Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

rXVtt. ÉVFOLYAM. ST. SZAM 197A MÁRCIUS S, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMAKOR« Beszélgetés a női egyenjogúságról (3. oldali Az ünnepi ellátásra felkészült a megye kereskedelme (5. oldal) Bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről jelentjük (11. oldal) A tárgyalóteremből . (ő. oldal) Kondor Lajos rajza V alahogy úgy szokták kezdeni március 8-án a lapok hagyományos nőnapi kö­szöntőjüket, hogy nem piros be ünnep a mai, nem is munkaszü­neti nap. mégis különbözik a naptár többi napjától. Az idén nem lehet így kezdeni a köszöntőt, mert a nemzetközi nőnap történe­tesen piros betűvel szerepel a naptárban, va­sárnapra esik. És másban is különbözik a leg­utóbbi évektől, mert úgynevezett kerek évfor­duló. Az esztendők során megszoktuk, hogy a nemzetközi nőnap elérkeztével vegyünk hóvi­rágot, ibolyát és elmotyogjunk néhány köszön­tő szót női munkatársainknak, családtagjaink­nak, ismerőseinknek. Azt is tudjuk, hogy ezen a napon illik megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel övezni a környezetünkben élő asz- szonyokat és lányokat A nemzetközi nőnap eredete viszont sokak előtt ismeretlen vagy éppenséggel elhomályosodott az évek során. Ezért talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy 1910. március 8-án, tehát kereken 60 éve gyűlt össze Koppenhágában hét ország nőkül­döttsége és a történelemben először nemzetkö­zi méretekben emelt szót a nők jogaiért. Hatvan év nagy idő, a felhívást aláíró nők kö­zül aligha él valaki. A gondolat azonban azóta világméretekben hódít, küzdelemre ösztönzi a nők százmillióit, sőt a föld több országában harci jelszóból valósággá, megszokott életfor­mává vált. Ez történt a többi szocialista or­szághoz hasonlóan nálunk is. És cseppet sem véletlen, hogy nem a tőkés világban születtek meg a nőmozgalom nagy és tartós eredmé­nyei. Minden tiszteletünk a szüfrazsettek har­cához hasonló, elszigetelt küzdelmeknek, de a történelem tanúsága szerint a nők politikai, gazdasági, társadalmi elis-merese csak ott vál­hat valósággá, ahol haladó rendszerek szület­nek és erősödnek. JVlás szavakkal a nők egyen­jogúsága a hatalom jellegétől függ elsősorban. A nők elnyomását ott lehet radikálisan meg­szüntetni, ahol mindenfajta dolgozó társadal­mi réteg felszabadul az elnyomás alól. És ez fordítva is igaz: a nők támogatása nélkül nem valósulhat meg a nemzetközi munkásosztály egyetlen nagy célja sem. Nálunk a lakosság több mint fele nő, po­litikai, gazdasági és szociális helyzetük már csak azért sem függetleníthető a társadalom általános fejlődésétől. Hosszadalmas és talán felesleges is lenne most elismételni mindan­nak a változásnak a részleteit, ami hazánkban a nők szempontjából és javára lezajlott. Foko­zatosan megvalósult a nők egyenjogúsága, emelkedett a dolgozó asszonyok és lányok élet- színvonala, műveltsége és képzettsége. Csak néháhy frissebb adat: 60 százalékkal több nő dolgozik az iparban és a szolgáltatások terüle­tén, mint 1949-ben. összességében a keresőké­pes nők kétharmada van állásban. A középis­kolás tanulók többsége, az egyetemi és főis­kolai hallgatók csaknem fele lány. Ismerete­sek pártunk és államunk erőfeszítései a nők munkahelyi egyenjogúságának biztosítására, a dolgozó nők szociális körülményeinek javítá­sára. A nálunk gazdagabb országokhoz képest is nagy eredmény, hogy például hazánk­ban a nők kilencvenhét százaléka már kórházban, szülőotthonban hozza világra gyer­mekét, a nemzetközi élvonalban fogla­lunk helyet az anyáknak járó kedvezmé­nyek és a szülési szabadság tekintetében, a gyermekgondozási segély pedig éppenséggel páratlan intézkedés. Hogy mégsem vagyunk elégedettek a női múlthoz képest hasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetével, annak kézenfekvő a magyarázata. Szocialista országban élünk és céljainkat nem a múlthóz mérjük. Nemrégen, alig több mint két hete, a legmagasabb közéleti fórum, a párt Központi Bizottságának ülése tárgyalta a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét és a további feladatokat. A reális hely­zetelemzés alapjan hozott határozat elő­írja, hogy tovább kell fejleszteni azo­kat a nagy vívmányokat, amelye­ket a párt, a magyar munkásosztály, a dolgo­zó nép a nők politikai, gazdasági és szociális körülményeinek változtatásában elért. A határozat — erre garanciát jelent pár­ánk eddigi politikája — nem marad papíron, lehetőségeinkkel lépést tartva fokozatosan megvalósul. A hóvirág és az ibolya, a köszön­tő szavak mellé ez a meggyőződés társul az idei nőnapon. Aligha vitatható, hogy ez min­den szép szónál értékesebb. • • ünnepség a nemzetközi nőnap tiszteletére Négytagú szovjet oőküldöttség érkezett megyénkbe A 60. nemzetközi nőnap alkalmából megyei jubileu­mi ünnepséget tartottak már­cius 7-én, szombaton délután a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei nő­tanács rendezésében. Az ünnepségen részt vett Orosz Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, tíá- noczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Sinka Antalné, a párt me­gyei végrehajtó bizottságának tagjai. Ott voltak a tanácsi és a társadalmi szervezetek képviselői és a nőnapi ünnepségekre Áfdotya Vaszíljevna Szemenyuk ve­zetésével a Szovjetunió Kár- patontúli területéről me­gyénkbe érkezett négytagú nőküldöttség. Gulyás Emilné dr-nak, a megyei tanács vb elnökhe­lyettesének, a megyei nőta- nacs elnökének megnyitó sza­vai után Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott beszédet. Köszöntötte a nemzetközi nőnap alkalmából az ünnep­ség résztvevőit, azt az 500 asszonyt és lányt, akiket me­gyénk nőtársadalmának kép­viseletében hívtak meg az üzemekből, közös gazdasá­gokból, intézményektől, me­gyénk minden részéből. Az ünnepség második ré­szeben nagy sikerrel szere­pelt a Volán-együttes ez alkalomra összeállított mű­sorával, melyben fellépett Simon Jozsefné, a Röpülj páva népdalvetélkedő táko- si versenyzője is. ★ Szombaton a megyei párt- bizottságon fogadták a Kár- pátontúli terület nődelegá­cióját. A vendégek ma, var sárnap a megyei nőtanács tagjainak kíséretében Kis- várdára, Nagyecsedre, Ib- rányba és Nagykállóba láto­gatnak, hogy együtt ünne­peljék megyénk asszonyai­val és lányaival a 60. nem­zetközi nőnapot. # Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójával egybekötve Városalapítási készülődés Kisvárdán Megszépüluek az utcák, a terek —» Máslél milliós társadalmi munka — Lunepi műsor, térzene Nagy az öröm Kisvárdán azóta, hogy megérkezett a hír: a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa 1970. április 1- től városi rangra emeli a te­lepülést. Néhány hónappal ezelőtt írtuk lapunkban, hogy a kisvárdaiak nem ad­tak fel urbanizációs törekvé­süket s nem csak remény­kednek a városalapításban, hanem sietve teremtik meg az ahhoz szükséges legfonto­sabb feltételeket. Jól bizonyítja ezt az a tö­rekvés, hogy — bár már az elmúlt évben számítottak az Elnöki Tanács határozatára — nem szegte kedvüket an­nak időleges elmaradása. 1969-ben 155 ezer forinttal több társadalmi munkát vé­geztek, mint a megelőző esz­tendőben, s a tavalyi vég-’ összeg megközelítette az egy­millió forintot. Ennek zö­mét a várfürdő fejlesztésé­ire, parkosításra, a község útjainak rendbe hozására for­dították. Változatlan ütem­ben folytatták a középüle­tek, a lakóházak szépítését is. Azon a napon, amikor döntött az Elnöki Tanács, a délutáni órákban a tanács alá nem rendelt szervek ve­zetői, képviselői már arról tanácskoztak, mit tehetnének a várossá nyilvánítás ünne­pi aktusáig még Kisvárda szépítéséért. Lehetőségben nincs hiány: az idei társa­dalmi munkafelajánlás eléri a másfél millió forintot. En­nek egy része változatlanul a járási székhely további szépítését szolgálja, csakúgy, mint a községfejlesztésre összegyűjtő pénzek java része is. Kihasználják atavasziaso- dást, a jobb időt, tatarozzál, azokat a középületeket, amelyek még a múlt évről elmaradtak. A tanácsnak sa­lát költségvetési üzeme vau vegyesipari jelleggel — ka­pacitása majdcsak évi 8 mil­lió forint —— igy kivitelező­ben nincs hiányuk. Ügy ter­vezik; áprilisra megszépül­nek a fő- és a mellékut­cait éppúgy, .mint a Kisvár- dán lévő üzemek is. Szebb ajándékot nem is kaphatott volna Kisvárda a felszabadulás negyedszáza­dos jubileumára, mint a vár rossá nyilvánítást, amely a gyorsabb ütemű fejlesztésre teremti meg a lehetőséget. Ezért is kettőzött most az öröm, hiszen a község veze­tői, lakói úgy tervezik: egy­bekapcsolják a jubileumi ünnepségsorozatot a város- alapításai. Megyei szintről operatív bizottság segíti! eb­ben a kisvárdaiakat, már kész az intézkedési terv is. Várhatóan több napot tölt majd ki az eseménysorozat. Jóllehet még pontos dátu­mot nem rögzítettek a vá­rossá nyilvánítási ünnepség­re, ettől függetlenül az üze­mek, az intézmények dolgo­zói, az iskolák tanulói és a társadalmi szervezetek egy­aránt megkezdték a készü­lődést A középiskolások iro­dalmi műsort állítanak ösz- sze, a nemrég alakult városi fúvószenekar térzenével akar bemutatkozni az április első napjaiban tartandó ünnepsé­gek keretében. Készülnek az erkező vendégek fogadására is. A várossá nyilvánítás ün­nepi aktusára várhatóan a Bessenyei Gimnázium dísz­termében kerül sor. (a. s.) A sóstói sugárút premierje: május 31. Az idei év legszorosabb ha­táridejű munkáját kezdi el az ÉVM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat és a Köz­úti Épitő Vállalat március­ban a Stadion út és a sóstói Krúdy-szálló közötti út épí­tésénél. Ezért már március 16-tól lezárják az Erdei ki­térő és a főiskola bejárata közötti útszakaszt, ahol már­cius 30-ig dolgoznak az épí­tők. Második lépcsőben március 30-án megszüntetik a közúti forgalmat az Erdei kitérő és a Stadion út között. Ezt a munkát május 31-én fejezik be. Az Erdei kitérő és a fő­iskola bejárata közötti szaka­szon március 16-tól kezdve kötik be a víznyelőaknákat a gerincvezetékbe, ugyanak­kor az építőipari vállalat vállalta, hogy március 30-tól folyamatosan átadja a mun­kateret a közúti építőknek, akik ekkor kezdik meg az Erdei kitérőtől a város felé húzódó útszakasz építését. Csak a határidő megtartá­sától függ, hogy az útépítők ezt a szakaszt május 31-re átadják. S ezzel a Stadion út és a Krúdy-szálló közötti úton megindulhat a közúti forgalom. Az erdei út szinte teljes egészében elkészült. Csupán apróbb simítások vannak hátra, már csak a fel­ső kötőréteg hiányzik az út­burkolatból és a felüljáró csatlakozásánál a süllyedés­gátló lemezek lefektetését kell elvégezni. A csatlakozó útvonalak közművesítése és építése az új Sóstói út átadásától függ. A tervek szerint a Kossuth út közművesítési és útépítési programja mé<* ebben az év­ben megkezdődne. Itt egy 300 méteres szakaszon ivóvíz, a többin pedig a távhővezeté- keket fektetik le. Elkészítik az út csapadék- és szenny­vízcsatornáit is. (horváth) w/ff «re Lsr/tjAt, esműinmf JRINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom