Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
i. *Ma! IW wwi trt$ */*«*«?* nfp Y&W mire?us f. CSALÁD — OTTHON A jogról mindenkinek 11. Jog a „síron túl“ Természetes, hogy ha az ember meghal, többé képtelen bármiféle cselekedetre, tehát nincsenek kötelességei és nem lehetnek jogai sem. Épp oly természetes azonban a legtöbb embernek az az elképzelése, hogy „ne múljak el nyomtalanul”. Különösen idősebb emberek gondolnak sokszor arra: nogyan is lesz haláluk után, milyen lesz a temetésük, a sírjuk, stb. A törvények erről is gondoskodnak. Előírják azt is, hogy a halál beálltát és okát orvosnak kell megállapítani, az anyakönyvi hivatalnak be kell jegyeznie, a rendőrség feladata, hogy bevonja az elhalt személyi igazolványát. Ezek után kerülhet sor — az egészségügyi előírások miatt a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül — a temetésre. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy még életében — végrendeletben, egyéb írásban vagy szóban — rendelkezzék holttestének elhelyezéséről. Azt is eldöntheti, hogy hagyományos módon temessék, vagy hamvasszák el holttestét. Ha ilyen intézkedést nem tett, a hozzátartozóhak is jogában áll, hogy erről döntsön. (Természetesen ugyanígy bárki maga, vagy halála után családja döntheti el a gyásszertar- tás, búcsúztatás módját, külsőségeit is.) Miniszteri utasítások és tanácsi szabályrendeletek intézkednek a sírhelyek méreteiről, a sírboltokról és a síremlékekről is. A sírhely használati joga általában 25 évre, a sírbolté 100 évre szól. Ha a temető vagy a sírhelytábla megtelik, az illetékes járási, városi vagy városi kerületi tanács elrendelheti a kiürítést, a lezárástól számított 25 év elteltével. A hozzátartozók joga, hogy halottjuk földi maradványait új sírba temettessék, vagy — ha a kiürítésre kijelölt rész továbbra is temető marad — újabb 25 évre kifizessék a sírhely árát. A síremlékekről is szabadon dönthet az ember még életében, vagy hozzátartozói a temetés után. A tanácsi szabályrendeletek azonban leszögezik, hogy „a temető komolyságát, vagy a kegyeletet sértő síremlékfeliratok nem engedélyezhetek. A síremlék vagy szegélykő nem terjedhet túl a sír, illetőleg sírbolt megállapított területén”. Síremlék felállításához, átépítéséhez, felújításához vagy lebontásához a temető fenntartójának engedélye szükséges. A gondozás, sírápolás ugyancsak kegyeletes szokás. A gyakorlatnak megfelelően a szabályrendelet úgy intézkedik, hogy az ilyen munkákat általában a temető alkalmazottai végzik, de ha ilyen nincs, vagy nem vállal sírgondozást, az elhúnyt hozzátartozói maguk is gondozhatják a sírt, illetve ápoltathatják mással is. A temetőben általában csak olyan tárgyakat szabad elhelyezni, amelyek a sírok gondozására, díszítésére szolgálnak. így bárki vihet a sírokra koszorút, virágot, sírlámpát, virágvázát, stb. Külön engedéllyel a sír mellett vagy közelében padot is állíthatnak fel a hozzátartozók. Külön engedély nélkül tujabokrot és rózsafát szabad ültetni. Minden másféle bokor vagy fa elültetéséhez külön engedélyt kell kérni a temető fenntartójától vagy kezelőjétől. A sírokon elhelyezett tárgyakért a temető fenntartója nem tartozik felelősséggel. De a sírkövek rongálód it, a temetői tolvájokat a törvény szigorúan bünteti. Még súlyosabb büntetés vár azokra a lelketlen kegyeletsértőkre, akik meggyalázzák, feldúlják a sírokat. Ilyenfajta bűncselekmény azonban szerencsére ritkán fordul elő, hiszen a temetkezési szokások is változnak, ma mar alig akad olyan hely, ahol jelentősebb értékeikkel temetnék el a halottakat. A jog azonban, amely az embert már a születése előtt is védi, elkíséri a sírig, s védelmet ad — immár a kegyelet védelmét — haló poraiban is. Várkonyi Endre Mit kell tudni a PB-gáz fogyasztóknak? Sapka sállal és egyujjas kesztyű Recepf A sapkát az arcot körülfogó láncszemsorra egy sor rövidpálcával kezdjük. Utána 3 láncszemmel fordulunk és minden második rövidpálcára 6 hurokból álló pálcát horgolunk. (Beleöltünk a rövidpálcába, felhúzzuk a hurkot, ráhajtunk, beöltünk ugyanabba a rövidpálcába, hurkot húzunk, ráhajtunk, ezt háromszor ismételjük. majd egyszerre lehorgoljuk a hat hurkot) 1 láncszem és ismétlés. Az utolsó előtti pálcát kihagyva, az utolsóra egyráhajtásos pálcát öltünk. A második sornál 2 láncszemmel fordulunk és végig rövidpálcával dolgozunk. Ezt a két sort négyszer ismeteljük, majd az alapminta következik. Ezt olyan ráhaj- tásos pálcákkal horgoljuk, ahol minden kétráhajtásos pálcát egyszerre fejezünk be. A befejezés előtt hat sorral fogyasztani kezdünk, minden sorban, elosztva 4— 4 szemet, azután a sapkát hátul összevarrjuk. A sálat két darabból horgoljuk. Nyolc sort az első mintával, majd tovább az alapmintával dolgozunk. Felfelé haladva a sálat kissé el- keskenyítjük, majd kb. 20 cm után a két darabot ösz- szevarrjuk és a sapkával is összedolgozzuk. TEJSZlNHABOS CSOKOLÁDÉS LEPEK Y Hozzávalók: 12 delta vaj, 20 deka csokoládé, 22 cjeka porcukor, 12 deka darált fehér mandula, 5 tojás. 1 deci rum, 4 deci tejszín, liszt. A csokoládét 3 evőkanál vízzel felhígítva forró vízgőz felett felolvasztjuk. Közben a vajat habverővel simára keverjük és beletesz- szük a tojássárgókat. Ezután egymásután hozzátesszük a felolvasztott csokoládét, 12 deka porcukrot, a darált mandulát és mindegyikkel simára keverjük. Végül hozzátesszük a keményre felvert tojásfehérjék habját. 2 evőkanálnyi lisztet és óvatosan összekeverjük a masszát, hogy ne törjön össze. Megvajazott és lisztezett sütőlemezen szétterítjük, középmeleg sütőben megsütjük. Lehűtjük, majd a rummal meglocsoljuk és a közben felvert tejszínhabhoz 10 deka porcukrot keverve, ezzel az egész tésztát bevonjuk. Szeletekre vágjuk. Tálaláskor a szeletek tetejét meggyszemekkel díszítjük. Népszokás, vagy üzleti vállalkozás Mivel várjuk a húsvéti locsolókat? A kesztyűnél a láncszemeket körbe összezárjuk, nyolc sort csomós mintával horgolunk, utána az alapmintává!^ 'dolgőzuhk‘ * Tovább. A hüvelykujjnak 4 pálcát kihagyva, 4 láncszemmel folytatjuk a munkát. A mandzsettától kb. II cm magasságnál egyenletesen elfogyasztjuk, a hüvelykujjat is behorgoljuk az alapmintával. A másik kesztyű ellentétesen készül. Közeledik a húsvét. Falun, városon egyaránt a legkisebb legénykék is készülődnek, hogy a kedves népszokásnak megfelelően megöntözzék a leánykákat. Vannak vidékek, ahol az a szokás, hogy a lányok ünnep előtt elindulnak a szomszéd faluba tojásszedő körútra. Dalolva járják végig az utcákat, kacérkodó, hívogató dalukkal adnak biztatást a ház legényeinek, hogy bizony szívesen várnák őket húsvét hétcsolója, ahol a legtöbb pénzt adták a fiúknak, mért az osztálytársakban volt annyi betyárbecsület, hogy a „zsákmányról” beszámoltak egymásnak. így azután a sarki tapasztalatcsere után minden osztálytárs érdemesnek tartotta, hogy felkeressék azt a „kedves” leánytársukat A fiúknál pedig az a fő téma: „Te mennyit gyűjjtöttél össze?” Számlálgatják, rakosgatják a pénzt, szeretnék egymást túllicitálni. szeszes itallal kínálják legtöbb helyen már a 10—12 éves gyermekeket is. A fiatal szervezet számára nagyon veszélyes és egészségtelen a legkisebb mennyiségű szesz fogyasztása is. Hát még mennyire árt az a sok összevissza keveredett ital, amit a locsoló körút végére megitatnak velük különböző helyeken. Un- neprontó látvány a dülöngélő, duhajkodó, rosszulléttől sápadt arcú fiatalok csoportja kora délutánra. Ritkán robban a palackgáz, de nagy kárt okozhat Jelenleg 1 millió 200 ezer háztartásban használnak propán-butángázt. Még ebben az évben körülbelül 1 millió 300 ezer fogyasztóval számolnak az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél. Ennek arányában növelik a palackcserélő telepek számát és ami legfontosabb, a palacklefejtő-állomások hálózatát is. Jelenleg a Tiszántúlon Szajoíban, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón és Szegeden működnek palackozók, míg a Dunántúlon Űjudvarin és Budaörsön palackoznak PB-gázt. Nemsokára. Győrben is megindulnak az építkezések és megkezdődhet a palackozás. A jövőben Pincehelyt is bekapcsolják, ahol legalább 40 ezer tonna gázt tudnak majd tölteni. A gázigények kielégítésére azonban szükség van külföldi, szovjet exportra is. A sajtó elég gyakran közöl olyan híreket az ország minden részéről, hogy felrobbant a PB-gáz és súlyos égési sebeket, sérüléseket okozott. A hivatásos szakértők megállapították, hogy a robbanások 90 százaléka a helytelen keze1 és bői adódik. Hogyan kell tehát a palack- gázt kezelni, hogy biztonságosan használhassuk — ezt kérdeztük Gyönev Lajostól, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt FB-részle- Bássek műszaki vezetőjétől. Mit kell tenni a fogyasztónak, hogy a gázhasználat veszélytelen legyen? — Már a cseretelepen nyg kell tenni a szükséges óvintézkedést — mondotta. Elsősorban is meg kell méretni a palackokat, hogy a szükséges gázmennyiség 11 kiló legyen. Ehhez hozzá kell venni a palack eredeti súlyát, amely a palackon mindig fel van tüntetve. Néha bizony előfordul, hogy kevesebbet tartalmaz a palack. Visszaélések előfordulnak, amely rendszerint a lelkiismeretlen szállításoknál következik be. Van mód az illetéktelen lefejtésre is. A fogyasztó tehát saját érdekében ellenőrizze és méresse le a palackot a cseretelepen. Nagyon fontos és szükséges, hogy a cseretelepen a lezárt, tele palackot az ott lévő kád vízben megbuk-. tassák. A szállításkor ugyanis a palack szelepe megsérülhet, és a gáz szivároghat. Ilyen palackot nem szabad átvenni, mert használat közben robbanást okozhat. A felszerelésnél nagyon ügyelünk arra, hogv a bőr- pakolás a „reduktornál” kifogástalan legyen. Feltétlen ellenőrizni kell a hollandi csavart is, amely a csövet a palackhoz erősiti. Ha laza, szerelőt kell hívni. A felszerelés után tilos gyufával megnézni, hogy a kötéseknél nem szivárog-e a gáz, mert egy gyufa lángjától könnyen felrobbanhat az egész palack. A kötéseket szappanos vízzel kell beecsetelni, s ha buborékok jelentkeznek, a gáz szivárog. Ez esetben tilos a használata. A felszerelésnél egyébként nyitott tűz, égő tűzhely, kályha se üzemeljen a lakásban. Még a ,villanykapcsolót is csak akkor szabad felkattintani. ha a szappanhabbal megbizonyosodtunk, hogy a gáz nem szivárog. A tömítő gumit, amely idővel elöregszik, megrepedezik, időnként ki kell cserélni. . Ha a gázkészülékek működésénél bármilyen rendellenességet tapasztalunk, szerelővel ellenőriztessük és javíttassuk meg. Házilag ne javítgassuk, mert még nagyobb kárt okozhatunk. Az ellenőrző szerelő különben csak egy évben egvszer végez általános vizsgálatot. A működésben tapasztalt sza- bályta'ansáf’ot je'enteni kell hogy az ellenőrzést és javítást szakember végezze e1 Ha a fentiekre üevel a fogyasztó — mondotta a műszaki részleg vezetője — e1- kerülhetők. teljesen kíkO- szö'-öihetők az esetlege robbanások, amelvek rendszerint súlyos sérülésekké’ iárnak. Zsolnai László főjén. Az összegyűjtött tojásokból addigra hímes tojásokat varázsolnak az ügyes leány- és asszonykezek. Tájanként változik az ének dallama, a locsolóvers „rigmusba” szedett szövege. A szokás nem mindenfelé teljesen azonos, de bármelyik vidéken járunk is húsvét hétfőjén, kedvesnek találjuk ezt a népszokást. Sajnos az utóbbi években tanuló ifjúságunknál — falun, városon egyaránt — az tapasztalható, hogy valamiféle üzleti vállalkozássá süly- lyedt a húsvéti locsoikodás. Egyes családok a húsvét hétfőn megjelenő kisebb, nagyobb fiúismerősöket, a kislányuk osztálytársait, vagy az ismeretlen legénykéket, piros tojás, cukorka, sütemény, locsoló virág (jácint) helyett 1, 2, 5, esetleg 10 forintokkal honorálják kedveskedésüket. A népszokásnak minden íze- zamata odavész ezzel. Kapualjakban, utcasarkokon, kis csoportokba verődött fiúkat láthatunk, amint egymásnak ajánlgatják: kihez menjetek, mert jó pénzt kaptok, kihez ne menjetek, mert „semmit” sem kaptok. Az ünnep utáni első tanítási napon sok minden kiderül,- amikor a lányok is eldicsekednek egymásnak, kinek, hány locsolója volt Kiderül, hogy annak a kislánynak volt a legtöbb k> Szerencsés esetben fellendül az OTP takarékbélyeg-vásárlási forgalma, a tanítoné- ninél. Bevándorolnak az ösz- szeszedett forintok bélyeg alakban a takarékkönyvecskébe. Sajnos nálam mindig akadt az osztályban egy, de esetleg több gyerek is, akiktől megtudtam, hogy: „Anyukám küldött locsolni, a pénzt is neki adtam oda, de nem mind, egy tízest azért eldugtam magamnak!” Szomorú dolog ez. A kedves népszokás ürügyén hozzá még, az édesanyát is megtanulja becsapni a gyerek. Azután a legtöbb gyerek rendszerint valami haszontalan- ságra költi a pénzt. Csak úgy, valami fölösleges dologra, hiszen úgyis könnyen jött! Nem helyes, hogy a 6—10 éves gyermekek 80—100 forintot „keressenek” egy-egy húsvéthétfőn, csupán azért, mert a családoknak ez így egyszerűbb és kényelmesebb, mint megőrizve az eredeti szokást hímes tojással — s ha már az semmiképpen sem megy — süteménnyel, csokoládétojással várni az öntözőket. A másik — meg a pénzosztogatásnál is szomorúbb tapasztalatom —, hogy likőrrel, PÁRIZS. Pierre Balmain francia divattervező nagyestélyi ruhakreációja. #rn Külföld» Képszolgálat.* A mellettük elhaladó felnőttek közül sokan a mai fiatalságot szidják és nem gondolnak arra, hogy a mai felnőttek adtak nekik inni — ha apránként is —, de annyit, hogy részegség lett a vége. Mind a két tapasztalt helytelenségéért: a pénzosztogatásért és a fiatalok itatásáért is mi — felnőttek — vagyunk a felelősek! Időben írtunk róla, jó lenne, ha idén sehol sem lennének a szép népszokást megcsúfoló, s ünneprontó jelenségek. Dr. Gergely Károlyné
