Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL« XXVXL EVFOt YAM 61. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1910. MÁRCIUS 13, PÉNTEK „Kényszerből” — áldás (3. oldal)) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) A lap megírta, az illetékes válaszol (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) A Minisztertanács ülése Kedvező döntés a háztáji állattartás fellendítésére BefelezcdteK a magyar»'lengyel külügyminiszteri tárgyalások Péter János nyilatkozata varsói tanácskozásairól A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghall­gatta a KGST Végrehajtó Bizottságának február 24-től 37-ig Moszkvában tartott 45. ülésszakáról szóló tájékozta­tót. A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány elfogadta a külügyminiszter jelentését a február 24. és 28. között Bel­giumban tett hivatalos láto­gatásáról. A beszámoló sze­rint a belga külügyminisz­terrel folytatott tárgyalások őszinte. nyílt szellemben folytak és hozzájárultak a két ország együttműködésé­nek az európai biztonság megteremtése érdekében tör­ténő előmozdításához. Az igazságügy-miniszter' előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács módosította a kisajátításra vonatkozó, 1965- ben kiadott rendeletét, első­sorban a célból, hogy elő­mozdítsa a lakás- és üdülő­telepítéssel kapcsolatos te­lekellátási rendszerről szóló kormányhatározat egyes ren­delkezéseinek zavartalan vég­rehajtását. A nehézífgtri miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megvitatta és jóváha­gyólag tudomásul vette az alumíniumipar 1971—1985. évekre szóló központi fej­lesztési programját. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnöksége és az érdekelt miniszterek előter­jesztésére a kormány fog­lalkozott a háztáji állattar­tás fejlesztését szolgáló egyes munkaügyi és társadalom­biztosítási kérdésekkel. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok háztáji ál­lattartásának elősegítése ér­dekében úgy döntött, hogy közösben végzett munkának számít a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagoknak az a tevékenysége, amelyet a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján ház­táji gazdaságukban szarvas- marha vagy sertés tartására fordítanak. Ezt a munkatevé­kenységet a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szol­gáltatások, a gyermekgondo­zási segély, valamint a ta­goknak a termelőszövetke­zettől járó szociális juttatá­sok és háztáji földjük szem­pontjából figyelembe kell venni. A beszámítás részle­tes szabályait a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, il­letve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ál­lapítja meg. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­sét a népi ellenőrzés tavalyi vizsgálatai során szerzett ta­pasztald tokról. A Minisztertanács titkár­ságának vezetője ismertette az országgyűlés március 4— 6. közötti ülésszakán elhang­zott képviselői észrevétele­ket és javaslatokat. A kor­mány felkérte az érintett minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a ja­vaslatok megvalósításának lehetőségét és tájékoztassák arról az országgyűlés elnö­két és a javaslattevő képvi­selőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Burgonyatermesztési tanácskozás Nyíregyházán Megyei burgonyatermesz-1 tési tanácskozást rendeztek csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel Nyíregyházán, a megyei művelődési központ nagytermében. A tanácsko­záson részt vett Kállai Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács VB. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya, a megye termelőszövet­kezeteinek területi szövetsé­gei és a TIT agrártudomá­nyi szakosztályának rende­zésében megtartott tanácsko­záson dr. Lörincz József, a mezőgazdasági tnrlnmájr'’ok kandidátusa, MÉM-főosztály- vezető bevezető előadása után dr. P. Szabó Gyula, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese Sza­bolcs-Szatmár megye burgo­nyatermesztésének helyzete és feladatai címmel tartott előadást. Az előadáshoz felkért hozzászólók voltak: Bukai József, az Agrotechnikai Ku­tató Intézet tudományét munkatársa. Juhász István a kisvárdai Rákóczi Terme­lőszövetkezet elnöke, Radnai József, a Balkányi Állami Gazdaság főagronómusa, dr. Miklósi Ferenc, a nyírlugosi Szabadság Termelőszövet­kezet elnöke. A vitában több szakember, tsz-vezető ismer­tette a termelésben szerzett tapasztalatait. (A tanácsko­zás ismertetésére visszaté­rünk.) felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére i Szocialista brigádok vetélkedője A Szabolcs megyei Gabo­na!.. ásárló és feldolgozó Vállalat 45 szocialista bri­gádja 320 taggal nevezettbe a hazánk felszabadulása 25. évfordulója tiszteletére szer­vezett szellemi vetélkedőre. A vetélkedő megyei döntő­jére március 11-én került sor Nyíregyházán, melyen az addig legjobb eredményt el­ért öt brigád vett részt: a tiszalöki malomüzem Petőfi, a nyírbátori malomüzem Április 4., a fehérgyarmati malomüzem Győzelem. a nyíregyházi központi javító Szamuely és a nyíregyházi malomüzem Kossuth szoci­alista brigádja, összesen 35 taggal. A vetélkedő témakérdései jó felkészültséget es általá­nos ismeretet kívántak. Is­merni keláett Lenin életét és munkásságát. a magyar munkásmozgalom történetét a két világháború között, a Szovjetunió szerepét, s ha­zánk felszábadulás utáni 25 évének főbb politikai, gaz­dasági, társadalmi, kulturális eredményeit. De meg kellett felelni szakmai és munkavé­delmi kérdésekre is. A mind izgalmasabb ver­sengésben nagyon szoros eredmény alakult ki az első három helyezést elért bri­gád között. Az első helyet a nyírbátori malomüzem Ápri­lis 4. szocialista brigádja, a másodikat a nyíregyházi ma­lomüzem Kossuth brigádja, míg a harmadik helyezést a nyíregyházi központi javító üzemrész Szamuely szocialis­ta brigádja szerezte meg. A megyei döntő első he­lyezettje 2000, a második 1700, a harmadik helyezett 1500 forint pénzjutalomban részesült. De jutalmat ka­pott a többi résztvevő bri­gád is: a negyedik helyezett tiszalöki malomüzem Petőfi szocialista brigádja 1000, az ötödik helyre került fehér- gyarmati malomüzem Győ­zelem brigádja 500 forint pénzjutalomban részesült. A pénzjutalmakon kívül külön­böző tárgyjutalmakat is kaptak a vetélkedő brigá­dok. A jutalmakat Marosi Károly, a vállalat igazgató­ja adta át. Az első két helyezett, a nyírbátori malomüzem Ápri­lis 4., s a nyíregyházi ma­lomüzem Kossuth szocialista brigádja bekerült az iparági középdöntőbe, melyet Mis­kolcon tartanak meg. Varsó (MTI): Hivatalos lengyelországi látogatásának negyedik nap­ján. csütörtökön reggel Pé­ter János külügyminiszter és kísérete a zerani személygép­kocsigyárban tett. látogatást. A magyar vendégeket elkí­sérte Janus Hrynkiewicz gép­ipari miniszter és Zygfryd Wolniak külügyminiszter- helyettes. A gyárlátogatás után került sor külügyminiszterünk nagy érdeklődéssel várt sajtóérte­kezletére. amelyet a Mysle- wicki-palotában rendeztek meg. Ezzel Péter János len­gyelországi látogatása befe­jeződött. Külügyminiszterünk a kora délutáni órákban re­pülőgépen visszautazott Bu­dapestre. A lengyel főváros nemzet­közi repülőterén a magyar vendégek búcsúztatására megjelent Stefan Jedrichows- ki külügyminiszter, Zygfryd Wolniak külügyminíszter-he- lyettós és a külügyminiszté­rium számos vezető munka­társa. Ott volt Némety Bé­la, hazánk varsói nagyköve­te és nagykövetségünk mun­katársai. Külügyminiszterünk láto­gatásáról és tárgvalásairól közös közleményt adtak ki, amelyet Budapesten és Var­sóban csütörtökön este 7 órakor hoztak nyilvánosság­ra. A magyar—lengyel külügy­miniszteri tárgyalások befe­jeztével Péter János nyilat­kozatot adott az MTI és a Népszabadság varsói állandó tudósítójának. Péter János hangoztatta: — Lengyelországi^ tartózko- dásunjk idején rendkivü! őszinte, bensőséges és baráti légkörben igen hasznos megbeszéléseket folytattunk a lengyel kormány képvise­lőivel. Nagy gonddal ele­meztük a jelenlegi világhely­zetet. megvizsgáltuk veszé- lyes tényezőit és számba vet­tük azokat is, amelyek ked­vező irányba viszik a nem­zetközi kapcsolatokat. Jó reményekkel nézünk a jövő­felé. — Részletesen elemeztük a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit. E téren számos új terv vetődött fel, amelyeket a hagyomá­nyos lengyel—magyar barát­ság szellemében fogunk meg­oldani. Jelentős tárgyalásaink folynak az ipari kooperáció fejlesztéséről. Ez nagymér­tékben megkönnyíti majd országaink gazdasági együtt­működését. — Négynapos lengyelorszá­gi tartózkodásunkból egy na­pot Wroclawban, a lengyel történelem egyik legrégibb városában töltöttünk. Az ott látottak maradandó hatást gyakoroltak valamennyiünk­re. Nagy megelégedéssel ta­pasztaltuk az anyaországhoz visszacsatolt ősi város ne­gyedszázados fejlődésének kiemelkedő eredményeit. Péter János végül elmond­ja. hogy magyarországi lá­togatásra hívta meg Stefan Jedrychowskit. aki a meghí­vást örömmel elfogadta. Péter János külügyminisz­ter lengyelországi hivatalos látogatásáról csütörtökön délután visszaérkezett Buda­pestre. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjeleni Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Gyenes András külügyminiszter-he­lyettes. Jelen volt a fogadta­tásnál Bogumil Dabrowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Péter János a megérkezés után az újságíróknak elmon­dotta: — Az utóbbi időben álta­lában megélénkült a .nemzet­közi élet, sok a nemzetközi diplomáciai tárgyalás, mind a Varsói Szerződés tagálla­mainak. mind a NATO-tagor- szágoknak a keretein belül, mind a semleges országok körében, g e különböző or- szágcsoportak egymással is sok tárgyalást folytatnak. Mi azért szorgalmazzuk a tár­gyalásokat. hogy a veszélyes gócokat szőkébbre szorítsuk a nemzetközi életben, előse­gítsük az agresszió visszaszo­rítását és azért, hogy a bé­kés egymás mellett élést, a nemzetközi békét és bizton­ságot erősítsük. — A lengyelországi tár­gyalások kettős célt szolgál­tak: egyrészt fokozzuk a magyar—lengyel együttműkö­dést nemzetközi téren, a nemzetközi viszonyok javítá­sa érdekében, másrészt ^ké­ressük knnak lehetőségeit, hogy a két ország kölcsönös kapcsolatait gazdaságai, kul­turális, politikai téren to­vább fokozzuk. A magyar— lengyel hagyományos barát­ság most olyan viszonyok kö­zött érvényesül, amelyekben a magyar—lengyel kapcsola­tok bővülése egyúttal erősíti a Varsói Szerződés tagálla­mainak közösségét és erősíti a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tevékeny­ségét is. Az utábbi időben a lengyel—magyar gazdasági kapcsolatok jelentős lendü­letet kaptak. Fontos tárgya­lások folynak az ipari együttműködés fokozása ér­dekében, főleg a gépipar és a vegyipar területén vannak lehetőségek új megállapodá­sokra. — Nemzetközi vonatkozás­ban a magyar—lengyel együttműködés különösen a* európai biztonság szempont­jából fontos, Lengyelország igényé az európai biztonság­gal kapcsolatban, elsősorban határainak elismerése. Ez nem csak Lengyelország ügye, ha­nem ennek tulajdonképpen minden európai ország ügyé­vé kellene válnia, mert, az európai békét és biztonságot nagymértékben előre vinné, ha az európai országok, el­sősorban a Német Szövetségi Köztársság elismerni az Odera—Neisse-határ végleges érvényét. Mi természetesen tudjuk, hogy az Odera— Neisse-határ végérvényes és ez nem függ attól, hogy. a Német Szövetségi Köztársa­ság elismeri-e vaicry nem. — Megelégedéssel állapít­juk meg, hogy a magyar- lengyel együttműködés szinte az. összes területen szakadat­lanul és dinamikusan fejlő­dik. Együttműködésünk a szocialista internacionalizmus elvein, a kölcsönös bizalmon és a szocializmust építő test­véri népednek szolidaritásán alapszik. — Tárgyalásainkon kifeje­zésre juttattuk azt a törek­vésünket és óhajunkat, hogy együttműködésünket — Ionosén gazdasági téren — tovább mélyítjük és tökéle­tesítjük. Természetesen ' - ri sok mindent megtettünk, de még igen nagy lehetős b >;c vannak. Ez vonatkozik első­sorban a kooperációra és a termelés szakosítására. Or­szágaink ugyanakkor a KGST-ben a szocialista gaz­dasági integráció fejleszté­sére törekszenek. Lehetőség és Szükség van tudományos és kulturális együttműködé­sünk továbbfejlesztésére. — Úgy vélem, hogy lengyel- országi látogatásunk az 1908. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény szellemében tovább mélyítet­te szocialista országaink ha­gyományos barátságát ég együttműködését. Katolikus ünnepi » A Hazafias Népfront Sza­bolcs-Szatmár megyei kato­likus békebizottsága csü­törtökön ünnepséget rende­zett Nyíregyházán hazánk felszabadulásának 25. év­fordulója tiszteletére. Az ün­nepségen megjelent dr. Du­dás Miklós, hajdúdorogi me­gyés püspök, dr. Beresztóczy Miklós prépost, az ország- gyűlés alelnöke, az Országos Béketanács katolikus bizott­ságának főtitkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, Kovács Károly. a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, Buhalla István egyházügyi tanácsos, dr. Rojkovics Ist­ván püspöki helynök, Csé- pányi Ferenc prépost, ka­nonok, a megyei katolikus békebizottság titkára, dr. Bacsóka Béla székesegyházi kanonok, rektor, a megyei katolikus békebizottság el­nöke. A megyei tanács díszter­mében tartott ünnepségen lelkészek gyűlése megjelent mintegy 200 lel­készt és a görög katolikqa t hittudományi főiskola nö­vendékeit — a Himnusz eléneklése után — dr. Bacsóka Béla köszön­tötte, majd Beresztóczy Miklós mondott beszédet, amelyben méltatta hazánk felszabadulásának jelentősé­gét, a negyedszázad alatt be­következett társadalmi, gaz­dasági változásokat. Nagy ér­deklődéssel fogadott beszé­de után Kovács Károly fel­olvasta a Hazafias Népfront megyei elnökségének levelét, felszólalt Csépányí Ferenc prépost, a megyei katolikus békebizottság titkára, dr. Cserényj István theológiai professzor, Holczer Gyula esperes, a megyei katolikus békebizottság alelnöke. Az ünnepi ülés résztvevői táv­iratot küldtek az Országos Béketanács elnökségének, Az ünnepség a Szózattal étb véget mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK*

Next

/
Oldalképek
Tartalom