Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
i. «Bt»-WA<5TAllOftS*A« Í9T0. március ?. Szülők iámmá A koravén gyerek dilemmája Hallgattam az egyik ismerős szülő aradozását felnőttesen komoly gyerekéről, aki úgy beszél, gondolkodik, mint egy igazi „nagy”. A gyerek — mellesleg ötödikes általános iskolás — lexikonok, szakkönyvek társaságában tölti szabad idejét, külön idegen nyelvtan- folyamra és zeneórára jár. A különtorna helyébe egy szakkör lépett. A gyerek felnőttes komolyságáról szóló beszámoló egyáltalán nem lepett meg, hisz manapság kortünet, hogy a gyerekek túlterheltek. Mégis megkérdeztem a szülőtől: — És mikor gyerek az a szegény tanulógep? „Erősen kell fogni a gyereket, különben ellazsal- ja az éveket. És késő lesz a bajt helyrehozni. Nekem ez az elvem” — mondta ki nevelési koncepcióját a gyerek édesanyja, úgy vélem az édesapa nevében is. A konfliktus ezzel köztünk véget is ért. De azóta nem hagy nyugton a koravén gyermekek problémája. Előtűnnek a komoly, sőt komor, gondterhelt gyermekarcok, az állandóan „vigyázzállásban” lévő apróságok és serdülők akik sokkal idősebbek — gondolkodásban, ismeretekben, viselkedésben, mint az éveik száma sejtetné. Míg hasonló korú társaik gondtalanul játszanak, kikapcsolódnak, felfrissülnek, ők a túlterheléstől nem tudnak szabadulni, vagy már elfogadták ezt a stílust az állandó szülői dresszura hatásara. Elfogadták, hogy ők „már nem gyerekek”, velük mindent meg lehet beszélni— Mégis érdemes olykor-olykor nagyitó ala venni: nem tamasztunk-e túlzott követelményeket, nem formáljuk-e idő előtt és károsan koravénné a gyerekeket. Nem arról van itt szó, hogy szabadjára kell engedni a gyerekeket, s nem kell komoly feladatok sora elé állítani őket. Nem valami polgári értelemben vett „szabad nevelésre” gondolunk, hisz az élet a társadalom mindennapos követelménye, hogy a felnövekvő nemzedék komolyan készüljön fel az életre, felelősséggel végezze tanulását, munkáját. Természetes az is, hogy a követelmények állandóan nőnek, egy sor erkölcsi, világnézeti, a gyermeki személyiségre jellemző jegyet kell kialakítani, ami nagy felelősséget ró az iskolára és a szülői házra egyaránt. Am „de” is van ebben a nevelési szituációban. Ha a szülő nem veszi figyelembe — szándékosan, vagy tudatlanságból, az eredmény szempontjából ez mindegy — az életkori sajátosságokat, a gyermek egész egyénisége, fejlődése sínyli meg. A koravén gyerek meglehet, sőt biztos; gyakrabban okoz örömet jo jegyeivel, kifogástalan viselkedésével, szófogadásával, s jótékonyan legyezgeti a szülők hiúságát, szerepeltetési igényét. Mindez a szülők szemében sokszor egyedüli szempont Hogy milyen áron érik el, milyen következményekkel jár, azt már kevésbé gondolják végig. A koravén gyerek okossága mögött pihenésre szánt — tanulással, halmozott különórákkal, szülői diskurzusokkal teli percek húzódnak meg. Fáradtabb, idegesebb, ingerlékenyebb az ilyen gyerek, az állandó készenléti helyzet izgalmi állapotot okoz. Kevés idő jut a kikapcsolódásra, a pihenésre, kirándulásra, az egészséges testi és szellemi felfrissülésre. Mindez általában nem zavarja a szülőket, akik a jó jegyek, az okos be mondások, a mindentudó gyerek nimbuszától szem elöl tévesztik magát a nevelésre váró ' kis embert. S ez a kis ember nem kicsi felnőtt, nem mini ..nagy”, hanem egész lelkivilágával formálódó egyéniségével, érzékeny idegzetével GYEREK. Nagybetűs gyerek, akit a túlfeszített követelmények fel is őrölhetnek. Sőt állandó konfliktusokat okoznak, mert a felfokozott tudásvágy, érdeklődés „örök elégedetlenné” teheti őket. Nem véletlen, hogy a koravén gyerekek többsége ideges, s ha ez az állapot állandósul, gyakran találkozhatunk velük az idegorvosnál. De ez még a jobbik eset, mert az idejében felismert idegrendszeri túlterhelés — az orvos, a szülők, pedagógusok együttes igyekezetevei — megóvhatja a gyerekeket a neurotikus állapotok állandósulásától, megvédi a gyereket a káros idegrendszeri elváltozásoktól, amelyek a gyermekkoron túl is gátolhatják a fejlődést. A koravén gyerek kedélye llapota, érzelmi élete általában visszafogottabb, tompább, mint a kisebb-na gyobb sikereknek, gyermeki epizódoknak gondtalanul örülni tudóké. Beszűkülnek, más környezeti hatásokkal együtt befelé fordulókká, sőt önzőkké válhatnak, akik nem szívesen osztják meg tudásukat társaikkal, elhúzódnak a közös feladatoktól, játékoktól, szigetet képeznek a közösségben. S ez nem jo sem a gyermeknek, sem a közösségnek. Természetesen hiba lenne eltúlozni a koravén gyerekek problémáját. Alkati tulajdonságok is hozza járulhatnak ehhez, olykor a csekély szülői inspiráció is elegendő a gyereknek, hogy koravénné váljék. Mégis érdemes időnként gondolkozni saját nevelési gyakorlatunkon, alaposan tanulmányozni a gyerekeket. S olyanná nevelni őket, akik tudnak örülni annak, hogy gyerekek, s van is módjuk, idejük gyereknek lenni. Páll éíéza GYEREKEKNEK A virágok mind a földben tanyáztak. Nagyon, nagyon várták azonban már a tavaszt. Hallották, amint a hó, a jég recseg-ropog a fejük felett. A szél nyargal, mint egy megvadult csikó. A madarak fázósan csipognak, panaszosan sxrdogalnak. Némelyik alig hallhatóan fütyüli: tilió... tilió,.. ami madárnyelven azt jelenti: már nincs bo gyó. A fák nyögnek, hajladoznak a szélben és gyökereik sürgönydrótján fut a hír, a jeladás a virágokhoz: — Ne moccanjon egy virág sem rejt ekéből, mert még tart a tél! A virágok odalenn beszélgetnek. Mesélnek nyárról, fényről, langyos esőről. Még gyerekekről is! Olyanokról, akik letépik őket. azután elhajítják a porba, Vagy bottal ütik le a virágok fejét, aztán otthagyják. Remegett a hangjuk a félelemtől, amikor ezekről a gyerekekről beszéltek, úgy mint amikor a gyerekeknek farkasokról mondanak mesét. De nemcsak ilyenek vannak ám! — szólalt meg a rózsabokor gyökere. Ismerek én olyan kisfiút, meg kislányt is, akik mindig megöntöznek, ha szomjazom, megkapálják a földet, hogy levegőt kapjak, megnyesegetik az ágaimat, hogy szépen álljanak. S milyen boldog vagyok, amikor örvendeznek a virágaimnak, s milyen jólesik, amikor sa] nalják, hogy a lankadó, fony nyadó szirmaim peregni kezdenek. Bizony, bizony ilyen kedves, jó gyerekek is vannak, mondom néktek. Közben a virágok gyűjtögették a nedveket és az erői az életre. És meg valamit! A színeiket. A föld anyagából válogatták azt szél, mint az ügyes vegyészek. Az ibolya lila szint tárolt, a pipacs pirosat, a búzavirág kéket, a gyermekláncfű sárgát. Egy kis virág azonban már oda sem figyelt a beszédre, és a színekkel sem törődött. Szabadulni akart mar a sötétből. Vágyott a fény után, vágyott a szép életre. Tudta, hogy a szép életért kint harcolni kell, s vállalni a nehézségeket is, De elhatározta, hogy bátran szembenéz minden akadállyal ás nehézséggel. — Rajta hát! Biztatta ma gát, mert különben az elhatározás csak annyit ér, mintha valaki a levegőbe tr. Amíg a többi virágok szun dikáltak, addig ő, kis fehér selyemkendőt dobott a valla ra, s már indult is. Reggelre érve, kidugta a fejét a földből. Rémülten látta, hogy a kert, a rét, az erdő még csit pa hó. bár a nap már ki-ki kandikált a felhők mögül. — Mit tettem?! — gondolta ijedten es reszketett minden porcikája. Mikor túljutott az első ijedelmén, így beszélt magában: — Szép életet akartam és azt képzeltem minden úgy lesz, ahogy gondoltam? Most már azonban a nehézségek ellenére is kitartok kitűzött célom mellett. Elszántan nézett körül, csak kis kendőjét húzta összébb magán. Mikor a kis cinke megpillantotta a virágot, nosza tüstént Szétkiabálta: — Nyitni kék! Nyitni kék! Itt a tavasz!... Erre aztán már a fák is fel ebredtek és integetni kezdtek karjaikkal a felhőknek, mintha azt mondanák: gyorsabban. gyorsabban takaruljalok el. A nap is elöbújt. A hó olvadni kezdett. A vén hegy is kihúzta magát, fején egy tenyérnyi hósapkával. Melege dett a föld. Megjött a tavasz. S a bátor kis virág, aki a tavasz előhírnökeként dugta ki fejecskéjét a hó alól, örömmel tárta patyolat kendöcské- iét a melengető napsugár felé. Ha meglátjátok széttárt kendőcskéjét örömtől meg dobbanó szívvel, üdvözölhetitek a bátor. kis virágot, mert valóban a tavasz hírnöke ö Láng Etelka Vagyim Levin: Kis da! a pici elefántról Az én erdőm sokak tanyája, Van itt őz, kecske, borz, s ravasz Hókát neszelve, bütykös ágra ltussanva száll a fajdkakas, Ott lenn szuszogó süni mászik, Lagziba igyekezve tan. Az erdőmből csak egy hiányzik — Egy édes pici elefánt, legem süntüske ölti lágyan, Vadkecske ád habos tejet, Rókafarok sepri a házam. S mézével rajnyi méh etet. Felettem cinkedal cikázik. S vigyáz nyúl-szomszéd szeme rám, Az erdőmből mégis hiányzik Egy icipici elefánt. E*t játsszuk ÜLJ ELÉ A játékosok a székükkel szoros kört alkotnak. Ugyanannyi szék van, ahány játékos. Egyet kijelölünk. aki középre áll, tehát egy szék üresen maradt. Tapsra a körben ülő játékosok állandóan — felállás nélkül — tovább ülnek (inkább csúsznál!) az előttük levő üres székre. A mozgás nem állhat meg. A középen álló játékos igyekszik elfoglalni az üres széket, ami nem is olyan könnyű, mert mire leül már az egyik játékos ölében találja magát, s az üres szék a kör másik részén várja. Ma sikerül leülnie, az áll <39 középre, aki elé leült. fréfás játék NE GONDOLKOZZ SOKAT Sfi S8Ö! 3£ A szoba négy sarkában egy-egy* “TiStr' Mind-1 egyikkel szemben három macska ül, s mindegyiknek a farkán is ül egy macska. Hány macska van a szobában? GYORSAN. DE ÓVATOSAN! A most következő négy feladatot versenyszerű en oldjuk meg. a) Egy utasokkal teli autóbusz elindul délben Budapestről Nyíregyházára. Néhány órával később ugyanezen az úton Nyíregyházáról egy kerekpáros indul el Budapest felé, természetesen kisebb sebességgel, mint az autóbusz. Találkozásuk pillanatában melyikük 'esz távolabb Budapesttől? b) Mi ér többett.: 1 kg 10 filléres, vagy 1/2 kg 20 filléres? c) 6 órakor a falióra elütötte a 6-ot. Zsebórámon megfigyeltem, hogy az első és az utolso ütés közt eppen 30 másodperc telt el. Menynyi idő alatt úti el az óra délben, vagy éjfélkor a 12-t? d) Három fecske egy helyről röppen föl. Mikor lesznek egysíkban? a számokkal .ViW.AMÖ&Sg&ADÁS , Ä, diffcí, saánW ■latunk magunk előtt: 32SG15 671355 491221 508779 816304 183696 117586 882414 E számokat úgy választói tűk ki. hogy összegüké’ ügyes csoportosítással egy percnél hamarabb fejben is ki leltet számítani. Ki tuci ilyen gyorsan számolni? MEGOLDÁSOK; 1. Á egy. 2. Sokan minden bizonynyal azt felelik, hogy az autóbusz lesz messzebb Budapesttől. Pedig tévednek. A találkozás pillanatában ugyanis mind az autóbusz, mind a kerékpáros egyenlő távolságban van Budapesttől. b) 1 kg fém mindig drágább, mint 1/2 kg ugyanazon fémből. (Ez ugyan jó válasz, de nem az egyetlen. Első pillanatban a két pénzcsomó egyenlő értékűnek látszik, de mivel a 20 filléres nagyobb, kevesebb darab fér 1/2 kg-ba, mint ahány 10 filléres, tehát 1/2 kg 20 filléres olcsóbb). c) Mivel 6 ütés 30 másodpercig tartott, a 12 Ütés 60 másodpercig, azaz 1 percig fog tartani — feleli a helytelenül okoskodó olvasó. A Törd a tejed! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (első kockában kétjegyű mássalhangzó). 6. Hely- rag. 7. Vízinövény. 8. Alumínium vegyjele. 9. Néma hősöm!ü 11. Kómái 49. 500. 12. Férfinév. 14. URÖU. 16. Megfejtendő. 18. Sértetlen. 20. Terrorszervezet volt Algériában és Franciaországban. 21. Feltételező szócska. 22 Vissza: végtag. 24. Haza. 25. Billeg. 27. Égitest. 28. Vegyes szag!!! 29. Lián, kacs. FÜGGŐLEGES s 1. Prémes állat (első kockában kétjegyű mássalhangzó). 2. Kettőzött mássalhangzó. 4. 5£sámbéky monogrammjA 5. Mohó* evő. 6. Megfejtendő. 10. Nevei budapesti sportklub. 11. Tejipart melléktermék. 13. Azonos betűk. 14. össze-vissza súg! 15. Meg* fejtendő» 17. Égitest. 19. Fizető- eszköz. 21. Területmérték. 22L Himallat. 24. Haza. 26. Gaa] Géza. 27. Szólít. Megfejtendő: Afrikai államok: vízszintes 1, 16, függőleges 6. 15. Múlt heti megfejtés:- AUSZTRÁLIA — SIDNÉf CANBERRA — DARWIN — Könyvjutalmat nyertek; Oláfc Zoltán Nyírtass. Láng Ildikó Ro* hód és Tóth Valéria Nyíregyháza, n ff »e Bűvös négyzet A számokkal teleírt nag. négyzetben egy kisebb négyzetet rejtettünk el, amelynek vízszintes, függőleges és átlós soraiban lévő számok összeadva ugyanazt &2 eredményt adják. Keressétek meg, mélyik az a kis négyzet? 6 ütés között ugyanis 5 szünet van, amely 30:6=5 másodpercig tart. A 12 ütés között viszont 11 szünet van, amelyek összesen nem 60, hanem 66 másodpercet tesznek ki. d) Mindig, mert három ponton át mindig lehet síkot fektetni. 3) Az első és az Ötödik sorban levő szám egyesei tízre egészítik ki egymást, tízesei, százasai,..százezresei pedig 9-re. Ennek következtében a két szám összege X 000 000. Ugyanilyen ősz- szeíüggést találhatunk a többi számok közt is: a második a hatodikkal, a harmadik a hetedikkel, s a negyedik a nyolcadikkal összeadva tesz ki 1 000 000-t Égy- egy számpár összege 1 000 000 a nyolc szám Összege tehát 4 000 000 Marik -Sándor Hajdú Mária JCaptaL a kjtAÜmt Pirkad az ég alja, sápad a holdvilág, Most ébred a kertben a sok tarka virág Dörzsölik a szemük vidám rigó dalra, Egy kicsit tornásznak, lengve jobbra-balra Gyorsan megmosdanak, harmat vízben, bőven. Meg is törülköznek szellőlepedőben. Megnézik, nincsen-e foltja a ruhának. Aztán türelmesen reggelire várnak. Mikor a Nap-néni kannával közeleg, Bólogat, köszönget a sok virággyerek A kezében tartja csészéjét mindegyik. Fénytejet öntögeí a Jíap-néní nekik. Vígan iszogatnak, jól is laknak sorra. Közben mesél nekik az öreg fa lombja A reggeli után nézdelik az eget, Szárpiálják a szálló, sok apró felleget. Aztán huncutkodva, vidám kacagással, Játszanak a pöttyös katicabogárral. A Nap vigyáz rájuk: sok aranyos gyermek. Nőjjetek díszére a virágos kertnek. Bátor kis virág
