Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
XXVII ÉVFOLYAM 54. SZÄM ARA 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 5, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMASOM Olajkályha — tavaszra? (5. oldal) Bemutatjuk a Mézga családot (5. oldal) A tárgyalóteremből Kupakrónika (5. oldal) (7. oldal) Megnyílt az országgyűlés ülésszaka A kormány jelentése, a külügyminiszter beszámolója a szerdai ülésen ' Szerda délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pal, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozat- képes számban vannak jelen. Bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés múlt év december 12-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány^ rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul ▼ette. \ Kállai Gyula ezután javaslatot tett az egyes bizottságokban elhalálozás folytán megüresedett helyek betöltésére. Javaslatára az országgyűlés Mándics Mihály általános iskolai igazgatót a kulturális bizottság, dr. Molnár Bélát., a Kertészeti Kutató Intézet igazgatóját a mezőgazdasági bizottság, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkárát a jogi, igazgatási es igazságügyi bizottság tagjává választotta. Kállai Gyula közölte, hogy több képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. a Minisztertanács beszámolója; ‘2. a legfőbb ügyész beszámolója; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 4. interpellációk. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra és beterjesztette a kormány tevékenységéről szóló beszámolót. _ Fock Jenő beszéde * Tisztelt országgyűlés? Képviselő elvtársak! A kormány a legutóbbi beszámoló óta eltelt időszakban az országgyűlés által jóváhagyott programjának megfelelően dolgozott. Állam- igazgatási. kormányzati munkánk mindenekelőtt arra irányult, hogy valóra váltsuk a párt IX. kongresszusa által meghatározott feladatokat. Arra törekedtünk, hogy kormányzati munkánk révén is erősítsük a munkás-paraszt hatalmat és a népinemzeti egységet, fokozódjék hazánk, népünk nemzetközi megbecsülése. Hazánkban a politikai élet nyugodt, szilárd, a népgazdaság fejlődése biztató, társadalmi életünk kiegyensúlyozott. Népünk követi a párt és a kormány politikai irányvonalát, bízik vezetőiben és ezert mind tevékenyebben közreműködik a politikai, a gazdasági, a kulturális élet területén előttünk álló feladatok megoldásában. A harmadik ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem a tervezett 19—21 százalékkal szemben körülbelül 40—42 százalékkal növekszik. Abban, hogy a lakosság fogyasztása és a felhalmozás a számítottnál nagyobb ütemben emelkedett, természetesen meghatározó szerepe van a termelő ágazatok fejlődésének. A gazdasági fejlődés értékelésekor meg kell említenünk egy fontos momentumot. Korábban nem egyszer előfordult, hogy az ipari termelési tervek túlteljesítése ellenére a nemzeti jövedelem lassabban emelkedett, mint most. A változás annak köszönhető, hogy múló- ban van a mennyiségi szemlélet, az intenzívebb, a hatékonyabb gazdálkodás kerül előtérbe. Erőfeszítéseink továbbra is erre irányulnak. Kezdeti sikerekről beszélhetünk. A mezőgazdasági termelés 1966 és 1970 között a tervezett 13—15 százalékkal szemben 16—17 százalékkal emelkedik. Ezenbelül a növény- termelés gyorsabb, az állat- tenyésztés sajnálatosan a szükségesnél mérsékeltebb ütemben nő. A harmadik ötéves terv Időszakában megoldottuk az ország biztonságos kenyérgabona-ellátását. öt év óta nem Fock Jenő, a kormány elnöke a Minisztertanács nevében nagy expozét mondott. (Kelet-Magyarország — telefotó) importáltunk búzát, sőt 1969- ben már exportra is felhasználható készletekkel rendelkeztünk. Az eredmények értékét emeli, hogy az 1968-as aszályos időjárás sem okozott nagyobb törést a fejlődésben. örvendetesen javult a mezőgazdaságban a termelés anyagi megalapozottsága: a gazdaságok hatékonyabban használják ki lehetőségeiket. Növekedett a mezőgazdasagi munka termelékenysége és a ledolgozott munkaidő, javult a dolgozók munkafegyelme. Kedvező hatást váltott ki az új szövetkezeti törvény és más, a tsz-tagsá- got érintő intézkedés. A külkereskedelemtől azt vártuk, hogy a harmadik ötéves terv végére javuljon a nemzetközi fizetési mérleg. E feladatot a külkereskedelem egészében teljesítette: az áruforgalom egyenlege 1969- ben szocialista és tőkés viszonylatban egyaránt aktív volt és a fizetési mérleg egyenlege is aktív. A külkereskedelemben bekövetkezett kedvező tendenciaváltozást állandósítanunk kell. Fokozni kell forgalmunkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Számolnunk kell azzal, hogy a következő ötéves tervidőszakban egyre jobban érvényre jutnak országaink között a nemzetközi együttműködésben az integrációs elemek. A KGST-országok gazdasági integrációja nem jelenti elzárkózásunkat. A nem szocialista országokkal a gazdasági kapcsolatainkat a Életkörülményeink alakulása Tisztelt országgyűlés! A gazdasági fejlődésnek a tervezettet meghaladó üteme lehetővé tette, hogy a lakosság életszínvonala, jövedelmei, fogyasztása, anyagi es szellemi szükségleteinek kielégítése is a tervezettet meghaladóan emelkedjék A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a számított 14—16 százalék helyett 30—32 százalékkal, a fogyasztása pedig 18—20 százalék helyett 31—33 százalékkal nő. A reálbér a tervezett 9—10 százalék helyett 15—16 százalékkal növekszik. A reáljövedelemnek a reálbért meghaladó ütemű növekedésében szerepe van annak. hogy a foglalkoztatottak száma jelentős mértékben meghaladta a tervezettet. Az ötéves tervben a nem mezőgazdasági ágazatokban összesen mintegy 200 ezer fős növekedéssel számoltunk. A valóságban ez csaknem 300 ezer lesz. Az életszínvonal alakulását jelző számok az átlagot jelentik. Ettől felfelé és lefelé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és vannak is. Változatlan törekvésünk a reálbérek és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban a fedezetét is meg kell teremteni. A reálbérek és a reáljövedelmek emelése nem a párt és a kormány önkényes elhatározásától függ. Nem lehet fenntartani az átlagos bérek és a termelékenység emelésének a népgazdaság lehetőségeihez képest fordított irányzatát, mivel elosztani csak annyit lehet, amennyi erre a célra rendelkezésre áll, amennyit megtermelünk. Az életkörülmények alakulásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom változása. A kiskereskedelmi forgalom fél évtized alatt 45— 47 százalékkal nő és jelentős a forgalom összetételének változása is. Mind nagyobb rész jut a jobb és a korszerűbb termékekre, különösen a tartós fogyasztási cikkek értékesítése emelkedik dinamikusan. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakorlatilag már minden második háztartás rendelkezi mosógéppel és televízióval, minden negyedik hűtőszekrénnyel. és poi'szivóval. Áa ötéves terv időszakában számottevően nőtt a lakosság szociális-kulturális és kommunális ellátottsága. Jelentősen növekedett a lakásépítés üteme. Sikerként számolhatunk be arról, hogy a tervben előirányzott 300 ezer lakással szemben 317—318 ezer lakás épül fel. Az eredményekkel még mindig nem lehetünk elégedettek és a negyedik ötéves tervben ezen a területen is nagyobb feladatokat tűzünk magunk elé, A növekvő jövedelmekkel együtt 1969-ben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is meggyorsult; folyó áron számítva körülbelül 16 százalékkal emelkedett. Aa áruellátás egészében megfelelő volt, a várt további javulás azonban nem következett be. Vonatkozik ,ea mindenekelőtt a ruházati termékek egy részére, különösen a kisebb keresettel rendelkező emberek igényeinek kielégítésére. Az esetels túlnyomó többségében ez objektív okokkal nem magyarázható, mert!'* á hiányzó termékek nagy részének előállítására szükséges termelő- kapacitások rendelkezése® állnak. Cél: a lakosság kiegyeusúlyuzott ellátása kölcsönös előnyök alapján kívánjuk továbbfejleszteni. Az eltelt, két évben a vállalatoknál sok tartalék került felszínre és kedvezően bontakozott ki a kezdeményezőkészség a nemzetközi együttműködés magasabb szintre emelésére. Ennek köszönhető, hogy többszörösére növekedett az ipari kooperáció: a licenc és gyártási eljárások megvétele, közös vállalatok alapítása. E folyamatnak nyilvánvalóan még csak a kezdetén tartunk. Az országgyűlésben legutóbb a költségvetési vita során — azt megelőzően pártunk Központi Bizottságának novemberi ülésén — ez a kérdés éles megvilágításba került. A kormány úgy döntött, el kell érni a lakosság ellátásának kiegyensúlyozottságát, megfelelőbben kell kielégíteni az alacsonyabb jövedelmű rétegek igényeit, növelni kell az olcsóbb áruféleségek kínálatát. Az ipari minisztériumokat, valamint a Belkereskedelmi Minisztériumot ezeknek megfelelő intézkedések megtételére kötelezte. A Belkereskedelmi- és a Külkereskedelmi Minisztérium feladatává tette, a lakosság ellátása és az exportkövetelmények teljesítése közötti összhang megteremtését. A szolgáltatások fejlesztéséről, valamint a belkereskedelem és a szolgáltatások körében alkalmazandó ár- és hitelpolitikáról is intézkedett. Az 1970. évi népgazdasági terv a fogyasztásicikk-ellá- tás jelentős javítását irányozza elő, különösképpen az alacsonyabb keresetű dolgozók igényeinek kielégítésére. Talán — két hónap alapján — korai még véleményt mondani, mégis megkockáztatom a kijelentést: véleményem szerint valamelyes javulás már tapasztalható. Minden ország fejlesztési ütemének egyik jelentős mércéje a nemzeti jövedelemből a ’ felhalmozásra fordított rész. A felhalmozás a tervezett 17 százaléknál, sőt a nemzeti jövedelem emelkedésénél is gyorsabban nőtt Ez lényegeben azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem egységnyi részének létrehozásához a korábbinál na. gyob felhalmozásra volt szükség Ez nem örvendetes dolog. A felhalmozás haté. konyságának pozitív vonása viszont, hogy a tervidőszak második felében a készletgazdálkodás — intézkedéseink hatására — kedvezőbben alakult: a felesleges készletek növekedése csaknem teljesen megállt. Harmadik ötéves tervünk a népgazdaság fejlesztésére 250—260 milliárd forint beruházást irányzott elő, ami a jelenlegi árszinten mint* egy 290 milliárd forintnak] felel meg. A számítások szerint ennél ,17—18 százalékkal magasabb, mintegy 348 —345 milliárd forint értékű beruházás megvalósítása várható. A jelenlegi beruházási igények jóval nagyobbak annál, mint amit ki lehet elégíteni. Különösen vonatkozik ez az építési igényekre. 1968-ban és 1969-ben például az építőipar évenként mintegy 8—9 milliárd fo. rjnt összegű szerződési ajánlatot utasított el. Ennek ellenére a megengedhetőnél jóval nagyobb az egyidőben folyamatban levő építkezések száma. A beruházások befejezetlen állománya — bár az utóbbi időben némi javulás van — azonos árcas Számítva — 1969-ben mint- egy" 70—80 százalékkal nagyobb az 1965. évinél. Éppen ezért indokolt, továbbra is a beruházások koncentrá(Foly tatás a Z, oldalon)
