Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
t. oldal S!£BT-MAeirAf?ORS3Sj(* mo. áprffls 4 (Folytatás ma 1. oldalról) Függetlenségi Frontnak. Ez a politikai szövetség adott 1948-ig kormányzást az országnak. Egyidejűleg együttműködést biztosított a pártok között, és éles harc .terepe is volt a forradalmi fejlődés alapvető kérdéseiben. A Magyar Nemzeti Függet lenségi Frontban megvalósult demokratik’js pártszövetség, s annak koalíciós kormánya idehaza a mindjobban aktivizálódó, és a forradalmi váltó , zast sürgető néptömegekre, nemzetközileg pedig a barái. Szovjetunió támogatására épi tett Az a fejlődés, amely a fel- szabadulást követő években Magyarországon végbement, bebizonyította, hogy ha van világos cél, ha van megfelelő vezetés, ha minden haladó erő összefog, a felszabadult nép ereje minden ellenállás, minden nehézség leküzdésére képes. A demokratikus és szocialista forradalmi célokért a reakció erőivel vívott állhatatos harc, és az áldozatos, kemény munka eredményeként a felszabadulást követő első három évben hazánkban eltűntek a romok, megszűnt az infláció, megindult és szilárd alapokra került a termelés, megkezdődött és jelentős eredményeket hozott a kulturális forradalom. Az első évek harcainak legnagyobb eredménye azonban a munkásegység megteremtése, a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúrának kivívása volt. Teljes joggal mondta ki akkor pártunk, hogy a hatalomért vívott harc eldőlt: 1948 a fordulat éve, a nép önmagának dolgozik, magának építi az országot. A munkásosztály hatalma széles (J nokratikus alapokon nyugszik. A hatalom gyakorlásába a munkásosztály bevonta, és bevonja mindenekelőtt a legfőbb szövetségesét, a parasztságot, továbbá az értelmiség és minden dolgozó kategória hivatott képviselőjét. Elvtársak!' Barátainktuj . A negyedszázad alatt megtett utat áttekintve, hazánk akkori és mai helyzetét egybevetve, a harc és a munka eredményeit számba véve, a Magyar Népköztársaság olyan vívmányokat mutathat fel, amelyek méltán váltanak kj elismerést. Hazánk gazdasága, terme Biztonság, javuló Hazánkban az elmúlt 25 év alatt nem csak a gazdaságban, hanem a kultúra területén is kiemelkedő eredmények születtek. A kulturális forradalom nyomán a műveltségből korábban kirekesztett dolgozó tömegek előtt megnyílt a tanulás, a művelődés lehetősége. Az iskoláztatás, a tudományos képzés, a könyvkiadás, a színházkultúra, a művészetek fejlődése mutatja népünk törekvéseit, növekvő igényét a művelődésre. A fejlődés egyúttal bizonyítja a magyar értelmiségiek, a tudományok művelőinek, a pedagógusoknak, a művészeknek, általában az alkotó értelmiségieknek az eredményes munkásságát, a szocializmus, a nép iránti odaadását. A hazánkban végbement társadalmi forradalom a közép- és felsőfokú tanintézetek hallgatóinak szociális összetételében is tükröződik. A felszabadulás előtt, a kapitalista rendszerben a középiskolákban, az egyetemeken ■ és a főiskolákban mintegy 3 —4 százalék volt csupán a fizikai dolgozók gyermekeidnek aránya a diákok, a hallgatók között. Jelenleg a középiskolák tanulóinak kereken 52 százaléka, az egyetemek és főiskolák hallgatóinak közel 40 százaléka munkás és paraszt szülők gyermeke. A munkához való jog, a kulturális, szociális ellátottság, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmunk jellemvonása. A reálbérek 1949-től, az elmúlt húsz év alatt 93 százalékkal növekedtek, csaknem megkétszereződtek. A régi rendszerben a lakosságnak csak lésének jellege gyökeresen megváltozott. Az egykori elmaradott, nagybirtokos-tőkés gazdaságú ország ipari-agrár országgá vált, szocialista iparral, szocialista, szövetkezeti mezőgazdasággal, kisipari és szolgáltató szövetkezetekkel. Népünk a romokból nem csak újjáépítette az országot, hanem tejlesen új. szocialista népgazdaságot teremtett. Munkásosztályunk, dolgozó népünk az új erőművek, gyárak, üzemek sokaságát, építette fel, új ipari városokat alapított. A népi Magyarország huszonöt éve alatt megkétszereződött országunk termelőeszköz-állománya, a gépek, a felszerelések, a szállítóeszközök, az ipari epületek száma. A létszámában is mégnövekedett magyar munkásosztály öntudata, felelősségérzete nagyot fejlődött; számára a munka nem egyszerűen termelési .folyamat, hanem mindinkább a szocializmus tudatos építése. Ezt nagyszerűen mutatja a széles körű munkaverseny-mozgaloro is, amely az egész országot átfogja, s az utóbbi években kibontakozott szocialista brigádmozgalom, amely a dolgozó ember új szocialista vonásait fejezi ki. Mezőgazdaságunk fejlődésének feltételeit megváltoztatta és forradalmi lépést jelentett előre a földreform, ameiy 1945-ben megszüntette a félfeudális nagybirtokrendszert. Újabb forradalmi lépés volt előre, amikor parasztságunk tíz évvel ezelőtt a termelő- szövetkezetek létrehozásával a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocialista forradalom e döntő feladatának megoldása társadalmilag felemelte a parasztságot, nagymértékben megerősítette államunk legfőbb politikai alapját, a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A magyar parasztság szorgalmáról és tehetségéről, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényéről tanúskodnak szövetkezeteink, állami gazdaságaink eredményei. A magyar mezőgazdaság ma — egyharmadával kevesebb emberrel — egvharmadaval többet termel, mint. az uradalmakra, illetve a rosszul felszerelt kis parcellákra felépült tőkés mezőgazdaság 1938-ban. A háború előtt Magyarországon .hektáronként 14 mázsa búzát termeltek, most országos átlagban majdnem kétszer annyit, hektáronként 27 mázsát termelünk. életkörülmények egyharmada volt biztosított, most a dolgozók 97 százaléka, gyakorlatilag az egész lakosság társadalombiztosításban részesül. Az öregekről való gondoskodás intézményes. A szülő nőket, az anyákat, a gyermekeket, a serdü- lőkorúakat az állam külön védelemben és támogatásban részesíti. Az eltelt negyedszázad eredménye, hogy a dolgozók létbiztonságban élnek, élet- körülményeik javulnak és hazánk minden polgára bizakodva nézhet a holnap elé. Kedves elvtársak! Barátaink! Az elmúlt huszonöt év alatt munkásosztályunk, népünk a párt vezetésével hatalmas utat tett meg. A munka minden területén olyan eredmények születtek, amelyekre büszkén hivatkozhatunk. A harc történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogjf az előrehaladás nélkü- lözhétetlen feltétele a szocialista építés céljainak helyes és világos kijelölése, a párt és a nép egysége, össze- forrottsága, a szocialista célok eléréséhez szükséges együttes cselekvés. Amikor mindez megvolt, lendületesen haladtunk előre, amikor ezek hiányoztak, megtorpantunk, történelmünk úgy alakult, hogy a munkásosztály, a nép hatalma, mint ez ismeretes, 1956-ban súlyos veszélybe került. Az 1948-as évet a hatalom meghódítását követőén az ország a munkásosztály, a párt vezetésével a szocializmus útján fejlődött, s a lendületes munka nagy eredményeket hozott. A fejlődés menetében azonban jelentkeztek, és évről évre súlyosbodtak azok a szektás és jobboldali hibák is, amelyek végül mély társadalmi krízishez, az 1956-os ellenforradalmi felkeléshez vezettek. A párt, az ország vezetésére akkor döntő befolyással bíró személyek fokozatosan letérteik a marxizmus—leni- nizmus útjáról, a gyakorlatlan hatályon kívül helyezték a pártéletre, a párt és á munkásosztály, a párt es a tömegek kapcsolatára vonatkozó lenini elveket. Ez mind nagyobb hibákhoz, végül súlyos torzulásokhoz vezetett a belpolitikában. a gazdaságpolitikában, a kultúrpolitikában, szétrombolta a párt belső erőit és kapcsolatait a tömegekkel, s mindez együtt törést idézett elő a szocialista fejlődésben, A szocializmus elszánt ellenségei kihasználták az adott alkalmat, az elhatalmasodó revizionista áramlatot és a nemzetközi reakció, az imperialisták teljes támogatását élvezve, rohamot intéztek a munkáshatalom, a népi demokratikus rendszerünk ellen. A súlyos helyzetben a magyar kommunisták, támaszkodva rendszerünk, a szocializmus szilárd híveire, a munkásosztály, a nép tömegeire, kérve és élvezve a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, s haladó emberek támogatását, Téget vetettek a? ellenforradalom íombolásánák- Mindenwnefc tudomásul kellett vennie, hogy a Magyar Népközlár«»ság alkotmány^, törvényes rendje, a magyár nép szocialista vívmányai sérthetetlenek. A párt, munkásosztályunk, népünk támogatásával ha- táóojpt't^j» és .egyidejűleg felszámolva á szociaüZmus építésében elkövetett, hibákul és az ellenforradalmi erőkét, megvédte népünk nagy szocialista vívmányait.- - -----Mindezek eredményeképpen helyreállott a párt, a rendszerünk iránti bizalom, a népi állam, a Magyar Nép- köztársaság becsülete és tekintélye idehaza és a világ ban Kedves elvtársak-! Kedves barátaink! Amikor számot vetünk eredményeinkkel, ' joggal- megállapíthatjuk, hogy munkásosztályunk minden áldozatot vállalva, még a legnehezebb körülmények között is helytállt. Eleget tett mindazon történelmi kötelezettségének. amely az elmúlt 25 évben reá, mint a társadalom, a nemzet vezető osztályára hárult. A munkásosztály forradalmi élcsapata. a párt tiszta lelkiismerettel állhat a nép elé, mert eleget tett nagy küldetésének. Pártunkat a marxizmus-— leninizmus elmélete vezérli A párt helyesen mutatta az utat, amikor mozgósított a döntő feladatokra, a háborús romok és a régi rendszer maradványainak egyidejű eltakarítására, a földosztásra, a munkásosztály hatalmának kivívására. majd amikor kellett, megvédésére, a szocialista ipar megteremtésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a szocialista közoktatás és kultúra kifejlesztésére. Pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártéira tea marxizmus—leninizmus elméleté '"Vezérli. Állandó ffela- dá'Wffknak-tekiitf.jük T árinak megakadályozását, hogy a marxizmus—leninizmust, harcunk, tevékenységünk vezérfonalát dogmává merevítsék, vagy revizionista módra meghamisítsák. megfosszák forradalmi lényegétől. Pártunk Lenin tanításainak széliemében dolgozik, amikor azt vallja, hogy kerülnünk kell munkánkban mindenkor a sablonokat, a bonyolult valóság leegyszerűsítését. A konkrét helyzet konkrét elemzéséből kiindulva. az elméletet alkotó módon alkalmazva kell feladatainkat meghatározni. Lenin útmutatásait követve valljuk, a kommunista párt feladata, hogy a fejlődéssel együtt haladva, szüntelenül keresse a változó helyzet új kérdéseire a helyes marxista választ, az új feladatokra a megfelelő megoldást. Pártunk forradalmi módon jár el, amikor értékeli. de nem idealizálja a munka egyetlen területén sem az elért fejlődési színvonalat, mert azt vallja, hogy társadalmunknak, népünknek szüntelenül magasabbra kell törekednie. Mindenkor, most is napirenden tartja a pártélet demokratizmusának fejlesztését, az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdését, a gazdasági és kulturális építés szocialista terveinek kidolgozását, a módszerek tökéletesítését. A magyar kommunisták meggyőződése, hogy a szocializmus építésének döntő kérdése a nemzetközileg közös , fő törvényszerűségek és a nemzeti sajátosságok összehangolása, az ország adottságainak kötelező figyelembevétele. A belső és a nemzetközi helyzet egyes konkrét kérdéseinek megítélésénél, a feladatok meghatározásánál, a lehetséges megoldási módozatok Vizsgálatánál pártunk a kérdések reális és sokoldalú megközelítésére törekszik és kellő gondossággal mérlegeli minden döntését, Pártunk most X. kongresszusára készül. A kongresszus ezúttal is, mint mindenkor, alkalom a pár! számára a megtett út eredményeinek összegezésére, a t.app'iztalatok számbavételére, a feladatok kijelölésére. Pártunk, mint a magyar társadalom eszmei, politikai vezetője, az ország kormányzó pártia, feladatát a munkásosztály, a nép érdekeinek hű szolgálatában látja. A közvélemény nagyon jól tudia. hoev a szocialista társadalom felépítése nem csak pártérdek, még csak nem is egyedül a munkás- osztály érdeke, hanem egész társadalmunk, a nemzet érdeke és csak az egész nép műveként valósulhat meg. A párt nem egyedül, hanem a rokonszenvezők millióival összefogva vívja harcát. A lenini szövetségi politika alkalmazásával, a szocializmus építésének céljából, a Hazafias Népfront keretében nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden alapvető osztályát, minden rétegét. Mindent elkövetünk Európa biztonságának megszilárdításáért Munkásosztályunk, a magyar nép a szocializmus építésének nagy munkájában sem volt egyedül, magárahagyott sohasem. A 25 év alatt létrehozott nagy alkotásaink, új szocialista városaink — Dunaújváros, Tiszaszederkény — új erőműveink, kohóink, vases vegyiműveink, traktorokkal, kombájnokkal mind jobban felszerelt mezőgazdásági nagyüzemeink, a tegnap átadott budapesti földalatti vasút, mind-mind nemzetközi osztálytestvéreink segítségéről beszélnek. Arról az új, a kölcsönös előnyt és testvéri segítséget egyaránt magában foglaló viszonyról és együttműködésről szólunk, amely csak á szocialista világrend- szer létrejöttével és ” csak a szocialista országok között alakulhatott ki. Most, amikor népünk 25 éves építőmunkájának nagy eredményeiről beszélünk, őszinte kö- szönetünket fejezzük ki a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak azért az igazi internacionalista együttműködésért, azért a segítségért, amelyet népünknek, a Magyar Népköztársaságnak aaz elmúlt negyedszázadban a kétoldalú kapcsolatok és a KGST keretében nyújtottak; A párt vezetése, népünk odaadó, áldozatkész munkája, a szocialista országok internacionalista együttműködése, a testvéri segítség, ezek együttesen hozták létre mindazt, amiről most, felszabadulásunk 25. évfordulóján mint építőmunkánk eredményeiről, kérkedés nélkül, de joggal és önérzetesen számot ad hatunk orgzágnak-világnak. Kedves elvtársak! Barátaink! Munkánk eredményeképpen megváltozott a helyünk a világban, prgzágünkat ki terjedt kapcsolatok fűzik a baráti, szocialista országokhoz, á fejlődő országokhoz, a .vjlág különböző álla dóihoz. Harcunk, építőm unkánk eredményeképpen hazánk tekintélye megnőtt, tiszr tes helyet foglal el a nemzetközi életben, szavunk van különböző nemzetközi fórumokon. Nemzetközi tevékenységünkben a társadalmi haladás előmozdítására, a n épek sza- badságmozgalmáríák tamoga fására, a béke megszilárdítá sára törekszünk. Az a felada tunk és célunk, hogy biztosít suk népünk számára a szocializmus építésének kedvező külső feltételeit. Elveinknek megfelelően támogatjuk a nemzetközi munkásosztály harcát, a népek antiimperia- lista küzdelmét. Az államközi kapcsolatok terén a különböző társadalmi berendezkedésű or- szagok békés egymás mellett élésének, rendezett viszonyainak, kölcsönösen előnyös kapcsolatainak megteremtése mellett vagyunk. A kommunistáknák céljaik eléréséhez nincs szükségük háborúra. Bár az imperializmus természetét jól ismerjük, nem tartjuk végzetszerűen elkerülhetetlennek az új világháborút. Meggyőződésünk, hogy a békeszerető erők, a népek kellő éberséggel és erőfeszítéssel el tudják hárítani az emberiség feje felől egy új világháború fenyegető rémét. A Magyar Népköztársaság a háborúk és a háborús tűzfészkek felszámolásáért küzd. és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának híve. Népünk érdekeit szolgáljuk, az internacionalizmus elvéit követjük, amikör részt veszünk a szocialista országok nemzetközi tevékenységében, a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában. Haladó törekvéseink előmozdítása céljából és az emberiség nagy kérdései megoldásának elősegítése, a népék közötti barátság erősítésének szándékával aktívan részt veszünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének és más nemzetköz! szervezetek- nek a munkájában. Ugyanezért dolgozunk a kétoldalú állami kapcsolatok területén is. Külpolitikai álláspontunk elvi alapján mindent elköve tünk Európa biztonságának megszilárdításáért, azért, hogy kontinensünk sokat szenvedett népei, köztük a magyar nép, békében élhessenek. Hu szonöt évvel ezelőtt még harcban álltak milliók, abban a háborúban, amelyet a német, imperializmus, a fasizmus hozott Európa, a világ népeire Azóta sok minden megváltozott, nem utolsósorban német fgld&n. Létrejött az első nA- met munkás-paraszt állami Az európai béke igen fontos tényezője ma barátunk, szövetségesünk, a Német Demokratikus Köztársaság, s annak békepolitikája. Kezdettől fogva elítéljük aa Amerikai Egyesült Államok agresszív háborúját a vietnami nép ellen. Elítéljük azokat az Újabb — laoszi, kar... zsai — provokációkat is, amelyek arra vallanak, hogy az imperialista kalandorok egész Indokinát újból lángba akarják borítani. Változatlan a szolidaritásunk az agresszo- rokkal hosszú ideje harcoló vietnami testvéreinkkel és segítjük hősi küzdelmüket. Meggyőződésünk, hogy a vietnami nép eléri célját, győzni fog! Továbbra is teljes .mértékben szolidárisak vagyunk az agresszió ellen, a szabadságukért harcoló arab népekkel. Elítéljük az izraeli kormánykörök és bátorítóik magatartását, amellyel lehetetlenné teszik a közel-keleti térség helyzetének megnyugvását, békéjének megteremtését s a tűzzel játszva, felidézik egy még szélesebb és súlyosabb nemzetközi konfliktus veszélyét. A nemzetközi helyzet egészét áttekintve látjuk, hogy az imperialisták a világnak még számos térségében veszélyeztetik a békét, a népek szabadságát. Ez sem változtat azonban semmit azon a legfőbb történelmi tényen, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével alapvetően megváltozott a világhelyzet. A világ első munkás-paraszt hatalmának, a Szovjetuniónak létrejöttével megszűnt az imperializmus egyeduralma. A nemzetközi helyzetnek ez a változása az utóbbi negyedszázadban a szocialista világ- rendszer létrejöttével tovább erősödött. A nemzetközi monopoltőke urai, a kapitalisták ma már nem dönthetnek a világ sorsát érintő ügyekben maguk között úgy, mint egykor. Ma már kénytelenek számolni mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a világ más haladó országaival. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amely nem kicsinyes spekulációkon, hanem szilárd elvi alapokon és történelmi tapasz álatokon nyugszik, — rendületlenül folytatni fogjuk. Országunk minden nemzetközi kötelezettségének eleget tett eddig is. eleget tesz a jövőben is. Külpolitikánk leglényegesebb eleme, népünk békéjének, szocialista jövőjének, nemzeti függetlenségünknek legszilárdabb támasza, a magyar- szovjet barátság. Állandó törekvésünk, hogy barátságunk és együttműködésünk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, valamennyi szocialista országgal, az ösz- szes haladó országgal, minden imperialistaellenes erővel tovább növekedjék. A szocializmus építése új tetteket kíván Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Barátaink! Nagy jubileumok évében vagyunk. Ezen a tavaszon együtt ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját és Vlagyimir Iljics Lenin, a nemzetközi munkásosztály nagy vezetője születésének századik évfordulóját. Lenin, a Szovjetunió és a magyar nép felszabadulása számunkra egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Immár fél éve tart országunk felszabadulásának bensőséges ünneplése. Minden magyar megye, város, község, a legkisebb falu is megemlékezett felszabadulása napjáról. Most Magyarország fel- szabadulásáról emlékezünk meg. Ünnepi szavakkal és alkotó munkával, az egész országban folyó munkaverseny nagyszerű, szocialista tettei vei emlékezik meg dolgozó népünk a felszabadulás nagy napjáról. Ünnepségeinket végigkíséri a felszabadító, testvéri szovjet nép iránti őszinte tisztelet és hála. A felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt a magyar nép bebizonyította, hogy élni ludojt a szabadsággal. Győzelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette', felépítette az új, szocialista hazát. A Magyar Népköztársaság megtestesíti mindazt, amiért munkásosztályunk, népünk, nemzetünk legjobbjai küzdöttek, és egyben legszebb reményeink letéteményese. Az egész utat áttekintve, a fő eredményeket számba véve elmondható, hogy valóban történelmi, nagyszerű negyedszázad van mögöttünk. Érdemes volt küzdeni, harcolni, dolgozni. Most ünnepelünk. Az ünnep után a munka hétköznapjai jönnek; a szocializmus építése új tetteket kíván. A mi ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy huszonöt éves munkánk eredményeire, víy- mányaira támaszkodva, erőnket nem kímélve mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért, szilárd elhatározással és egységben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útján, barátaink, testvéreink, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek oldalán. Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a magyár népre eredményekben gazdag évek, évtizedek köszöntenek, a nemzetre szép jövendő vár. Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen felszabadítónk, a Szovjetunió!
