Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

4 olffaí KÉLÉT-MAGYARORSZAö WTO május 91 FEHÉR LAJOS: Agrár- és szövetkezeti politikánk 1965—1969 Korunk mezőgazdasága Milyen módszerekkel lett kiváló a kállósemjéni Uj Élet Termelőszövetkezet A KOSSUTH KÖNYVKI­ADÓ gondozásában a napok­ban jelent meg Fehér La­jos elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak. a Minisztertanács el­nökhelyettesének újabb köny­ve: „Agrár- és szövetkezeti politikánk 1965—1969” cím­mel. A könyv Fehér Lajos beszédeit, cikkeit és nyilat­kozatait foglalja magában, a jelzett négyéves időszak során elhangzott fontos ál­lásfoglalásokat, amelyek zömmel a párt agrár- és szövetkezeti politikáját is­mertetik és magyarázzák. A konkrét elemzés mélyreható igényességével, mindig szem­benézve a tényleges gondok­kal és problémákkal, orszá­gos összefüggésbe ágyazva tárgyalja a könyv a szocia­lista mezőgazdaság jelenét és távlatait. Az őszinte, emberi szó erejével mozgósít azok­nak a társadalmi horderejű tennivalóknak előmozdítá­sára, amelyek népünk egé­szének mindennapi életét nagymértékben befolyásol­ják. A könyvben most viszont­látott állásfoglalásokat an­nak idején olvasta, hallotta az ország közvéleménye. Hogyan lehetséges, hogy így egészében mégis újat ad a könyv? Azért van ez, mert megismerhetjük belőle azt a folyamatot, amely bátran nevezhető történelminek a magyar mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezeti mozgalom, a parasztság életének alaku­lása szempontjából. A HATVANAS ÉVEK KÖZEPÉTŐL került napi­rendre a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának ki- teljesítése. Ezt az időszakot egész sor fontos, új. intézke­dés teszi emlékezetessé. Ezeknek a* intézkedéseknek lényege a téeszek elindítása az önálló gazdálkodás útján, az önállóság feltételeinek biztosítása. Beletartozik eb­be a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási ' árainak emelése, az amortizációs alap létrehozása a közös gazdaságokban, a termelő­szövetkezetek hitelállomá­nyának rendezése, az állami támogatás rendszerének dif­ferenciálása, a tervezés tö­kéletesítése, a kiegészítő te­vékenység fokozott támoga­tása és még sok egyéb fel­tétel. Az önállóság növelé­sével együtt járt a jövede­lem-elosztási módszerek töke- letesítése a szövetkezeti földtulajdon megteremtése, az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács, a területi ter­melőszövetkezeti szövetségek létrehozása. A termelőszö­vetkezetek erősödésével, »7, önálló gazdálkodás kiala­kulásával lehetségessé vált a szövetkezeti demokrácia je­lentős erősödése is. Már ez az egyszerű felso­rolás is érzékelteti talán, mennyire szerteágazó, a jö­vő szempontjából milyen sorsdöntő négy esztendőt él­hetünk végig újból e könyv- forgatásakor. Örömmel tesz- szük ezt annál is inkább, mex-t láthatjuk, tapasztalhat­juk az élet minden terüle­tén. falun, városon egyaránt, miként érlelődnek a párt helyes politikájának gyü­mölcsei napjainkban. E he­lyes politika, amely megér­tő támogatásra talált a dol­gozó emberek körében, jó­nak mondható eredményeket hozott az egész ország szá­mára. Már évek óta hazai termésből fedezzük a7, or­szág kenyerét. Nyugodt, ki­elégítő belső ellátást bizto­sit az ország számára az egységes irányítás alá vont mezőgazdaság és élelmiszer- ipar. Bebizonyosodott, hogy ez önállóság adta lehetősé­gekkel helyesen éltek a kö­zös gazdaságok, ezt főként a paraszti életszínvonalnak a városihoz való jelentős köze­lítése bizonyítja. SZINTE HÉTRŐL HÉTRE újból és újból meggyőződhe­tünk axTól, mennyire az em­berek iránti bizalomra épült a párt egész politikája, ezen- belül az agrárpolitika is. Fe­hér Lajos most megjelent könyvében jó alkalmunk van látni milyen fontos ál­lamférfiül erény ez a biza­lom. Ugyanakkor láthatjuk azt is. hogy beszédei, cik­kei, nyilatkozatai nem vala­mi magas szószékről tett ki­nyilatkoztatások — amelyek régebben, egy korábbi idő­szakban nagyon is gyakori­ak voltak —. hanem olyan, tanító jellegű megnyilatko­zások. amelyek nyílt és köz­érthető választ adnak az élet gyakorlatában napról napra felmerülő kérdésekre. Egyesek talán szemére vet­hetnék a szerzőnek, hogy helyenként túlzottan a gya­korlat oldaláról közelíti meg a problémákat. Ez azonban csak látszólag van így. A szocialista agrárpolitikához csak azok tudqfak hozzáadni valóban érdemlegeset, akik képesek azt a gyakorlatban alkalmazni és a tevékenysé­gük során tovább fejleszte­ni. Akik bizonyos leszűrt igazságokat úgy tudnak kö­zel vinni az emberekhez, hogy azt megértsék, sőt ma­gukévá tegyék. A könyvben megjelentetett huszonhét dokumentum kö­zül tizenkettő — ha szabad ezt a kifejezést használni — az élet „sűrűjében” hangzott el először. Egy-egy tei-melő- szövetkezet zárszámadá­si közgyűlésén, egy új élelmiszeripari üzem felava­tásán. veterán földmunká­sok előtt, vagy egy ktsz zsúfolt kultúrtermében. Az olvasónak ily módon lehető­sége nyílik arra, hogy meg­lássa a pártkongresszuson, vagy az országgyűlés előtt felvázolt nagy összefüggések és a szűkebb közösségekben kifejtett vélemények közötti kapcsolatot. Azt az egészsé­ges egynyelvüséget. amely a felsőbb pártvezetés fontos jellemzője és erénye. ÉRDEKES, HASZNOS KÖNYV Fehér Lajos köny­ve, hasznos olvasmány mindazok számára, akiknek nem közömbös a politika és a nép kapcsolata. A történe­lem egy bizonyos szakaszá­nak sikereit és vívódásait tárja elénk őszinte szóval, avatott hozzáértéssel. Így ez­zel az igénnyel vehetjük kézbe, s kísérhetjük figye­lemmel mindnyájunk szá­mára értékes mondanivaló­Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO — a ma­gyar kormány felkérésére — tanulmányokat folytat, ter­veket készít Magyarországon a Tisza-vidék 300 ezer hektár­nyi területének öntözésével és mezőgazdaságának fejlesztésé­vel kapcsolatban. Olyan gazdaságokat válasz­tottak ki, amelyek az egész Tisza-vidékre jellemzőek. Mindegyik területen a helyi adottságoknak megfelelően más irányú a vizsgálat tár­gya. Hajdúszováton, Rakama- zon, Kondoroson, Törökszent- miklóson, Taktaharkányban, Kisújszálláson egy-egy ter­melőszövetkezetet, valamint a Hajdúszoboszlói Állami Gaz­daságot jelölték ki modell- gazdaságul, ahol azt vizsgál­ják, hogy az öntözés milyen hatással lesz majd a különbö­ző termelési ágakra, a nö­vénytermelésre, az állatte­nyésztésre. Most az előkészítő stádium­ban a szakértők mégis mer ked­A gazdálkodási versenyben nyolc évvel ezelőtt és az ezt követő 1964. évi eredmények alapján járási első helyezett volt a kállósemjéni Uj Élet Termelőszövetkezet, s 1965- ben már az országos vetélke­dőben tizedik helyen vég­zett: A következő két évi eredmények alapján járási elsők, 1968-ban országos har­madikok az azonos kategó­riájúak versenyében. S vé­gül — az elmúlt évi ei-edmé- nyek alapján a „Kiváló ter­melőszövetkezeti gazdaság” kormánykitüntetésben ré­szesültek. 458 kiló műtrágya holdanként A kállósemjéni Uj Élet Termelőszövetkezet 18 évvel ezelőtt alakult. A családta­gok részvétele a munkában állandó, a termelőszövetke­zetnek nincs alkalmazottja, mindenki tag. S nem fenye­geti a szövetkezetei a kiöre­gedés veszélye; a dolgozó ta­gok 57 százaléka fiatal. Az átlagéletkor 37 év. A tagság nemcsak elfogadja a szak­mai irányítás elveit, hanem érti, és aszerint hajtja végre a kiadott munkát. Tudják, hogy miért van szükség a minőségi munkára, a táp­anyag-utánpótlásra, gyom­irtásra, s általában a korsze­rű növényvédelemre. Tud­ják, hogy az életszínvonal emelésének egyetlen módja a szorgalmas munka, igy biz­tosíthatják a népgazdaság számára is a szükséges áru­kat. Ezt a megértést példáz­za a szövetkezeten belül ki­alakult versenyszellem is: a tagság 71 százaléka szocialis­ta brigádokban dolgozik. A talajerő-utánpótlásra nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezetben. Mű­trágya-felhasználásuk az el­múlt évben például a követ­kező; szántóra katasztrális holdanként 458 kiló, gyümöl­csösnél 421 kiló, rét-legelőnél 352 kiló. Ugyanakkor a 71 hold szántóra tízezer mázsa istállótrágyát, a tíz hold gyü­mölcsösre ezer mázsa istálló­trágyát is biztosítottak. A nagyobb termés elérése ér­dekében — a lucerna, do­nek az adottságokkal, a körül­ményekkel. A fejlesztési kon­cepció a másfél éves első sza­kasz adatgyűjtésén alapul. Olyan optimális fejlesztési dolgoznak majd ki a modell- gazdaságok részére, amelyet a Tisza-vidék többi gazdasága is felhasználhat, szinte lemá­solhat. Nem kísérleti módsze­rekről van szó tehát, hanem olyan igényű fejlesztésről, amelyet az átlagadottságok­kal rendelkező tsz-ek, állami gazdaságok is megvalósíthat­nak. Nem kapnak különösebb hitelt, állami támogatást az említett gazdaságok, csak helyzeti, időbeli előnyük lesz. Bizonyos berendezéseket, li- cenceket a FAO is rendelke­zésre bocsát a modellgazdasá- goknak. Például Hajdúszo- váton két öntözőberendezést (másutt már beváltakat) pró­bálnak ki, hogy az adott vi­szonyok között melyik a haté­konyabb. Mi a vizsgálatok tárgya az egyes gazdaságokban? A Hajdúszoboszlói Állami hány, sárgarépa, burgonya, őszi búza és termőalma ese: tében — széles körben al­kalmazzák a karbamid lomb­trágyázást is. Vegyszeresen irtják a gyomokat az őszi kalászosoknál, pillangósok­nál, a termőgyümölcsösben és a sárgarépánál. Burgonyából 112 mázsa* állag A szakszerű irányítás és agrotechnika alkalmazása eredményes. Az egy kataszt­rális holdra jutó termelési érték az elmúlt évben 10 ezer 274 forint volt. Több ter­méknél oi-szágosan is kima­gasló átlagokat értek el. erő­sen növekvő tendenciákkal. Búzából például 1905-ben a kataszti’ális holdanként! át­lag 12,5 má^sa volt, az el­múlt évben már 23,1 mázsa. Kukoricánál az elmúlt évi átlag 28,5 mázsa, közel 13 mázsával több, mint az öt évvel ezelőtti. Burgonyater­mésük katasztrális holdan­ként átlaga 112,7 mázsa, kö­zel duplája az 1965. évinek. Mindezek egyenes következ­ménye, hogy az 1965. évi 3 millió 356 ezer forint halmo- zatlan termelési értékkel szemben az elmúlt évi már meghaladja a hétmillió fo­rintot, A tervszerű szakmai irá­nyítás és a tagság szorgal­ma anyagiak terén is Jelent­kezik. Az egy dolgozóra ju­tó részesedés az utóbbi há­rom évben a következőkép­pen alakult; 1967-ben 27 012 forint, 1968-ban 35 926 fo­rint és 1969-ben 36 100 fo­rint, Ugyanakkor bővebben jut az egyéb kiadásokra is. A termelőszövetkezet kere­setkiegészítést ad a beteg és munkaképtelen tagoknak. Gondoskodik a beteg orvos­hoz való elszállításáról, vagy súlyos esetben az orvost is díjtalanul elviszik a tag la­kására. Térítés nélkül szál­lítják a különböző szakren­delésre a terhes és kisgye­rekes anyákat. Évek óta nagy gonddal ke­zelik az öregek sorsát. Térí­tés nélkül kapnak vetőma­got és műtrágyát a háztáji­Gazdaságban a lucerna- és tejtermelési, valamint számí­tógépekkel hosszútávú tervet készítenek. Hajdúszováton az öntözőberendezések és a vízrendezés, Kondoroson zöld­ség- és kukorica-termelés li­neáris programja, Kisújszállá­son a rizstermelés komplex gé­pesítése és a vízrendezés, Rakamazon a szarvasmar­ha-tenyésztés és húster­melés, Törökszentmikló­son a komplex gyümölcster­melés, Taktaharkányban a cukorrépa-termelés komplex gépesítése és a szarvasmarha­tenyésztés szerepel a modell - gazdaságok terveiben. A nagyszabású munkában a FAO által delegált kiváló szakemberek mellett részt vesznek a legnevesebb ma­gyar szakértők is. A külföldi­ek világtapasztalata szeren­csésen egyesül a hazai szak­emberek helyzetismeretével. Az állandó munkatársak mel­lett a legkülönbözőbb terüle­tek ideiglenesen felkért szak­értői adnak tanácsot, véle­ményt Kádár Márta hoz, díjtalan az egész évi talajmunka és a betakarítás is Takarmány és alomszal­ma biztosításával segítik az idősek háztáji állattartását. A szociális bizottság javas­latára rendkívüli segélyt biz­tosítanak a rászorulóknak. A fiatalok megtartásának érdekében sokat adnak a kulturális és szórakozási igé­nyek kielégítésére. A tsz te­levízióval, rádióval és könyv­tárral is rendelkezik. Máris kibővítették a nemrég épült új kultúrházat, társasutazá­sokat, színházlátogatásokat szerveznek a fiatalok részé­re. A tagok jövedelmének 0,75 százalékát biztosítják egyéb szociális beszerzések­re és ráfordításokra. Az állattenyésztés fejlesztése A szarvasmarha-állomány séges itatással történik, a takarmányozás egyedi jel­legű. A hizóalapanyag bíz- tosítására a sertéstenyésztés­ben árusertés előállítása fo­lyik, az anyakocák és az gümőkór- és brucellamentes, a borjak felnevelése mester­apaállatok törzskönyvezett, tiszta vérű egyedek. Az ál­lattenyésztésben koncent­rált abraktakarmány etetése folyik. Egy tehén évi tejho­zama 3100 liter, egy kiló húst 3,9 kiló abrakból állí­tanak elő. Az országos átlaghoz vi­szonyítva viszont lemaradás van a marhahústermelésben. Ennek oka a féröhelyhiú y volt. Az elmúlt évben ennek érdekében is történt intézke­dés, ístállóférőhely-bővítés­sel. így az elmúlt évben tu­lajdonképpen ez a probléma is megoldódott. T. A. ÉRDEKES GOMBAKlSÉRLETEK. A nagykőrösi Dó­zsa Tsz-ben nagyarányú laskagomba kísérleteket folytatnak a minél gazdaságosabb gombatermesztésre. A kísérletek, az eddig ismert módszerektől eltérően, fólia védőburkos eljá­rással történnek. A megdarált. micéliummal fertőzött kukoricacsutkás alapanyagú „talajt” dróthálóval és fóliás védőburokkal veszik körül, amelyet a micéliummal való „átszövés” után eltávolítanak az állványról. Itt a fólia lé­nyegében a befőttes üveg szerepét tölti be. Egy-egy áll­vány kb. 200 befőttes üveget helyettesít, így ez az eljárás sokkal kevesebb befektetést igényel. Az eddigi 1 eredmé­nyek biztatóak, a tervek szerint a tsz nagyüzemileg is ter­melj majd az ízletes laskagombát. Képünkön: Zodor Klá­ra technikus egy „csokor” frissen szedett laskagombával. (MTI fotó — Király Krisztina felv.} Nitrokémia Ipartelepek felvesz fiúkat kollégiumi elhelyezéssel Balaton-párti intézethez, szakmunkás ipari tanulónak. A vállalat az első év második félévétől 250,— Ft/ hó ösztöndíjas szerződést köt, mély összeget a rendes tanulói ösztöndíjon felül kap­nak a tanulók. A szakmunkásvizsga előtti utolsó fél­évben tanulmányi eredménytől függően kezdő szak­munkás bértétel 90%-át fizetjük. Szakmunkásvizsga letétele után állandó 5 napos 40 órás munkahelyet biztosítunk. Jelentkezés: a 303. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél 6—14 óráig Fúzfőgyártelep. ffi. a. 111551) A FAO MAGYARORSZÁGI TERVTANULMÁNYAI Tisza-vidéki modellgazdaságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom