Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

C oMsd KELET-MAGYARORSMS# 1970. áprffls W. HÁZAI KILÁTÓ FLAKONOS TEJFÖL Ügy érzem, rajtam kívül, még nagyon sok háziasz- szonynak okozott örömet az, amikor megjelent a mű­anyag- flakonos tejföl — olvastuk Kovács Istvánná nyíregyházi olvasónk levelé­ből. Hiszen ki ne járt vol­na már úgy, a papírdobozos tejföllel, hogy annak tar­talma .— észrevétlenül — kifolyt. Ez nem fordulhat elő az új csomagolási mód mellett, tehát jó. Csupán egy apró észrevételt szeret­nék mégis tenni praktikus­ságát illetően. Ugyanis a flakon formája miatt a tej­fölt nehéz kiüríteni, a nyak­résznél mindig visszamarad egy bizonyos mennyiség, amelyet még kiskanállal is nehéz eltávolítani. Tudom, hogy e flakont gép készíti, s a jelenlegi „csak ilyet” tud csinálni, de kérjük az ille­tékeseket, ha módjuk és le­hetőségük lesz arra, hogy ezen a formán változtathat­nak, úgy vegyék figyelembe az általam említett hátrá­nyát a flakonnak és azon próbáljanak változtatni. HŐMÉRŐ Igaz, már a télen sem fi­gyelhettük a hőmérsékleti maximumokat a városi ta­nács előtti hőmérőn, de jó lenne, ha legalább már a nyáron tájékozódhatnánk a hőmérsékletről. Ügy érzem, hogy ez a hőmérő már szin­te hozzánk nőtt, és ha már ettől "meg is fosztottak ben­nünket, nem lehetne egy új­jal a régit pótolni — külö­nösen ennyi idő után? — kérdezi levelében Sipos Já­nos nyíregyházi lakos, ELTAKART KIRAKATOK Nagyon szeretem a kira­katokat nézni, sajnos nap­közben — amikor a nap süt — nem mindig van erre le­hetőség. A kirakatokat vagy kívülről, vagy belülről le­engedhető redőnnyel elta­karják, ami érthető is, mert a kirakatban elhelyezett áru­kat a nap szívó hatásától védeni kell. Azt viszont nem értem, hogy miért alkalmaz­zák azok az üzletek is ezt a megoldást, ahol van kihúz­ható „napernyő”, amely nem takarja el a kirakatot, de a naptól megóvja az árut. — közölte levelében Kiss Zol­tánná nyíregyházi lakos. PONTOS IDŐ Amikor az Irodaház kör­nyékén járok, mindig jóleső- en pillantok a Béke-szálló oldalán elhelyezett villanyó­rára, amely tájékoztat a pon­tos időről — még akkor is ha van nálam óra. — Viszont akiknél nincs, azoknak kü­lönösen jó szolgálatot tesz. Sokszor foglalkozom azzal a gondolattal: vajon miért nem helyeznek el a város forgal­mas pontjain is ilyen órá­kat, melyek hasznosságuk meUett még a város hangu­latát is fokoznák. — java­solja Sz. K. nyíregyházi ol­vasónk. „HANGOS” TÁJÉKOZTATÁS Jogos a panaszuk Nyíregy­házán. a Tanácsköztársaság téren lakóknak, hogy az összezsúfolt autó­buszok zaja, nemcsak a lakók, hanem az Irodaház­ban elhelyezett központok dolgozóinak munkáját is zavarja. Az A/KÖV forgalmi irodája hangosan bömbölteti a bemondóját, és azon ke­resztül adja ki utasításait a szolgálat vezetőknek és a fel­szállásra váró utasoknak. Természetesen nem kifogá­soljuk, hogy a forgalmat irá­nyító szervek hangos be­mondás útján végzik mun­káinkat, azt azonban elkép­zelhetőnek tartjuk, hogy „Szolidabb” hányon történne az utasok tájékoztatása, — írja F. P. NÉGYES NÉVADÖ AZ SZTK-nál. Kedves ünnepségre került sor vasárnap dél­előtt a SZOT megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságán. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete hivatali szb és a családi és társadalmi eseményeket rendező intézete négyes név­adót tartott az igazgatóság nagytermében. A családias ünnepség annál is inkább neve­zetes, mert ez volt az első ilyen rendezvény az igazgatóságon, mely alkalommal Sán­dor Judit, Tímár Éva, Hostisóczki Tamás és Tulipán László névadóját tartották. Az ün­nepséget a hármas számú általános iskola köszöntőkarának műsora egészítette ki. A névadó után pedig a szakszervezeti bizottság ajándékokkal kedveskedett az apróságok- nak. f Módy Elek felvétele Szerkesztői üzenetek Bácskái Erzsébet kisvárdai olvasónkat levélben táiékoz- tattuk. Sum József rakamazi, Tisza Ferenc vajai, Rás'ti Imre fehérgyarmati, Karászi János baktalórántházi, ifj. Dombrádi Sándor győrteleki, ifj. Sipos Miklósné vajai, Furkó Mihály nyírbogdányi levelezőink ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Demeter Mihályné ópályi la­kos második gyermeke után is megkapja a gyermekágyi segélyt, visszamenőleg is. Kása Bertalanná olcsvai la­kost panaszával kapcsolato­san levélben tájékoztattuk. hóránt Zsigmóndné nyír- adonyi olvasónk panasza nem volt jogos. Korányi Margit kállósemjéni levele­zőnk ügyében munkahelye a kollektív szerződésben előír­tak szerint járt el. Szabó György csengeti lakost a községi tanács végrehajtó bizottsága tájékoztatta prob­lémájával kapcsolatosan. A lap megírta, az illetékes válaszol A Kelet-Magyarország Fó­rum rovatában megjelent cikkekben foglaltakkal kap­csolatosan vizsgálatot végez­tünk, s a vizsgálat eredmé­nyéről a következő tájékoz­tatást adjuk: A 3. sz. Rákóczi utcai bisztrónkkal kapcsolatos „Por az ebédnél” című cikkben foglaltak jogosságát elismer­jük, s ezzel kapcsolatosan felelősségre vontuk a szer­vezés-technikai csoport ille­tékes előadóját, amiért a karbantartó részleg dolgozó­it a nyitvatartás idején osz­totta be, valamint az egység vezetőjét, amiért nem aka­dályozta meg, hogy a mun­kát akkor végezzék el, ami­kor az az egység értékesíté­sét nem zavarja. A Béke-szálló neonvilágí­tásával kapcsolatosan közöl­jük, hogy már korábban, a cikk megjelenése' előtt meg rendeltük a felirat javítását az ELEKTERFÉM . Ktsz-néi és reméljük, hogy a közel­jövőben a javítási munká­latokat el fogják végezni. Az Omnia kávészalon lágyfagylalt gépének beállí­tását a város központjának fagylaltellátása indokolja Uj pavilonok beállítását a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya a város belterületén nem en­gedélyezi, így a város köz­pontjának fagylaltellátása nincs biztosítva. Vélemé­nyünk szerint az egység színvonalát ez a szolgáltatás nem rontja, annál is inkább, mivel a gép elhelyezését úgy oldottuk meg, hogy az egy­ség belső értékesítését ne zavarja. A szellőztető beren­dezés, valamint a gép zör­gésének csökkentése érdeké­ben a gyártó vállalattal a kapcsolatót felvettük és amennyiben az lehetséges úgy ezt a problémát is meg fogjuk oldani. Nyíregyházi Vendéglátóipart Vállalat # A Kelet-Magyarország _ Fó­rum rovatában 1970. márci­us 11-én „Cipő a sárban” című cikkben foglaltakkal kapcsolatosán a MÁV Pá­lyafenntartási Főnökségnek a következő levelet írtuk: „1970. március 11-i Kelet- Magyarországban a szer­kesztőség cikkírója szóvá te­szi, hogy a MÁV Pálya- fenntartási Főnökség előtt a járda takarításáról nein gon­doskodnak és az arra járók nap, mint nap sárban jár­nak. Kérem önöket, vizs­gálják felül a panasz jogos­ságát, szüntessék meg a hi­ányosságokat, s erről osztá­lyunkat is tájékoztassák. Nyíregyháza Városi Tanács VB. építési és közlekedési osztálya BAKELIT CSAVAR Sok bosszúságot jelent, ha \\z ember néhány forintos dolgokat nem tud megvásá­rolni. Sajnos, a napokban ezt tapasztalnom is kellett, amikor 4 személyes kávéfő- zőmhöz bakelit csavart ke­restem és sehol nem kap­tam. Ugyanígy jártam ami­kor földelés nélküli T el­ágazót kerestem, vagy ami­kor csillárom eltört búráját akartam pótolni. Egyik sem sikerült. A kereskedelemnek kellene gondolni ilyen „ap­róságokra" is — olvastuk Kovács Jenő Nyíregyháza, Benczúr tér 21. sz. alatti lakos leveléből. MIÉRT HOMOKOZNAK? A villamossínek felszedé­se után a Zrínyi Hona utcá­ban hozzákezdtek a gázcső­vezetékek lerakásához. Hó­napokon keresztül ennek kö­vetkeztében nagyon keser­ves volt a közlekedés. Nem­csak a kiásott mély gödrök, hanem a felhányt homokhe­gyek is akadályozták a for­galmat Amikor elkészültek a gázcsövek lerakásával, elég sok idő eltelt amíg hozzá­kezdhettek a mély árkok be­temetéséhez. Végre ez is megtörtént, de hogyan? A ré$ köveket, úgy ahogy visszarakták. Az egyenetlen kövezést sár­ga homokkal temették be. Nyíregyháza közismerten szeles várcs, van por és szemét az utcákon elég, ami kellemetlenséget okoz a szeles időben. Miért kellett ezt még most homo­kozással fokozni? F. P. ÜTŐN TOKAJ FELÉ A komoly tél minden utat nagyon megviselt. Komoly feladat hárult ezáltal az il­letékesekre. Talán nem is tudják megállapítani, hogy milyen sorrendben hajtsák végre az útjavításokat, hi­szen egyik út olyan fontos, mint a másik. Én a Nyírte­lek és Rakamaz közötti út­ról szeretnék említést tenni. A napokban jártam ezen az úton gépkocsival és bizony különösen este komoly bal­eset következhetett volna be, ha a géo’ármű vehetői.’ nem éber. Akkora kátyúk követik egymást néhány száz méteren belül, hogy azokat még kikerülni sem lehet, mert szinte az egész úttes­tet uralja. Talán itt alapo­sabb útjavítást kellene vé­gezni, mint a többi időjárás által megrongálódott útsza­kaszokon — olvastuk Nagy Zoltán nyíregyházi lakos le­veléből. Ferde torony A miskolc-tapolcai üdülő­hely új idegenforgalmi látvá­nyossága lesz az ultramodern vonalú tavifürdő. A régi, el­avult faépület lebontása után a sziklafal tövében új me­dencét építettek és azt érde­kes megoldással fedték le. A vasbeton héjszerkezetből a medence fölé húsz méter ma­gas, 45 fokos szögben dél fe­lé dőlő tornyot építettek. Nyitott kupoláján át a fürdő napfényt kap. ugyanakkor a déli irányba ferdülö torony a medence nagyobb részét fedi, és esős időszakban védi a vendégeket. Az új tavifür­dőt — amelyet sziklába vált járat köt össze a korszerűsí­tett termál- és barlangfür­dőkkel — május 1-re adják át. (Észak-Magyarország) Tapir Új, igen értékes állattal, egy dél-amerikai tapírral gazdagodott az állatkert. Nagy szenzáció ez azért is. mert utoljára 1912-ben dicse­kedhetett a budapesti állat­kert tapírral. A most érke­zett fiatal nőstényt, amely­nek értéke megközelíti a 25 000 forintot, csereüzlet eredményeképpen, szarva­sok ellenében kaptuk a tull- ni állatkertből. A szürkés­barna bundájú, bernáthegyi nagyságú, hegyes orrú nö­vényevő általában félénk, magánykedvelő állat, a zsi­ráfházban kapott szállást. (Pest megyei Hírlap) Tranzisztoros minivizor Megkezdték az új tranzisz­toros minivizor szalagrend­szerű sorozatgyártását a Székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyár­ban. A kisképemyős te­levízió iá voltom gép­kocsi akkumulátorral is üzemeltethető, így a gépko­csival ’rendelkező víkendezők zavartalanul használhatják. A belkereskedelem egyelőre 1500-at, a külkereskedelem pedig ötezret rendelt belőle. A külkereskedelem 2500 ké­szüléket Angliába szállít. Ez az első eset, hogy angolok magyar gyártmányú televí­ziót vásárolnak. (Fejér megyei Hírlap) Lovasjátékok Az idén július 26—28—30- án és augusztus 1—2-án is­mét megrendezik a nanyvá- zsonyi lovasjátékokat. Az im­pozáns ünnepség — az előze­tes felmérések szerint — megközelítőleg félmillió . fo­rintba kerül, s úgy számol­nak, hogy napi 5000 látoga­tó esetén anyagilag is rentá­bilis legyen. Külön feladatot jelent a lovasjátékok „ló­szereplőinek” elhelyezése, ugyanis 120 ló számára kell istállót és napi 10 mázsa ta­karmányt biztosítani. A for­gatókönyv szerint július 26- án a harsonák bevonulásá­val kezdődik a program. (Veszprémi Napló) Szövetkezetünk országos szinten mint erre kijelölt szövetkezet a bulgár és magyar gyártmányú DEMAG-rendszerű villamos futómacskák (emelőgépek) rendszeres karbantartását, javítását, valamint felújítását végzi.. Amennyiben a fenti munkálatokra igény merül fel, úgy megrendelése­ikkel szövetkezetünket szíveskedjenek megkeresni. Óbudai Gépipari Szövetkezet III.. Bogdáni út 3. Ügy- % intéző: Háber János. Telefon: 688-652. (B. 4224) Pécsi Ildikó Szegeden ? A színház igazgatósága már a jövő színházi évadra gon­dol és ennek szellemében kért fel neves színészeket a bemutatásra kerülő darabok-1 hoz. A következő évadra Szegedre szerződött Dayká Margit Kossuth-díjíis. kiváló művész, Ajtay Andor Kos- suth-díjas, kiváló művész és Ráday Imre kiváló műv' :. A színház tárgyalásokat folytat még Básti Laiossal és Kellér Dezsővel, akik egy- égy színdarabban szerepel­nének Szegeden. Pécsi Ik”kó viszont a társulat állandó tagja lenne, ha sikerülne szerződtetni. (Csongrád megyei Hírlap) Rózsafejü pajta adj Díszmadár-kiállítás nyílt Szek- szárdon. Harminc budapesti, Tol­na és más megyebeli tényé ztő mulatja be ausztráliai és afrikai papagájait, dísz^intyeit, és kaná­ri madarait. Az eddigi vidéki ki­állítások között a szekszárdin mu­tatják be a legtöbb fajtát, köz­tük Nympha, Agapornis és hul­lámos papagájokat, s mintegy 20 fajtájú díszpintyet és kanárit. A legérdekesebb egy ausztráliai pi­ros fejű amandin és egy nagyon ritka afrikai pintyfajta a piros amarant. A legértékesebb ezen a kiállításon a rózsefejű papagáj, kb. 800 forintot ér párja. Unikum a fekete atlaszpinty is, amely Európában nem tenyészthető, n olyan, mint a kakukk, más fész­kébe rakja tojását. (Tolna megyei Népújság) Készül a konyak A hazánkban készített ca­binet és kommersz konyakok: — a tölgyfaforgácsot kivéve — csupa importcsemegéktől kapják kiváló, szakemberek által is elismerten jó aromá­jukat. A Magyar Likőripari Vállalat miskolci telenén többször is átforrázzák, főzik a tölgyfaforgácsot, amíg azt a főzetet kapják, ami a leg­ideálisabb ízesítő kivonathoz szükséges. Ez adja a konyak nemesen kesernyés ízét. A kivonat görög szőlőlevet, ma­lagát tartalmaz még. A kü­lönféle főzeteket két hétig érlelik. (Déli Hírlap) Szépítik a Bakonyt A Bakony vidékén meg­kezdték a felkészülést az idegenforgalmi főidényre. A Bakonyban és a hózzá csat­lakozó Balatonfelvidéken több száz kilométeren újra­festik a turistajelzéseket. Ez évben Veszprém megyének ezen a forgalmas tájegysé­gén már több mint 1700 ki­lométer jelzett turistaút köny- nyíti a kirándulók tájékozó­dását. A végvárak és az egyéb idegenforgalmi látni­valók közelében új jelző- és tájékoztató táblát állítanak fel. A magas-bakonyi kilátó­pontokon új pihenőpadokat helyeztek el. (Veszprémi Napló) Régészeti kincsek Nadap község határában — az országos földmérési alap­pont közelében — szokatla­nul gazdag kora vaskori kincslelet került elő. A több mint 600 bronztárgyból álló lelet — balták, sarlók, ötvös­szerszámok, továbbá 11 bronz­edény, egy sisak, díszített láb- vérttöredék és fegyverek — szántás közben került a fel­színre. A székesfehérvári Ist­ván király múzeum a gaz­dag leletanyagot restaurálás után kiállításon mutatja be. (Komárom megyei Dolgozók Lapja) Lóvá telt halak Lóvá, teszik a süllőket a Velencei-tavi Halászati Szö­vetkezet halászai. A halászok fenyőgallyakból süllőfész­keket készítenek, s ezeket a süllők búvóhelyein leeresztik a tóba. A süllők a galyakra rakják ikráikat. A halászok az ívás után kiemelik a gá­lyákat a tóból és az erre előkészített keltető tavacská­ba helyezik. A kis • süllők biztonságos körülmények kö­zött fejlődnek ki és csak megfelelő méret elérése után kerülnek vissza a tóba. (Fejér megyei Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom