Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

!T!ft,BT-MAGTAROnSZAO - VASÁRNAPI MELLBltLBf WTO májas ML Kép szöveg nélkül Itt a tavasz ! Él bennünk egy ACTH ne­vű hormon, amelynek becsü­letes familiáris neve Adreno- corticotrop. A tudós bácsik azután a mi kedvünkért egy nemzetközi színtű értekezle­ten megegyeztek, s így lett a hormon elis­mert, számunkra is érthe­tő neve ACTH. Csodálatos hormon. Egész télen tetsz­halottként,' kiterítve, látszó­lag élettelenül összekuco­rogva húzódik meg testünk valamelyik rejtett zugában, azt mondják, talán éppen az agyban és nem működik. A csendes altatókurát még októberben kezdi a termé­szet. Ahogy a nap kihuny, ő is álomra hajtja fejét és decemberben már az igazak álmát alussza. januárban tiszta, édes nyál csordul ki a szája végén. De február­ban, amikor már pitymallik, az ő szeme is nyiladozni kezd. Márciusban pedig, amikor a nap mind a két szemével ránk hunyorít, az ACTH is talpra szökken és szétnéz hadseregén. Azután csábosán mosolyogni kezd. a kemény parancsszavak pat­togva hagyják el az ajtót. És megindulnak a hormonok teljesíteni a parancsot, tel­jesíteni missziójukat. Ezt a1 hírt valamelyik haj­nalban hallottam, egy dok­tor bácsi mondta el az éterbe. Természetesen sokkal szeb­ben és sokkal értelmeseb­ben, mint ahogyan én azt most teszem. Ő azt is el­mondotta, hogy azért va­gyunk egész télen fáradtak, mert az ACTH-hormonunk egy kissé aluszékony. Nézzük csak: alszik a nap. alszik az ACTH és fáradt vagyok és rosszkedvű én. Ez világos láncolata a természet bölcs logikájának. De kutya élet lehetett a jégkorszak idején itt a földön. Dühös arcok, vérben forgó szemek meredtek egymásra és egé­szen biztos vicsorgó fogak­kal, a másik haját tépve szeretkeztek az emberek. Vi­lágos, aludt az ACTH-juk vagy talán még meg sem született Lám, mennyivel szebb a mi életünk, mennyi­vel jobb nekünk. Megyek be aranyos kis munkahe­lyemre, útközben az arcom a napocskának tartom. Hadd ugráljanak, ficánkoljanak bennem az életfunkciós hor­monok. Csak ültem egész télen ölbe tett kézzel, sem­mittevésre kárhoztatva, rosszkedvű«». Amikor néha tükörbe néztem, lévén ud­varias ember, azonnal félre­álltam, mert azt hittem, va­lami idegen fickó jön velém szemben. Pedig csak a téli, rosszkedvű tükörképem volt. Most. hogy beérek az üzembe, a mosdó tükrében azonnal megnézem magam. Megnyugszom, a tavaszi ké­pem vigyorog vissza rám. No lám vitustáncot járnak ben­nem a hormonok. Vérem pe­zseg a feszítő életfunkciótól. Dolgos kis kezembe vé­szén a kalapácsot, megszólít a művezetőm. — Tegnap... — és szid fá- radhatatlánul, káromkodva, átkozódva. Teheti, jóbarátok vagyunk. Mondom neki, hogy tegnap még baj volt az ACTH-hormonaimmaL Gya­núsan rám néz. — Becsavarodtál? — kérdi és dühösen továbbáll. Dél­ben hivat az igazgatóm, biztos a művezető mószéróit. — Maga, fiam, úgy tu­dom törzsgárdatag. Hogy le­het ilyen marha... Ránézek, egyenesen a düh­től véres szemébe és meg­szólalok: — Az ACTH-hormon ön­ben még alszik — mondom neki vigyorogva és jósággal, meleg tekintettel verem az öreget. — Hogy lehet ilyen mar­hajói dolgozni? — variálja az első kérdési megbabonáz­va. — Micsoda, mi az az ACTH? — kérdezi hozzám lépve, meglehetősen kíván­csi arccal. Elmondom ne­ki. Azonnal magához húz az udvarra, a napra. A fél­órás ebédidőt ügyesen és si­keresen beosztottuk. Jutott mindenre idő abból a 2 órá­ból, amit a gyáron kívül töl­töttünk. Ebéd irtán a szakmai ver' senyen csapatunkban a leg­jobban szerepeltem. Műve­zetőm nem hitt a szemének, azt mondta, csalok. Önérze­tesen kikértem magamnak és a fülébe súgtam, hogy imá­dom az életet, nagyon sze­retek dolgozni. — Ez hogyan létezik? — kérdezte. Ismét belekezd­tem az ACTH-hormonba. Ékles szavaktól ecseteltem a működését. De most már nem kérdezte, hogy becsava- rodtam-e, most már biztos volt benne. Gondterhelt arccal otthagyott. Nem törtem le. Az öröm, az életszeretet, a tennivá- gyás szétfeszített, életfunk­cióim, mindahányan tavaszi reneszánszukat élték. Na­gyon jót tett a déli nap­fény. Dalolva mentem az irodára, Mancika éppen fé- sülködött. Szó nélkül a tér­débe haraptam, és ő szó nél­kül pofon vágott és azonnal magyarázatot kért. Válasz helyett a fülébe énekeltem, hogy: „Mindenkit érhet sze­relem. mióta világ a világ.” Megint kaptam egy pofont, mert állítólag a szám a fü­léhez ért. Akkor komolyra fordítottam a szót: — ACTH! Itt a tavasz! Is­teni a lila kalapja, a vörös haja, a kék szemüvege, az elefántcsont színű arca és a zöld ruhája, azzal a meggy- színű övvel. És milyen cuki az a sárga cipő. az a karcsú, két kicsi boka és mennyire megy mindenhez a vörös körme. Öh, Mancika! Isten bizony, itt a tavasz. Nézze, figyelje, hallgassa, itt a ta­vasz benn a szívemben. Fütyülök a hormonjaimra, éljen maga, a legszebb, leg­édesebb ACTH-lény. Óh. Jenő, hogy maga mi­lyen művelt — sóhajtotta a nő és a hajamba túrt Hahaha, emberek, itt a tavasz! És hála az istennek. Mancikában is lábra kaptak már élnek, már működnek az ACTH és a többi élet­funkciós hormonok. Csak nem tudja még a kis csacsi. «S1 Radványi Barna: Hakni Az Első Magyar Hajtű és Vasvilla Ktsz elnöke fárad­tan, kedvetlenül hallgatta az alacsony, kissé kövérkés, kreolos arcú férfit, aki teát- rális mozdulatokkal kísérve adta elő mondókáját emi- gyen: — Van szerencsém felkí­nálni önnek Csongrádi Cson­gor — ez én vagyok, szíves engedelmével —, és négytagú társulatának másfél órás, falrengetően mulatságos mű­sorát, Szünetekkel, tapsok­kal, újrázásokkal együtt ez három órai garantáltan ki­tűnő szórakozás. Potom há­romezerért! És micsoda szín­vonal, uram! Direkte úgy van összeválogatva, hogy ju­talomműsornak is alkalmas a jól dolgozó szövetkezeti ta­gok számára... Az elnök dühösen legyin­tett. — Jutalomműsor, ezek­nek?! A műhelyek piszko­sak, rendetlenek, ha a lel­kem káteszem, akkor sem tudom elérni, hogy kitakarít­sanak, Épp most küldte ki a KÖJÁL a harmadik bünte­tést emiatt. A nyélgömbö- lyító részleg három héttel le. maradt az exportterv teljesí­tésében, és úgy látom sem­mi remény arra, hogy ezt még behozhassák. A smuc- coló műhelyben felháborító pocsékolás folyik, mázsaszám dobálják a hulladékba az értékes importanyagot És dőlt. dőlt a panasz a szegény nekikeseredett el­nökből. Csongrádi Csongor megpróbálta néhányszor lat­ba vetni még rábeszélő képes­ségét, de belátta, hogy hasz­talan. Sűrű hajlongások kö­zepette elköszönt hát az el­nöktől. A portán azonban eszébe villant valami és gyors lép­tekkel visszasietett az el­nöki szobába * Másnap rendkívüli köz­gyűlésen közölte az elnök az Első Magyar Hajtű és Vas­villa tagságával, hogy há­rom hét múlva egy hondurasi delegáció látogatja meg az üzemet. A szenzációs hír felviUanyozta az embereket, és a következő napokban olyan lázas sürgés-forgás volt mindenütt, amilyet a szövetkezet fennállása ótm sohasem tapasztaltak. A látogatás napjára min­den műhely ragyogott a tisztaságtól, minden gép virággal), valamint magyar és hondurasi zászlócskákkal volt feldíszítve. A nyélgöm- bölyítök nemcsak az elma­radást pótolták addigra, ha­nem terven felül még 319 viUav.yelet gömbölyítettek, kimondottan hondurasi ex­portra. A smuccoló műhely kiszistái pedig 120 000 baba- hajtűt készítettek társadalmi munkában. természetesen hulladékanyagból. A négytagú delegáció rop­pant elégedett volt a látot­takkal!, a kíséretükben levő tolmács — alacsony, kissé kövérkés, kreolos arcbőrű férfi —, alig győzte fordíta­ni az elragadtatott nyilat­kozatokat. Az üzem megtekintése után a delegáció és a tagság haj­nalig tartó evés-ivászatot rendezeti a magyar—hondu­rasi barátság elmélyítése ér-' dekében. Csaknem reggel vobt már, mire a delegáció visszaérke­zett Budapestre. A város szé­lén betértek egy korán nyi­tó kocsmába. A tolmács ren­delt öt féldeci cseresznyét, majd ezt a szózatot intézte a delegátusokhoz, ékes magyar nyelven: — Remekeltetek, srácokJ Ugye megmondtam, hogy hm Csongrádi Csongorra hall­gattok. nem jártok rosszul»! Megvan a három ezresünk és tetejébe még az a fejedelmi lakoma! És ez csak a kezdet, ezt a produkciót még szériá­ban játszhatjuk. Holnap Ko^ csonyáson, holnapután Tuz- bereken lépünk fel. A sze­repkör azonos, csak a jel­mezek változnak: Kocsonyá­son hongkongiak, Tuzbereken marokkóiak leszünk. Három nap múlva nyugati újságírók egy csoportjaként a dobzse- lászlófalvi tsz cukorrépa­földjeire látogatunk, a ré­paszedés meggyorsítása ér­dekében. Idejében gondos­kodjatok megfelelő szerelék­ről, szemüveg, pipa, fényké­pezőgép mindenkinél le­gyen.„ Csirió! KERESZTREJTVÉNY TOS május 24-én született Jenán Paul Marat francia forradalmár. Mi volt lapjának címe? Beküldendő: tfess. l„ ftfcgg. 13. VÍZSZINTES: 12. Forró égövi kitűnő gyü­mölcsű növény, tárgyesetben. 14. Hintené. 15. Ketrec szélek t 16. Trieszt része! 18. Művészi alko­tás névelővel. 19. Nagyon régi. 21. Argon vegyjele. 22. Tiszába ömló folyócska (+*) 24. Tejter­mék névelővel. 25. Harsog. 27. Rejtett, titokzatos latin eredetű szó. 30. Időjelző. 31. Össze­vissza tanít. 33. Német csilla­gász, aki megállapította a boly­gók mozgásainak alapvető tör­vényszerűségeit (1571—1630). 36. Faipari szakmunkás. 38. Fél. 39. Rétes végek! 40. „A” méhek la­kása. 42. Szovjet vadászrepülő-tí­pus a n. világháborúban. 43. Rosszallást kifejező szócska. 44. Precíz, pontos 46. Kicsínyítő­képző. 47. Minden jót kíván ne­ki. 48. Azonos magánhangzók. 50. Finom gúny. 52. Könyörgők. 54. SSV. 56. Lopakodom. 58. Isme­retlen férfira mutatás zsargon­ban. 59. Esőben áll. 61. Mores közepe! 62. Véd. 64. AZS. 65. öröklődő tulajdonságokat hor­dozó kromoszóma-részecskék (+’). 67 Bíráskodik. 69. Egymást kö­vető betűk. 70. Herceg angolul. 72. Rútabb. 74. Fogoly. FÜGGŐLEGES : 1. Szabolcs megyei község. 2. Skálahang. 3. Araszt. 4. Becézett női név. 5. Értékpapír átruházása más személyre. 6. Színművészünk (Lajos). 7. Részvénytársaság. 8. NS. 9. Hézagban van! 10. Mester­kélt testtartása. 11. Remek, nagy­szerű. 12. Törökország fővárosa. 17. Benzinfajta. 20. Egykori ipa­ri tanuló. 22. Egyszerre született testvér. 23. Talpon voltak. 26. Vissza: határrag. 28. Futballtrófea rövidített neve. 29. Cselekedetek. 32. Pléd. 34. Tetejére (—’). 37. Régen ilyen malom is volt. 40. Török név. 41. Ércesen, zengőn, zenei kifejezés. 43. Lakás része. 45. I.atin elöljáró szó: nélkül. 47. Gabonafajta. 49. Déli nép, néve­lővel. 51. AO. 53. Él. 55. Egy vegyértékű telítetlen szénhidro­géncsoport, műanyagok kiindu­lási alapja. 57. Folyó a Szovjet­unióban. 60. Mázolja. 63. Gyűjtő­ér. 66. KCC. 67. ISA. 68. Kétje­gyű mássalhangzó. 71. Tojás né­metül. 72. Cégtulajdonos, rövidít­ve. 73. Cipészszerszám. A megfejtéseket június 1-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk elS Május 10—i rejtvény pályázatunk helyes megfejtése: Jer, kies tavasz! bocsássál Éltető lehelletet, Hogy kihalt mezőnkbe lássál Újra vidám életet. Nyertesek: Bihari Gyula, Kis Edit, Mikler Sára, Sáriczki Ka­talin és Tarcsa Bálint nyíregy­házi, Tóth Balázsné gávai, Ka­posi Mihály nagy káliói, Bártha Elvira napkori, Kovács Anikó nyírbátori és Fazekas Sándor orosi kedves rejtvényfej tőink. A nyertesek részére 30,— forint értékű könyvsorsjegyet postán el- küldtünk. — Nevetséges, hogy a lángot egyszerűen nem bírom... ’ ff l&uníFSRT (jg | ‘ Besegítenek a gyermekek Hídavatás fi ftm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom