Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
sw»'ui. apniis 13. iretFr-MAOVABDRSTAO 5. oMa! A legfőbb ügyészség vizsgálata után Építőipari munkások balesetvédelme — két szabolcsi TÖ^/ÁL-nál i Egy évvel ezelőtt — mint arról annak idején mi is hírt adtunk — a legfőbb ügyészség országos vizsgálatot tartott az építőipari munkások balesetvédelmével kapcsolatban. Különösen sok hiányosságot állapított meg a vizsgálat a termelőszövetkezetek közös építőipari vállalkozásainál, egyebek között Szabolcs- Szatmár megyében is. Mit állapított meg akkor a törvények megtartását kutató szem? Például azt, hogy sem a nyíregyházi, sem a fehérgyarmati TÖVÁL-nál nem volt meg havonta az előírt munkavédelmi oktatás. Az ide vonatkozó jogszabály elrendeli biztonsági megbízott kinevezését. Ez e^rik említett közös vállalkozásnál sem történt meg, vagy ha igen, képzettségüknél fogva alkalmatlan személyt neveztek ki biztonsági megbízottnak. Munkavédelmi szervezet egyik TÖVÁL-nál sem működött. A balesetvédelmi oktatás csak formálisan folyt. A balesetvédelem alapvető feltételei is hiányoztak. Nem biztosították sem az anyagi, jiem a személyi feltételeket. Nem vizsgálják a baleset okát Egy esztendő után a megyei tanács szakigazgatási szerveinek munkatársai megismételték az ellenőrzést. Az érdekelte őket, vajon az említett építőipari vállalkozások vezetői tanultak-e az elmúlt hiányosságokból, a hibák megszüntetéséért mit tettek? A fehérgyarmati és nyírbátori TÖVÁL technikusi végzettségű dolgozót nevezett ki munkavédelmi felelőssé. Ez az egyetlen pozitívum, amit meg lehetett állapítani. A tanácsi ellenőrzés kiterjedt a termelőszövetkezeti építőbrigádok balesetvédelmére is. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy még a súlyos balesetek okát sem vizsgálják ki. Hogyan lehessen azt kívánni ezek után. hogy az ok megszűntetésére intézkedéseket tegyenek? A fehérgyarmati TÖVÁL-nál az elmúlt év első felében még a súlyosabb balesetekről sem vezettek nyilvántartást. A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vizsgálata után — és szigorú intézkedése nyomán — ezt a hiányosságot az év második felében megszűntették. A nyírbátori TÖVÁL mulasztásai nem voltak ilyen sub', sak, de itt is például kivétel nélkül formálisan „ledarálva” tartják meg a baleseti oktatást. Természetes, l.ogy az ilyen formálisnak tekintett balesetvédelmi oktatás csaknem teljesen hatástalan. Formális oktatás A törvény világosan kimondja, hogy alapos gyakorlati és elméleti oktatást kell nyújtani. Elméleti oktatás alatt a helyzet világos elemzését kell érteni a megtörtént balesetek adatait, tényeit és elemzését, az okok feltárását. A gyakorlati oktatáson pedig a megelőzés módját a munkahelyen, vagy ahhoz hasonlóan kialakított terepen. Egy ilyen alapos oktatás számára a különösen balesetveszélyes építőipari dolgozóknál minimum négy óra szükséges, de el lehet képzelni, hogy az adott helyzetben csak egy nyolcórás oktatás elegendő. Ezzel szemben a TÖVÁL-oknál egy-egy oktatás időtartama fél óra is ritkán volt, a jegyzőkönyvet pedig az oktatás megtartásáról már az előadás kezdetén aláíratták a megjelentekkel. Érdekes, hogy — bár a dolgozók ismerik, hogy az oktatás idejére járó átlagkeresetet a vállalatnak meg kell téríteni, vagyis a balesetvédelmi oktatás munkaidőnek számit, — a térítést nem igénylik, mintha c -zel is jelezni akarnák, hogy az oktatást formálisnak tartják. Közös érdek! 'Ismeretes, hogy évente kétszer munkavédelmi szemlét kellene tartani és az ott felfedett hiányosságok megszüntetésére intézkedéseket hozni. Ezeket a szemléket sem tartják meg az építőipari közös vállalkozásoknál rendszeresen, vagy ha mégis megtartják, ezek is formálisak, nem terjednek ki a munkahely egész területére. Mivel a TÖVÁL-ok a termelőszövetkezetek közös vállalkozásai, az említett mulasztások; okait a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetében kell keresni. A termelőszövetkezeti építőbrigádok és közös vállalkozások egyre nagyobb értékű munkát végeznek évente és egyre több embert foglalkoztatnák. Közös érdek, hogy ezeknek a dolgozóknak- az élet- és balesetvédelme biztosítva legyen. Erre annál is inkább szükség van, mivel a termelőszövetkezeti építőiparra a következő években még nagyobb feladatok várnak. Gesztelyi Nagy Zoltán Kismotoron Nyíregyházától Londonig CÉL: a XXX. ÉICC Campmg Raiiey Egy jó adag merészség is kell ahhoz, hogy az ember egyszál magában, egy kismotor nyergében, a csomagtartón egy sátorral nekivágjon a nagyvilágnak. És miért? — A világjárás élményen kívül azért is, mert el szerette volna lesni azokat a közlekedésszervezési fogásokat, amelyeket mások jobban csinálnak, mint mi. Hát ezért indult útnak Füzesséry Gábor, az AKÖV üzemszervezője az elmúlt év nyarán, jelentkezve az MTSZ 9rszágos Motorosszövetség felhívására. És közben részt vett a XXX. FICC Camping Raiiey nagy angliai világfa- láiko&úán is. Londonig hosszú az út. Ausztria, Svájc, Franciaország voltak a pihenőállomások, s volt idő egy kicsit „ellesni” is. — A legelső jó példát az osztrákoKnál láttam. Az utak minőségét, az útépítés gyorsaságát és a munka precizitását. Sokszor hosszú kilométereket futott úgv' a motorom, hogy a rugók meg sem mozdultak. Nem ártana nekünk sem megtanulni utat építeni. A közelekedési jelzőrendszer Svájcban volt a legtö- ké) "tesebb. — Általában jók az útira nyjelzéseik, de Svájcban különösen. Kiváló, jól szervezett a szerviz- és benzintöltő hálózat. Nem mondható ez el viszont Franciaországról. Fü"°ss4ry Gábor egy kicsit -rmészetjéró is: — Egvik legnagyobb élményem az átkelés volt az Alpokon. És a legveszélyesebb élményem is. Hiszen nem volt valami kellemes látvány a magas sziklákon szétzúzódott, s a mélyben szétszórt gépkocsik látványa. A magyar motoroscsoport- ' nak azért szerencséje volt. Baleset, sőt eső nélkül érték el a La Manche csatornát. Magyar ember először csak tengert akar látni. £> ha már ott van... — Ha lehet, átmenni a csatornán, őszintén, egy kicsit tartottam tőle. De szerencsére nem kaptam tengeribetegséget. Annál inkább a szárazföldön. Angliában. Az első tízperces út után forgott velem minden. Hiszen nem egyszerű hirtelen megszokni a bal oldali közlekedést. Ez az, amit nem venne át A közlekedés nyugodtságát, a közlekedők udvariasságát annál inkább. És még egyet: — Javaslatiak készült, de mire hazaértem, már nálunk is bevezették. Jelzőlámpát kapnak á gyalogosok is. Nagyon ötletes, gyorsítja a forgalmat, megakadályozza a baleseti lehetőségeket. Ami viszont még hiányzik: — Az alacsonyabbra helyezett, megismételt kis lámpák az útkereszteződésekben. Hiszen a gépkocsivezetők. nem láthatják a nag? lámpákat. A kicsik Angliában egyenesen az ő számukra készülnek. A nemzetközi camningta lá’kozót Londontól északrr r.ár m-'rtöldnvire tartóé1"51' meg. ötvenezer ember talál kozott itt, s a raiiey igazi szenzációja a magyar küldöttség volt. Már csak azért is, mert a szocialista államoka. egyedül Magyarország képviselte. A találkozón ismét a közlekedés volt a téma. Amit pedig ezekből a legszívesebben valósítanak meg itthon. — Az optikai jelzéseket. Az angol utak széle éjszaka piros fényt vet, a forgalmi sávfelezők fehéret. A letéréseknél pedig másfél kilométerrel az útkereszteződés előtt fényvisszaverő táblákat helyeznek el. A letérni szándékozó jármű részére az úttestre festett fénylő zöld sáv vezet. A fényvisszaverő jelzések azóta a magyar utakon is megjelentek, sok más, a közlekedést gyorsabbá, biztonságosabbá tevő megoldással együtt. Horváth S. János Sólyom László: Néhány szó Két olyan tizenhárom éves forma srác támasztja a kerítést. Kezük konyákig nadrágzsebükbe mélyedt, türelmetlen csikólábuk rúgdossa a járda töredezett flaszterát, tekintetük elbámészkodik a körülöttük zsivajgó tavaszban. Szemben a túlsó oldalon szerelmespár andalog egymásnak dőlve. ÓRIÁS ALMATAROLO Kelet kapujában Kép az őszről. A tetőnek még csak a tartószerkezete van meg, de lenn már dolgoz« nak. minősítik és rakják vagonokba Szabolcs „aranyát”. Hammel József felvétele Akár 132 napos hűtőháznak is nevezhetnénk a tuzsé- rit. mart ennyi munkanapra volt szükség ahhoz, hogy az 1000 vagonos tároló az alapozástól az üzemelésig jusson. Ez a rendkívül rövid, minden korábbi rekordot megdöntő idő azóta szinte mérce lett a magyar építőiparban: példálóznak vele, hogy lám, így is lehet építeni. Persze, a határainkon túl is ismert 31. számú Állami Építőipari Vállalat rá is szolgál erre á példálózásra. (Nem úgy, mint a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat: ők számottevően csúsznak a vállalt munka teljesítésével.) Az ősszel azonban még nem volt valami egyszerű a betárolás, vagonrakás. Előfordult. hogy alul aszfaltoztak, fölül festettek, középen pedig rakták az almát a vagonokba. 5000 vagon árut így is át tudtak rakni, s 800 vagonnal hűtöttek. (Ebből április elejére még megmaradt mintegy 200 vagonnyi.) Ez is jelzi, hogy már az első s félig még az építkezéssel eltelt időben is ki tudták_ használni a tulajdonosai. a" HUNGAROFRUCT. a nyírtass! és nyírmadai, továbbá a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság. A tároló tulajdonképpen hármas funkciót lát el: manipulálás, betárolás, tranzitá- lás. Vagyis az alma egy részét feldolgozzák, másik részét csak átrakják a széles nyomtávú vagonokba a magyar vagonokból, vagy a teherautókról. Az idén szeretnék kihasználni a tároló teljes hűtőkapacitását, s emellett a tavalyi kétszeresét. 10 ezer súlyvagon árut akarnak átrakni. Az átrakás lehetőségeinek javítása érdekében az idén egy új rámpát építenek, s ezzel 3—3 normál és széles vágányon fogadhatják a vagonokat. Befejezik a tároló úthálózatának építését is (Ezenkívül ebben az évben elkészül a tmk-műhely. a kazánház, az olajlefejtő és a központi fűtés, jövőre pedig a szociális épület, iroda, s a parkosítás.) Megoldódik az idén a manipulálás gépesítése is: hamarosan olasz gépsort szerelnek fék A bővítésre mindenképpen szükség van, tehermentesíteni kell Komorót és Mándo- kot. E két helyen nagyon rosszak a rakodási körülmények, nincs út és világítás nyitott a tér. s nem lehetséges a gépesítés sem. Tuzséron szinte ideális körülmények között lehet dolgozni. A könnyű, alumíniumból készült szerkezet alá befutnak a vagonok, szinte kiiktatják az időjárás esetlegességét. A gépesítés 80 százalékos — többet kizárólag a vagonok miatt nem lehet. Célszerű lenne újabb tárolót vagy tárolóidat építeni Tuzsérra. A HUNGAROFRUCT gondol is erre, hogy A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter rendelete a kenyérgabona és a liszt cseréjéről. A rendeletre azért volt szükség, mert a hazai szabványok már az árak szerint is különféle gabonát különböztetnek meg, például étkezési vagy takarmánygabonát. A rendelet szerint a malmok és a liszt cseretelepek ezentúl kizárólag étkezési fajtájúnak minősülő búzáért és rozsért aditt még két 1500 vagonos tárolót építsen- (Ez még csal* elképzelés, s a megvalósításig hosszú lehet az út — de kútba is eshet.) Itt van közmű, út (?). vasút. energia — csak bővíteni kellene. A két tároló felépítésével 30 ezer vagon átrakását és 4 ezer vagon hűtését tudnák megoldani. Ez nagyon megkönnyítené az alma szovjet exportját. Az út szót az imént megkérdőjeleztük. Már többször foglalkoztunk vele az utóbbi években, hogy a 4. számú útvonal korszerűsítése szinte nem tűr halasztást. Tavaly ősszel általában 2—500 teherautó. vagy pótkocsis vontató várakozott a tároló közelében, szinte lehetetlenné téve a közlekedést. Az is ismeretes, hogy a rossz úton rengeteg alma tönkremegy, exportképtelenné válik. Az almaexport másik akadályozója a vagonok hiánya. Ez országos gond, s remélhetőleg hamarosan megoldást találnak az illetékes szervek. K. L hatnak cserelisztet. A rerv* delkezés továbbra is fenntartja a régebbi előírásokat, így például azt, hogy a cserére átadott búza 20 százaléknál nem tartalmazhat több rozsot, ilyenkor ugyanis az átváltásnál a teljes mennyiséget rozsként számolják el. Egészségre ártalmas anyaggal kezelt ke- nyérgbonát a malmokban és a cseretelepeken a liszt ellenértékéül nem fogadnak el. Miniszteri rendelet a kenyérgabona és a liszt cseréjéről a szerelemről A kisebbik legény hegyes vállával oldalba böki barátját, s állát a szerelmesek felé vágja. Hunyorító tekintete azt kérdezi: Mit szólsz hozzájuk? A nagyobbik biggyeszt, fú.i és rúgdossa tovább a flasztert. A kisebbik követi sze mével még egy ideig a szerelmespárt. aztán megszólal. — Te voltál már szerelmes? — Voltam. — Hányszor? — Egyszer. — Milyen volt? — Hülyeség. — Miért? — Csak. — De mégis? — Odaadtam neki a lenszebb versatil ceruzámat. — Es ő? — Egy zsebkendőt adott. — A lányok azt szoktak. Tudom. — De visszakérte másnap. — Miért? Szakítottatok? — Akkor még nem. — Hát? — Félt. hogy kikap a mamájától. — Es te? — Visszaadtam. — Es ő is visszaadta a ver satilt? — Nem. — Miért? — Nem kértem. A férfi, amit egyszer odaadott, azt ott egye a fene. — Hát igen! — Ez a szerelem. — Tényleg hülyeség.
