Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

tm mljus 51. Kftít MAÖYA í e>!«4aí Szolgáltatás — 1970 KRESZ tsz-ekben Mikor lesz a tervből valóság ? Csökkent a balesetek száma \ a nyíregyházi járás falvaiban Negyvennégy kisipari ter­melőszövetkezetben jóval több, mint tízezer ember dol­gozik Szabolcs-Szalmár me­gyében. Nem érdektelen áttekinte­ni, hogyan fejlődlek az első negyedévben. Mintha a rohamos lelszam- fejlődés megállt volna ez év elején. Az előző év azonos adatához képest 27 fővel csökkent, a kisipari termelő­szövetkezetek dolgozóinak létszáma, az elmúlt év végi adathoz képest pedig 147 fő­vel. (A belépők száma 552, a kilépőké 766 Az iparosítás elszívó hatása érvényesül már ezekben az adatokban.) Növekvő export Viszont a kilépők számá­nak túlsúlyba jutásával pár­huzamosan nőtt a termelé- kenyseg. Az egy főre jutó termelési érték tizenkét és fél százalékkal emelkedett. Természetes, hogy ezzel együtt nőtt a dolgozók átlag- keresete is, fizikai munkáso­ké például átlagosan 465 fo­rinttal. A teljes termelés értéke a kisipari szövetkezeteknél 16 miliő forinttal több a tava­lyinál. Az értékesítésben je­lentős eltolódás következett be az exporttermeles javára. Ebben szerepet játszik a nemrég megindult kishatár- menti forgalom is. Az ösz- szes exportteljesítmény, a külkereskedelmi értékesítés az előző év azonos, időszaká­hoz képest 56,6 (!) százalék­kal nőtt. A részarany elto­lódása miatt körülbelül öt­millió forint értékű áruval kevesebbet kapott az idei év első negyedévében a belke­reskedelem megyénk kisipari szövetkezeteitől, • Es a lakosság? Az exporttevékenység előtt is legfontosabb tevékenysé­ge a kisipari termelőszövet­kezeteknek a szolgáltatás volna (azonkívül természete­sen, hogy Szabolcsban mun­kát teremtettek és teremte­nek sok ezer ember számára az iparban.) A megyei szö­vetséghez befutó első jelen­tések szerint azonban a szol­gáltatási tevékenység csök­kent az idei év első negyedé­ben, méghozzá jelentős ösz- szeggel: 1,2 millió forint ér­tékkel. Kisebb mentségül szolgál­hat az adat, hogy bizonyos területen növekedést takar a látszólagos hiány. A méretes- ruha-készítés például, bár stagnálni látszik, négyszere­sére nőtt voltaképpen. A látszólagos helybenállást az okozza, hogy akik korábban a ruha anyagát is a szövet­kezettől kérték, most maguk hozzák a kelmét. A mutatók nem jelzik, hogy míg az elmúlt évben összesen 1497 felsőruházati terméket készí­tettek a megyei ruházati ter­melőszövetkézetek méret után, addig az idei évnék pusztán az első három hó­napjában négyszázzal többet 1878 (!) darabot, A labbeli- javitás csökkenésén, úgy lát­szik, már semmi sem segít. Ismét 3500 pár cipővel ke­vesebbet talpaltattak a lako­sok, mint tavaly ilyenkor, az 1968-as évhez képest pedig a negyedévi talpalás ötezer párral csökkent. Csak látszó­lagos ellentmondás, hog.\ ugyanakkor drágább cipőket vásárolunk. (A négy cipész­szövetkezét átlagos cipőarai az előző évi első negyedévi 250 forintról 317-re emelked­tek.) A jobb cipó ugyanis to­vább tart. A juttatások ellenére... Jo hír az is, hogy a sze­mélyi szolgáltatások értéke négyszázezer forinttal emel­kedett és hogy a szövetkeze­ti építőipar ismét több lakás építésére vállalkozik. Kilenc­vennégy lakás építését kezd­ték meg eddig, ebből 62 többszintes.- Egyedül a Tisza- löki Vegyes Szövetkezettől hetven többszintes lakás épí­tését kérik Nyíregyházán, Lökön és Vasváriban. Jó hír a kisvárdai autószerviz kö­zéli megnyitása is. Viszont meg kell monda­ni, hogy a javítási-szolgálta­tási tevékenység olyan szö­vetkezeteknél is csökkent, amelyek éppen szolgáltatá­suk fejlesztésére jelentős jut­tatásban részesültek. Távolabbi terveikben a nagy­arányú szolgáltatási fejlesz­tés céljait tűzik ki a ktsz-ek. De érthető, ha egyre türel­metlenebbek vagyunk: mikor lesz már e sokszor hallott sok te/vljől valóság? . <gnz) A termelőszövetkezetek­ben történő üzemi balesetek száma az egész országban emelkedik. A biztonságos és egészséges munkakörülmé­nyek megteremtése érdeké­ben a termelőszövetkezetek, éves távlati és munkavédel­mi intézkedési tervet készí­tettek. A nyíregyházi járás­ban az intézkedési terveket a tervtárgyaló közgyűlése­ken megtárgyalták, a mun­kavédelmi beruházásokat megszavazták. A másik feltetel az oktató- és propagandamunka meg­valósításának jelentőségét bizonyítják a nyíregyházi já­rásban lévő tapasztalatok és eredmények. A termelőszövetkezetek­ben jelentős baleséli veszély­forrást képviselnek a jármű­vek, műszaki állapotuk azon­ban nem kielégítő, a velük végzett munka fokozott fi­gyelmet, gondosságot igé­nyel. Ezért a nyíregyházi já­rási közúti balesetelhárítási tanács, valamint a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tály szervezésében a járási- varosj rendőrkapitányság 1968. es 1969. években vala­mennyi termelőszövetkezet­ben 6—6 órás KRESZ-okta- tást tartott. Az oktatásokat általában filmvetítéssel egé­szítették ki, amely hozzájá­rult a gépjárművezetők he­lyes munkavédelmi szemléle­tének kialakításához. Járási KRESZ-vetélkedőket ren­deztünk a tsz-ek legjobb gépjárművezetői reszere. Ez évben április 10-én a tisza- nagy falui Üj Elet Tsz-ben rendeztük meg a járási KRESZ-velélkedőt. A rend­szeres oktató- és propaganda- tevékenység eredményekén a nyíregyházi járásban csök­kent a tsz-járművekkel tör­tént közúti balesetek száma, és az 1908 évihez (28) viszo­nyítva 1969-ben 21 baleset történt. 1969-ben az előző évhez viszonyítva a halálos közle­kedési balesetek száma 2­ról 1-re, a súlyosaké 7-ról 4- re, a sérülés nélküli 11-ről nyolcra csökkent. Csökkent az ittasság mel- 'ékokkénli baleseti ok miatt • skövetkező közlekedési bal­eset száma is. Ezek is igazolják, hogy a iendszeres oktató- es propa­gandamunkának meg van az eredménye. Tanicsár Miklós járási műszaki és munka­védelmi felügyelő Radiátort — világszínvonalon Mintaüzem építéséről tárgyul Kisvárda .EMBEREVŐK" kongresszusa ÖTSZÁZ TÖRZS - ÖTSZÁZ NYELV HOLDBÉLI EMBER Ha az ember belelapoz a legkülönbözőbb képes fo­lyóiratokba, szinte ámulatba ejtik az űrhajózással, hold­utazással és a technika leg­újabb vívmányaival kapcso­latos képek, közlemények. Ezek mellett szinte hihetet­lenül hatott, amit a napok­ban az egyik közismert nyu­gati képes magazin közölt. A szemtanú leírása szerint az új-guineai Mount Ha­gen kisváros utcáin kétéven­ként rendszeresen bábeli nyelvzavar uralkodik. Nem ritka, hogy ezeken az össze­jöveteleken sokszor száznál is több törzs képviselteti ma­gát, abból az ötszázból, amely a szigeten él. Mivel minden törzs egy-egy külön­álló völgyet foglalt el magá­nak, mindegyik más-más nyelvet is fejlesztett ki az idők folyamán. Voltaképpen egy akkora temleten mint Norvégia, vagy Svédország — ötszáz nyelven beszélnek. Egy-egy ilyen összejövete­len százak és ezrek tolon­ganak. A törzseket az öltö­zet. a színek különböztetik meg egymástól. A színes kéirek tanúsága szerint van­nak sárgára festett arcú. óriás piros parókás. átszűrt orrlyukú bennszülöttek. Va­rázslóik arca kékre festett, csupán orrukat mázollak pi­rosra. A többiektől az is megkülönbözteti őket, hogy fejüket fekete paróka díszí­ti. A férfiak meztelen fel­sőtesté ragyog a kenőcsök­től. viseletűket tőrök, nyilak, íjak egészítik ki. Ezeken a törzsi összejöveteleken vad táncokat lejteneik. Századok óta így ünnepük a dunák, az emberevő szomszéd né­pek feletti győzelmet. A fiók arca festetien. csupán fejüket díszíti valamilyen fű­feléből fonott hosszú sál. Valamennyiük között az azsarok hatnak a legkisérle- tiesebben. Kicsiny, úgyszól­ván törékeny testüket szür­kés, agyagos sár fedi. fejü­kön sárszínű vödör nagyságú agyagmaszk, amelyen a szé­lesre tátott szájat kutyafo­gak díszítik. A szemtanú Tony Clifton, a Quick riportere nem érte be a törzsi gyülekezeten lá­tottakkal, hanem valódi va­dakat: porgaigákat. hevákat akart látni, akik még ma is megeszik az embert. Útnak indult hát Üj-Guinea keleti hegyvidékére dunatörzsbéli málhahordozókkal. Az út nagy részét hegynek felfelé tették meg, egészen 1500 méter magasságig. Csaknem állandóan sűrű trópusi esöfüggönyben ha­ladtak. Ez az európai ember számára jóformán elviselhe­tetlen, a dunák számára azonban teljesen megszokott. Ök otthon vannak, az időjá­rás nem jelent számukra megterhelést. Érdekes, hogy a falu, vagy a nagyobb te­lepülés ismeretlen számuk­ra. Minden duna család kü- lön-külön önmagának él. Olyannyi ra, hogy még a férfiak és az asszonyok is külön kunyhóban élnek. A fiúk például 10 éves koru­kig az anyával laknak az­után átköltöznek az apa kunyhójába Törzsi törvény, hogy a férfi, vagy a nő so­ha néni léphet h* társának kunyhójába. APt a nézetet vallják, hogy a szerelem számára az eg a legalkalma­sabb tető. Az expedíció mély szaka­dékok és rohanó vad folyók féléét haladva ért el a Yaru folvőhóz. A fólyó (Pipákét oldalán száz méternél is Valamennyi között az tiesebben. magasabb, iszonyúan mere­dek mészkősziklák maga­sodnak. E falak mögött szinte kőkorszakbeli állapo­tok között élnek a törzsek. A porgaigák törpeszerüen kicsinyek, s úgyszólván csak édesburgonyán (csicsókán) élnek. Ha mégis nagyon gyötri őket az éhség. hát megesznek egy -egy szomszé­dot. Néhány hónapja is, egy elhagyott tábortűz hamuja alatt, két porgaiga csontjai­ra bukkantak. A fehér mészkósziklákon túlra a kormányzati őrjárat nem engedte Cliftont és kísérőit, mondván, hogy ezektől az emberevőktől ne­héz az út visszafelé Az uta­zó tehát Pem találkozott szemtől szémbe a porgaigák- kal, jóllehet, már számos azsarok hatnak a legkfsérte­kutató járt közöttük. Isme­retes, hogy például Mikluho. Makláj orosz antropológus és etnológus egy évszázad­dal ezelőtt a többi között Üj-Guineáhan is végzett út­törő jellegű természettudo­mányi. antropológiai és et­nológiai kutatásokat. Az em­berevő pápuák nem bántot­ták. Azt hitték ugyanis, hogy ő a Holdról jött em­ber. Mikluho-Makláj idejében ember még nem járt a Hol­don. Napjainkban azonban ez már megtörtént és az űr­kutatás már túl a Holdon más égitesteket is megcéloz. Éppen ezert elgondolkoztató, hogy Földünkön még ma is van olyan pont. ahol kőkor­szak béli állapotok uralkod­nak, (—s) A kisvárdai Vulkán mű­szaki gárdája fejlesztési ter­veken, technológiai módosí­tásokon dolgozik. A nagy la­kótelepi építkezések tíz-ti­zenöt emeletes épületeibe az építők természetszerűleg kis súlyű radiátorokat kiváltnak beépíteni. A jelenleg világszínvonalat jelentő négyzetméterenkén­ti fütőíelületsúly 22—24 ki­logramm között váltakozik. A Kisvárdán gyártott termé­kek súlya harminc kilo­gramm felett van. Arra kell tehát törekednie a gyár mű­szaki gárdájának, hogy ver­senyképes terméket tudja­nak továbbra is piacra dobni. Ennek egyik alapfeltétele a komplex gépesítés. A kis­várdai gyárban az elkövet­kező évben ezt két ütemben kívánják végrehajtani. A fő feladat az öntés gépesítése, ezért először az ehhez szük­séges berendezéseket kell be­szerezni, és munkába állítani. Már épül a gyárban az a homokelökészítő mű, amely kilencmillióba kerül. Az új gyárresz még decemberben megkezdheti a próbaüzeme­lést. A „nagy” üzemrésznek még csak a tervei készültek el, de a vele járó számadatok érzékeltetik a várható fejlő­dést: a mostani 390 ezer négyzetmeter fűtőfelület he­lyett az új részlegben éven­te több, mint félmillió négy­zetmétert kitevő radiátortes­tet gyárthatnak. Javítani kell a termékek minőségét is, s ez újra pénz­ráíorditást jeleht, s hogy öt­letességgel mennyit tudnak ..lespórolni” — arra egy ti­pikusan „vulkános” példa: szállítás előtt tritonit vé­dőfestékkel kell bevonni a radiátortesteket. Ehhez kü­lön festőüzem kell minimáli­san hárommillióért. De míg a terveket megbeszélik, a költségeket megvitatják a központ irodáiban — Kisvár­dán már szerelik az ideigle­nes üzemet — saját erőből. Felvetődött: meg kellene gyorsítani az egyik leglénye­gesebb munkafázist, a mag­készítést. Szerencsére volt „kéznél” két átalakítható né­met célgép, amit a gyár mű­szakijai kis fejtöréssel nagy­szerű félautomata radiátor­megmunkálóvá ,.furtak-fa- raglak”, s most jól hasznu­kat veszik. A gyár vezetői szeretnék, ha egy — szakterületükhöz szorosan hozzátartozó ágazat, a mintakészités profilgazdái lehetnének. Már folynak a tárgyalások az 1973-ig fel­épülő mintaüzem építéséről, Ila ez az üzem felépül Kis­várdán, (a most épülő mű­anyaggyár mellé tervezik) többszörös hasznot is hozna a Vulkánnak. A mintakészí­tés joga nemcsak anyagi előnyt jelent a gyárnak, ha­nem mint újabb üzem — segít az üj város foglalkoz­tatási gondján, mivel négy­száz — zömmel női dolgozó számára biztosít munkalehe­tőséget, (c. g.) Új folyóirat - a Műgyűjtő Új. gazdagon illusztrált fo­lyóirat a Műgyűjtő új száma jelent meg a napokban A műbarátok és a műkereske­delem lapja tájékoztatni kí­vánja olvasóit jelenkori ha­zai képzőművészeti életünk­ről, kiállításokról és bemuta­tóra készülő művészekről. Sorra veszi a lap a képcsar­nok bemutatótermeit — elő­ször a budapesti Csók Galé­riába. mostani számában a Mednyánszky-terembe és a miskolci Szőnyi István-terem- be kalauzolt. Állandó rovatot szentel — Emberek, művek, gyűjtemé­nyek címmel — a műbarátok bemutatásának. Riportban, interjúban keres választ ar­ra. hogyan lesz valaki a ké pék, szobrok szerelmese, miért, hogyan kezd gyűjteni. A Művészet és otthon ro­vat tárgyalja a műtárgy sze­repét a lakásban. A Nemzet­közi Képmagazin tájékoztat a közeljövő nagy külföldi tárlatairól, főleg azokról, amelyeknek magyar vonat­kozása is van. Minden szám ismertet nehány külföldi ga­lériát, egy-egy új művészeti irányzatot és képviselőit, be­pillantást nyújt valamely or­szág képzőművészeti életébe, A népszerű Tv galériája is kapcsolódik a lap szer­kesztésébe. Ezúttal a sorozat­ról olvashatunk véleménye­ket és kellemes időtöltésnek bizonyul a lap és a tv közös művészeti rejtvényfeladata. Tájékoztatást kapunk il­lusztrációkról képzőművé­szeti könyvekről, művészeti kiadványokról is. Felvételre keresünk 14 évet betöltött és VIII altalános iskolát elvégzett, a lovassportot szerető fia­talokat, munkásokat, mun­kásnőket VERSENYLÖÁPOLÓ, PÄLYAMUNKAS, TAKARÍTÓ, BETANÍTOTT ES SZAKMUNKASOKAT, VILL AN YSZERELÖ. PATKOLÖKOVÁCS MUNKAKÖRÖKBE. Jelentkezés: L-osoort Vál­lalat, Bp , VIII., Kerepesi út 9. Munkaügyi osztály. (Bp. 5367)

Next

/
Oldalképek
Tartalom