Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

19T8. március « »er rp-WA«TAi»nnayAtS 8. oldal Ahogy ők látják Beszélgetés a női egyenjogúságról főiskolásokkal Nyolcán lilik körbe az asztalt a tanárképző KlSZ-iro- dájaban. Másod-, harmadévesek. Az egyik szakjuk történe­lem. a másik orosz vagy magyar, Baiku Matild, Kovács Péter, Székely Zsuzsa, Simányi József, Kiss Judit, Karait a Aran­ka, Jetiey István és Pallagi Eva. A tqtpa* a., női egyen­jogúság: " ,;^| F ,W Beszélgetnek. gondolatokat cséréinek <**- úszentenqia kimondásának igénye nélkül *• / >*>.* +£.% ' \«‘Sri farláns az EPSZER 1971-ben elérheti a 200 milliót a termelés — Szerintetek van egyen­jogúság? — Akkor talán nem szüle­tett volna meg a sláger: „Hogyha fiü lehetnék..Te­hát nincs. Helyesebben még nincs. — Vagyis: csak a nana pon jó a nőknek? — Kapok egy csokor hóvi­rágot és a szakszervezettől egy olcsó vázát. És a papám elérzékenyülve megcsókol és utána azt mondja: gyújtsak be mert fázik. Ez van. Ketten állítják, hogy csak hirdetjük az emancipációt. De ha belép " ik egy családi otthonba, akkor a patriarchá­tus vetítődik elénk. A nö dol­gozik, a férfi olvas. Az egyenjogúság tehát frázis. A falusi férfitársadalom sze­meben pedig még inkább pa­pucsnak tűnik az a férfi, aki a házi munkában segít a feleségének. „Ha elmondtam, hogy apukám mit főzött va­sárnap, még általános isko­lás társaim is csodálkoztak. Az én apukám főz?” Az egyik fiú szerint ma az a cél, hogy elérjük azt a szintet, ami valamikor csak keveseknek jutott. Ha a fe­leségnek egyszer kedve van, elmegy a fodrászhoz, beül kávézni, nezzen kora estetői tévét együtt velünk, sétál­hasson, olvashasson vasár­nap délelőtt. „Ez a cél. A valóság? Hiába van nekünk mosógép, porszívó, anyám­nak mindezekre nincsen ide­je. Nem tudom hogy, de va­lahogy változtatni kellene ezen.” A társa közbeszól; „Ügy, hogy hazamész és kiporszívó­zol a mama helyett! Itt kez­dődik.” Különben — állít­ják — száz év múlva is ez lesz a helyzet. A férfi ha­zamegy, leteszi magát a fo­telba. s kész. „Amíg egy férfi udvarol egy nőnek, mindent meg­ígér. Mennyit fog segíteni, hogy minden teherből részt vállal. Aztán, amikor elmú­lik a szerelem, vagy leg­alábbis nem lángol annyira, akkor az igeretek.. S ha kitekintünk a mun­kahelyekre? — kérdik, s az zal válaszolnak: ott is a férfiak vannak előtérben. Vendeysegben jartam a mi­nap valahol, s a házigazda váratlanul ram nyitotta a tele­víziót. Ugyanakkor eloltotta a villanyt, és pisszegni kezdett Kelepcébe csaltak! — villant fel agyamban a jeges rémület, de már késő volt. Fogoly vol­tam: gúzsba kötve ültem a székemen, és guvadt szemmel bámultam a képernyőt. Valaki éppen felolvasott valamit. Amint az élet lassan- lassan visszatért ólmos tag­jaimba, felismertem, hogy az illető egy elbeszélést olvas fel. A. csapásra azonban újabb csapás következett: amikor az első oldal végére ért, a papí­rost nem tette le az asztalra, hanem leemelte és a kezében tartott paksamétqnak az aljá­ra tette. Ugyanígy járt el a második oldallal is. Most már nem lehetett kétségem afelől, hogy a modern inkvizíciónak egyik legrafináltabb kínzá­sával állok szemben: a végte­ök lóghatnák, bármit csinál­hatnak, .."Az én anyain — mondja egy fiú — egyedül­álló asszony. Szorgalmas. Kevesebb a fízeíese, mint a hasonló munkát végző fér­fié. De nem mellet be tilta kozni a főnökéhez, mert ak kor bajba kerül. Ö nem csa­ládfenntartó, . neki nem jár a fizetésemelés?” Egy lány ál­lítja, hogy nem a mostaniak a hibásak abban, ha még nem szokták meg. hogy a nők is tudnak tisztességesen dolgozni. Ma széles területen dolgozhatnak a nők. de ez csak néhány éve van így. Azelőtt tiem volt és különö­sen ezen a vidéken nem. S a nők helyzetét ez hatá­rozta meg eddig. Ez szülte az előítéleteket. Egyszerű esettel folytatják: ha egy férfi kimegy a mun­kahelyéről a sarki kocsmá­ba, lehúz egy fél decit, s ezt megtudják róla, nem baj. Ha egy családanya egy ká­véházban egy duplába kér egy kis konyakot, ezért megvetik, „Ha egy főiskolás fiú és egy lány a kitérő környékén csókolózik, mit gondol, kit fognak másnap megszólni, kibeszélni és elítélni? A lányt. Miért? Ez egyenjogú­ság?” „Nálunk a főiskolán van egy természetes hangnem fiú es lány között. De amikor például elmondom az én fel­világosult anyámnak, hogy mikről is beszélgettünk, ö is elcsodálkozik. Hogy beszél­het ilyesmiről fiúval egy lány? Vajon milyen hagyo­mányokat kellene az ember­itek tisztelni ahhoz, hogy ne szólják meg?!” Abban megegyeznek, hogy ezek megrögzött, konvencio­nális dolgok. Magunkon kell kezdeni, hogy a következő generáció már ne legyen ilyen, Ök, ha kikerülnek — megfogadják — beleoltják a gyerekekbe, hogy ne így lássák a világot. Az: ember felmegy a világűrbe, de a fejében ott egy darab a kö­zépkorból. Hogy az asszony helye a főzőkanálnál, hogy a feleség forogja körül a iér­len, a reménytelen, az önma­gába visszatérő kézirattal. Tisztelt Televízió! Mélyen tisztelt Minisztertanács! Fő­kapitány elvtárs! Méltóztassa- nak oda hatni, hogy az ilyes­mi a jövőben ne fordulhasson elő! Természetesen rendjén van, hogy q tv-ben felolvasnak. Az is rendjén van, hogy elbeszé­lést olvasnak fel. De a hallga­tóság annyit joggal elvárhat, hogy apadni lássa g kézirat- kötegei. Nem! Ä felolvasott oldalt nem lehet a többi alá tenni. A felolvasott oldalt el lehet dobni, félre lehet tenni, he lehet nyelni, fel lehet gyúj­jét. Persze, sokszor a nők is tehetnek erről. Az olyanok, akiknek nincs igénye többre, másra, csak kiszolgálni a férjét. Milyen legyen a nő? Hogy küzdjön a jogaiért? „Amikor az érettségi után kiléptem a nagy életbe, úgy képzeltem, milyen jó lesz, engem. mint technikust mennyire fognak becsülni! Fél év múlva a főmérnök behív magához, kávéval, ko­nyakkal kínál és bejelenti, hogy eí fogunk menni egy vidéki üzembe, és ott is fo­gunk aludni. Nagyon sok kellemetlenségem adódott ebből az esetből. Utána egy­szerűen f elmondtam, mert már az ideggyógyászhoz jár­tam kezelésre. Elismerik, hogy jó úton haladunk. Csak nagyon las­san. Hol lehet gyorsítani a megoldást? Egyikük szerint otthon a családi környezet­ben. Másikuk azt mondja, hogy már az első osztály­ban. „A politechnikánál ne csak a kislányokat tanítsák rázni, varrni. A gyerekek eb­ből is azt hiszik, hogy ezt csak lányoknak szabad.” Példákkal, ma is virágzó közmondásokkal igazolják: e tekintetben évszázadokkal elmaradtunk, a hagyomá­nyaink nehezek. Egy fiú azt mondja: Jóllehet, sok a visszásság, ennek ellenére ebben a legoptimistább. „Nincs messze az idő. s a késést behozzuk...” Üj pél­dák: egy férfi attól férfi, ha dohányzik. Ha minél több a kalandja. Mert a férfi a te­remtés koronája. Jobb, ha a férfi egy kicsit műveltebb, mint a feleség. „Ez is pofon az egyenjogúságnak” A nő a házasság előtt le­gyen érintetlen. Ugyanakkor legyen korszerű és ne adjon a hagyományokra Milyen legyen végül? „Én tudom, hogy ez ma nem lehet követelmény, de a szívem mélyén mégiscsak azt várom, hogy az én fele­ségem majd érintetlen lesz." Ök maguk mosolyognak. Hogy náluk is vannak ilyenek. „A férfi a fizetéséből ma­gánál hagy ötszáz forint zsebpénzt, de a felesége ál­landó pénzgondokkal küsz ködik,” És így tovább. „Elméletben bizony szé­pen tudjuk, mi a jó és mi nem. De a gyakorlat? Ez a nemzedék már alkalmatlan a teljes változásra, Talán a következő., ★ tani, csak egyet nem, lehet csi­nálni vele: odatenni a többi alá, A hallgatónak joga van ahhoz, hogy megnyugvást találjon az idő múlásában. Nincs olyan pompás felolva­sás, amely a vége felé köze­ledvén ne lenne egyre pom- pásabb. Ezen a világon min­den véges, a felolvasandó kézirat sem lehet végtelen. Ne fosszuk meg az embereket at­tól a? örömtől, hogy a felolva­sás végét közeledni látván, így sóhajthatnak, fel: na még csak két flekk, aztán jönnek a műkorcsolyázók! Csak ezt akartam mondani. Van hozzászólás? A mai segítség — holnap hat! Ez érezhető az építő­ipar idei — és jövőbeli — terveiből. Néhány éve me­gyei szerveink kiemelten tá­mogatják különböző építő­vállalatainkat, egyszerűen azért, mert saját eszközeik­ből ezek nem tudják kielé- gítően növelni termelésüket. Az ÉPSZER például 1969 es tevékenységével rekord nagyságú — 3 milliós —fej­lesztési alapot tudott képez­ni. Mire elég ez az összeg? Mondjuk két darura, egy kis kiegészítéssel. De sok min­den más is kell, és a gépek kopnak, pótolni muszáj őket... Az cpuKu -.cgiUitggel növelhetik kapacitásukat szá­mottevően. (Persze, még sok tárták : van a vállalatok munkaszervezésében, a mun­kaidő jobb kihasználásában, az intenzitás növelésében és más tényezőkben is). Miért? Mert a kapacitás döntően gépek kérdése, az újszerű techno­lógiák bevezetéséé, — ezek pedig pénzbe kerülnek. Tanulmányterv a kapacitás­bővítésre Az ÉPSZER-nei mar no­vemberben elkészült egy ala­pos tanulmányterv, amely a vállalat kapacitásbővítésének lehetőségeit elemzi. Három tényezővel számol: munkáé- rő-és gépellátottság, továbbá a saját forgóalap. Négy va- riánsot állították‘fel: mi kell ahhoz, hogy a vállalat 1975- ben 250, 300, 360 vagy 400 milliós értéket tudjon ter­melni? Csak az utolsó, a leg­nagyobb lehetőséget említ­jük, eszerint 134 millió fo­rintra lenne szükségük a hat év alatt, hogy a jelenlegi 140 milliós éves termelést megháromszorozhassák. Ez nagyon sok pénz, ezért volt szükség a különböző alternatívák kidolgozására. Legutóbb 68 milliós segí­Az 1970-ben kezdődő hét országos nagyberuházás egyi­ke a Barátság II. kőolajveze­ték építése, melynek hazai szakasza a szovjet határtól Százhalombattáig szállítja majd az olajat. A beruházás Szabolcs megyét érintő kérdé­seiről kértünk tájékoztatást Tímár Miklóstól, a Kőolaj- és Gázipari Tröszt beruházási főosztályvezetőjétől. • Az építkezésre a felkészü­lés már folyamatos. A felvo­nulást, a gépek, berendezések terepre való szállítását ápri­lisban kezdik meg. A kivitele­zés gazdája a tröszt egyik vál­lalata, a siófoki székhelyű Kő- olajvezeték Vállalat, amely a Barátság I. vezeték magyar- országi szakaszát is építette. A munka nemcsak egyszerű esőfektetésből áll — bár a nagy átmérőjű csövek lefekter tése külön szakértelmet kíván — hanem emelett tolózárál- lűroások és Fényeslitkén egy szivattyúállomás elkészítése szintén a programhoz tartozik. A vezeték Záhony környé­kén lépi át a szovjet határt, s Fényeslitkén lesz a tulaj­donképpeni magyarországi fo­gadóállomás. |tt mérik a be­test határozott, el a megyei tanács végrehajtó bizottsága. — s ebből az ÉPSZER 24 milliót — a legtöbbet — kapta. Tavaly áprilisban már kapott 7,2 milliót, s az újabb összeg is jelzi, milyen fontosságot tulajdonít me­gyei vezetésünk annak, hogy az építőipari kapacitás hiá­nya ne akadályozza a ne­gyedik ötéves terv végrehaj­tását. Mire költöttek ezt a pénzt? Hogyan hat a segít­ség? Fel tudják-e használni hatásosan? Távaly 4 millió értékű gé­pet a termelésbe tudtak ál­lítani, persze már az év vé­gén. (Az áprilisi megrende­lésekből csak fél év, vagy 9 hónap után lesz gépszállí­tás!) Még most is várnak 2 millió értékű gépet. 200 lakás öntött házakban Mindezek ellenére már ta­valy is érezhető volt a taná­csi segítségből vásárolt be­rendezések hatása. 22 száza­lékkal nőtt 1968-hoz képest a termelésük, s a növekedés üteme háromszorosa az or­szágos átlagnak! Áz idén újabb 20 millió­val nő a termelés, jövőre pedig — amikor már komo­lyan hat a mostani segítség, — feltehetően elérik az évi 200 milliót. Ez az ütem fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy a követkés» ötéves terv egyre növekedő beru­házási igényeit ki lehessen elégíteni A 24 millióból tizet ki­sebb gépek vásárlására for­dítanak. Teljesen gépesíteni akarják a szállítást, a ha­barcskeverést, a vakolásnak csaknem felét, a földmun­kát, a rakodást, tehát a ne­héz fizikai munkát. Ezek jövő olajmennyiséget, amely a teljes kiépítéskor mintegy évi 10 millió tonna lesz. A szi­vattyúállomás gépi berende­zéseit az NDK szállítja, míg a csővezeték tolózáraira a cseh­szlovákokkal van szerződésük az építőknek. A csőanyagot pedig egyrészt a dunaújvárosi csőgyár termékeiből, másrészt nyugati importból szerzik be. A fényeslitkei szivattyúál­lomás építéséhez, s a csőveze­ték lefektetéséhez is igen sok munkáskézre van szükség. A szivattyúállomás működteté­sét pedig 30—35 főnyi csoport végzi majd. A Kőolajvezeték Vállalat a szakképzett mun­kásai mellé szabolcsiakat is felvesz a munkálatokhoz. Ön­álló építésvezetőség is lesz a megyében, kisvárdai székhely­ed. Az építőknek, majd a ké­sőbbi üzemeltetőknek szolgá­lati lakások is készülnek. Ä munkások elhelyezését a vál­lalat jól felszerelt lakókocsi­jaiban oldja meg. A csőfekte­tés lebonyolítására egyébként a legmodernebb tudományos munkaszervezési módszereket alkalmazzák. A speciális gé­a gépek igen nagy termelé­kenység-növelő hatást fejtr hetnek ki, ha megfelelően kihasználják őket. 5 millióért megvásárolják az „Outi Nord” francia alagútzsalus technológiát, amihez égy olasz toronyda­rut is venniük kell, s más kisebb gépeket. E berende­zéssel ,évente hozzávetőlege­sen 200 lakást, tudnak épí­teni: öntött házakat. (Ez be­illik a lakásépítés növelésé­re hozott országos programi­ba). Néhány hónapon belül megérkeznek a gépek. Specializálódik az ÉPSZER A segítség hatásos fel­használása nem egyszerűen a vállalat érdeke — talán a vállalatnak nem is kifejezet­ten érdeke a termelés növ e­lése, — hanem az égés* megyét érintő tényező. A középnagyságú városi es ki­sebb ipari beruházásokat ugyanis többségében ez * szervezet tudja ellátni. (Ta­nulmányterv: erre kell aa ÉPSZER-nek specializálód­nia!) Márpedig ilyen beru­házás sok van, s bizonyos* hogy még több lesz. S az külön jó, hogy a* ÉPSZER-t nem érte várat­lanul a segítség, hiszen ki­dolgozott tervük volt arra, mikent lehet a kapacitást hosszabb távon bővíteni- A tervnek egyébként az alap­elve, hogy legfontosabb aa általános gépesítés — s ezen- belül az anyagszállításé, — továbbá az új technológiák bevezetése, amelyek még korszerűbbé teszik az épí­tést. Most e két jól mégha?» tározott alapelvnek a végre­hajtása kezdődött meg. Kun 1st vág pék rendelkezésükre állnak, melyeket a Szovjetunióból szereztek be. A csővezeték pontos nyom­vonalát már kitűzték a terve­zők. Egyszerre több szakaszon kezdik meg a munkát. Elő­ször a szükséges tereprende- zest, majd a csövek helyszínre szállítása után a hegesztést és a vezetékek szigetelését vég­zik, s utána fektetik a kiásott árokba a vezetéket. Még eb­ben qz évben, előreláthatólag szeptemberben, — amikor a legalacsonyabb a Tisza vízál­lása — szeretnék a magyar szakaszra belépő vezetéket le­fektetni a Tisza medrében. A második Tisza-kereszteződés- re — Polgár közelében — ké­sőbb kerül sor. Ebben az évben mintegy 30—100 millió forintos építési munka elvégzését tervezik az egymílliárd forintos beruhá­zásból. Párhuzamosan a hír­közlő rendszert is kiépítik, te­lefon-összeköttetés biztosítja majd a vezeték teljes hosszán az egyes tolózáráUomásnú és a fényeslitkei szivattyúállo­más közötti összeköttetést. (lányi A mta úgy zárult, ahogy megkezdődött. A végső konk­lúzió elmaradt. A beszélgetés értéke, hogy kitűnt: ezek q lányok és fiúk már mások, mint mamáik, apáik. Olyanok, mint a koruk: kritikusak, bátrak, őszinték. És türel­metlenek. Természetesek — álszemerem nélkül. Ezen az úton még nagyobb dolgok születhetnek. Kopka János Túbi László: Felszólalás Megyénkén halad át * * Áprilisban kezdik a Barátság II. kőolajvezeték építését bényeslitkén szivattyúállomás Kisvárdán önálló építésvezetőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom