Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
f9?0. mlrcius Í2. KELET-MAGYARORSZAG 1 oMaf Szövetkezeti önállóság — szövetkezeti érdekképviselet FONTOS HATÁRKŐHÖZ ÉRKEZETT a fogyasztási szövetkezeti mozgalom: a tagság jóváhagyta a szövetkezetek alapszabályát; értékelte a múlt évi eredményeket és meghatározta az idei feladatokat; s a most kezdődő megyéi tanácskozásokon az egyes szövetkezeteket képviselő küldöttek megalakítják területi szövetségüket, megválasztják, a helyi körülményeknek megfelelően kialakítják és jóváhagyják szövetségük alapszabályait. É7-7C-1 tu'ajdonkcnnen befejeződik a szövetkezetpolitikai reform első nagy szakasza, most mór megfelelő tartalmi tisztánlátás és formai keretek biztosítják a szövetkezeti demokrácia valóságos érvényesülését, a szövetkezetek önálló, vállalatszerű működését. A változás jelentősége az egy évvel ezelőtt megalkotott kormányhatározatból éred, amely szerint a szövetkezetek megyei szövetségeinek munkája — a gazdasági reform és a korszerű szö- vetkezetpolitika elveinek megfelelően érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakul át. A megváltozott helyzetben a szövetségek hatósági jogkörét az állami szervek vették át, számos, korábban szövetségi feladatot pedig maguk a szövetkezeti választott vezetők látnak el. A szövetkezeti vezetőket egyértelműen a közgyűlések választják, a megyei szövetség korábban gyakorolt megerősítési jogköre nélkül. A szövetkezetek igazgatóságai önállóan dön-. fenek a vezetők javadalmazása, a tiszteletdíjak megállapítása tekintetében, sőt a közgyűlési különbizottságok már átvették a választott vezetők fölött gyakorolt fegyelmi jogkört is. i' A TAGSZÖVETKEZETEK ÖN KORMÁNYZATÁNAK és vállalati önállóságának megvalósulása emeli a szövetségek tekintélyét, a szövetségi feladatok jelentősegét. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével ugyanis — a szövetkezeti jelleg kiteljesedésének megfelelően — új szövetségi feladatok kerültek előtérbe; a szövetkezetek gazdasági és szövetkezet- politikai érdekképviselete, az igények alapján nyújtott szoleáltatás, és a mozgalmi Szervező munka. Az eddigi gyakorlat azt bizonyította, hogy a szövetkezetek es a szövetség kapcsolata az új helyzetben sem lazult, sőt a szövetségek számos új megbízást kapnak tagjaiktól. A szövetség munkája bizonyos értelemben az eddiginél változatosabb, sokoldalúbb lehet, hiszen az új szerepkörben sokkal jobban Sólyom László: Ilyenkor tavasz felé. amikor először csap meg a kerek, lila kosarak vastag illata, amikor megcsúfolva nemes jelzőjüket szerénytelenül. hivalkodva tolakodnak orrom elé a sötét bársony ibolyák — ilyenkor mindig eszembe jut az az egyetlen szál, halvány, inkább kékes, alig nyílt, ártatlan. , Huszonegynéhány eve! ilyenkor tavasszal, mintha tegnap történt volna. Akkor is így fújt a szél. akkor is ilyen hirtelen tavasz volt. Az öregek még téliesen nyakig gombolkoztak, de mi. Laci barátommal sálunkat zsebre •yágtük, nyitott Jíabáttal rohantunk céltalan, nem fértünk bőrünkben, , Tizenöt évesein ábrándost képviselhetik tagszövetkezeteik érdekeit, mint azelőtt tehették irányító szervként. S az is világos, hogy a szövetkezetek egyx-e kevésbé nélkülözhetik a szövetség támogatását, hiszen az erősödő gazdasági versenyben számos olyan jelentős, egyes esetekben, monopolhelyzetű partnerrel állnak üzleti kapcsolatban, akikkel szemben magukra utalva nehezen tudnák kiharcolni a méltányos kereskedelmi, gazdasági feltételeket. A szövetségek azt is áttekinthetik, hogy a tagszövetkezetek mely csoportjainak azonosak az érdekei, s kezdeményezhetik, szervezhetik ezek szoros gazdasági együttműködését, társulását, közös fellépését. Ezeken túlmenően sok olyan tevékenység van a mozgalomban, amit egy-egy szövetkezet önmagában nem tud olcsón, célszerűen elvégezni : a szövetség ezek ellátásával szolgáltatásként segíti tagjait. Ennek keretébe tartozik az ellenőrzés, a szaktanácsadás, az oktatás, a különféle propagandatevékenység és a beruházások bonyolításánál szükséges közreműködés, a szövetkezeti társulások szervezése, koordinálása és nem utolsósorban az a sokoldalú ajánlás, amellyel a szövetség a szövetkezeti tevékenység fejlesztésében, a vezetők anyagi ösztönzésének kialakításában, különféle ügyviteli, kát kergettünk, a szürke alkonyatbán lányok után lestünk. nyugtalan éjszakában szerelemről álmodtunk — éberen, míg bele nem fáradtunk, s ha elnehezült szemhéjunk lecsukódott — kuszán csalk folytattuk. Már nem emlékszem, hogyan. melyikünk kezdte, csupán arra, hogy elhatároztuk, tovább így nem mehet, gyereknek való az ostoba ábrándozás, gyakorlati útra kell térni. Nosza hozzáláttunk. hogy leányt keressünk — egyet-egyet, de pontosan olyat, akit elképzeltünk. Laci barátom barna hajú. kék szeműt kívánt, én sötét szemű szőkét Ezzel előre is biztosítva éreztük magunkat, pénzügyi szabályok bevezetésében közreműködik. A megváltozott feladatoknak megfelelően módosul a megyei küldöttgyűlés , felépítése és a szövetség szervezete is. Az új modell szerint a küldöttgyűlés — a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek sajátos érdekeinek érvényesítése céljából — kétféle módon, föderativ és közvetlen képviseleti elv alapján ülésezik. A küldöttgyűlés teljes ülésen foglal állást a különböző típusú szövetkezetek egészét érintő alapvető kérdésekben; az egyes ágazatok tevékenységét; rm'nkéiát, feis?dp+mt pedig szekcióüléseken tárgyalják. Mindhárom szekcióban választmányokat hoznak létre; a megyei szövetség elnöksége a szövetkezetek ügyeiben csakis a választmányok meghallgatása után és egyetértésével foglalhat állást. A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE mindenkor a testületi döntések végrehajtására hivatott. Általában az a törekvés, hogy magasan kvalifikált, jól meg- fiT-pfejt szakemberek legve- nek a szövetség alkalmazottai, akik képesek magas színvonalú, közgazdasági, kereskedelmi, szövetkezetpolitikai szolgáltatást nyújtani, a szövetkezetek érdekeit szakmailag megalapozottan képviselni. Tóth Gábor hogy nem leszünk gyűlölködő vetélytársak. Teltek a napok, s mi minden délben ott ólálkodtunk a lányiskola kapuja körül és mustrálgattuk a 13—14 éves, zoknis angyalokat. Akadt is egy-kettő, ki kedvünkre lett volna, de vagy „foglaltak” voltak már, vagy nem tudtunk megismerkedni velük. Aztán egyszer váratlanul, véletlenül, már nem emlékszem hogyan, megismerkedtünk Évával. Éva bogárszemű, fekete, fitos, fürge kis fruska volt, akibe az első pillanatban mindketten beleszerettünk, s akiről a következő pillanatokban mindketten fölényesen megállapítottuk, hogy nem az „igazi”, de kezdetnek jó. S hogy így megvallottuk. egyi- künket sem érdekli komolyabban, nem is próbáltunk osztozkodni rajta, együtt beszéltük m°g az első randevút — hármasban. A randevúnk másnap reggel nyolckor volt az újpesti kishídnál. (Mert Újpesten Nyelvművelés — de kinek Egy szépséghibája volt a megyeszékhelyen megrendezett nyelvi előadássorozatnak: nem azok hallgatták meg, akik a legjobban és legtöbbet tanulhattak volna belőle. Lőrincze Lajossal az élen az ország legkiválóbb nyelvtudósai, nyelvművelői jöttek el Nyíregyházára a magyar nyelv hete alkalmából. Témáik érdekesek és közérdekűek voltak. Mégis, hallgatóságuk 99 százalékát főiskolai és tanítóképző intézeti hallgató és középiskolás diák alkotta. Persze az nem tragédia, sőt nagyon jó dolog, ha a diákok különösen a leendő pedagógusok, hivatásos nyelvművelők otthonosan mozognak az ilyen előadásokon. A baj az, hogy csak ők jöttek el. Elgondolkoztató, hogy a megyeszékhely nagy létszámú pedagógus-társadalma — egyáltalán értelmiségi foglalkozású dolgozói — miért maradtak távol, hisz az anyanyelvi kultúra építgetése, fejlesztése nem fejeződhet be a főiskolai, egyetemi tanulmányokkal. , De nem csupán erről van sző; elhangzott előadás a hivatali és hivataloskodó nyelvhasználatról is. Egyetlen hivatali, közintézménybeli hallgatót sem láttunk a TIT klubtermében, vagy a megyei művelődési központ nagytermében. A TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya az idén is dicséretes szándékkal rendezte meg a nyelművelésnek ezt a reprezentatív eseményét, de úgy látszik segítőtársak nélkül maradt, nem jutott erő vagy idő a közönség szervezésére. Pedig nem lett volna érdektelen jobban toborozni, vagy egy-egy előadást üzembe, közintézménybe, stb. kivinni. Életközeibe és azokhoz, akiknek szóltak ezek a témák. Páll Géza Egy szál ibolya Pillantás a tervezők asztalára Ki« toronyházak, gyárépületek, művelődési létesítmények BESZÉLGETÉS A TERVEZŐ IRODA /ELENLEGI MUNKÁIRÓL Felkerestük a Szabolcs megyei Tervező Irodát, ahol Scholtz Béla főmérnöktől kértünk tájékoztatást, arról: milyen nagyobb építkezések tervein dolgoznak? — Feladataink sokkal nagyobbak, jelentősebbek és felelősségteljesebbek, mint az eddigi évedben voltak. A tervek közül kiemelkednek a lakástervezések és az ipari létesítmények részére készülő tervek. A lakástervek közül meg kel! említeni, hogy irodánk foglalkozik az Északi nagykörút folytatásának a tervezésével, ahol 500—600 lakás kerül megvalósításra. Foglalkozunk az OTP-programon belül 300 lakásnak § tervezésével. Hol fognak épülni? az OTP-lakások? — Az Irodaház mögött, a Kossuth utca felé eső részen. Foglalkozik irodánk 6 darab magasház építésének tervezésével. Valamennyi lakásépítkezéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezek nagy részét egy egészen új technológiai eljárással fogjuk megvalósítani. Pontosabban : alagútzsalus módszerrel. — Mit jelent ez az új módszer a gyakorlatban? — Gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan nagy zsaluzóelemeket fogunk a betonozáshoz alkalmazni, amelyekkel egyidejűleg lehet falazni egy szinten az épület falait és födéméit. Ennek meghonosításában a kivitelező vállalatokkal kooperálunk. A középmagas házak közül 6 darab a város belterületén, a kiskörül) mentén készül. Középmagas házak alatt értjük a 9 emeletes kis toronyházakat. Ezek is az új francia technológiával, az alagútzsaluzással fognak megvalósulni. — Ezek a házak hány lakást foglalnak magukba? — Ez attól függ, hogy hány szekcióból fognak ösz- szetevődni. Általában 50—60 lakást foglal magába egy ilyen épülettömb. A lakás- programon belül foglalkozunk a Szabolcs megyei Építő-Szerelő Vállalat kivitelezésében a Vasgyár utca térségénél építendő új lakóépületek tervezésével is. Bekapcsolódik irodánk a házgyárelemekkel készülő | lakások programjába is. E programon belül az idén 200 házgyári lakást tervezünk az Északi körútra. — Mi a helyzet az ipari létesítmények tervezése körül? — Közülük kiemelkedik a MOM mátészalkai tervezésének folytatása. Már az I. ütemhez szükséges terveket a múlt évben leszállítottuk. Az idén a II. ütem tervezésével foglalkozunk. — Hasonló méretű és egészen nagy gyártelepet tervezünk Kisvárdára, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár telepét. Előre láthatólag a mi generáltervezésünkben fogjuk elkészíteni a Csepel Vas- és Fémművek motorkerékpárgyárának nyírbátori üzemét. Ezeken kívül kisebb ipari létesítmények tervezése is folyamatban van. — Hallhatnánk valamit a középületek tervezéséről? — Ilyen jellegű feladatunk is több van, ezek közül kiemelkedő a vásáros- naményi művelődési húz terve, amelyet a napokban fogunk leszállítani. Ez egy olyan méretű művelődési ház lesz, amely már igén} é- sebb színpadi előadásokat is lehetővé tesz. — Meg kell .említeni a középületek körében a Nyíregyházi Megyei Könyvtár épületének tervezését is. Ennek helye még nincs kijelölve. A Nyíregyházi Pénzügyi Technikum terveit is a napokban szállítjuk le. Foglalkozik irodánk a várost művelődési központn*'-' ■ telepítési tervével is. Ezenkívül számos épület tervezcsé- vel, köztük egészségügyi épületekkel foglalkozunk. Ezek között szerepel saját székházunk terve is. mert a megnövekedett feladatokkal már csak egy nagyobb épületben tudunk megküzdeni, tekintette] a jelentős lé(> számnövekedésre. Ezt a problémánkat a megyei tanács magáévá tette és biztosítja* a lehetőséget arra, hogy a jelenleginél tágasabb tervezőirodái székhazat építsünk magunknak, melynek terveit már készítjük. Farkas Pál OR Ág A? - NEM! Cél; növelni a termelékenységet Korszerű gépek állnak munkába a Tiszalöki Vegyesipari Vállalatnál A tavalyi ötvenmillió helyett az idén hatvankétmillió forint értéket állítanak elő a Tiszalöki Vegyesipari Vállalatnál. Ezt a kétségtelenül nagy iramú fejlődést nem a létszám növelésével érik el, hanem elsősorban műszaki fejlesztéssel, korszerű gépek üzembe helyezésével. Olyan gépekkel, amelyek kevesebb emberrel, hatványozottan nagyobb teljesítménnyel oldják meg a kitűzött feladatokat. A vállalatnál mindinkább olyan gépeket alkalmaznak, amelyek nem csak megkönnyítik a fizikai munkát, hanem teljesen automatizálnak egyes munkafolyamatokat. Az új gépek „sztárja” történt ez — szülővárosomban.) Valamilyen iskolai szünnap lehetett, mert hétköznap volt. Pontosak voltunk mind a hárman, nagyon is pontosak, úgyhogy mikor nyolcat harangoztak, mi már a híd keskeny gyalogjáróján baktattunk, s Laci barátommal egymásra licitálva szel- lemeskedtümk, fitogtattuk bölcsességünket, igyekeztünk jaj. nagyon igyekeztünk imponálni Évának, aki egyikünket sem érdekelte komolyabban. A harc kíméletlenül folyt. Már a hirtelenébein összezsugorodott,! leghosszabb nagy dunai hídon is átértünk. Éva oly bölcsen mosolygott hol egyikünkre, hol másikunkra, hogy mindketten diadalmasabban tapostuk az ősi Aquincum földjét, mint egykor a győztes rómaiak. S ebben a csodálatos, diadalmas, tavaszi mámorban Éva egyszerre fölujjongott, kiugrott minden lépését vigyázó kettőnk közül és az út mentén zoldelló bodzabomost a napokban érkezett lengyel gyártmányú rönkhasító nagy szalagfűrész, amelyet előreláthatóan egy hónap múlva helyeznek üzembe. Ez a világmárkás, DAFT típusú gépkolosszus ugyanis tizennégy méter hosszú, s külön alápincézett alapokat szükséges működéséhez építeni. A valóságos kis gyár teljesen automatizált. Kezeléséhez egy ember szükséges, gombnyomásra működik minden, a rönk beemelésétől kezdve a késztermék berakásáig. Két műszakban 16— 18 köbméter palettacsúszót, vagy nemzetközilag használt raklapot állít elő. napi 32 000 forint értékben. Igaz, kor tövéből felcsípett egyetlen vékony szál, halvány, inkább kékes, alig nyílt, ártatlan ibolyát. Fogta finom két kis ujja között a didergő virágút és oldalt hajtott fejjel mosolygott felénk. Aztán odalépett hozzánk, és természetes mozdulattal Laci barátom gomblyukába tűzte az ibolyát. És én láttam ezt. de csak egy pillanatig láttam, mert ekkor a vígan emelkedő nap visszafordult keletnek, a kék ég elsötétült, s a kietlen környéket csak a Kevélyek, s a HármashatÁr-hegy krátereiből előtörő, pusztító vulkáni tűz pokoli fénye világította be. Tudtam, hogy itt a vége a világnak, s azt fo- galmazgattam, mi szépet mondhatnék Évának búcsúzóul. Zöldülő bodzabokor tövében didergő. alig nyílt, egyetlen szál ibolya! Kegyetlen, gonosz, kíméletlen! Úgy megsebzett, olyan fajdalmát okozott. máig is csodálkozom. hogy belé nem haltam. a gép ára 320 000 forint volt, de ez a nagy termelékenységnövelés révén másfél év alatt megtérül. Egy másik, nagy reményekkel biztató gépi beruházásuk a csehszlovák gyártmányú fagyapotgyártó gépsor, amely szintén megérkezett már. Ezt a gépsort a már épülő tiszadadai új fa- gyapotüzemben állítják majd munkába. Ez a gép is automata, s a más célra nem alkalmas, árterületi nyárfából állít majd elő értékes, addig zömmel importból beszerzett csomagolóanyagot. A fagyapotot ezen a gépen tonnánként ezer forinttal olcsóbban tudják majd gyártani, mint a jelenlegi beszerzési ára. A HUN- GAROFRUCT az új üzem kapacitását máris öt évre lekötötte. A vállalat az idén mintegy egymillió-nyolcszázezer forintot szándékozik fejlesztésre. korszerű gépekre, berendezésekre költeni. Ezek között szerepel a tiszavasvá- ri üzem kon ve j orral való felszerelése és a kisfástanyax telep iparvágánnyal történő ellátása. Az utóbbi telepen beépítenek két törpegatter fűrészgépet is. Ezzel elérik, hogy zárlécből és a bútorlécből ki tudják elégíteni a teljes exportigényeket. Csupán a kisfástanyai telep 28 millió forint értéket termel ebben az évben. Az első látszatra nagy költségű gépesítést megalapozott gazdasági számítások inspirálják, hiszen a cél mindegyiknél kizárólag a termelékenység növelése. Ennek révén már az idén két százalékkal növelhető a termelékenység. A hatvankétmilliós terv esetében ez egymilliókétszázezer forint plusz nyereséget jelent. Vagyis a fejlesztésre fordított összeg másfél én alatt megterül, «. a
