Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
KKlaET-WAGT ARtíRSíJRS VASntfffAW '»«TXfWrL'BT ff. oMaí Közművelődésünk a konferencia után Raszlma Babajev: LENDÜLET KULTÚRTÖRTÉNET Elpusztult híres könyvtárak LÁTVÁNYOSSÁG, KORSZAKALKOTÓ KINYILATKOZTATÁSOK, végleges konklúziók nélkül zajlott kulturális életünk egyik kiemelkedő eseménye, az országos népművelési konferencia. Munkaértekezlet volt, gyakorló népművelők és a művelődéspolitika irányítói egyaránt közös nyelven szóltak gondokról, eredményekről, új jelenségekről, feladatokról. Nem lezárt és megváltoztathatatlan igazságokat mondtak a vitában résztvevők. Az élet dinamikus változásait, fejlődését és a köz- művelődés napi szerteágazó munkáját igyekeztek közös nevezőre hozni. Szimpatikus vonása volt ez a konferenciának, hisz életszerűen, egyben tudományos megalapozottsággal közelítették meg a művelődéspolitika hétköznapi epizódjait, igényeit. Bár megyénk közvéleményét elsősorban a ránk zúdult természeti katasztrófa foglalkoztatta, a holnapra gondolva nem lehetett nem odafigyelni a konferencián elhangzottakra is. Természetesen egy országos konferencia — még ha számos iránymutató és nélkülözhetetlen támponttal is szolgál az első vonalban dolgozó népművelőknek — nem hozhat automatikusan gyökeres változásokat. Mint a figyelemre méltó megállapításokból kiderült, nincs is szükség arra, hogy sutba dobjuk az eddigi és jól bevált gyakorlatot. Nem kell I eldobnunk a hagyományos népművelési formákat, eszközöket. A könyvtárak, a művelődési házak, a klubok, az öntevékeny művészeti csoportok, az olvasómozgalom mind jó segítői a tömegek művelődésének. Szabolcs- Szatmárban, ahol a lakosság 14 százaléka tanyán és elszórt kis településen él, különösen fontosak a hagyományos népművelési formák. S amíg a megyénkben a sajátos települési viszonyok miatt családok tíz és tízezrei nélkülözik a villanyt, töredékében jut el hozzájuk a tömegkommunikációs eszközök hatósugara, bizony nem lebecsülendőek a helyi próbálkozások. ÉRDEME AZ ORSZÁGOS KONFERENCIÁNAK: nem arra vállalkozott, hogy tantestület módjára osztályozza a különféle népművelési módszereket, — ez rossz, ez jó — nem akart napra ylsz „receptet” adni, mert ily ín nincs is. A látásmódot, a lényeget tartották a legfontosabbnak a háromnapos munkaértekezlet részvevői. Mint Aczél György, a Központi Bigyenek Danival. Ha behívják, toporzékol. Drasztikus eszközöket nem használhattak, sebesült gyerek. Később, fél kilenc tájban, a három nő együttes erővel behúzta, vonszolta Danit a lakásba. Lefektették. Sírt, actán elaludt, bíztak benne, hogy nyugalom lesz. A kisfiú álmában többször felsikoltott. Payorné ésszerű és higgadt asszony volt, de a sikolyok kilódították az egyensúlyából. A hajába túrt és a hangja apró darabokra tört: — Én tehetek róla! Csak én. Az őrültségemmel; Hogy hazugság nélkül akartam felnevelni! „Apu hol van?” „Máshová költözött, szívem”. Miért nem mondtam, hogy vidékre helyezték?! Miért nem mondtam, akár azt, hogy meghalt?! — Lehetetlen. Ha Pali mindig telefonál. Ma is telefonált... — mormolta Payorné anyja — ma mit hazudott? — Hogy tegnap Somos Judit beteg volt. De ma bii:to- san eljön. A gyerek kitépte a kezemből a kagylót. Neki külön megígérte. — Ne említsd a nevét — szólt rá a nagynénje — nem bírom a nevét hallani. — Hallgatom én eleget! Ez szándékos Palinál. Nehogy reménykedjem. Hogy újra és újra éreztesse: mivelünk péfizett, Somos Judithoz jozottság titkára felszólalásában összefoglalta: „Mi nemcsak az emberek politikai állásfoglalását akarjuk e területen befolyásolni, hanem világnézetüket, egész élet- szemléletüket, az emberi közösséghez fűződő kapcsolataikat, erkölcseiket, ízlésvilágukat, egész belső kultúrájukat. A szocialista demokratizmus körülményei között csak az ilyen tulajdonságokkal rendelkező ember képes nemcsak szavakban, de alkotó, részvevő módon, cselekvőén is politizálni.” Emberközponti volt a konferencia. Tudományos, de nem tudományoskodó. Életszerű, de nem szűkén prakü- cista. Azt mérte fel. hogyan is állunk az ember megváltoztatásának feladatával a közművelődési színtereken, milyen adósságaink vannak a kulturális forradalom megvalósításában ma, holnap, holnapután... Ki nem mondva, de megfogalmazódott az is. legyenek bár szemre szép eredményeink, számaink az egy lakosra jutó könyveket, a művelődési intézmények látogatottságát, stb. illetően, ha nem hatja át a szocialista kultúra az élet hézköz- napjait. az emberi magatartás egészét, az eszmét, a gondolatot, az ízlést, az erkölcsöt. a világnézetet — akkor még igen sok a tennivaló. „Aki nemcsak tudatában dialektikus materialista, hanem egész életformájában, erkölcsében, ízlésében és igényedben, munkáját végezve, politikai jogait gyakorolva, otthon szabad idejében, mindig és együttesen — az a szocialista ember. Ezt a teljességet fejezi ki a „kultúra” szó, ennek — csak a szocializmus feltételei között lehetséges — megvalósulása az, hogy forradalom, ennék az így értelmezett kulturális forradalomnak most leglényegesebb része a közművelődés.” FELHÍVTA A FIGYELMET a Központi Bizottság titkára arra is, a közművelődés, a népművelés szüntelen harc az elmaradás éllen. a lépéstartásért, hogy az egész felnőtt lakosság a kor kulturális szintjén éljen és gondolkozzék, s a kultúra ne csak magas szellemi szinten, a tudományban, a művészetben legyen jelen, hanem hassá át az élet mindennapjait is. Mennyire áH ez megyénkben is, ha művelődési intézményeink munkájának fehér foltjaira gondolunk, vagy arra a legtöbb helyen kialakult „törzs- gárdára”, akikkel a tárlatokon, a múzeumban, a színga van már. Ezt ugyan elhallgatja, de én tudom: Somos Judit nem engedi hozzánk. Judit, mint valami pusetí- tó, falánk, fekete szörny ereszkedett közéjük. A nagynéni összerázkódott. Ezért nem szabad névvel megidézni. — Mindent megértek — nyögte a fiatalasszony, — kellhet más, frissebb, érdekesebb... aki új, az persze érdekesebb... mindent értek csak azt ac egyetlenegyet nem: miért éppen a leggonoszabbakhoz pártolnak a férfiak?! És őket el se hagyják. Mivel ezt az egyet nem értette, semmit, de semmit se értett. Anyja és nagynénje nem-tudott segíteni rajta. A gyerek ismét sikongott álmában. Különben csend volt. Sötét káoszban és hallgata- ton ültek. Payorné nézte az anyját, nagynénjét. Hozzájuk is rendes ő. Mindenkihez. Nem is egyenrangú. Sem az élettel, sem a Judit-féle nőkkel. Nem gonosE. Kicsinek, kevésnek érezte magát. ★ Somos Juditék házában, a hajdani viceházmester odújában egy loncsos öreg mama lakott. Szerdán, a síkos járdán lábát törte, a kórházban begipszelték, azután hazaszállították. Egy-egy házban, a könyvtárakban találkozunk. A rendszeresen művelődök körén kívül még ezrek, tízezrek vannak, akikhez még nem, vagy részben jut el a népművelés hatósugara. Hogy alapos és tudományos igényű felmérések, elemzések előzték meg az országos konferencia összehívását. arra a kiadott dokumentumok is bizonyítékul szolgálnak. Még sem lett ezekből csak a művelődési berkekben dolgozóknaik szóló elméleti olvasmány. Szoros a kapcsolat az elvi megállapítások és a gyakorlat között, legyen szó a közművelődés fogalmi körének nagyon is gyakorlati jelentőségű értelmezéséről, vagy más fontos kérdésről. Két dolgot említenénk meg a sok fontos közül még: mindkettő a kultúra és a gazdasági élet kapcsolatára vonatkozik. Aczél György elvtárs hangsúlyozta; meg kell szabadulni a műveltség szűk látókörű, prakticista ér. telmezésétől, amely az életben még erősen tartja magát. Egyes gazdasági vezetők csak az olyan művelődést fogadják el. s támogatják, amelyeknek a termelésben közvetlenül és minél előbb hasznát látják. Ez természetesen helytelen szemlélet. A művelődést — amely jellegénél fogva sok indirekt vonást tartalmaz, az ember egész egyéniségére, világára akar hatni — nem lehet ilyen prakticista módon kezelni. A másik probléma; a gazdasági mechanizmus elveinek alkalmazása a kulturális területen nem járhat azzal, hogy a kultúrát „árucikknek” kellene tekinteni. Ez természetesen ellenkezik a párt művelődési politikájával, nem lehet tartós életű, mert az emberek átformálása vem pénzügyi kérdés. vagy megfordítva, silány olcsó vagy kispolgári kultúrát ..szolgáltatni” a jövedelmezőség érdekében, ellentétes a párt törekvéseivel, a kulturális forradalom céljaival. KÖZMŰVELŐDÉSÜNK ÜJABB HÉTKÖZNAPJAI következnek az ország kulturális életét pezsgésbe hozó konferencia után. A mindennapok során hasznos útbaigazítást nyújtanak a kollektív bölcsességről is tanúskodó dokumentumok, megállapítások. A helyi sajátosságok józan mérlegelésével, a népművelők, szenvedélyes és hozzáértő buzgalmával közelebb viszik a társadalmat a fejekben, a gondolatokban. érzésekben is felépülő szocializmushoz. Páll Géza asszony szaladt a szomszédjához: mi lesz a nénivel elhagyatottságában, se kosztja, se ápolása... A szomszéd futott a következő szomszédhoz, s rémüldözött: a néninek se kosztja, se ápolása... Judit látta, hogy továbbadják a felelősséget, a másikhoz dobják, mint valami súlyos labdát, amely lehúzza a vállat, s amelytől szabadulni kell. Töprengett, mit tegyen, oly feszélyező a sza- maritáus-szerep, még inkább a hálálkodás... Csütörtökön kora reggel iroda előtt bement a rendelőintézetbe. Harcolt a néniért, míg megígérték, hogy naponta küldenek ápolónőt. Délben kifizette az öregasszony egyhavi ebédjét, s meghagyta a vendéglőben: ne árulják el, ki küldi. Délután szenet rendelt neki, tíz mázsát, körülbelül a tél végéig... Bőkezű borravalót adott a szenesembernek, hogy fűtsön is be mindjárt. A néni előbb csak feküdt a hidegben, éhesen és szeretett volna meghalni. De tudta, hogy az sem könnyű, noha már nyolcvan is elmúlt. Mi mást tehetett: imádkozott. Addig imádkozott, míg egyszer csak ebédet hoztak, jobbat, mint amilyenhez hozzászokott. Később szenet hoztak és befűtöttek, meleg lett. akár a bálban. Másnap reggél eljött az ápolónő, kitakarított és forró teát vitt az ágyához. A legrégibb sumér, babilóniai és asszír könyvtárak magukkal a birodalmakkal együtt pusztultak el. Megsemmisítésük majdnem kizárólag hódító háborúkhoz fűződik. E könyvtárak égetett cseréptáblákon őrizték koruk tudását, s könyveik különös anyagának köszön, hetjüík, hogy egy részük a romok alatt is épen maradt. Űrből kb. 6000 cseréptáblát sikerült a régészeknek megmenteni ; ezek nagy része az i. e. 2500-as évekből származik. A nippuri nagy könyvtár romjai alól a pennsylvá- niai egyetem régészei kb. 50 000 cseréptáblát mentettek ki. Lagash feltárása már majdnem 100 000 cseréptábla megmentését eredményezte. ♦ Az ókori Egyiptom is gazdag volt köz- és magán- könyvtárakban egyaránt. Az állami könyvtárak és levéltárak papirusztekercsek ezreit őrizték; a megmaradt, viszonylag kevés számú anyag a hieroglifák megfejA néni agyában lerakodott a mész, a szeme meg hályo- gos... így hát csodában hitt. Hálálkodott az istennek, hogy ezt még megadta neki. Ezt a belső fényt. A nyugalom sugárzását, hogy nem érheti baj többé. Gyakran biztosította a teremtőt, viszonzásul ajándékaiért: nem volt még ilyen boldog soha. Legalábbis nem emlékszik. Néha, józanabb óráiban, eszébe jutott, hogy talán ember küldte mindezt. Nem is sejtette, ki lehetett. Csak imádkozott, hogy áldja meg az isten, ezerszer. Somos Judit névtelen neve kitágította és felfényesítette az egykori viceházmester szűk odúját. ★ Következő hétfőn elkezdődött a hajrá. Év végén mindig felhalmozódott a munka az irodában. Tavaly egy hétig túlóráztak Kocsisnéval. de akkor tizenegyig, éjfélig is. Kocsisné három gyereke azon a héten elanvátlano- dott. Megesett, hogy vacsora nélkül feküdtek le. az apjukkal együtt. Idén Judit magára vállalta a túlórákat. Erről nem szólt Payornak. Esténként hazatelefonált: váratlanul befutott egy sürgős feladat. És képzeld, ma megint. Később majd hívj vissza drága, légy szíves, hogy legalább a hangod halljam. A régóta esedékes szereléseket és javításokat megcsitése után gazdag ismeret- anyagot adtak az ókori Egyiptom életének megismeréséhez. A Ramesseum épületében a könyvtárat már külön helyiségben helyezték el. Az edfui Horus templom, a philaei Isis templom könyvtára („Sesat istennő könyveinek terme”) ugyancsak nagy tömegű pa- pirust őrzött. A megmaradt és Európa nagy könyvtáraiban féltve őrzött papiruste- kercsek természetesen csak töredékét képezik a hajdani nagy könyvtárak anyagának. Az európai műveltség bölcsőjét képező görög kultúra legnagyobb könyvtára Alexandriában volt. Egykori források szerint a Museion 400 000, a Seraphis templom könyvtára pedig 40 000 tekercset őrzött. Legismertebb könyvtárosa Kallimachos volt, a kiváló görög költő. Az a feltevés, hogy ezt a maga korában páratlan gyűjteményt 642-ben, Alexandria elfoglalása után az arabok gyújtották volna fel, az újabb kutatások eredményeképpen megdőlt. A Museion i. e. 47náltatta, délutánra hívta a szerelőt, meg az asztalost, Payor foglalkozott vele. Végül a cserépkályhát is átrakatta. Payor topogott a kályhások mellett a hidegben és a piszokban, több délután, késő estig. Judit nem győzte dicsérni az áldozatosságát, — a telefonban és éjfél után. Azt mondta: ilyen férfi nincs még egy, most szerette meg igazán. Békén aludt végre a három gyerek, néhány percre Kocsisné is megpihenhetett. — Az ember bizalmatlanná válik... — szólt halkan- lassan a férjéhez — aztán meg iszonyúan szégyelli magát. Én ezt már nem is hittem volna senkiről... Somos Judit ott robotol egyedül... a tetejébe: egyedül barátságtalan, sivár is... Egy-két telefon, de azonkívül jóformán fel sem néz reggeltől... Ma megkérdeztem tőle. tulajdonképpen miért vállalta el? Rám nevetett: „Imádom a srácaidat! és ahogyan csinálja. . . Nem hogy viszonzást nem vár, ma a táskámba dugta azt a nagy tábla csokit. „Mi az. hogy nem viszed el? Nem a tiéd, a srácoké!” Mondd, te érted ezt? Ekkora önzetlenséget idegen gyerekekért. Valahogy átformálja a kialakult képet az emberekről... Igen... átformálja Somos Judit ben, a Caesar—Pompeiua háború alkalmával tűzvésa martaléka lett, 390-ben pedig a templomi könyvtárt rombolták le. A könyvtár pusztulása sok olyan aU kotás megsemmisülését vonta maga után, melynek kézirata csak itt volt található. * amelyeket/ azóta is legfeljebb csak a címekben ismerünk. Az alexandriai könyvtár pótlására II. Eumenes által alapított pergamen! könyvtár (kb. 200 000 tekerccsel) szintén a történelem viharának esett áldozatul. Ez a könyvtár volt azi amely a papirus helyett a pergament használta » könyvek előállításához. ★ A római birodalom igen sok könyvtárának is csak az emléke maradt meg az utókorra. A győztes római hadvezérek a római könyvtárakat zsákmányolt kéziratokkal gyarapították. Az elsS nyilvános könyvtárat Julius Caesar tervezte, de halála miatt Varró a tervet már nem valósíthatta meg. A Forum közelében levő Libertás templom könyvtára, a pala- tinusi Apollo templom könyvtára hosszabb-rövidebb fennállás után megsemmisült. A Bibliotheca Octavi- ana i. u. 80-ban égett le. A Tiberius által alapított könyvtár (a Templum Au- gusti Noviban) azonban még Vespasianus alatt is állt, megsemmisülésének időpont- ja bizonytalan. Róma hatalma» nak a lehanyatlásával azonban a könyvtárak is majdnem teljesen elenyészték. ★ Nagy Konstantin után Róma mellett Bizánc lett a klasszikus kultúra második középpontja. Bizánc híres könyvtárát i. u. 354-ben II. Konstantinus alapította, de ez 476-ban leégett. Helyette csakhamar ú.iat szerveztek, s hogy az antik irodalom egy része fentmaradt. az elsősorban ennek a könyvtárnak köszönhető. E könyvtár majd ezer/év alatt a tudás végtelen kincsestárát gyűjtötte egybe. Amikor II. Mohamed csapatai 1453-ban elfoglalták Bizáncot, a könyvtár kincseinek legnagyobb része is veszendőbe ment. A könyvtár kincseit részben elégették. részben drágaköves, aranyos-ezüstös kötésüktől megfosztva szekérszám elkótyavetyélték. E nagy kulturális veszteséget sosem ‘ud- ta pótolni többet az emberiség. Galambos Fereim M.
