Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

1970. április 9. KELET -MAGYARORSZÁG 5 oldal FŐ OK: AZ ITAL BALESETEK — ködösítéssel Különös esetekről értesül­tünk a mezőgazdasági bal­esetekkel kapcsolatban. Jo erről nyilvánosan beszélni, mert a tanulságok igen sok termelőszövetkezetben le­vonhatók. Vissza a pincébe... Ez év január 23-án, Ko­vács Béla. a nyírbátori Uj Barázda Termelőszövetkezet fogatosa behajtott a juhho- dályba. A szekér ülése és a juhhodály összekötő geren­dája közé szorulva megsé­rült, gerinctörést szenve­dett: Az életerős, kétgyerme­kes családapa soha többé nem lesz teljesen munkaképes. A termelőszövetkezet ve­zetői szinte semmit sem tet­tek a baleset kivizsgálására. Pedig munkaköri kötelessé­gük. Később jelentették az esetet. A járási tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kellett kivizsgál­nia. hogyan is történt a bal­eset. A nem azonnal lefolyta­tott vizsgálat során kilenc tanút kellett kihallgatni, va­lóságos nyomozást folytatni. Nehezen derült ki, hogy a sérült fogatos utasítás elle­nére hajtott a juhhodályba. Hogy miért szegte meg még­is az. utasítást? Arra úgy derült fény. hogy a trágya­hordás előtt Kovács Bélával bort szállítottak a termelő- szövetkezet borpincéjébe, ahol a szakvezetők borral kínálták. Ann kor a sérült embert mentők szállították el, visz- szamentek a pincébe, foly­tatni az abbahagyott „mun­kát'', ahelyett, hogy azon frissiben próbálták volna ki­deríteni a baleset körülmé­nyeit. Bírálni kell a termelőszö­vetkezet vezetőit is, mert ahelyett, hogy kőteles fe­gyelmezésüket elvégezték volna a két mulasztó szak­vezetővel szemben elvtele­nül védik őket, kétségbe igyekszenek vonni a már megcáfolhatatlan tényeket is. Legcsúnyább a dologban, hogy a nyomorékká vált em­beren, két gyermekén, senki eddig nem segített hivatalo­san a termelőszövetkezet ve­zetői közül. Nem tették meg •a köteles lépéseket az SZTK-nál, hogy minél hama­rább el lehessen intézni a rokkant járadékát. Termé­szetesen felelősség terhelt a termelőszövetkezetet azért is amit a hasonló balesetek megismétlődés» ellen kellett volna tennie és ezt — úgy látszik — elmulasztotta. Leg­alábbis erre utal az — a termelőszövetkezet felettes szervei felszólították a veze­tőséget, hogy február 20-ig jelentsék, milyen intézkedé­seket tettek hasonló dolgok megismétlődése ellen. E so­rokat március végén irtuk és még semmilyen jelentés nem érkezett a nyírbátori Uj Barázda Termelőszövet­kezettől. Alighanem most már ügyészség útján lesz szükséges közbeavatkozni. „Szokás“ megkínálni... Ugyancsak rokkanttá vált egy másik, kétgyermékes csa­ládapa is, nemrég, március negyedikén a nyírderzsi Ui Erő Termelőszövetkezetben. Tejfel János 32 éves nö­vénytermesztési brigádtag tu­lajdonképpen nem is a ter­melőszövetkezet földjein dol­gozott, hanem a tagok .szá­mára végzett szolgáltatáso­kat. (Az egyik szolgáltatást igénybe vevő a termelőszö­vetkezet vezetői közé tarto­zik és ez még csak súlyosbít­ja a vezetők felelősségét.) Az egyik munkája egy tagnak való Irágyaszállítás volt. Ezután ■segédkezett egy másik lúgnak levágott gyümölcsfagallyakat elszállítani. Erre a célra — aznap nem volt munkára beosztva — elkérte a terme­lőszövetkezet egyik foga1 át. tKz is szabálytalan. Mint a tanúk elmondják, „ahogyan az általános szokás", munka előtt megkínálták a tagok, akik számára dolgozott, egy kis pálinkával. Tejfel János olyan súlyos gerincsérülést szenvedett, hogy csak a nyíregyházi kór­ház sebészeinek gyors be­avatkozása mentette meg az életét. Nem vizsgálták ki az ügy kö­rülményeit. Még a baleset üzemi jellege sincs tisztáz­va. Nem tanultak az eset­ből, továbbra is megkínál­ják itallal a íogatosokat, traktorosokat és utána gép­járművet vezetnek. Semmi­lyen komoly nevelő hatású intézkedést nem hoztak. Va­jon hány balesetnek kellene még hasonló okból történnie ebben a községben, hogy végre megtegyék azt, ami már az első előtt is köteles­ségük lett volna? Történt halálos végű hal­eset is már. és a nemtörő­dömség. a felületesség hason­ló volt. Nyíltan keli beszélni minderről es el kell érni, hogy a dolgozó emberek éle­iének és egészségének '"é- delmében mindaz, mindenütt megtörténjen, amit a törvény előír es amit a vezetőknek kötelességük megtenni. uf £»: _...»■*. Gcsztelyi Nagy Zoltán Paradicsom, saláta, zöldpaprika Árcsökkenéseket ígér a MÉK primőrökben A mostoha időjárás erősen bef 'yásolta a primőr áruk fel- h< .alát. Április első nap­jai oan már jogosan várják a fogyasztók, hogy az iciei zöld­ségfélékből bővebb és na­gyobb választék kerüljön a piacokra. A MEK osztályvezetőjét Goldstein Sándort kérdeztük meg: mikorra várható a pri­mőr áruk felhozatalában javu­lás. Megtudtuk, némi javulás máris tapasztalható: Csong- rád megyéből hónapos retek, saláta és uborka nagyobb mennyiségben érkezik és az ellátás is folyamatos lesz. A napokban érkezik a ro­mán paradicsom, ez minősé­gileg sokkal jobb lesz az ed­digieknél és megérkezik végre a zöldpaprika is A vencsellői Szabadság Termelőszövetkezet a jövő héttől kezdve folyamatosan szállítja a nyíregyházi zöld­ségüzletek részére a zöldpap­rikát és a salátát. Az árakat a hét végén le­szállítják. Folyamatosan csökkennek az árak az új reteknél, uborkánál, zöldpap­rikánál, és a paradicsomnál Megtudtuk azt is, hogy nemcsak az új zöldségíélesé- gekből, hanem a tavalyiból is van raktáron hagyma, gyö­kér. sárgarépa, káposztafélék, és bőven van burgonya és al­ma. Az előzetes tárgyalások so­rán lekötött primőr áruk mennyisége kétszeresére emelkedik a tavalyihoz vi­szonyítva. Természetesen az illetékesek arra is gondoltak, hogy ne csak mennyiségi, ha­nem minőségi változások is legyenek. (F. P.) Szinte lázba hozta az orszá­got a hír, hogy a budapesti Atlatkertből elloptak két skorpiót. Az állatkert vezető­sége figyelmeztette a sajtón keresztül a még ismeretlen tetteseket, hogy az állatok marása veszélyes, esetleg ha­lálos is lehet. Baleset Szeren­csére nem történt, megkerül­tek a tolvajok, a kipreparált állatok. Mégis jogos a kérdés, milyenek ezek a nálunk is- ' meretlen állatok, hol élnek és valóban mekkora veszélyt je­lentenek? A skorpiók az állatvilág faj- és egyedszámban legna­gyobb csoportja, az ún. ízelt­lábúak csoportjába tartoznak. Közelebbi rokonaik a pókok Éjszakai ragadozók, légszíve­sebben a száraz területeken élnek. Az érdót len, száraz, sokszor sivatagi homokos, vagy agyagos vidékeken ta­lálhatók. Bőrük kemény, erős pancéjt viselnek. Fejükkel összenőtt a középső testré­szük; ezen a testrészen fej­lődték ki a végtagok, a zsák­mány feldarabolására szolgá­Gyilkos skorpiók lo csapragók és az ollók Belső szerveik a test hátsó részé­ben, a potrohban helyezked­nek el. Potrohúk elkeskenye­dő farokban végződik, amely nagyon törékeny és mozgé­kony: a táfnadás és a védeke­zés fő fegyvere. Utolsó ízén karomszerű tüskét, fullánkot viselnek, amely két méreg­miriggyel kapcsolatos. Test­hosszuk — fajonként változó­an — 1—16 cm. A skorpiók kévéssé mozgé­kony. lomha állatok. Nappal rejtekhelyükön, kavics alatt, földbe vájt gödrökben, faké­reg alatt húzódnak meg. Zsák­mányszerző útjukra éjjel in­dulnak rejtekhelyükről. Igazi ragadozók lévén, csak élő ál­lattal táplálkoznak, főleg ro­varokkal, pókokkal, ászkák- kal, százlábúakkal. Az éhe­zést igén sokáig tűrik és vízre egyáltalán nincs m szüksé­A bökönyi Kossuth Szakszó vetkezethet n kipusztult gyümölcsfák pótlására még tavasz folyamán több száz ala csony és magas törzsű almafát ültetnek. Képünk: Kiss Er­zsébet, Kiss Mygdolna és Palincsák Anna az iskolába ra­kott fákat ültetésre készítik elő. Elek Emil felvétele Beregi műgyűjtők képkiállítása Színvonalas képzőművészét! tárlatban gyönyörködhet a közönség Vásárosnaményban. Az új helyre költözött Beregi Tájmúzeumban április 20-ig több, mint ötven képzőművé­szeti alkotást állították ki a helyi és a járás községeiben élő műgyűjtők tulajdonából. Négy helyiségben vannait » festmények. Külön termet Ka­pott az u tizenöt portré, me­lyeket ismeretlen festők al­kottak a XVIII. században A naív parasztfestő Győri Elek, Lo(2_ Károly, Veres Céza, Glatz Oszkár és más műv é- szek alkotásai melleti külön helyiségben láthatók a mai modern magyar festők — köztük a szabolcsi művészek munkái is. A beregi műgyűjtők kiállí­tásával egyidőben láthatja a közönség a járás felszabadu­lási dokumentációs és fejlő­déstörténeti kiállítását. gúk. Zsákmányukat megra­gadva, ollójukkal felemelik, és farkukat a hátuk felett előrehajtva, fullánkjukkal ölik meg. Ha azonban zsák­mányuk apró, nem méreggel ölik meg, hanem csáprágójuk­kái szétmorzsolják, majd ki­szívják és kemény vázukat félredobják. A skorpióméreg hatasa kü­lönböző, a skorpió és a zsákmányul ejtett állat fajá­tól függ. Dél-Európában is él skorpió, ez azonban szeren­csére nem túl veszélyes. Nem ritka ezen a vidéken az sem, ha a skorpió megszúrja az embert. Ezek szúrása az em­berre nem veszélyes, helye könnyén gyógyul. A nagyobb testű, trópusi területen élő fajok azonban már sokkal ve­szedelmesebbek. Mérgük szín- télén, vízben jól, alkoholban MEGJEGYZÉS: Figyelmeztetés nélkül Megírtuk lapunkban a Nyírbátori Községi Tanács kez­deményezését : közétkeztetési vállalatot kívánnak létrehoz­ni, amely egy központi kony­hából ellátná ebéddel az üze­meket, intézményeket, az is­kolai és óvodai napközi ott­honokat. Ehhez a vállalatok anyagi segítségét is kérték. Az elgondolás szép. Jó szer­vezéssel a terv valószínűleg igen hamar a megvalósulás útjára lép. Az is igaz, hogy maga a szervezés bonyolult dolog. ■ Mégis, szóváteszünk egy mondatot, ami a. válla­latokhoz küldött nyilatkozat­ban szerepel: „...nem értek egyet, és tudomásul veszem, hogy a tanácsi intézmények­ben elsősorban . azon szülők gyermekei nyernek elhelye­zést, akiknek a munkaadói a vállalat létrehozásához hoz­zájárulnak." Vagyis amelyik vállalat nem a Kar részt venni a közétkez­tetés megteremtésében, an­nak dolgozóit, illetve gyerme­keit azzal sújtják, hogy a már meglévő kedvezményeket is megvonják tőlük. Nem hisz- szük pedig, hogy a vállalatok vezetői ne értenék meg a központi konyha szükségessé­gét, s ne áldoznának arra, már csak azért is, mert kü­lönben előbb-utóbb saját erő­ből kellene megoldaniuk dol­gozóik étkeztetését. A jól cé­lért meghozzák az igazgatók az anyagi áldozatot akkor is, ha nem figyelmeztetik őket a fenti módon saját, vagy dol­gozóik gyermekeinek érdeké­re. Lányi Botéiul kevésbe jól oldódik. Kísérlet­ként zöld béka comblzomzalá- ba 0,0006 g skorpiómérget fecskendeztek be. Már abban a pillanatban erős fájdalom jelei mutatkoztak a békán, 10 perc múlva a comb elhalt, 20 perc múlva zavar támad: a légzésben, 30 perc múlva mozdulatlanná vált az állat, szívműködési rendellenesség lépett fel és az 50. percben a béka elpusztult. Másik kísér­letben egy fiatal kutya 0,0013 g mérget kapott. A befecs­kendezés pillanatában fájdal­masan ordított, körbeforogva marni igyekezett a sebzett he­lyet, és 70 perc múlva elpusz­tult. Boncoláskor kiderült, hogy vére teljesen megalvadt. Érthető ezek után, hogy a forró égöv lakói az óriási skorpiófajokat — és ilyenek voltak az állatkértből lopót- tak is —, úgy kerülik, mint a legmérgesebb kígyókat. Sok olyan esetet említ a szakiro­dalom, amikor valóban hala-, los volt az emberre a skor- pióméreg. Intézkedés a lakásépítés könnyítésére a kisvárdui járásban A Kisvárdai Járási Tanács építési és közlekedési cso­portjának Idei legnagyobb feladata, hogy biztosítsák i járás nagyközségeiben az építési hatósági jogkörök le­adásának tárgyi és személvi feltételeit. Ebben az évben Záhony kapja meg az építé­si engedélyek kiadásának jo­gát, míg a másik nagyköz­ség, Dombrád 1971. január 1-től élhet ezzel a jogkör­rel. Ezeken kívül később le­hetőség nyílik hasonló intéz­kedések bevezetésére a há­romezertől nagyobb lakos­ságszámú községekben is. A házhelyek, építési és különböző engedélyek meg­szerzésének megkönnyítését szolgálja ez az intézkedés. A járásban évente 350—400 építési engedélyt adnak ki. Ezzel párhuzamosan bizto­sítják az építőipari kapaci­tást is. a negyedik ötéves terv ideje alatt Mándokon és Dombrádon hoznak létre költségvetési üzemet. Ugyan­akkor folyamatosan bizto­sítják a megfelelő szánul telket is. Egymás után készülnek el a járás községeinek általá­nos rendezési tervei Mán- dok már beküldte az össze­vont rendezési tervét. míg a többi község a jóvö év végéig készíti el, Nagy súlyt lektetnek a szociális köve­telményeknek meg nem fe­lelő telepek felszámoláséra a Járásban. Különösen két községben jelent ez a prob­léma gondot, Fényeslitkén és Tuzséron A telepen la­kók építési gondjain igyek­szik a tanáéi ' Segíteni azzal, hogy 65—70 ezer forintos kedvezményes kölcsönt biz­tosít számukra. Még így is nehéz a megoldás, hiszen közülük csak nagyon keve­sen rendelkeznek kezdő tő­kével, s ami még fontosabb házhellyel. Ezt a problémát a járás községei közül eeve- dül Dombrád oldotta meg úgy, hogy 50 százalékos kedvezménnyel biztosít a te­lepén lakók számára telket. A háztájinak: Takarmánytáp~árusítás 120 helyen Minden falut bekapcsolnak az ellátásba Fontos feladat a háztáji állattenyésztés fejlesztése. Ennek megfelelően szükséges a takarmányellútás javítása is. Megkérdeztük Marosi Ká­rolyt. a Szabolcs megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatóját, mit tesznek a háztáji állatállo­mány takarmányellátása ér­dekében. Elmondta: — A kormány­zat lehetővé tette, hogy « háztáji állatállomány részére a tsz-tagok és kisállatte­nyésztők mindenfajta takar­mánytápot vásárolhassanak. A vállalatnak (ellát az a feladata, hogy hozzáférhető­vé tegye u vásárlási. Céljuk, hogy éz minél több helyen lehetővé váljon, séhöl ne kelljen sokat gyalogolni vagy jármüvei hosszú utat tenni a szükséges tápért. A váltakat raktáraiban már meg lehet vásárolni a tápokat 120 he­lyén. de 65 községben a fo­gyasztási szövetkezeti boltok is árusítják bizománybán. Továbbfejlesztik az elosztó- hálózatot. Azt akarják, hogy minden faluban árusítsanak tápot a háztáji részére. Különös gondot fordítanak arra, hogy az időszakoknak megfelelő igényeket kielégít­sék. Gondoskodnak arról, hogy tavasszal «irketáp lé­gyen bőségesen. Számítanak arra. hogy a leginkább keresett tápok (ba­romfi. sertés, szarvasmarha­tejelő) mellett a speciális igényeket is kielégíts'ük. Ilyen a háznyulat vagy ka­csát tor tök kívánsága. Ezt az igényt összeírásra előre be kell jelenteni. Általában és mindjobban keresett a ba­romfi tojótáp, amitől megja­vul a tojáshozam; a tyúkok nemcsak tavasszal, de nyá­ron, sőt téli időszakban is 'tojnak. Ez utóbbi takarmány­félét két változatban hozzák forgalomba: présellen és dercés formában. Az elmúlt évben még ku­koricát kellett átadni a ház­tájiba igényelt tápokért. Eb­ben az évben mér kész­pénzért vásárolhatók. Akik­nek megvan a kukoricájuk, felkínálják átvételre, s a mindenkori napi árat fizetik érte és mindjárt meg is ve­hetik a szükséges tépia- karmányt. Nem árt megemlíteni, hogy a mesterséges tápokát lehe­tőleg 3Ó napi készletre ér­demes megvásárolni. Ez idő után ugyanis a takarmá­nyokban levő tápszer hatása csökken, sőt egészségtel-nné válhat. A felhasználási idő alatt is száraz, hűvös helyen kell tartani. — ah —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom