívására — szerdán délután párt- és állami küldöttség utazott Prágába a Csehszlovákia fel- szabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. A küldöttség tagjai: Nyers Rezső, az MSZMP Politikai ■ Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Küldöttségünk a délutáni órákban érkezett, meg Prágába. A vendégeket Lubomir Slrougal miniszterei nöb, Vasil Bilak, Jozef Lenárt, Evzen Erban, Josef Koreák, Josef Kempny. a CSKP KB elnökségének tagjai üdvözölték. A himnuszok elhangzása után Losonczi Pál fogadta a tiszteletére felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését. Ezt követően küldöttségünk szállására hajtatott. A Losonczi Pál vezette magyar delegáció szerdán este részt vett a Cservonyenko szovjet nagykövet által adott fogadáson. Aláírták Prágában a csehsyJováb—§#ovjet barátsági, együilműköclé*i szerződést Flesch István, az MTI prágai tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt a prágai vár Ulászló termében ünnepélyesen aláírták a húsz évre szóló új csehszlovák— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A hivatalos tárgyalások befejezéseképpen ezután Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára és Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, a szovjet, valamint Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, a csehszlovák delegáció nevében kézjegyével látta el a cseh és orosz nyelvű szerződés szövegének bőrbe kötött négy példányát. Az aláírást követően a két küldöttség tagjai a prágai vár balkonjáról köszöntötték a várudvaron összegyűlt sokezres tömeget. A két ország himnuszának elhangzása után a balkonon megjelent vezetőket Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság első titkára mutatta be a csehszlovák főváros lakosságának. Ezután Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára intézett beszédet a várudvaron egybegyűltekhez. Szavait gyakran taps szakította félbe.. Gustáv Husák hangsúlyozta. hogy ez az okmány az elkövetkező évekre szavatolja az ország népének alkotó munkáját és általános fejlődését. „Ebben az értelemben történelmi dokumentumról beszélhetünk, amely nem csak a csehek és szlovákok szabadságának, valamint államunk szuverénitá- sának záloga, hanem egyúttal biztosítja szocialista fejlődésünket, s anyagi lehetőségeket rejt magában a gazdasági, tudományos, kulturális és műszaki együttműködés területén.” A szónok a továbbiakban méltatta a csehszlovák és szovjet nép közös történelmi harcainak jelentőségét, a Szovjetunió helytállását a fasiszta fenyegetés, a müncheni árulás idején, valamint a második világháború felszabadító harcaiban. Erre a, barátságra és szövetségre támaszkodhatott a csehszlovák nép az 1945—1943-as évek osztályharcaiban. Ezek az évek egyértelműen igazolták azt a tapasztalatot — mutatott rá Gustáv Husák —, hogy hazánk szabadsága, függetlensége és szocialista építése megvalósíthatatlan a Szovjetunióval való szoros testvéri szövetség nélkül. Ennek az állításnak az igazáról ismét meggyőződhettünk az elmúlt esztendőkben. amikor a jobboldali opportunista- és szocialistaellenes erők tömbje hazánkban a külföldi ellenséges elemek segítségével kihasználták az 1968 januárja előtti párt»- és állami vezetés hibáinak, fogyatékosságainak és túlkapásainak bírálatát, továbbá a január utáni pártvezetés gyengeségeit és súlyos mulasztásait, nyílt harcot indítottak szocialista államunk alapjai ellen. A felforgató erők, amelyek céljaikat különféle tetszetős jelszavakkal leplezték, szét akarták zúzni a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmát, alá akarták ásni a kommunista párt vezető szerepét, s arra törekedtek, hogy Csehszlovákiát kiragadják a szocialista közösségből. A CSKP Központi Bizottsága tavaly áprilisban elhatározta, hogy véget vet a válsághelyzetnek, erőteljes politikai harcot indított a szocialistaellenes és opportunista erőkkel szemben, megtisztította sorait, valamint a vezető, állami és társadalmi szerveket a revizionista- és szocialistaellenes erőktől, tényeket és dokumentumokat hozott nyilvánosságra ezeknek az erőknek valódi szándékairól és tevékenységéről. s ezért népünk nagy többsége ma úgy értelmezi a Szovjetunió és más szocialista országok 1998 augusztusában tanúsított internacionalista magatartását) mint a népünknek, partunknak és államunknak nyújtott testvéri segítséget. Pártunk és sok pártonKí- vüti egyéves hatékony munkájának következtében minden területen f elájultak Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közötti hagyományos baráti kapcsolatok. Örömmel állíthatjuk, hogy a társadalmi megrázkódtatások korszaka után joggal beszélhetünk a politikai és gazdasági konszolidáció magas fokáról, valamint a szocialista szövetségeseinkkel, mindenekelőtt pedig a Szovjetunióval való kapcsolataink telj® normalizálásáról. „A szerdán megkötött új szerződés új perspektívát ad népünknek. Hűek maradunk a szerződés szelleméhez, szilárdan a Szovjetunió oldalán állunk abban a tudatban, hogy Csehszlovákia nyugati határai, egyben a szocialista közösség halálait is alkotják és államunk fejlődése csak a Szovjetunióval és a többi baráti állammal való szövetségben lehetséges” — jelentette ki Gustáv Husák, majd a csehszlovák—szovjet barátság éltetésével fejezte be szavait. A CSKP KB első titkárának szavai után Leonyid Brezsnyev lépett a mikrofonhoz. Az imént írtuk alá itt, a prágai várban a Szovjet Sgo- cialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ez olyan esemény, amely örökre emlékezetes marad országaink kapcsolatainak történetében. Ez a seerződés népeink harci szövetségét szentesítette. Biztosította Csehszlovákia állami szuverénitásának, függetlenségének és szabadságának megújhodását. Lerakta országaink békés időkre szóló gyümölcsöző együttműködésének alapjait. (FaijtÚH a 2, oktatott)
