Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
8. «Mal KELET-MAGYARORSZAO 1970, április 9 0 llj kártevők fenyegetik termesztett növényeinket! Tapasztalatcserén Pest megyében: Könyvelőgépek a termelőszövetkezetben A ceglédi Vörös Csillag a város öt termelőszövetkezete közül a legerősebb. Mint gyorsan megtudjuk a vezetőktől. 7028 holdon gazdálkodik. 927 tagja van, egy tagra évi 24 370 forint jövedelem jut. a munkaegység értéke 53 forint volt a zárszámadáskor, az egy napra jutó jövedelem 87,50 forint. Egyetlen segédüzeme a 85 főnyi építőbrigád, melynek évi termelési értéke fölötte van a 20 milliónak. A termelő- szövetkezet termelési értéke 1969-ben 67 millió volt. Szabó Ferenc elnök 16 éve irányítja a szövetkezet gazdálkodását, Tugyl Géza főkönyvelő 7 éve. Mindketten annak hívei, hogy a termelőszövetkezet vagyona minden évben gyarapodjék, állandóan épüljön, létesüljön valami, évről évre több legyen az eszközük, gépük, szakemberük, minden esztendő jövedelméből fordítsanak egy megfelelően arányos részt új beruházásokra. így történt, hogy Cegléden csak itt működik egy háromszázas tehenészet, hőforrású kutat fú- rattak, ők az egyetlen termelőszövetkezet a városban, mely 36 milliós beruházásba kezdett, egy sertéstenyésztő telep létesítésére és tavalyi eredményükből is félretettek 7 és fél milliót későbbi beruházásokra. És az elsők között vásároltak Magyarországon könyvelőgépet a gazdálkodás gyors és pontos áttekintésének, a szellemi munka segítésének jobbá tételére. Okos gépek tudománya Az első gépét, egy NDK gyártmányú, OPTIMATIC rendszerű könyvelőgépet 148 ezer forintért vették 1964- ben a MIGÉRT-en keresztül. Három év múlva vettek egy másik hasonlót, ez már 180 ezer forintba került, de ez a számokon kívül szöveget is tud írni. (A számjelekkel, úgynevezett kódokkal ellátott gépkönyvelés eléggé népszerűtlen a termelőszövetkezetekben, mert meg kell kicsit ismerni vagy tanulni hozzá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára .az egész országban érvényes hivatalos számlarendszert.) Botka Kálmán főkönyvelőhelyettessel és a két gépkönyvelővel. Darányi Máriával és Rácz Gabriellával ülünk együtt a gépteremben. A Kelet-Magyarország munkatársának jelentése a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből A két lány örül a szabolcsi látogatónak, mert — mint mondják — szívügyüknek tekintik, hogy terjedjen a gyors és pontos gépkönyvelés a mezőgazdaságban. Mindkét gép alig nagyobb, mint egy úgynevezett nagykocsis írógép. De az indigóval belefúzött papírokon egyszerre végzik a napló írását és a főkönyvi számlák vezetését. A két könyvelőnő már itt dolgozott amikor a gépek megérkeztek, gyorsan megtanulták kezelésüket és büszkék rá, hogy mindig „naprakész” elszámolással tudják befejezni munkaidejüket. Ha a számok készek. a gép maga ad össze, von ka és készít egyenleget Munka közben van idő szót ejteni a gépkönyvelés előnyeiről is. Ha valamilyen oknál fogva másnapra rendkívüli közgyűlést kellene ösz- szehívni, elég délben szólni és a könyvelés másnap reggelre pontos gyoi'smérleget tudna készíteni a termelőszövetkezet gazdálkodásának pillanatnyi állásáról. A lerakott iratok közül előhúzzuk például az elmúlt év szeptember 30-i „kis zárszámadást”, összesen 8 lap papír, tele számokkal. Mit mondana a főkönyvelő ennek birtokában egy október elsejei vezetőségi megbeszélésen, vagy közgyűlésen? A szakemberek csak ránéznek az utolsó lap aljára és szinte egyszerre mondják: „Azt mondanánk, hogy a termelőszövetkezet eddig elért nyeresége kerekítve 2 900 000 forint és ez igen szép, mivel költségeink java részét már felhasználtuk és a betakarítás java még hátra van.” Bérmunka, szemlélet A két gépen a két nő any- nyi munkát végez el egy nap alatt, amit gép nélkül nyolcán sem tudnának ilyen gyorsan és pontosan. Ha csak a Vörös Csillag használta volna a könyvelőgépeket, akkor is megtérült volna négy év alatt az áfa. De nem voltak egyedüli használói. Három éven keresztül a város többi termelőszövetkezetének is könyveltek a gépeken, bérmunkában. Egy tétel ára 78 és 98 fillér között váltakozott, az évi gépkönyvelés egy-egy termelő- szövetkezetnek 30—36 ezer forintjába került, jóval kevesebbe, mintha ugyanezt lassabban, több hibával kézzel könyveltette volna. Igaz ugyan, hogy újabban „elmegy tőle a kedvük”, de ez nem változtat azon a tényen, hogy amíg anyagkönyvelésük. költségnemeik, bérelszámolásuk a gépen készültek szinte minden pillanatban tudhatták, hogyan is állanak és a gépköttyvelés más területen is pontos bizonylati, számszaki fegyelmet, kíván. (Amit nem minden termelőszövetkezeti vezetés tud megvalósítani egyik napról a másikra, sajnos, de jól tenné.) Minden lap alján ellenőrzi magát a gép és kiüti önszántából az esetleges hibákat is. (Ha rossz adatokat tápláltak bele.) Próbaképpen engedélyt kérünk. melléülünk és próbáljuk megtré- fálni az okosnak hirdetett OPTIMATIC-ot. A napló adatai már le van írva, most a bontás következik, a főkönyvelés. Az első tétel 94,50 forint. Szándékosan egy forint hibával 95,50-et kérünk, hogy írjon be a költségek közé. A lapszélen lejegyzett számok mellé a gép sértődötten piros indigóval gyorsan leüt egy csillagot, egy egyes számot, jelezve, hogy tévedtünk felfelé egy forintot — és visszamegy eredeti állásába. Nem könyvel. A könyvelők nevetnek. Bizonyos tisztelettel emelünk kalapot búcsúzóul az okos masina előtt. (Ha „lefelé” hibáztunk volna, kékkel üti ki a hibát.) Jó közérzet Bejártuk a tanyákat is. Egyebek között találkoztunk Bán Mihály gulyással, akinek 776 ötvenhárom forintos munkaegysége volt, Dombai Károlyné Tápiószeléről jött át, 410 munkaegysége van itt, odaát 120 sem volt. A városi tsz-tagokat saját autóbusz hozza munkába, azzal mennek Csehszlovákiába és a Balatonra is. Hatminchat tag lépett be idén eddig, átlagos életkoruk 28 év. (A tsz tagságáé 43.) Bizonyos, hogy nem a könyvelőgépek termelték a szövetkezet tavalyi 67 millióját. De az is bizonyos, hogy ugyanattól a szemlélettől gazdálkodik olyan jól a ceglédi Vörös Csillag, mint amely felfogás az elsők között ébresztette rá a vezetőséget a gyors és pontos kimutatások hasznára. Szabolcs-Szatmár mc gyében alig van könyvelőgép a termelőszövetkezetekben. Láttunk pénzügyi irányító szerveket golyóstolla] összeadni, mert még az össaeadó- gépek is hiányoznak. (Igaz. hogy a Ceglédi Városi Tanácsnak sincs ilyen korszerű gépe egy sem.) Dr. Máh- rer Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaságellenőrző központjában elpanaszolta. hogy a közel 3000 közös gazdaságból kétszáznál sem működnek korszerű könyvelőgépek és a ceglédihez hasonló közös használat még kevesebb helyen, Har- tán. Baján és talán Keszthelyen működik. Pedig a mezőgazdasági kormányzat sürgeti és kedvezményt, segítséget ad terjedésükhöz. A termelőszövetkezeteknek maguknak kell dönteniük. Mindenesetre, jó volna, har ceglédi kirándulásunk tapasztalatain okulva. minél több helyen döntenének úey, hogy szükség van könyvelőgépeikre. Gesztciyi Nagy Zoltán A nemzetközi árucsere-lőr- galom. a közlekedés gyors fejlődésével megnövekedett egyes kártévők és kórokozók elterjedése, behatolása olyan területekre, ahol azelőtt még nem fordultak elő. Az utóbbi évtizedekben így terjedt el csaknem egész Európában a burgonyabogár és az amerikai fehér szövőlepke. Mivel a behurcolt kártevők eleinte kis számban fordulnak elő az újonnan meghódított területeken, az első fertőzési gócok felderítése nehéz, de nagy jelentőségű, mert a továbbterjedés ebben a stádiumban még könnyebben megakadályozható. Ezért is írja elő a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1968. évi 32. sz. törvényerejű rendelete minden termelő részére a zárszolgálati (karantén) kár- * tevők észlelésének kötelező bejelentését. A növényvédő állomások, szakemberei állandóan figyelemmel kísérik a veszélyeztetett kultúrákat, s a határállomásokon a behozatalra kerülő növényeket, növényi termékeket. Munkájuk eredményességét a lakosság — főleg a termelők —, nagyban elősegítheti, ha az alább ismertetett kártevők észlelése esetén értesíti a községi tanácsokon keresztül a növényvédő állomást. A babzsizsik (vagy babzsu- zsok; Acanthoscelides obtec- tus) az ország több megyéjében — főleg a1 Dunántúlon — elterjedt, de szigorú rendszabályokkal sikerült elérni, hogy ez ideig nem tudott az egész országban meghonosodni. Szabolcs megyében csak egy ízben találtuk meg (1955-ben), do azóta nem jelentkezett. A bogár a borsózsizsikhéz hasonló testalkatú, attól kisebb, 2—4 mm-es nagyságú, szürkésbama színű. Kártétele abban különbözik a borsózsizsikétől, hogy egy babszemen löbb, kb. 2 mm átmérőjű lyuk található. Veszélyességét fokozza, hogy a raktározott babban és a szántóföldön is károsít. A másik fontos kártevő a narancslégy (Föld közi - tengeri gyümölcslégy; Ceratitis capitata). Hazánkban még nem honosodott meg, de behtlrco- lásának, elterjedésének ’e- szélye fennáll. Az országba érkező narancs- és citrom- szállítmányok szigorú „szűrővizsgálaton” esnek át a határon. A fertőzött tételek nin kerülhetnek kereskedelmi tur- galomba, csak ipari célra használhatók fel. A narancslégy lábatlan lárvája, „nyüve” fehéres-sárgás színű, kifejlődve 8—9 mm hosszú. Jellemző rá, hogy lestét begörbítve, majd kiegyenesítve pattanni is képes A cseresznyelégy nyüvéhez hasonlóan a gyümölcs belsejében rág. A kártétel helyén a gyümölcs húsa megbámul, majd rothadásnak Indul. A legtöbb gyümölcsfélét (őszibarack, alma, szőlő, szilva stb.), sőt a paradicsomot is megtámadja. — Bábja 3—5 mm nagyságú, barna színű, ovális alakú „tonnabáb”, a déligyümölcsök csomagolóanyagéban (kartonokban) fordulhatnak elő. Az igen rövid leírásokból is kitűnik az említett kártevők veszélyessége. Ezért ismételten felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy észlelésük esetén a fertőzést, vagy annak gyanúját jelezzék a növényvédő állomásnak. Különösen számítunk a babzsizsik-felde- rítésnél az ÁFÉSZ-ek felvásárlóinak, a narancslégy-fel- . derítésben. pedig ...a, déligyü- mölcs-árüsító üzletek dolgozóinak segítségére. Molnár József karán térti elügyelő *■ Növényvédő Állomás, Kállósemjén HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Tízezer holdra nem kell víz ? Mindenkeppen egyetértek, a Kelet-Magyarország március 28-i lapjukban megjelent fen,ti című írás mondanivalójával. Jó, hogy az öntözés még hatékonyabbá tételét szorgalmazza. Erre szükség is van, mert mezőgazdasági üzemeink nagy része, sajnos, ma sem ismeri fel az öntözéses gazdálkodás jelentőségét. Különösen indokolt cikkük azért is, mert az elkövetkező ötéves tervben megyénk a Tisza II. vízlépcső és öntöző- rendszer megépítése után jelentős területeket vonhat öntözéses gazdálkodás alá. Szükséges, hogy a leendő ön- tözőgazdaságok ismerjék ezeket a problémákat. Szükséges, hogy a meglévők a feltárt hibákon javítsanak és az eddigieknél hatékonyabban gazdálkodjanak az öntözés adta lehetőségekkel. Jogos fölvetés az is hogy a megjelent új növényvédelmi rendelet következtében jelen- ■ íős számú öntöző szakembert, — főleg szaktechnikust — képeztek és képeznek át növényvédelmi szaktechnikussá Ha figyelembe vesszük, hogy eddig Szarvason mindössze 360 szaktechnikust, képeztek ki öntöző szakemberré, elképzelhető, hogy a következő időben megnövekedő öntözési feladatok megoldására nem lesz elegendő szakember. Ki szeretném vonni viszont a cikkben megemlített tisza- becsi Uj Élet Termelőszövetkezetet azok sorából, amelyek nem ismerték fel az öntözés jelentőségét. Ez a termelőszövetkezet eddig két öntöző szaktechnikus képzését vállalta magára. Felismerte az öntöző szakmunkások képzésének jelentőségét is és eddig mintegy tíz öntöző szakmunkás képzésének költségeit vállalta. Ha összevetjük ezzel, hogy berendezett öntözőterülete 540 hold, állíthatom, hogy ez a termelőszövetkezet túl is teljesítette szakemberképzési tervét. Ezen túlmenően saját erőből megoldotta mintegy száz hold rizstelep bővítését. Helyesen felismerték az öntözéses szálastakarmány-ter- mesztés nagy jelentőségét is Mindez arról tanúskodik, hogy Tiszabecsen jelentőséget tulajdonítanak az öntözésnek Jelentős tény az is, hogy a termelőszövetkezet elnöke nem köti meg a szakember „fejét”. Saját belátása és szakértelme szerint irányíthatja a szakember az öntözéses gazdálkodást. Nagy Farén« szaktechnikus * KIIGAZÍTÁS: Az 1970. március 28-i szómban megjelent „Tízezer holdra nem kell víz?” című cikkbe, — valószínűleg gépelési hiba miatt — sajnálatos hiba csúszott be. A cikk két mondata hélyesen"így hangzik;' „Egy darab M—A—200-as esőztető öntözőberendezés ára 160 000 forint körül van.” És „Á cső- kulak beiszaposodásának elkerülése érdekében bizonyos időközönként kompresszorozással , a vízjárati utakat szabaddá kell tenni.” Laczik Miklós öntözési szakmérnök Szovjet műtrágyasegítség A tavaszi mezőgazdasági munkáknál mindig legfontosabb káliumtartalmú műtrágyákból a tervezett tizenegyezer tonnával szemben már tizenhétezer tonna áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére az AGROKER raktáraiban. A jó ellátást a Szovjetunióból érkező szállításoknak köszönhetjük, a szállítmányok egyenesen a megyébe érkeznek. Foszfortartalmú műtrágyákból is jók a készletek. A tervezett tizenháromezer tonnával szemben már 18 000 a készlet. A nitrogéntartalmú műtrágyákból is kielégítő az ellátás. A szomszédos Tiszamenti Vegyiművek ezenkívül megkezdte a komplex előre kevert N—P—K tartalmú mű- • trágya gyártását és már az első szállítmányokból részesül megyénk. j AUTOMATA BURGONYA VETŐ GÉP. Megyénk löbb termelőszövetkezetében _ alkalmazzák a nagy teljesítményű négysoros csehszlovák gyártmányú burgonyavető gépet A DT—75-ös lánctalpas traktorral vontatott gép teljesítménye 8—10 hold naponta. Elek Emil felvétele
