Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

um «ptffls n. um,m-MArsrn»ottszAa t mű p Vasárnap a munkapadnál Ahol kötelező megnézni az üzemet — A forgácsoló­műhely műszakra jelentkezik — Őszintén segíteni A fiatalok elhatározták hogy április 12-én kommu­nista vasárnapot tartanak. Dolgozni fognak. Ugyanúgy, ‘'mint bármelyik munkanapon. Elhatározták. A fogalmazás pontos. Mert ha nem igy len­ne, nem volna az igazi. Olyan lenne, mint a légből kapott ajándék. Aminek csak örülni lehet, de igazán megbecsülni kevésbé. A hidroglóbusz üzeme r l A tiszavasváriak így igazít­ják el az érdeklődő embert — Látja a magasban a hid- roglóbuszt? Hát ott van a gépjavító. Ahol egészen különös mó­dön fogad Oleár László KISZ- titkár: — Hogy pontosan mi érdek- E, azt majd később. Nálunk kötelező megnézni az egész üzemet. És így lehet megismerni egy olyan üzemegységet, amelyik nagyobb, korszerűbb, mint a saját központja. Aki itt dol­gozik az üzemért, a kommu­nista vasárnapért, Vietnamért vagy bármi másért, amiért érdemes és lelkesedik is, meg lehet érteni. Ezek az ifjú em­berek úgy beszélnek a hatal­mas RF—1-es fúrógépről, a legkorszerűbb hosszgyaluról, hogy simogat a szavuk. A precíziós öntödét, az új üzem­részt úgy emlegetik, mint sa­ját gyermeküket. Pedig alig- alig múltak el húszévesek. Szakács Bálint diszpécser: — Annak a vasárnapnak a bevételét mi Vietnamnak és- a saját KISZ alapszerveze­tünknek ajánljuk fel. Én, mi még nem próbáltuk, hogy mi­lyen a háború. A vietnami huszonévesek szenvedik. Se­gíteni akarunk. így is, sze­rényen. De nagyon őszintén. Nemcsak a KlSZ-esek Ettől az üzemtől, a gépja­vítótól nehéz megválni. Nem­csak azért, mert jó a kereset. Otthon is ez a kis gyár. Kü­lönösen annak, aki itt tanult, itt nevelkedett. Ezért olyan nehéz Vass Jánosnak is, aki sokáig itt volt forgácsoló szakmunkás. Most a járási KISZ-bizottság politikai mun­katársa. De mindig gondol régi munkahelyére. Ahol kell, segít. A forgácsolóműhely fiatal dolgozói április 12-en vasár­nap rendes műszakra jelent­keztek. — Nemcsak a fiatalok. Az idősebbek is. Talán még meg is sértődtek volna, ha ki­hagyjuk őket. így iratkozott fel Gál Sán­dor, aki már negyvenéves, Horváth Imre 35, Szakolcai Miklós 32 éves. És a névsor még tart. Hiszen ott lesz a három asszony is, Kaloda Já- nosné, Virág Andrásné, Kálik Lászlóné. És a brigád egyet­len lánytagja Simon Ilona is. Szállítmány soron kívül Segítség Vietnamnak, vá­sárlás a KISZ alapszervezet­nek. De ezzel még nincs vége. Hiszen a vasárnapi, kommu­nista műszakkal a gépjavító is gazdagabb lesz. És azok a vál­lalatok is, amelyeknek ez az üzem dolgozik. Innen kap al­katrészt a Csepel Autógyár, a Szerszámgépipari Művek, a Csepeli Egyedi Gépgyár és a Magyar—Bolgár Társaság, az INTRASZMAS is. Április 12- én nem várt szállítmány in­dulhat útra ezekre a címekre. S mindez azért, mert egy vasé-napon negyvenkilenc ember blokkol a portán. (hsj) „Mini" népdalvetélkedők Szabolcs-Szatmárban A Röpülj páva felszabadu­lási népdalvetélkedő nem várt nagy sikerének hatására Sza- bolcs-Szatmár megye egyes részein szinte népmozgalom kezdődött a népdalhagyomá­nyok ápolására, felkarolásá­ra. Az országostól függetlenül az elmúlt hetekben a megye sok községében rendezték meg a népdalvetélkedőt. Jellemző a mozgalom népszerűségére, hogy Kállósemjénben a febru­ári tanácsülésen is foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel és a ta­nács a végrehajtó bizottságot bízta meg a vetélkedő lebo­nyolításával. Szerencsére a végrehajtó bizottságnak, élén Kövér József elnökkel, nem volt különösebben nehéz dol­ga. Más társadalmi szervvel együtt olyan népdalvetélkedőt szerveztek, hogy a döntő előtt két elődöntőt kellett rendezni a nagyszámú jelentkezők mi­att. Mintegy hatvan embert hallgattak meg éneklés köz­ben. Ezek között a 17 évestől a legidősebbekig szinte min­den korosztály képviseltette magát Végül is a döntő zsű­rije szerint a legjobb népdal­énekes Bihari Györgyné volt. Öt követte Bukta Jánosné és Csabai Miklósné. A döntő mindéh résztvevője jutalmat kapott. Ennek alapját a be­lépődíjakból teremtették meg. A vetélkedő legfőbb eredményének pedig az te­kinthető, hogy megkezdték a községben a felnőtténekkar szervezését. A kállósemjéni népdalénekesek máris több községbe, Geszterédre, Mária- pópsra kaptak meghívást ven­dégszereplésre. Simon Józsefné szűkebb hazájában, a vásárosnaményi A TITÁSZ V. mátészalkai üzemigazgatósága felvételt hirdet 20 kv-os villamos- és föld­kábelszerelői munkakör be­töltésére. Gyakorlattal ren­delkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentke­zés: Mátészalka, Zalka Máté u. 9, sz. (288) járásban pedig az egész já­rásra kiterjedő népdal vetél­kedő kezdődött a téli hóna­pokban. Igen nagy érdeklődés mellett előbb helyi, majd kör­zeti bemutatót tartottak. Ezek legjobbjai két elődöntőn mér­ték össze tudásukat. Befeje­zésként huszonegynéhány résztvevővel a közeli napok­ban kerül sor Vásárosn*- ményban a járási népdalve­télkedőre. Ezeket a vetélkedőket igen nagy érdeklődés kísérte. A bemutatókat mindenütt telt művelődési házak előtt tartot­ták. Sőt, Kállósemjénben egy-egy bemutató alkalmával az érdeklődő közönségnek csak a fele fért be a művelő­dési otthonba, a másik fele az udvaron, hangszórón hall­gatta meg. A lakosság igen sok jó hangú dolgozóval és számos olyan népdallal is­merkedett meg, amely már- már feledésbe merült. Fel­karolta ezt a mozgalmat a Nyíregyházi Jósa András Mú­zeum is. Az intézet tudomá­nyos munkatársa, dr. Erdész Sándor mintegy 100 olyan népdalt vett fel magnetofon­szalagra, amelyet már csak a legidősebb nemzedék ismer. Az értékes népköltészeti anyagot — kottázás után — eljuttatják a Magyar Tudo­mányos Akadémia néprajzku­tató csoportjához. H. L. Minden eddiginél nagyobb lesz az idei mezőgazdasági kiállítás GAZDAG ANYAGGAL /ELENTKEZTEK A SZABOLCS-SZATMÁRI Állattenyésztők Még több mint négy hónap választ el bennünket az augusztus végén nyüó 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megnyitásától. Az elő­készületek tempója azonban egyre fokozódik. Mindig is gondos munkát kíván egy országos kiállítás megszerve­zése. most sokkal inkább az, hiszen a negyedszázados ju­bileum évében a mezőgazda­ság és élelmiszeripar 25 sza­bad évéről adnak majd itt számot. A kiállítás bemutat­ja a mezőgazdaság termelési módjában és a parasztság életkörülményeiben végbe­ment forradalmi változást. A kiállítás főpavilonja, mint máskor, az idén is ösz- szefoglalóan dokumentálja az elért fejlődést, bemutatja a mezőgazdaság és élelmi­szeripar szerepét a népgaz­daságban, ismerteti a negye­dik ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit, reprezentatív környezetben ad számot a társadalmi, gazdasági viszo­nyokban végbement változá­sokról. A mai falu életét egy kü­lön pavilon mutatja be," ami a „Korszerű falu” elne­vezést kapja. Ennek területe mintegy 2000 négyzetméter lesz. Szemlélteti a parasztság felszabadulás előtti és utáni helyzeitét, a mai falu társa­dalmi. gazdasági, kulturális helyzetét. Bemutatja a tele­pülésfejlesztési munka eredményeit. A „Szép falu — szép ház” pályázaton díjat nyert tervek alapján felépül a korszerű falusi lakóház gazdasági udvarral. A lakó­ház és a gazdasági épületek teljes berendezéssel kerülnek bemutatásra. Itt mutatják be a házikert, a ház körüli gazdaság kisgépeit eszközeit. Az állattenyésztési bemu­tatók állatfajonként nyújta­nak tájékoztatót az elért eredményekről, a tartási és technológiai módszerekről. A nagyüzemek részére ajánlott technológiák mellett többféle változatban ismertetik a ház körüli állattartás kor­szerűsítésére alkalmas eszkö­zöket és megoldásokat. Megyénk a szokott gazdag állatállománnyal vonul fel. Ott lesznek olyan hagyomá­nyos, patinás nevű kiállí­tók, minit az ópályiak. nagy- ecsediek, nagydobosíak, dombrádiak és így tovább. Vemhes üszőkkel jelentkezett az ópályi tangazdaság, az ópályi Kossuth Tsz és a dombrádi Szőke Tisza Ter­melőszövetkezet. Kan sül­dőkkel nevezett a kisvárdai Rákóczi, nyírtassi Dózsa, tor- nyospálcai Rákóczi és a nyír- ibronyi Uj Élet Termelőszö­vetkezet. Kocákkal a kisvár­dai Rákóczi Tsz jelentkezett. Nehéz súlyú sertéseket, mint látványosságot akarnak be­mutatni a panyolai és kán- torjánosi termelőszövetkeze­tek. Ott lesznek a nagydobosi, nyírmeggyest dombrádi szö­vetkezetek híres juhászaim­nak növendék kosai. Ugyan­csak jelentkezett juhokkal a Tiszalöki Állami Gazdaság is. A nevezetes nagyecsedi ló­tenyésztők két kancával 'és egy ötösfogattal kívánnak részt venni. Lóval jelentkez­tek már a tiszaadonyi Zöld Mező és a kálmánházi Rá­kóczi Termelőszövetkezetek is. Hosszú lenne sorra szedni a kiállítás bemutatóhelyeit, rendezvényeit (a következő jó négy hónapban erre még lesz időnk), most csak né­hány fontosabb adatat a ju­bileumi rendezvény méretei­ről. Az egész kiállítás 33 és fél hektáron — 57 holdon — te­rül el. Ez két és fél hektár­ral nagyobb, mint a legutób­bi kiállítás területe volt A kiállításon 18 kilométer hosszú aszfaltozott út van. Aki ezt végiggyalogolja, jól­esik neki megpihenni a sörözőben. A parkfelület 15 hektár. 50 pavilonban lesz kiállítás, ezek összes terüle­te 40 000 négyzetméter. Az új pavilonok alapterülete 7000 négyzetméter, tehát mintegy ötödével növekedett a zárt kiállítás. A szabadtéri be­mutatók területe 65 000 négy­zetméter. Talán a számokból ennyi elég is, aminek alap­ján könnyen elképzelhető a kiállítás nagysága. Előzetesként még annyit: 35 szakmai programja lesz a kiállításnak amiből hu­szonhetet a termelő gazda­ságokban. üzemekben és ku­tatóintézetekben tartanak meg. 8 tanácskozás pedig a kiállítás területén lesz. Cs. B. Megérkeztek az e!«ő sertések a nyíregyházi Ságvárs Tsz kombinátéba A nyíregyházi Ságvári Tsz elsők között tette magáévá a sertésprogramot. A bábolnai módszert választották. Az iparszerű sertéstelepet 420 ko­caférőhelyesre, illetve annak szaporulatának hizlalására tervezték, 36 millió forint ér­tékben. A telep építése 1969. márci­usban kezdődött. Az első, 62 darabos kocaállomány már „elfoglalta helyét", s a fialás május 10-én kezdődik. S a teljes betelepítés vemhes ál­lománnyal ez év július végé­re történik meg. Ez évben ezer darab 105— 110 kilós kövér sertést értéke­sít a tsz a telepről. A teljes üzemeléskor az évi értékesíthető hízók szá­ma 8400 darab lesz. Ez Jobb, mint Nyíregyháza város min­den tsz-ének eddig öt év alat­ti hízott sertés értékesítése. A tsz a szükséges takar­mányt, illetve annak termé­szetbeni fedezetét 60 száza­lékban tudja saját gazdálko­dásából biztosítani. A telep évi tiszta jöVedelme 2,5—3 millió forint lesz, meg vásá­rolt takarmány esetében is. A kombinát teljes üzemeltetésé­hez elegendő 19 dolgozó. A hagyományos tenyésztés, hiz­lalás ekkora állományhoz leg­alább 35—40 fős dolgozógár­dát igényelne. Egyébként a tsz-nek az eddigi, hagyomá­nyos sertéstenyésztésénél dol­gozók egy tagjára átlag 250 ezer forint évi termelési érték jutott. Az új rendszernél, mintegy 21 millió forint a tervezett évi bruttó árbevétel, s az egy főre jutó évi átlag termelési érték 1,1 millió fo­rint! A telep személyzete, a fő-» állattenyésztőtől a gondozókig a helyszínen tanulmányozták a hasonló, már jó gyakorla­tokkal bíró bábolnai üzemet. A telep dolgozói zömmel fia­talok és szocialista brigádok tagjai. A távolabbi terv: húsfeldől-» gozó üzemmel egészítik ki a telepet. A termékek közvet­len értékesítésére boltot nyit­nak Nyíregyházán. A. B. I^ fi lat éli a alvilága Már megszoktuk, hogy a bélyeglopások szinte állan­dóan szerepelnek a nemzet­közi bűnügyi krónikában, de ezek között is egyedül­álló az a vakmerő bűncse­lekmény, amellyel elrabol­ták a prágai bélyegmúzeum egyik legféltettebb kincsét: Ausztria 1851-ben kibocsá­tott Mercurfejes újságbélye­gének kétszázötvenezer dől-, lárra becsült, nyolcvanas' tömbjét. Egy fiatalember a teremőrt leütötte, társa pe­dig a tárló felfeszítésével kiemelte a bélyegritkaságot. Mint az egész világon elő­forduló számtalan eset mu­tatja, az alvilágnak nemcsak az érdeklődése fokozódik a bélyegek iránt, de nárhuza- mosan filatéliai szakértelme is növekszik. Sőt, az Inter- polnak az a véleménye, hogy egyes bandák éppen bélyeglopásra specializálták magukat. Még a rendőri bizottság is meglepődött, amikor megjelent London kereske­delmi központjának egyik üzletházában, ahol éjszaka két bélyegkereskedőt rabol­tak ki. Az egyik üzlet ajta­ja, ablakai riasztóárammal is fel voltak szerelve. Ezt úgy kerülték ki, hogy a szomszéd közfalának meg­bontásával hatoltak be az irodába. A tettesek nemcsak betörési, hanem bélyegszak­értők is voltak: az olcsó tö­megárut otthagyták, az ér­tékeseket pedig kiválogat­ták. Mint égy tekintélyes aukció katalógusa, olyan volt az ellopásra kiszemelt bélyegekről készített jegyzé­kük. A kár meghaladta a 60 ezer fontot. Egy kop­penhágai kereskedő üzleté­ből 400 ezer dán korona ér­tékű bélyeget raboltak el, szintén hozzáértő válogatás után. Valószínűleg minden idők legnagyobb bélyegrablása az volt, amikor Dublinben egy aukciós cég páncélszek­rényéből elvitték a nem: '•» elhunyt Maurice Burrus svájci dohánykirály több millió értékű gyűjteményé­nek tekintélyes részét, ame­lyet a cég az örökösöktől megvásárolt. Hogy az érté­kesítést lehetetlenné tegyék, két kötetben kiadták az el­lopott bélyegek katalógu­sát. (Bizonyára ezen okulva később egy londoni bélyeg­üzlet kifosztásánál a betö­rők a nyilvántartási könyve­ket is elvitték, hogy az el­lopott bélyegek pontos jegy­zékét ne állíthassák össze'. Később a genfi rendőrség nagy fogást csinált. Orgaz­dasági ügyben nyomoztak, elfogtak egy görög házas­párt és a házkutatáskor több millió svájci frank ér­tékű bélyeget találtak, amely a Burrus-gyűjte- ményből származott. Vakmerőek voltak azok a tolvajok is, akik néhány év­vel ezelőtt a hannoveri pos­táról loptak el egy bélyeg­kereskedő részére érkezett nagy értékű küldeményt. Kiállításokon is elég gya­koriak a lopások. A világ legnagyobb gyűjteménye az angol királyi család tulaj­donában van és egy részét a Buckingham palota galé­riáján mutatják be a közön­ségnek. Ügy látszik néhány éve az ellenőrzés nem volt tökéletes, mert az egyik vit­rin felfeszítésével a szakér­tő tolvajnak 40 ezer font ér­tékű három ritkaságot sike­rült elvinnie. Egy locarnói bélyegkiállításon akkor lop­tak el egy nagy értékű svájci klasszikus bélyegek­kel ellátott borítékot, amikor a szomszéd helyiségben a kiállítók jutalmazása folyt és az őrök nagy része is a díjkiosztást nézte. Néhány éve a Német De­mokratikus Köztársaság postája bélyegsort adott ki, amely a drezdai képtárnak azokat a felbecsülhetetlen értékű festményeit ábrázol­ta, amelyek a második vi­lágháborúban eltűntek. Ez zel az eljárással korábban a francia posta kitűnő ered­ményt ért el. Ugyanis egy múzeumból ellopták Cezan­ne Kártyások című világhí­rű festményét. Nem sokkal később egy bélyegsorban ennek a festménynek a rep­rodukciója is megjelent. Ilyen példátlanul nagy szá­mú „körözvénynek” meglett a hatása: a bélyeg valóban hozzásegített a remekmű megkerüléséhez. Romániá­ban fordított eset történt. Egy bélyegsorban szerepelt Tizian Ecce homo című fest­ménye. Néhány hét múlva a Sibiu múzeumból ellopták az eredeti művet. A posta igazán nem számíthatott ar­ra. hogy a bélyeg ekkora „érdeklődést” kelt a fest­mény iránt. A filatéliai bűnügyi kró­nika egy-két olyan esetet is tud, amikor a tolvaj nem ismerte fel, milyen kincs­hez jutott. Az angol főváros Waterloo pályaudvarán egy fiatalember bőröndöt lonott, de még aznap a következő dühös levél kíséretében küldte el a rendőrség címé­re: „Ruhákat kerestem, nem holmi bélyegeket. Adják vissza tulajdonosának.” A hamarosan kézre került tol­vaj elájult, amikor a ren­dőrségen megtudta, hogv a „holmi bélyegeknek” milyen óriási értékük volt. Az ausztráliai Dobbóban egy bélyegkereskedőtől ellopták az 1920. évi első Anglia— Ausztrália repülőposta egyik borítékját, rajta az utat megörökítő különleges bé­lyegekkel és bélyegzővel. A tolvaj leáztatta a bélyeget, nem tudva, hogy ezzel érté­ke minimálisra csökkent. Befejezésül említsük meg: előfordult, valaki azért ke­rült a rendőrségre, mert pénz nélkül akart értékes gyűjteményhez jutni. Egy angol fiatalember az e"vik londoni napilapban hirde­tést adott fel a következő szöveggel: „Jó családból származó, kétmillió font ho­zománnyal rendelkező, húszéves, csinosnak mondott leányomat férjhez adnám.” Érthető, hogy a csábító hir­detésnek frappáns hatása lett. A világ minden tájáról ezrével érkeztek a válaszok, pályázva a gazdag leányzó kezére és az élelmes fiatal­ember így a borítékokon lé­vő bélyegek révén pompás gyűjteményhez jutott. De nem sokáig élvezhette, mert a rendőrség lefülelte. Hajdú Endes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom