Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

*wr«f WAGT* «***<***<* S oMsfi WTB. tn§ff#as ?. Tovaszi készülődés a tsz-ekben ^ jó termés alapozása — Megmetszett gyümölcsösök— Almahámozás Zöldellő primőrök — Még mindig rossz az alkatrészellátás? Szamuely Tiborné Szilágyi Jolán kiállítása Nyíregyházán A tervkészítések roham­tempójában élnek ezekben a napokban a termelőszövet­kezetek. Körutat tettünk a megye Nyíregyháza—Raka- maz—Dombrád háromszögé­ben. Jó, hogy sehol nem tettek szóvá komoly gabonavetés­kipusztulást, veszteséget. Az elengedhetetlen fejtrágyá­zást csaknem mindenütt be­fejezték, vagy befejezés előtt tartanak. Tiszabercelen 220 hold öntözéses legelőt is fej­trágyázott a Bessenyei Tsz, a rakamazi Győzelem Tsz pe­dig több mint kétszáz hold pillangós takarmányt. A jő termés „alapozása” érdekében nem késlekednek a szerves trágyázással sem. Sok ezer mázsát hordtak ki a télen kapásnövények alá és kertészetekbe. Általában a háztáji földek talajerő- utánpótlásáról sem feledkez­nek meg. 150 köbméter fa irtását vé­gezték el a télen (saját er­dőben és fasorok ritkításá­val) a nyírbogdányi Kossuth Tsz-ben. Az így nyert tüze­lőt az arra szoruló tagok kö­zött osztották ki. Több helyen szólnak már múlt időben a gyümölcsker­tek metszéséről. Ahol még nem végeztek, gyorsítják a tempót; erről hallottunk Nyírbogdányban. Van olyan sajátságos mun­ka is, amilyennel ugyancsak Rakamazon találkoztunk. 160 vagon almát tárolt a tsz sa­ját hűtőtárolójóban, s az almát most válogatják, osz­tályozzák exportra, belföldi értékesítésre, sőt 500 mázsát meg is hámoznak a Nyíregy­házi Konzervgyár részére. Másutt konyhakertészeti előkészületekben van kedve­ző előrehaladás. Vonatkozik ez elsősorban Vencsellőre és Nyírbogdányra, mindkét he­lyen korszerű kertészetet fejlesztett ki a tsz. Már szé­pen fejlődő, vagy kelő pri­mőröket láthattunk. Március végére, április elejére zöld­hagymát, salátát, hónapos retket tudnak szállítani a kereskedelemnek. Sok he­lyen rakják, vagy máris megrakták a szabadföldi me­legágyakat ; utóbbiról kap­tunk tájékoztatást a tisza- berceli Bessenyei Tsz-ben. Megnyugtató, hegy nem hangzott el panasz vetőmag­hiányról. A növényvédő- készlet feltöltése is most még kielégítőnek mutatkozik. Folyamatos biztosítására a dombrádi Kossuth Tsz — előrelátóan — a helyi ÁFÉSZ-szel kötött ilyen ér­telmű megállapodást. A téli gépjavítást csak­nem mindenütt házilag vég­zik. Teljesebb lenne sikere, ha nem döcögne még mindig az alkatrészellátás. (ab) Jelentős kulturális ese­mény színhelye lesz március 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Dózsa György utca 25. sz. alatti úttörőház: a KISZ megyei bizottsága és a Szamuely Tibor Uttörőház gondozásában ekkor nyitják meg Szilágyi Jolán Sza­muely Tiborné festőművész kiállítását. Horváth Gabriel­la, az MSZMP megyei bizott­sága propaganda és művelő­Üj óvodák vidéken is Nemcsak állami támogatásból — Több nö dolgozik A gyermekgondozási segély után 1970. szeptemberétől újabb 1125 kisgyermek járhat óvo­dába megyénkben. A megyei, valamint a járási és a köz­ségi tanácsok nagy anyagi erőfeszítések árán építtetnek újakat vagy bővítik a régi óvodát soron kívül az idén. A közelmúltban adták át Nyíregyházán, az. Északi Al­központban a - százszemélyes óvodát, épül már Kékesén és Vasmegyeren a kicsinyek második otthona korszerű, új típusú tervek szerint, de épülőben van Rozsólyban, Kispaládon és Csarodán is. Ugyancsak ebben az évben kap óvodát a Tiszalökhöz tartozó Szorgalmatos tanya. Míg 1965-ben kilencezer óvodásunk volt, . most 10 600 a. hivatalos számuk, de ennél ezerrel több kisgyermeket gondoznak az óvodákban. Ez is azt mutatja: több helyre lenne szükség. A gyermek- gondozási segély bevezetésé­vel számolni kellett ezzel. Már a múlt évben kétszer annyi — összesen tizenegy — óvoda épült megyénkben, mint a korábbi években, s mert ez is kevésnek bizo­nyult, a megyei pártbizott­ság és a tanács vezetői ala­pos körültekintéssel mérték fel a lehetőségeket, miként lehetne segíteni a dolgozó anyák gondján. Ennek ered­ménye ez a soron kívüli na­gyobb fejlesztés az óvodák számánál, melyhez az anya­giakról is gondoskodtak már. Az állam anyagi ereje vé­ges, szükség van a vállalatok, tsz-ek áldozatvállalására is e célért. Saját érdekük is, hogy több munkáskezet kap­janak gazdasági feladataik elvégzéséhez. Az országos mozgalom — mely tavaly in­dult a közös erővel létre­hozandó óvodákért — még nem mutat olyan eredmé­nyeket, amelyre szükség len­ne. De jó néhány példamuta­tó kezdeményezés van már megyénkben is. Záhonyban a MÁV, Nyírlugoson az álla­mi gazdaság nyitott óvodát, most a tiszavasvári Alkaloi­da vezetői foglalkoznak ilyen tervekkel. Egyre nagyobb a közös gazdaságok száma, melyek valamilyen formá­ban hozzájárulnak: a községi óvodák fenntartásához. A szabolcsi ipartelepítés éveiben óriási ütemben nőtt a foglalkoztatott nők száma: az utóbbi négy évben tizenöt és fél ezerrel. Ma már kilenc- venezren felül van a dolgozó nők száma, s ez rohamosan nő majd a következő évek­ben. A Nyírbátorba, Máté­szalkára települő üzemek, a fejlődő nagy nyíregyháza gyárak nagy számban nőket foglalkoztatnak. A dolgozó nők közül mind többen élnek a gyermekgon­dozási segély nyújtotta lehe­tőséggel. Ez időben 5730 kis­mama kap segítséget, hogy maga gondozza otthon gyer­mekét. A három év eltelté­vel viszont kívülük- sokan újra munkába állnak. Leg­több esetben nincs kire bízni a kicsit, tehát az óvoda ajta­ján kopogtat. Ezért kell sok óvoda, és kell a társadalmi segítség. 1975-ig a tervek sze­rint fel kell épülnie annyi óvodának, melyekben 32 700 kisgyermek talál második otthonra. (kádár) Egymilliárd 181 miSüó a takarékbetét megyénkben Egyre kevesebb család él Szabolcsban, aki a megtaka­rított pénzét otthon tartja. Míg 1960-ban 40 százaléka volt a falusi lakosság beté­teként nyilvántartva, addig 10 év múlva, tehát napjaink­ban a parasztság által elhe­lyezett betétek összege az ossz ' betétállománynak több mint 65 százalékát teszi ki. Figyelemre méltó az a tény, hogy a nagyobb ütemű fejlődés a közös gazdálkodás megszervezése után követke­zett be. Az elmúlt 10 eszten­dő alatt több mint tízszere­sére emelkedett a megye ta­karékbetét-állománya. Az 1960. év végén 119 millió 596 ezer Ft betétállománnyal szemben jelenleg 1 milliárd 181 millió Ft a megye lakos­ságának betéte. Ebben az évben szűk 2 hónap alatt 116 millióval nőtt a lakosság megtakarított pénze — ta­karékbetétben Tsz-iejbolt Mándokon Erősen fejlődik, gazdago- iik a kisvárdai járás egyik egnagyobb községe, Mándok. \ lakosság mindjobban érzi így tejbolt hiányát. E kí­vánság teljesítését határozta él az Űj Élet Termelőszö­vetkezet. A tsz már múlt évben megvette a tejipari vállalat helyi tej gyűjtő helyiségét. hz árusítás azonban ott nem kielégítő. Egy új boltra van szükség. A tsz a boltot is vállalja. Már meg is tette a megfelelő telekhely kérésére az igénylést. Biztosítja az építés, a gépi- és egyéb be­rendezések költségének pénzfedezetét. így lehetővé válik, hogy tejen kívül kü­lönböző tejtermékeket is vá ­sárolhasson a lakosság. Remélhetőleg a telekügyet intéző hatóságok gyorsan meghozzák a határozatot, s a tsz mielőbb hozzákezdhet a bolt megépítéséhez. Az elmúlt 10 év alatt új formát öltött a családi élet, a háztartás falun és városban egyaránt. Állandó kitűzött célok, tervek azonban nem valósíthatók meg egyszerű­en ; ehhez takarékoskodni kell. A több ezer családi ház felépítéséhez, tatarozásához, lakberendezések modernizálá­sához az OTP által folyósított hitelek nyújtása tükrözi álla­munk maradéktalan segítését. Megyénkben — ha a saját erő­ből épített lakásokat figyelmen kívül is hagyjuk — több új lakóház épült, mint az elmúlt rendszer bármelyik évtizedé­ben. Évente egy olyan köz­ség épül fel OTP-kölcsönből. mint pl. Nagydobos, vagy Kótaj község. A technika gyors fejlődése hozzájárult a bérből és fize­tésből élők célbetétének nö­vekedéséhez. Az üzemekben a dolgozók által létrehozott Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár. melyeknek 19 ezer tagja van, az évi egyéni át­lagos megtakarítás megköze­líti az 1500 Ft-ot. Népszerűvé vált a gépko­csi nyeremény-betét. Ezt csak növelte az a tény. hogy ma már 219 olyan gépkocsi talált gazdára megyénkben, amit ilyen betétkönyvvel nyertek. A takarékpénztár keresi azokat a lehetőségeket, me­lyek a lakosság kényelmét hivatottak szolgálni. így ke­rült bevezetésre az elmúlt évben Nyíregyházán az átuta­lási betét, s ma már 1300 család gondját intézi ezen keresztül az OTP. Nemes Gyula dési osztályának helyettes vezetője nyitja meg a nagy érdeklődéssel várt kiállítást, majd Borbély László művé­szettörténész tart tárlatveze­tést Szilágyi Jolán Szamuely Tiborné Nyíregyházán első ízben bemutatandó alkotá­sairól, szól a festőművésznő munkásságáról. A kiállítást március 22-ig délelőtt 10-től este 18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Irodalmi est a színházban Irodalmi estet tartottak március 5-én Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színház­ban. A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat megyei szervezetének irodalmi és nyelvi szakosztálya, s a II. nyíregyházi művészeti hetek rendező bizottsága Váci Mihály Kossuth-díjas költőt és Keres Eviil Kossuth-díjas színművészt hívta meg a fel- szabadulási kulturális prog­ramban szereplő irodalmi estre. Bevezetőt dr. Margócsy József főiskolai tanszékveze­tő docens mondott, majd a műsor első részében klasz- szikus és mai verseket adott elő Keres Emil, a második részben pedig kötetlen be­szélgetés formájában mutat­ta be Váci Mihály költésze­tét. A Kossuth-díjas költő, Nyíregyháza szülötte az es­ten költészetének új oldalá­val ismertette meg a közön­séget: szatirikus verseiből ol­vasott fel részleteket. Az irodalmi műsort a Nyíregy­házi Zeneiskola tanárainak fellépése tette színesebbé, él­ményszerűvé. Megjelent az új szakmunkásvizsga-szabályzat A szakmunkásképzési tör­vény végrehajtásaként a munkaügyi miniszter új ren­delkezésére — megjelent az új szakmunkásvizsga-szabály­zat. Ezzel az intézkedéssel 11 éves vizsgáztatási gyakorla­tot korszerűsítettek. A ren­delkezés szerint a szakmun­kás-vizsgáztál ás joga" az is­kolát illeti és ennek megfe­lelően a vizsgabizottságok is csak az iskola mellett mű­ködhetnek. Uj intézkedés nö­veli a vizsgáztatás szakszer rúségét.. mert a vizsgabizott­ságokat kérdező tanárokkal is kiegészítik, kérdező tanár pedig a tantárgyi követelmé­nyekéit jól ismerő pedagógus lehet. A tantárgyi osztályzat meg­állapításánál javaslati és sza­vazati joga van, s köteles a vizsgabizottság figyelmét felhívni ha a bizottság vala­melyik tagja olyan kérdést tesz fel a jelöltnek, amely nem tartozik a tantervi anyaghoz. Az új szabályzat szerint a fiatalok többségének ezentúl nem kell vizsgaremeket ké­szítenie, kivétel néhány mű­vészeti jellegű szakma, pl.: intarziakészítő, ötvös, porce­lánfestő. üvegcsiszoló, vésnök. Azokban a szakmákban, amelyekben a munka jellege miatt vizsgamunka nem ké­szíthető, a jelölteknek 3 hó­napos szakmai gyakorlaton kell igazolniuk szakismeretei­ket. szaktudásukat. Három különböző munkaterületen dolgoznak, s munkájukról minősítő lapot visznek a vizsgabizottság elé. A jelöl­tek alaposabb felkészülését követeli meg, hogy ezentúl az írásbeli vizsga összetett, komplex jellegű mert a ta­nulónak egy bizonyos mun­kával, munkadarabbal kap­csolatban szakismereti, anyagismereti. szakrajzi, elektrotechnikai és szakmai, számítási feladatokat is meg kell oldania. Uj vonatkozása a szabályzatnak, hogy — ha­sonlóan a középiskolákhoz — a szakmunkásképző iskolák vizsgabizottságának elnöke is óvást emelhet, ha a bizott­ság eljárásával, vagy javas­latával nem ért egyet. A je­lölt a döntésig szakmunkás­bizonyítványt nem kaphat, a megfelelő vizsgálat alapján az illetékes miniszter dönt. LAPSZELLN Könyvárleszállítás Minden könyvszerető örült, amikor a könyvesboltok meghirdettek az időleges ár- leszállítást. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat di­cséretre méltó részletesség­gel ajánló jegyzéket is bo­csátott ki a féláron vásá­rolható könyvekről. Ennek is örvendeztünk. „A jegyzék­ben szereplő kiadványok sokoldalú 1 választékot: kínál­nak szépirodalmi, ifjúsági, művészeti, ismeretterjesztő és érdeklődési körének meg­felelő különböző szakköny­vekből, zeneművekből.” — így a könyvterjesztő válla­lat. Hogy nem csak ruhane­műt és egyéb cikket lehet leértékelve kapni, hanem könyvet is, az módfelett jó dolog. Még akkor is, hasej­ti az ember, hogy nem ép­pen a. kelendő műveket kí­nálják a könyvesboltok 50 százalékos áron, március 21- ig. Nem minden valóban értékes könyv kelendő szé­les körben, akadnak szép számmal művek, amelyeket érdemes megvásárolni az igé­nyesebb olvasóknak is. Kosz­tolányi, Tóth Árpád, Araáv János verseit, Krúdy szín­műveit és színházi írásait, Ehrenburg: Emberek, évek, életem című kötetét, és még számos jó művet talál a fi­gyelmes böngésző a féláru könyvek között Csak egy baj van, a delikátesz köny­vek csak az ajánlójegyzék­ben szerepelnek, legalábbis a nyíregyházi könyvesbolt­ban édeskevés van belőlük, egy részükből nem is kap­tak. Bármennyire is tiszteli az ember az olyan műveket mint a „Fogaskerék és vál­tókerék számítások”, a „Pa­pírmunkák, hajtogatások” esetleg a „Rovargyűjtés (Férgek, ízeltlábúak, puha­testűek)” s a „Távirányítású emelődaru ->- - modell” című munkákat, más is van, ami még hiányzik a házi könyv­tárából. Nem Sgészen jó rek­lámfogás olyasmivel becsa­logatni a vevőket ami nem kapható, vagy csupán néhá­nyat „dobtak be” — egyes fővárosi boltokban — hogy neve legyen a gyereknek. És egy kis vonzás... A vevők nem szívesen fe­lejtik el — ha nem nézik őket felnőttnek. (P* Úttörők tanulmányi vetélkedője a vásárosnaményi járásban Eredményes szaktárgyi ta­nulmányi versenyeket ren­deztek a közelmúltban a vá­sárosnaményi járás községei­ben. A járási döntőn kétszáz általános iskolai tanuló vett részt. Legjobban a tiszaszal- kai és a vásárosnaményi út­törőcsapatok pajtásai szere­peltek. Az orosz nyelvi, matema­tika, fizika, kémia, történe­lem és élővilág szaktárgyi versenyében az első helyet szerezték meg: Marofka Zol­tán (Aranyosapáti), Orosz György (Aranyosapáti), Kraj­nyik István (Vámosatya), Huszti Lajos (Vásárosna- mény), Lipcsei Sándor (Ti- szaszalka), Kiss István (Vá- sárosnamény), Koncz Éva (Jánd), Szarka Margit (Jánd). A második helyen végzett: Szőke Ildikó (Kisvarsány), Szentirmai Annamária (Vá­sár osnamény), Szabó Erzsé­bet (Olcsvaapáti), Komáro­mi Géza (Tiszaszalka), Spisák Ágnes (Vásárosnamény), Bof- bás Katalin (Vásárosna- ihény) és Kántár Tibor (Tarpa). 4 tárgyalóteremből Kocsma után „megvárták“... Farkas János és Simon József aranyosapáti lakosok 1969. december 14-én közsé­gükből Mátyusra mentek lá­togatóba. Felkeresték az italboltot is. Ott tartózkodott többek között Márkus Sán­dor mátyusi lakos, aki ita­lozás közben megkérdezte Simon Józseftől, hogy miért néz rá olyan mérgesen. A kérdésre Simon azt válaszol­ta, ő nem néz mérgesen, mindig így szokott nézni, mert szemtengelyferdülése van. Ezután Márkus bocsánatot írt Simontól és sörrel is megkínálta az idegen láto­gatókat. Simont és Farkast azonban csak látszólag nyugtatta meg a bocsánat­kérés. Már az , italboltban el­határozták, hogy a történtek miatt Márkus Sándort meg­verik. Márkus záróra után hagy­ta el az italboltot s hazain­dult. Már a lakása közelé­ben járt, amikor arra lett figyelmes, hogy az ott ólál­kodó két személy közül az egyik, Farkas János meg­szólította és tüzet kért tőle. Amíg Márkus a zsebébe nyúlt, Simon József ököllel akkorát ütött Márkus arcá­ba, hogy nyomban a földre esett. A földön lévő Már­kust ezután mindketten üt­legelték es rúgdosták is. A verekedés során a sze­rencsétlen Márkus Sand«* olyan súlyosan megsérült, hogy a jobb szemére telje­sen megvakult Farkas János erőszakos cselekmények miatt & em­berölés kísérletéért már el volt ítélve. Simon József is kapott verekedésért már börtönbüntetést mindezekből azonban nem tanultak. A mátyusi verekedés miatt a vásárosnaményi járásbíróság Farkas Jánost es Simon Jó­zsefet 4—í év börtönre ítél­te és mellékbüntetésként több évre eltiltotta a közü­gyek gyakorlásától is. Az ítélet még riem jogerős. De* Koplaoyi MShaJ*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom