Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
4 oldal 1CEL1T-W A® Y AÄORSi AÄ 1976. március ti Korunk mezőgazdasága Tervezés közben A döntések előtt Élelmiszer-gazdaság lesz a nagykálléi Zöld Mező Tsz számoljunk Mezőgazdasági termelő- szövetkezeteink —- kihasználva a törvényes lehetőségeiket — rendszerint a tervezés időszakában, sokszor nem kellő körültekintéssel döntenek termelésük megváltoztatásáról. új ágazatok bevezetéséről. veszteségesen termelő ágazatok leállásáról. Megfigyelve néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetet, ahol az állattenyésztési üzem - ág bevétele, nem, vagy csal; alig fedezi az állattenyésztésnél felmerülő közvetlen költséget és gazdaságosan csak kenyérgabonát, továbbá az állattenyésztést kiszolgáló termékeket termelnek. ha nem rendelkeznek számottevő melléktevékenységből származó jövedelemmel, szinte mindegyik veszteségesen gazdálkodik. A vezetés az eredménytelenség megszűntetése érdekében, a nyereség növeléséért a tervben dönt az üzem termelési struktúrájának átszervezéséről. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben különös jelentősége és következményei lehetnek a teljes önállósággal rendelkező termelőszövetkezetek ilyen irányú döntéseinek. Minden fontos körülmény mérlegelése után — munkaerőhelyzet, állóeszköz- es gépkapacitás, piac. stb. — javaslom megnézi az új ágazat produktumának rezsibíró képességét. Egy termék rezsibíró képességét az ágazat teljes termelési értélre és az ágazat közvetlen költségének különbözeié határozza meg, tehát az új termék akkor járul hozzá nagyobb összeggel az üzemi nyereséghez, ha a bruttó hozama és a közvetlen költség között minél nagyobb a különbség — említenem sem kell. a hozam javára —, ha a terméknek nagy a rezsibíró képessége. A nyereség emelésének lehetősége — a rezsiköltségek csökkentésével — nagyon kevés, hiszen a tendencia, az új gazdasági intézkedések, különböző általános költség jellegű elvonások a rezsiköltségek egyre nagyobb emelkedését mutatják. tehát ezzel az igen fontos költségtényezővel feltétlen számolni kell. Egy megfigyelt, a számításoknál modellként használt nyíregyházi járásbeli termelőszövetkezetben, amely éveken át jó közepes szinten gazdálkodik. a termelési érték és a közvetlen költség közti különbség a főbb növényeknél a következők szierint alakul: A növény megn. Termelési ért. Közvetlen k. Különbség Különbség a tér. érték %-ban Rangsor Szamóca 346 172 174 50,3 1 Napraforgó ■í 337 182 155 Ä 45,r j 2 Szántói, zölds. t. 367 203 164 44,7 3 Búza 1251 994 257 20,6 4 Kukorica 2Ö8 230 58 20,2 5 Lucerna 696 601 95 13,5 6 A rangsor- oszlopban az egyes ágazatok rezsibíró képességét mutató számok lettek bejegyezve, tehát a mo- dellgazdaságban szamóca, naprafangó, szántóföldi zöldségtermesztő ágazat viseli legjobban a rezsiköltséget, ezek az ágazatok járulnak hozzá a legnagyobb összeggel — az arányok figyelembevételével — az üzemi nyereséghez és viselik az esetlegesen veszteségesen termelő ágazatok rezsijét is. Természetesen ez üzemenként különféleképpen jelentkezhet. a számításokat gazdasagonként kell elvégezni. összefoglalva: az egyéb fontos tényezők mellett, lényeges elemezni a döntések előtt, a mezőgazdasági termékek rezsibíró képességét a jövedelem és a költségszámítás tükrében, fedezi e az ágazat termelési értéke, a felmerült közvetlen költséget, tudhat-e az új ágazat jövedelmezően termelni, az üzem sajátos viszonyai között. Badak Janos főkönyvelő Nyírszőlős Nagykállónak történelmi múltja van, a Zöld Mező Tsz-nek inkább jövője. Ezt tervezi most sok szakértelemmel az új vezetés, mely alig négy esztendeje került a csődbe jutott, hárommilliós mérleghiánnyal zárt. s öt kisebb tsz-ből egyesült 4200 holdas gazdaság élére. így vette át a vezetést a fiatal agrármérnök Szabó László, aki előbb lőagronó- mus lett. Később a bizalom emelte az elnöki posztra. A pénzügyek irányítója Onefer Sándor főkönyvelő, főagronó- mus Szabó Zoltán. Küzdelmes út vezetett odáig, míg az 1969-es esztendőt kiválóan zárták. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem meghaladta a 23 ezer forintot. Megváltozott a vetésszerkezet De ennek a közösségnek a története is bizonyítja: ahol szakszerű a vezetés, helyes a gazdálkodási szemlélet, szép eredményeket lehet elérni. Ezt bizonyítja, hogy míg 1965-ben közel 3 millió, addig 1969-ben már 10 millió volt a forgóalapjuk. Megváltoztatták a vetés- szerkezetet. Kalászosokból kizárólag intenzív fajtákat termesztettek és teljesen gépesítették a megművelését. Burgonyaterületüket 100-ról 300-ra növelték, melyből 200 elit , gülbaba vetőmagnak. Vásároltad ../X-^UEgonyiakon-i- bájrit, 3 osztályozó-és 2 ültetőgépet. így a burgonya- termelést 80 százalékban gépesítették. (Tovább lehetne növelni!) Biztos takarmánybázist teremtettek a növekvő állatállománynak. Jelenleg is egy évre elegendő tartalék abraktakarmánnyal rendelkeznek. Van saját takarmánykeverő üzemük, ők állítják össze a szükséges, jó minőségű takarmányt. Most a szarvasmarha-állomány 700. Sajnos ez jelenleg még öt telepen van, de hamarosan sor kerül a szakosításra. A juhállományt 2200-ra fejlesztették. Gyümölcsösük 270 hold, fele termő, de ezt is elhanyagolt állapotban vették át. Ezt talajerő-utánpótlással, gondos gazdálkodással feljaTAVASZI VETÉSRE KÉSZÜLNEK A KÁLI VETÖMA GTISZTlTÓBAN. 1986-ban indult be a munka a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat^ káli magtisztító telepén, mely azóta is hazánk legkorszerűbb ilyen létesítménye. Húszféle növény sokunk irtékes faitáiának fémzárolt zsákokba csomagolt nemes vetőmagját — most a ta- va^zi vetlsi szezon beindulása előtt - javában szállítják ki a káli 9 emeletes telepró az ország ellátására és külföldre, Képünkön: Magvizsgálat & ^rozokep^^nzsgálat r laborban. vították. s 1971-ben már termőre fordul. Sokat jelentett az is, hogy 5 év alatt 6 milliót fordítottak gépesítésre. Korábban csaknem minden géptípust meg lehetett találni ebben a tsz-ben. Ez növelte a költségeket, nem lehetett alkatrészeket kapni, így most 3 típusra csökkentették, s olyan gépeket vásároltak, amelyekkel megfelelően el tudják látni a feladatokat. Létrehoztak saját gépműhelyt is a javítások céljára. Két kombinát épül Az elért eredmények azonban gondokkal is járnak. Helyes célt tűztek ki, amikor az állattenyésztés fellendítését határozták el. Nem nagy tsz a Zöld Mező, — s talán erejüket teljesen igénybe veszi, hogy itt épül két olyan kombinát, amelyek megvalósítása gondos előrelátást követel. Ha megvalósulnak, igazi élelmiszer-gazdasággá alakul át a Zöld Mező. A modern sertéskombinát 37 millióba kerül állami támogatással. Évente 7 ezer hízott sertést bocsát ki. Tavasszal kezdik az építkezést, saját építőbrigáddal. De 1971-re a tervek szerint el kell készülnie a 17 millióba kerülő szarvasmarha-telepnek is. Nem aggályoskodni akarunk, amikor elmondjuk: erre alaposan fel kell készülni. Az üzemelő sertéskombinátban a teljes állatállománynak évente több mint 73 ezer mázsa takarmány szükséges. Bőségesen vállaltak tehátr kockázatot. Ügy* tűnik, ezt öntözéses takarmánytermesztés nélkül nem lehet megoldani. E feladatok végrehajtása megköveteli, hogy a tervben előírt jövedelmezőségi szinteket minden évben teljesítsék. Ez évben 32 milliót, míg 1974-ben már 57 millió termelési értéket kell elöállíta- niok. Sok érdeket összeegyeztetve vizsgálni kell azt is, hogyan gépesítsenek tovább. Erre a burgonyatermesztésnél már 100 százalékig át lehetne térni. Akadályozza ezt a tagok vélt érdeke. Emiatt van még 20 százalék kézi munka. Pedig a közösség erre ráfizet, hiszen 60 forinttal kevesebb volt tavaly is a gépekkel termelt egy mázsa burgonya önköltsége. További elemzést kíván a munkaerőmérleg vizsgálata. Jelenleg ugyanis elég magas a bérmunkások foglalkoztatása. A tsz dolgozó tagsága 250, s 120 a bérmunkás, a szerződéses dolgozó. akik az állattenyésztésben, gyümölcsösben, de főleg a tsz fatelepén dolgoznak. Jobban járna a tsz, ha a fatelepen dolgozók részére kifizetett évi 1 millió 700 ezer forint munkabért a tsz-tagok keresnék meg. Szakemberek kellenek A nagykállóí Zöld Mező Tsz-ben tehát van egész évi munkalehetőség — más tsz- ekkel ellentétben — csak éppen ezzel nem él a tagság. Sajnos még a családtagjaik sem. De még így is hasznos, mert 40—50 olyan munkásnak ad havi átlagban 2500 forint keresetet, akik korábban eljártak dolgozni. Újabb szakmunkásokra, sok technikusra lesz szükség. De már látható az is, hogy a sertéskombinát és a szarvasmarhatelep teljes kapacitásával újabb melléküzemágak bontakoznak ki. Feldolgozás, tejtermékek készítése. stb. Igaz, ezek még csak lehetőségek, de számolni kell velük, s gondölni rá. így ván inkább jövője ennek a gazdaságnak. Farkas Kálmán MIT KELL TUDNI az állami és közös gazdaságoknak a téli kimisztulásos, a belvízés az árvízkárok A mezőgazdasagi kultúrák ban az idei télen is jelentős kipusztulásos károk keletkeznek. Különösen a belvíz jelentkezik nagy erővel a tsz- ek földjein De a nagymértékű csapadék, hó következtében számolhatunk árvízzel is. A legnagyobb vetesterüle- ten termelt őszi gabonák és az évelő pillangósok termébe nagyrészt altól függ, hogyan vészelte át a telet a növényállomány. Az új biztosítási rendszerben a március 31- ig bekövetkezett kipusztuló sós károkat a biztosító megtéríti Kártérítés a februári adatközlés alapján. Kártérítés alá az őszí vetésű kalászosok (őszi búza, rozs, őszi árpa) és az egyéb áttelelő növények (pl. őszi káposzta, repce, lucerna), tartoznak. A kártérítés független attól, hogy a növényállomány kipusztulását a fagy, vagy esetleg más károsító tényező: belvíz, árvíz kipá- lás, hónyomás, homokveres okozta. A kártérítés feltétele azonban, hogy. a kiritkulás legalább 50 %-oslegyen; az ennél kisebb arányú állománykipusztulás ugyanis a megmaradt növenyegyedek erőteljesebb- -fejlődéseit- jórészt bepótolja. A teljes beállottsághoz viszonyított, 50 %-osnál nagyobb arányú állománykipusztulás esetén a biztosított hozamérték 25 %-át téríti meg a biztosító. Ez méltányos feltétel, mert a kultúrát, ha kiszántják, a terület még azonos vagy hasonló értékű növénnyel pótolható. Ismeretes, hogy az adminisztráció egyszerűsítése céljából az Állami Biztosító a decemberi adatközléstől eltekintett. A kártérítést a februári adatközlés alapján, a holdanként megadott termés- mennyiség és az előre megjelölt egységár szerint számítják ki. Ha olyan növényt ért kár, amelyet a gazdaságok a februári adatközléskor nem tüntettek fel, úgy a norma szerinti talajmun- kaköllséget és a ténylegesen felhasznált vetőmagértéket téríti meg a biztosító. megtérítéséről ? A március 31. utáni bel. vízkárok megtérítéséről. A március 31. után bekövetkezett belvízkárok megtérítésére csak az a termelőszövetkezet vagy áll s mi gazdaság tarthat: igényt, amelyik kiegészítő vízkárbiztosítást kötött. Ennek alapján azokat a károkat térítik meg, amelyeket a belvíz, a csatornák kiöntése és a buzgárok okoznak a lábon álló növényekben. (A magas talajvíz — lábvíz — okozta károkra a biztosítás nem terjed ki). A kiegészítő vízkárbiztosítás alapján a teljesen kipusztult, vágj' termést egyáltalán nem hozó növényállomány után jár 50 %-oa kártérítés. Az árvízkárokról. Árvíznek a folyók, patá- kok (állandó vagy időszakos jellegű vízfolyások), valamint az állandó jellegű természetes, vagy mesterséges tavak (víztárolók) kiöntését tekintjük. A mesterséges vízfolyásod (csatornák) kiöntése, a faka» dó víz és a buzgár a biztosítás szempontjából nem minősül árvíznek. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mezőgazdasági vagyonbiztosítása alapján az árvízkárok 50 %-át, térítik mégy A kártérítés kiszámítása a jégbiztosításhoz hasonlóan történik, tehát a részleges terméskiesésből szál» mazó károkat is megtérítik A biztosítás alapján a folyók hullámterében keletkezett károkat is felerészbe» megtérítik. A még nem termo szólók és gyümölcsösök árvízkárai esetében a kárszámítás alapja a pótlás, az a normatíva szerinti költségérték, amibe egy hasonló korú és állagú ültetvény telepítése kerülne. Kártérítés a háztáji biztosítás alapján, A termelőszövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgozók háztáji biztosítása alapján kizárólag az épületek árvízkárait térítik meg. A háztáji gazdaságok, épületek belvízkárainak megtérítését az Állami Biztosító semmilyen biztosítás keretében sem vállalja. (-) SZAKTANÁCS Hasznos állat-e a vakond ? Szabó Zoltán Fenyeslitke, Táncsics út 2 szám alatti lakos szerkesztőségünkhöz fordult azzal a panasszal, hogy kertjében igen elszaporodtak a vakondok. Szakvélemény végett levelét eljuttattuk a Növényvédő Állomáshoz ahonnan az alábbi választ kaptuk: „A vakond a Növényvédelmi Kódex 13. számú mel léklete szerint hasznos emlősök közé van sorolva, mely a talajlakó kártevők pusztításával nagy hasznot hajt a mezőgazdaságnak. A házikertekben azonban járataik készítése közben a növények kitúrásával kárt is okoz Eaért kertekben, kertészetekben és parkokban pusztításuk meg van engedve. Kisebb kertekben eredményes lehet a talajba 30—40 cm- re lessüllyesztett szigetelő drótháló. Riasztó anyagként szolgál a járatokba elhelyezett naftalin, paradiklór- benzol, vagy petróleumos rongy. Jó eredményt adhat a járatok elgázositása szén- kéneggel, hörcsögirtó patronnal, (A szénkéneg a levegőnél nehezebb, gyúlékony és robbanékony folyadék, ezért felhasználásánál az előirt óvatossági rendszabályokat be kell tartani). A talajlakő kártevők talajfertőtlénítés útján való kiirtása a vakondot elvándorlásra készteti, mivel nem talál táplálékot” Növényvédő Állomás Kállóseosjéa
