Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
Tovább akarunk Irta: Ur. Soóky László orvos ezredes, 0 Magyar Vöröskereszl főtitkár helyettese A korszerű hadviselés követelményeinek megfelelően — az utóbbi években — a polgári védelem hazánkban is jelentősen fejlődött, a honvédelem szerves részévé vált. korábban, elsősorban a veszélyeztetett városokra és üzemekre epülve, az önmentés biztosítására jöttek létre a polgári védelmi szervezetek. Az üzemi polgári védelmi szervezetek lényegében el voltak határolva az államigazgatási területtől. A korszerű támadófegyverek alkalmazása esetén, tekintettel a kiterjedt, összefüggő kárterületekre, nem lehet külön állam- igazgatási és külön üzemi területekre megosztva ellátni a mentési leiadatokat. A csapást szenvedett terület mentését „területi jelleggel” szervezett polgári védelmi erők végezhetik kívülről. Kormányunk ezért intézkedett úgy, hogy az állam- igazgatási területen és az üzemekben azonos szervezeti feltételekkel és feladattal, azonos felkészítésű és felkészültségű szakszolgálati 'alakulatok kialakításával kell a polgári védelmet megszervezni. A Magyar Vöröskereszt közreműködésével szervezett, kiképzett és foglalkoztatott egészségügyi alakulatok, a több éve tartó rendszeres kiképzés eredményeként, sikerrel álltak helyt a különböző szintű (város, járás, megye) gyakorlatokon. Ezeket az egészségügyi alakulatokat a polgári védelem átszervezése, illetve továbbfejlesztése ugyan kevésbé érint, mint a más szervekhez tartozókat, mégis komoly feladatot ró szervezeteinkre. A veszélyeztetett területek megsegítésére, Békés megyét kivéve, mindenütt több-kevesebb űj egészségügyi alakulatot kell létrehozni. Előfordulhat, hogy egy-egy vöröskeresztes helyi szervezethez több egészségügyi szakasz is tartozik. Szakmai irányítójuk természetesen továbbra is a körzeti orvos, akik közül jó néhánynak, ezután több egészségügyi szakasz- szal kell foglalkoznia. Az új egészségügyi szakaszok létrehozásánál a beosztható személyek kiválogatása nehezebb lesz, mint eddig, mert most más szakszolgálatok is hasonló igénnyel lépnek fel. A gyakorlatok bizonyították, hogy a kárhelyről való mentést, elsősegélynyújtást, a sebesültek gyűjtőhelyre történő szállítását, az egészségügyi szakaszok csak úgy tudták elvégezni, hogy a szakasz egy része elsősegélyt nyújtott, a másik részé szállított. Az új szervezés ezt a gyakorlatot szentesíti: a jövőben az egészségügyi szakasz egy elsősegélynyújtó és két sebesültszállító rajból áll. Állami érvényű egészségügyi képesítésű személyt eddig nem lehetett a szakaszokba beosztani. Az 1/1970. Eü. M. számú utasítás változtat ezen: „Az egészségügyi szakaszokba — a szakaszparancsnokok szakmai tanácsadóiként — a körzeti ápolónők is beoszthatok.” Ez az intézkedés, ha szervezeteink helyesen élnek vele, nagymértékben elősegíti szakaszaink további szakmai fejlődését. A szakaszok szervezésénél, de a fluktuáció miatt évenként történő létszámkiegészítésnél is, gondolni kell arra, „...hogy az újonnan bevont személyek tekintetében a szakszolgálat teljesítése a kötelezettség felső korhatárának elérése előtt, lehetőleg öt év időtartamra terjedjen ki.” E rendelkezés lényege, hogy 50 évnél idősebb nőket, illetve 55 évesnél idősebb férfiakat a szakaszokba ne osszunk be. Igen lényeges intézkedése a továbbfejlesztésnek, hogy századtól felfelé, elrendelte a politikai megbízottak beállítását. Fontos, olyan állampolgárok kapjanak megbízást e feladatok ellátására, akik szocialista meggyőződésük, humaniz musuk, rátermettségük, erkölcsi és emberi tulajdonságaik alapjár., képesek lesznek minden időben és helyzetben helytállni. A kiválasztásnál a politikai megbízhatóság, a szakmai rátermettség és a vezetői készség feltétlen számításba jönnek, hiszen szükség esetén a politikai megbízott nemcsak segítője a parancsnoknak, hanem helyettese is. A felsoroltakból láthatjuk, hogy szervezeteinknek az új szakaszok létrehozásánál, és a régiek továbbfejlesztésénél igen sok a tennivalójuk. Ha azonban ezeket a múltban tapasztalt lelkesedéssel, hozzáértéssel és a honvédelem követelte komolysággal végzik, bízhatunk abban, hogy szakaszaink tovább fogják öregbíteni eddig szerzett jó hírüket. •Az írás megjelent a »Családi Lap” XIX. évfolyam S. számában. Kincsünk az élelmiszer Mennyire sebezhető a mezőgazdaság? — Lehetőségek a védelemre — Ä gazdasági vezetők feladatai Megyénkben a fejlődő ipar mellett ma is jelentős a mező- gazdaság. A tsz-eken, állami gazdaságokon kívül számos mezőgazdasági intézményben, kutatóintézetben, közép- és felsőfokú tanintézetben foglalkoznak a korszerű agronómiával. A mezőgazdasági üzemek egy esetleges háborúban a legveszélyeztetettebb üzemek közé tartoznak: a vetéstől a betakarításig, sőt a raktárakban is nyílt támadásnak van kitéve a termés, de maguk a gazdasági központok is. Az élelmiszertől pedig az emberek százezreinek élete függ: a tej, burgonya, hús és sok más termény, a kenyér nélkülözhetetlen. Éppen ezért rendkívül fontos a mezőgazdaságban dolgozók — beleértve a háztájiban dolgozókat is — szervezett felkészítése, az önvédelmi. a mentési, mentesítési feladatokra, azok gondos megismerésére. Erről a megkezdett polgári védelmi felkészítésről beszélgettünk Ba- csu Józseffel, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével, a polgári védelem megyei állat- és növényvédelmi szakszolgálat parancsnokával. Korszerű termelés A gazdasági életben a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak békés körülmények között is rendkívüli jelentősége van. Korszerű mezőgazdasági termelés nélkül nem képzelhető el a népgazdaság egészének harmonikus fejlődése. A kellő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel való ellátás nyugodt politikai légkört teremt és így biztosítja az ipari termelés és az egyéb népgazdasági ágak működésének a zavartalanságát és ez egybén visszahat a mezőgazdaság egészének dinamikusabb fejlődésére, is. A mezőgazdaság fejlődésében az utóbbi években bekövetkezett dinamikus változás ezt a tételt igazolja. Az elmúlt évben a mezőgazdaság eredményei különösen kiemelke- dőek voltak. A legfontosabb élelmezési cikkekből biztosítani tudta hazánk szükséglétéit, sőt jelentős tartalékok képzésére, egyes esetekben exportra is lehetőség nyílt — összegezte a bevezetőben a mezőgazdaság általános helyzetét Bacsu József, majd a Terepmentesítésre indul az önvédelmi alegység. polgári védelemről szólt részletesen. ' Az eredmények elérésében a párt- és tanácsi vezetőknek az egyes üzemek vezetőinek — mint az egyes területek polgári védelmi szervezetei parancsnokainak — jelentős szerepük van. Több milliós értékek A polgári védelemre való felkészülés a népgazdaság egyetlen ágában , sem jelent olyan problémát, mint éppen a mezőgazdaságban. A mező- gazdaság szerkezeti felépítésénél fogva a legveszélyeztetettebb terület. A mezőgazdasági nagyüzemekben például egy-egy üzemi központban vagy szérüskertben sokszor néhány ezer négyzetméter területen több milliós értékek vannak. Vagy egy-egy nagyüzemi táblán, ahol egV szándékosan okozott tűzzel több száz hold termését tönkre lehet tenni. A nagyüzemek egyes épületeinek központosított elhelyezése bizonyos növények koncentrált, nagy táblákban való termesztése rendkívüli módon megnehezíti az értékek megvédését. Ezért nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar valamennyi dolgozója alaposan elsajátítsa a mezőgazdaság értékeinek megvédésével kapcsolatos feladatait, hogy szükség esetén a károkat elhárítani, vagy lényegesen mérsékelni tudja. Nem megalapozott az a helyenként jelentkező nézet, hogy egy úgynevezett modern háborúban semmilyen lehetőség nincs a védekezésre. Ezt ugyanis mind a tudományos kutatási eredmények, mind a konkrét háborúk jelenleg is cáfolják. Azokon a helyeken, ahol a mezőgazdaság tudományos alapossággal felkészült a támadások elhárítására, az ellenséges erők sokkal kisebb kárt tudtak a iriező- gazdaság értékeiben okozni. Elég csak egyetlen példára utalni. Amennyiben nagy magasságból állati fertőző betegségeket előidéző anyagokat szórnak le, ezektől az állatállomány jól felszerelt istállókban való tartásával a szálas takarmányok fóliával történő lefedésével és a fertőzött terület megfelelő anyagokkal történő gyors fertőtlenítésével védekezni tudunk és sokszor milliós értékeket menthetünk meg. Gondos felkészítés A mezőgazdaság védelmének a bonyolultsága miatt békeidőben is gondoskodni A parancsnok két évtizede Amikor megkezdtük a munkát, mindenki azt mondta: „Lámcsak, már megint a háborúra készülődnek!” — emlékezik vissza Félegyházi Gábor az ötvenes évek elejére. — Nos, azóta az eltelt közel két évtized rácáfolt erre a véleményre, s a polgárt védelem munkáját ma már mindenki megnyugvással figyeli. s lakosságunk hatalmas tömege vesz részt benne Felegyházi Gábor, a Kis- várdai Járási Tanács VB építési és közlekedési cső portjának vezetője még azokban az időkben került szoros kapcsolatba a polgári védelemmel — akkori nevén légollalommal —. amikor a háború még mindenkiben szomorúan, tragikusan élő emlék volt. 1951-ben párt- megbizatásként járási légoltalmi törzsparancsnok lett. s ebben a beosztásában — tanácsi, hivatali munkája mellett — 1969. novemberéig társadalmi munkában dolgozott. — Hét lakat alatt őrzött titokként kezeltük az első években a légoltalmi munkát, s a mai polgári védelmi tevékenység módszereivel alig lehetne összehasonlítani az! az időt. Ma felnőtt lakosságunk legszélesebb tömegei vesznek részt igen aktívan az oktatásban, kiképzésben a szakszolgálatok felkészülésében. S ebben a munkában 18 éven át irányitóként, szervezőként igen hasznosan vett részt Félegyházi Gábor: a járás lakosságának mintegy fele felnőtt, s a felnőtt lakosság 10 és 15 órás polgári védelmi oktatásban a részvétel 97 és féi> százalékos volt. Az utolsó ^oktatási esemény Záhonyban a vasutasok körében zárult, s csupán a múlt esztendőben mintegy nyolcszá- zan ismerkedtek meg a legkorszerűbb védekezés módszereivel. Félegyházi Gábor és a hozzá hasonló lelkes emberek nevéhez fűződik az oktatás sikere ebben a járásban, * most ő irányítja a műszaki mentő- és óvóhely járási szolgálatának megszervezését, majd kiképzését. Eddigi polgári védelmi munkája elismeréséül a járási tanács vb csoportvezetője 1968-ban a néphadsereg napján átvette 15 éves szolgálatáért a „Honvédelmi érdemérmet”, a megyei tanács ünnepi ülésén. A másik elismerés egy évvel később erte: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóján hadnaggyá léptették el. A most épp 50 éves Fél egyházi Gábor nem minden napi munkabírású ember. Napi munkája — egy csoport irányítása — mellett tel jes értékű polgári védelmi szervező munkát végez. Na ponta vonattal utazik be Nyírkárászról Kisvárdára és onnan haza. Néggyermekes családapa, férj. Ennyi funkciójához, feladatához a teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy az utóbbi években gimnáziumi érettségi bizonyítványt szerzett, majd ezt közgazdasagi tech nikumi képesítéssel egészítette ki, végül elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemét is. — Valóban sokat vállaltam és végeztem az elmúlt két évtizedben, de amit tettem, nem csupán az én érdemem. A családé is, hiszen az utóbbi időben — különösen azokban az években, amikor tanultam —, családom minden olyan feladatot levett a válláráról, amit ők is elvégezhettek. Családom sok áldozatot hozott értem és a munkámért. Négy lassan-lassan felnőtté cseperedő gyermeke van Féleqyházi Gábornak. Leánya egy általános iskolában dolgozik, 19 éves fia a Vulkánban géplakatos, 17 éves fia a Kisvárdai Bessenyei Gimnázium tanulója, s a legkisebb fiú hetedik osztályos általános iskolás. Vajon sikerül e ennek a kiváló közéleti embernek, jó családapának gyermekeibe is átplántálni ezt az önzetlen lelkesedést, a társadalom iránti felelősségtudatot, a hazaszeretet? Pályaválasztásukkal adnak erre a kérdésre őszinte feleletet a Félegyházi-fiúk. A nagyobbik — aki most géplakatos —, a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesi is - kólájára szeretne jelentkezni, a gimnazista fiú pedig tiszti iskolára adja be majd a jelentkezési lapot. így kívánják átvenni az apai örökséget, jóllehet Félegyházi Gábor még maga sem kíván búcsút mondani 19 évvel ezelőtt megkezdett társadalmi feladatának — a polgári védelmi munkának, kell a mezőgazdaság védelmére hivatott dolgozók felkészítéséről. A nagyüzemek kialakulása megváltoztatta a termelési feltételeket és ilyen feltételek mellett is biztosítani kell a termelést egy esetleges háború tartama alatt is a fegyveres erők és a lakosság élelmiszer-ellátása érdekében. Gondoskodni szükséges azonkívül a termelési alapok védelméről, az esetleges támadások következtében előálló károk csökkentéséről és felszámolásáról. A mezőgazdaság védelmének megszervezése a polgári védelem feladata. A védelmi feladatokra való alapos felkészítés érdekében létrejöttek egyes területeken a polgári védelmi szakszolgálatok és az üzemi önvédelmi szervezetek. A védekezés szempontjából üzemi szinten a legfontosabb az önvédelmi szervezetek alapos kiképzése, mert szükség esetén ezek a szervezetek tudnak a leggyorsabban beavatkozni és szakszerűen elvégezni a szükséges védelmi vagy mentesítési, fertőtlenítési feladatokat. A szakszolgálati alakulatok kiképzése is nagy jelentőségű. Amennyiben ugyanis egy-egy terület vagy üzem önvédelmi egységei nem tudnák feladataikat ellátni, akkor ezeknek a szakszolgálatoknak a gyors segítségére volna szükség. Különösen nagy felelősség hárul az egyes szakszolgálati alakulatok az önvédelmi egységek parancsnokaira ős az üzemi polgári védelmi parancsnokokra. Felületes vagy lelkiismeretlen munkájuk adott esetben sok ezer ember és milliós értékek pusztulását eredményezheti. A munka mellett Az üzemi önvédelmi egységek és szakszolgálati alakulatok kiképzésén túl szükséges a lakosság széles rétegeivel 13 megismertetni a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat, a különböző helyzetekben követendő eljárás módját, a teendő intézkedéseket ösz- szegezve: fontos, hogy a mezőgazdaságban dolgozó vezetők és beosztottak a békés termelésben végzett munkájuk mellett lelkiismeretesen sajátítsák el és oktassák a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat abban a reményben, hogy háborús körülmények között történő alkalmazásukra soha nem kerül sor
