Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

}§?6. mXreíus S CTtrrMAO^ASössz^« S. óidat Az ünnepi ellátásra felkészült a megye kereskedelme Dr, P, Szabó Gyula, a megyei íanács vb elnökhelyettese nyilatkozik az áruellátásról Az év első negyedében a lakosság jelentősen megnö­vekedett vásárlóerővel ren­delkezik. Ilyenkor vannak a szövetkezeti zárszámadások, üzemekben, vállalatoknál a nyereségrészesedés kifizeté­sek, de a múlt évhez viszo­nyítva általában az alapbé­rek is növekedtek, egyes ka­tegóriáknál pedig központi rendelkezés szerinti nagyobb béremelés is volt. Nálunk különben is hagyománya van a tavaszi ünnepekre való vá­sárlásnak. Az idén a húsvét és április negyediké egy hé­ten belül kétszer kétnapos ünnepet jelent. Mindezek in­dokolttá teszik, hogy az ille­tékesektől megkérdezzük: ho­gyan is készültek fel a vár­ható nagy vásárlásra. Ezért kerestük fel dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, tájékoz­tassa olvasóinkat. — Mi már a felkészülést a múlt ősszel megkezdtük — mondta bevezetőül az elnök­helyettes. Láttuk a jó ter­mést a mezőgazdaságban, eb­ből következtettünk a vár­ható paraszti jövedelem ala­kulására. Ismeretes volt az iparban, kereskedelem­ben dolgozók keresetének, részesedésének növekedése is.’ Ezért már a múlt év vé­gén minisztériumi, majd Deb­recenben tájértekezleten és megyei tanácskozásokon be­széltük. meg a teendőket. Erre az az ok is késztetett bennünket, hogy tavaly nem volt minden rendben a ke­reskedelemmel. Ezeken a megbeszéléseken a múlt év őszi központi bizottsági ülés által megszabott feladatok tükrében határoztuk meg teendőinket. Valamennyi vállalatot. Szö­vetkezetei felszólítottunk — akik a lakosság ellátásával foglalkoznak —, hogy idejé­ben több áruval, nagyobb választékkal készüljenek az 1970-es esztendőre. Vala-" mennyi kereskedelmi szerv­től üzletpolitikai tervet kér­tünk, amiben ki kellett dol­gozniuk, hogyan javítják a lakosság- ellátását. Az egész éves felkészülésen belül kü­lön hangsúlyoztuk a tavaszi ugrásszerűen jelentkező vá­sárlási igények kielégítését. Most ezekben a napokban újra tanácskoztunk, ahol megvizsgáltuk konrétan Is az ünnepekre való készülést. Az eddigi szervező, irányitó és ellenőrző munkánknak mar jelentkeztek is bizonyos eredményei. Az állami kis­kereskedelem például 13,6 százalékkal több áruval kezdte az évet, mint 1909- ben. Ezenbelül az élelmi­szer 14,1, a ruházat 19,3, a vegyes cikkek mennyisége pedig 10,1 százalékkal több a tavalyinál. A szövetkezeti kiskereskedelem 23,3 száza­lékkal több áruval rendelke­zett március elsején, mint egy éviéi korábban. Így ösz- szességében elmondhatjuk, hogy megszűnt a múlt évi óvatosKódss, az alátervezés. A rendeléseket, szállításokat sokkal • inkább idejében vég­zik. Bizonyos vasáruk hiá­nyánál . a nagyobb felelősség az idén az iparé — a kisebb eszközökből nem gyártottak idejében eleget. Rátérve néhány megyei vállalat konkrét Intézkedé­sére. A tejipar például 1070- re 15 százalékkal több helyi értékesítést tervez. Javítják a tejföl minőségét, a tavaszi hónapokban pedig árusítják a 36 forintos vajat. A hús­ipar tőkehúsból a múlt évi szint körül mozog. Vágott baromfiból azonban korlát­lan készlet van. Halból is sokkal többet kap a lakos­ság, mint eddig. Megkezdik a halértékesítést két túrajá­rattal: egyik Mátészalka— Csenger irányába, a másik Klsvárda—Záhony irányába hordja a friss halat így nem csak a megyeszékhely, hanem sok vidéki üzlet is kap halat. A hagyományos húsvéti ünnepekre 200 má­zsa füstölt sonka lesz köz­ponti készletből, de ezentúl várható az állami gazdasá­goktól is áru. Az élelmiszer kisker 5 millió forint plusz hitelt vett fel az árualap bővíté­sére. Mintegy 20 000 darab élő csirkével és tyúkkal, va­lamint 40 mázsa birkahús­sal jelentkezik az ellátás ja­vítására. A MÉK a múlt év­ben 8 vagon baromfit ér­tékesített, az idén 38 vagon­nal tervez és ebből már a tavaszi hónapokban jelen­tős tétellel jelentkezik. Al­mából, burgonyából, sava- nyúkáposztáböl és zöldség­félékből minden igényt ki­elégítenek. A vendéglátóipar és a födművesszövetkezetek a szo­kott módon az idén is süt­nek félkész tortákat. Le- .het, hogy kapacitás hiánya miatt a megnövekedett igé­nyeket 'félkész tortából nem tudják minden községben ki­elégíteni. Legnagyobb gon­dokkal az elavult sütőipa­runk küzd. Mindent elkövet­nek, hogy három műszakban lehetőleg friss áruval lás­sák el az üzleteket, de a nagy ünnepi vásárlásolt ide­jén lehetséges, hogy csak úgy tudják megoldani az el­látást, ha egyes helyeken egynapos kenyeret is árusí­tanak. Különös nyomatékkai hívtuk fel a sütőipar figyel­mét az idejében való kultu­ráltabb szállításra. A FÜSZÉRT nagykereske­delem 17 százalékos árufel­futást ígér. A teljes citrom- ellátás mellett néhány más déligyümölcsből is várható még kisebb szállítmány. Az iparcikk kereskede­lemben mennyiségileg jelen­tős többlet nincs, de válasz­tékban. minőségben van ja­vulás. Nagyobb készletnöve­kedés csak a második fél év­ben várható. Az állami ipar­cikk kiskereskedelem 10 millióval több áruval ké­szült fel. A Kelet-Textil Vállalat példáui a gyermek- ruházat javítására a kisvár- dai ktsz-szel kötött megálla­podást 30 000 darab "ruhára. A kereskedelem rövid-kö­tött árukészletét a Nyíregyr házi Háziipari Szövetkezet­tél kötött szerződés alapján bővíti. Elmondhatjuk, hogy több hitellel, rugalmasab­ban kezdenek dolgozni a ke­reskedelmi vállalatok és job­ban kutatják a helyi lehető­ségeket is. Befejezésül elmondom, hogy sokkal nagyobb fi­gyelmet fordítunk a lakos­ság érdekeinek megfelelő nyitva tartásra, ha néha még a szakszervezettel vitatkoz­nunk is kell. Például a hal­csarnokot a húsellátás javí­tása végett vasárnap is nyitva tartatjuk. Még egy dolog: a múlt évinél jobban ellenőrizzük az árak alaku­lását is — fejezte be nyilat­kozatát ' az elnökhelyettes. Cs. B. 4 jövő héttőt Újabb primőrök Késik a primőr. A hét ele­ji kemény, 10 fokos fagyok áz ország déli megyéiben is ked­vezőtlenül érintették a pri­mőrtermelést, késleltették a korai zöldfélék érlelődését. Ez az oka, hogy a korábbi ígérettel ellentétben, csak március második hetében tudja eljuttatni boltjaiba a MÉK a kora tavaszi vitamin- dús újdonságokat. Eddig"is kaphattunk paradi­csomot, s az utóbbi napok ban már zöldhagymát is. A jövő héten viszont már megje­lenik a boltokban az újkara­lábé, a saláta, a paraj és a szentesi vagy cecei zöldpap­rika. Az idei első hazai pri­mőrszállítmány Csongrád és Bács megye tsz-eiből érkezik hozzánk. A délről érkezett hí­rek biztatóak; ezt követően folyamatosabbnak ígérkezik a „vitamin-utánpótlás''. NEGYEDSZÁZADA TÖRTÉNT Villany és vasút a romokból Az újjáépítésre emlékeznek harcostársak 1944. október 31-en felsza­badul Nyíregyháza és Sza­bolcs. Még ezen a napon el­készül egy piakát a nyír­egyházi nyomdában; „Kiált­vány Nyíregyháza népéhez!” Ennek a kiáltványnak az egyik mondata arra hívja fel a város népét, hogy la­kóhelye megmentése és új­jáépítése munkájában min­den erejével az ideiglenes városi tanáccsal együtt ve­gyen részt. Az "élet nagyon nehéz volt. A MÁV-állo- más lebombázva, a sínháló­zat felszedve. Nincs vasúti összeköttetés. A villanyte­lep felrobbantva, nincs fény a lakásokban és áram nél­kül nincs normális élet. Egyesek azt mondták, hogy Nyíregyháza soha nem lesz olyan, mint volt a háború előtt és hogy hosszú évtize­dekre van szükség csak az újjáépítéséhez. Az MKP nyíregyházi szervezete azt mondta: minden az embere­ken múlik. Faanyag a vasutas- pályáról Pivarnyik András, a TI- TÁSZ megyei igazgatója ab­ban az időben villanyszerelő volt. A villanytelep egykori vezetőjének elmenekülése után átvette a telep vezeté­sét. Hogyan történt? — Október 31-én a vissza­vonuló német csapatok egyik alakulata bejött a villanyte­lepre és felrobbantotta egyik óriási .m gőzgépünket. Ettől meggyulladt az egész tetőzet, tönkrement..^,,,!Qssz.es mű­szertábla a vezénylőterem­ben. A németek elvonulása után azonnal felkerestem egy Forró nevezetű ácsmestert, hogy legalább egy fedelet húzzunk az épületre. Ekkor mentem fel Fazekas János polgármesterhez, aki embe­reket rendelt ki rohammun­kára. Az első napokban 40— 50-en, aztán már kétszázan is jelentkeztek romeltakarí­tásra. A tetőzet helyreállítá­sához anyagot egy fatelep színjének lebontásával, s a vasutas futballpálya deszká­zata egy része lebontásából szereztünk. « Aram Demeeserből A romeltakarítás és hely­reállítás november 5-től április végéig tartott, akko­rára a megmaradt gépegysé­geket is megindíthatták. De ettől hamarabb is adtak már részlegesén áramot. — Február végén Platov, az akkori szovjet várospa­rancsnok feihivatott és kér­te, hogy a kórháznak és más fontos helyeknek áramot kellene adni. Akkor azt ja­vasoltam, hogy a demecseri keményítőgyárból hozzunk áramot. Ott volt épen ma­radt gépegység, némi szén. Kimentünk közösen a vá­rosparancsnokkal, intézked­tünk, megépítettünk egy transzformátort és egy rö­vid vonalszakaszt, kimentek a gépészeink és Nyíregyháza így kapott hamarosan korlá­tolt villanyenergiát. A kórház egy része, a Damjanich laktanya (ahol a szovjet kórház és a hadse­reg ellátására dolgozó élel­miszerüzem volt)__ a Vörös­hadsereg utcai malom. a megyeháza és a városháza egy része és néhány fonto­sabb középület kapott ebből áramot. — Elláttuk árammal a Si­mái úti olajütőt is, mert na­gyon fontos volt az élelem. Az emberek szívesen dol­goztak, pedig fizetést nem kaptak, még élelmet is alig. A munkásokat úgy próbál­tuk ellátni olajjal, liszttel, hogy egy-egy lakás bekap­csolásáért két liter olajat és négy kiló lisztet kértünk. Az így összeadott szűkös élelmet osztottuk el. Reggeltől estig A szovjet parancsnokság nagyon sokat segített a hely­reállításban. Platov alezre­des két lovat és egy idős szovjet katonát is adott Pi­varnyik Andrásnak, aki, így ellenőrizte a hálózatot. — A munkaidő reggeltől addig tartott, amíg a nap le nem szállt.. Azt nézte minden dolgozónk, hogy minél ha­marabb meginduljon a vil­lanytelep. Már a pártszervezés kez­detén beléptek a kommunis­ta pártba Pivarnyik András, Gerzon Rezső, Bodnár Jó­zsef, Németh Gyula, Radvá- nyi István, Csinyi József, aztán a többiek, ök voltak az újjáépítés motorjai. Meg­kezdték a tönkrement háló­zat összeszerelését Nyíregy­házán és környékén, az er­dőből kitermelt akáccal pó­toltak az oszlopokat. — Megérkeztünk egy köz­ségbe, elmondtuk, hogy mi villanyt akarunk, de nekünk semmink sincs. Kértünk lisz­tet, krumplit, olajat, ho"v főzhessünk, így kosztoltuk magunkat egészen a forint megjelenéséig — mondja Pi­varnyik András. S ma már történelem, hogy utána 1948- ban a faluvillamosítás kez­detén az első villamosított helyreállítása hősi harcai- ■' nak. — A szeptemberi bombá­zást követően a németek visszavonulásukkor felszán­tották a vonalat, derékba törtek minden talpfát. De : már 1944 november első fe­lében helyreállítottak egy vágányt a 22-ből. Ezen tör­tént a szovjet hadiszállítás. ! 1945. márciusában már há­rom vágányra futhattak be a vonatok Nyíregyházán. :i Szovjet és magyar műszaki alakulatok és vasutasok dol­goztak éjt nappallá téve. Vasutasaink két műszakot teljesítettek ekkor. Akinek éjjel letelt a szolgálata, még részt vett nyolc órát a romeltakarításban, az újjá­építésben, csak aztán ment ! haza. !| — A vasúton Morozov kapitány (jóvágású, jó humo­rú, szemüveges ember) volt az állomásparancsnok. Igen sokat segített a közlekedés helyreállításában. Például abban, hogy helyrehoztuk a sóstói vasúti hidat, hogy 1—3 villamos megindulhatott az Erdei kitérőig. Nyíregyházán csak tolatómozdony és egy­két vagon maradt. A szovjet parancsnokság hozatott ide kocsit utánpótlásnak. Emlék­szem; Nyíregyházárql 1045. áprilisában ment Budapestre az első vonat. Egy 326-os to­latómozdony vitt tízt vagon élelmiszert. Szabolcs népe ajándékát az éhező főváros­nak. Két évig tartott 1945 elején megindult a párt- és a szakszervezet szervezése is. (A felszabadu- ; lás előtt a vasút dolgozói semmilyen pártnak, szerve­zetnek nem lehettek tagjai). Megindult és a legerősebb szervező munkát végezte a vasutasok között az MKP. Tömegesen léptek be a kom­munista párt, majd a szak- szervezet soraiba s az új de­mokratikus hadseregbe. — A kommunisták prog­ramja a legelső időkben a romeltakarítás, a vasút újjá­építése volt. Állonjásíönököt a dolgozók megbízásából vá­lasztottunk. A legfőbb prog­ramunk. hogy helyreállítsunk minden vágányt, rendbe te­gyük az állomás épületét, a forgalmi szolgálatot, n ve­zénylést a szomszédos ma­gánházakból a pályaudvarra helyezzük vissza. De erre még két évig kellett várni, mert nagy anyaghiánnyal küzdöttünk, nem volt sín, Szatmári István 40 éves budapesti lakos nem volt ismeretlen a bírósági tár­gyalóteremben : tartási kö­telezettség elmulasztása és üzérkedés miatt már több­ször ült a vádlottak padján. Mostani története régen kezdődött, amikor Bórtfai András budapesti lakost megismerte. Bártfai nyugdí­jas fényképész volt, aki nyugdíjának kiegészítésére nagyítást és színezést vá- lalí, 1959-ben megállapodtak, hogy Szatmári megrendelé­seket gyűjt Bártfai számára Szabolcs — és esetleg Hajdú — megye területén. Megren­delőnként előleget — száz forintot;— vesz föl, a vála- }ási díj többi része pedig Bártfait illeti. Ment is az, üzlet. Közben Szatmári megis­merkedett a pincér szakmá­val is, és nyaranta a Bala­ton környékén dolgozott. Té­len továbbra is gyűjtötte pártfai számára a megren­deléseket. Vidéki utazgatásai során kapcsolatba került a Hajdú­böszörményi Szolgáltató és 4 tárgyalóteremből a színes fényképeket Várhatták Ruházati Ktsz-szel, végül 1968 novemberében szerző­dést is kötöttek. Ennek ér­telmében Szatmári a ktsz tagjaként veszi fel a meg­rendeléseket „Munkája” után havonta 800 forintot fizet be a ktsz pénztárába, s ezért, ott úgy szerepeltetik, mintha 1600 forintos havi jövedelmet élvezne. (Ez be­tegség idejére jöhetett szám­ba.) Szatmáriról itt egyéb­ként úgy tudták, hogy jár­tas a szakmában, s 6 maga végzi a nagyításokat. Ez azonban nem így történt. Szatmári felvette a megrende­léseket, a képeket elküldte Bánfainak, aki elvégezte & kívánt munkát. A ktsz havi 800 forintot kapott, mert a nevében dolgozhatott Szat­mári. Ez a buli azonban nem sokáig tartott, mert Szatmá­ri még a 80C forintokat Sem fizette, csak kétszer. Közben Bártfai beteg lett, s nemsokára meg is halt. Szatmári ekkor új szakem­berrel próbálkozott, de nem járt sikerrel, — s a ktsz is megszüntette vele a kapcso­latot. Szatmári ott állt szakkép­zetlenül (mert felszolgáló a közben hozott bírósági íté­letek miatt nem lehetett), de állandó munkát mégsem akart vállalni. Gondolt egyet és továbbra is gyűj­tötte a megrendeléseket nagyításokra és színezésekre. De nemcsak a megrendelé­seket gyűjtötte, hanem az előlegeket is. S az előbbi még nem is lett volna baj, ha a megrendelésekre dol­gozik valaki, teljesíti azokat. Szatmári nem tudta megcsi­nálni, Bártfai már nem élt, — így nem küldte sehová. Nem is volt célja, hogy valakivel elvégeztesse a na­gyításokat és a színezéseket Ö csak jövedelemhez akart jutni, s ez sikerült is neki. -Januártól szeptemberig — pontosabban szeptember 11-én bekövetkezett letartóz­tatásáig — gyűjtötte a húsz­tól kétszáz forintig terjedő „előlegeket”. Nem rossz jö­vedelem: 25 és 30 ezer fo­rint körül van a bebizonyí­tott összeg, ennyit csalt ki a mit sem sejtő lakosságtól. A képek aztán nem érkez­tek meg, hiába várták őket a szabolcsi falvakban. Vé­gül Szatmárit Nyírbátorban elcsípte a rendőrség. A nyíregyházi megyei bí­róság közveszélyes munka­kerülés és 219 rendbeli kisebb súlyú csalás miatt két és fél év börtönre bün­tette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (kun) község az országban a Sza­bolcs, megyei Pátroha. A fa­luvillamosítás utolsó közsé­ge: a Szabolcs megyei Apor- liget. Közben 180 községet villamosítottak! Az első szállítmány Pestnek Süsvári András, MÁV-fő- intéző tanúja volt a vasút váltó. . 1947-re lettek készén a nagy történelmi rohammun­kával, miután a párt kiadta a jelszót: „Arccal a vasút, felé!”. Akkor kezdődött az új nyíregyházi állomás meg­építése. Ma már villanymozdonyok futnak be, kettős vágány épül Nyíregyháza és Budapest kö­zött, s a nyíregyházi az or­szág harmadik legforgalma­sabb MÁV-pályaudvara X. J. Befejeződött a magyar nyelv hete Nyíregyházán A magyar nyelv hete cím­mel előadássorozatot rende­zett március 2 és 6 között k TIT megyei szervezetének iro­dalmi és nyelvi szakosz­tálya. öt előadás hangzott el: dr. Deme László kandidátus, a Magyar Tudományos Aka­démia nyelvtudományi inté­zetének munkatársa, dr. Ba­kos József kandidátus, főisko­lai tanár, dr. Tompa József kandidátus, df. Kálmán Béla, a nyelvtudományok doktora, egyetemi tanár és március fi­án a megyei művelődési köz­pont nagytermében dr. Ló- rincze Lajos kandidátus, $ MTA nyelvtudományi intéze­tének osztályvezetője . tartott nyelvművelési kérdésekről előadást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom