Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
? oMat RET.ET •■!«• AG Y A AG mSrcfus 3. Árrendszer és jövedelem-szabályozás A szocialista demokratizmus kibontakozása A tervezés jelenlegi stádiumában úgy látjuk, hogy a szocialista szektor összes beruházása mintegy 30— 32 százalékkal emelhető. Nyilvánvaló. hogy a lakásépítés és általában a nem termelő szektor beruházási részarányának növelése egyben azt, jelenti, bogy a termelőágar zatokra — elsősorban az iparra — a beruházások eddiginél kisebb hányada jut. Gazdaságpolitikánk fő célja továbbra is az életszínvonal tartós növelése. A tervidőszakban -I» számításaink szerint — az égy főre jutó reáljövede'em, összhangban a nemzeti jövedelem tervezett növekedésével, előreláthatólag mintegy 5 százalékkal emelkedhet évente. es aus építőipar fokozottabb fejlesztését, valamint a szocialista gépimport erőteljes növelését. Ennek érdekében a szabályozások körében is intézkedéseket fogunk tenni. Vizsgálunk például olyan megoldásokat is, mint a vállalati közös beruházások létrehozásának elősegítése, illetve, hogy milyen feltételek mellett lehet megengedni hitelnyújtást a gazdálkodó egységek közös beruházására. A forgóeszköz-finanszírozásnál változatlanul alapelv marad, hogy hitelt csak hitelképes vállalat, illetve szövetkezet kaphat. A tartósan lekötött s növekvő forgóeszközöket a gazdálkodó szerveknek áltálában saját alapjukból kell előteremte- niök. A belkereskedelemben a szabályozóknak ö&ztönözniök kell a vállalatok és szövetkezetek árukínálatának javítását, a forgalom növelését. Szabályozó rendszerrel is elő kívánjuk ségíteni az üzlethálózat fejlesztését, valamint a kereskedelem fokozott kezdeményezését új, korszerű termékek termelésére, a választék bővítésére. Az ötéves tervét — beleértve természetesen a köz- gazdasági szabályozó rendszert is — az év közepén terjeszthetjük pártunk Központi Bizottsága elé. Bízunk benne, hogy az utána elvégzendő munkát két-három hónap alatt befejezzük és október—novemberben a tervet megvitatásra. jóváhagyásra, törvényalkotásra a tisztelt országgyűlés elé terjeszthetjük. (Folytatás az 1. oldalról) ciójára törekednünk: ezert írtuk szigorúan elő, hogy ez évben a nagy állarpi beruházásokból 29-et be kell fejezni és csak hét újabbat lehet megkezdeni ben. hogy előmozdítsuk a fejlettebb technika beállítását, s ennek következté ben a termelékenység jobb alakulását. A vezetés tudományos színvonala — mint a termelőerők része — kiváltképpen az elmúlt két évben emelkedett jelentős mértékben. Vannak vállalatok, amelyeknek vezetésében a korszerű elemek mindinkább meghonosodnak. Felhasználjak a vezetéstudomány kutatási eredményeit és korszerű eszközöket alkalmaznak a vezetés informáltságának biztosítósára. Ezek a vállalatok az átlagosnál lényegesen jobb eredményekre számít ■ hatnak, képesek fokozottabb nemzetközi kooperációra, s új nagy hatásfokú eljárások bevezetésére. A reform bevezetésétől eltelt időszak eredményei azt igazolják, hogy az alapelvek helyesek. Az új gazdaságirányítási rendszer a népgazdaság tervszerű irányításának, a tervgazdálkodásnak bevált, hatásos eszköze. Az új körülmények között a népgazdasági terv: a gazdasági munka fő céljainak, elveinek és a megvalósítást szolgáló gazdasági eszközöknek, valamint a kapcsolódó központi intézkedéseknek összefüggő rendszere. A terv végrehajtása á kormány, illetve a gazdasági rányftó szervek számára kötelező, amelyek a vállalatok tevékenységét általában közvetve — a szabályozórendszer útján — Irányítják és befolyásolják. A reform számos olyan új folyamatot indított meg, vagy hélyezett előtérbe, amely az ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak elérését segítette, illetve segíti elő. A vállalatok széles körű döntési jogokat kaptak és a korábbihoz képest jelentősen bővülték o^nVáUftlaö ..döntési körben felhasznált anyagi, és pénzügyi eszközök. Hatékonyabb lett a gazdálkodás, a vállalatok vezetőinek szemlélete megváltozott és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a termelés sokszor öncélú növelése helyett- az értékesítést helyezik előtérbe. Ennek következtében a termelésnél gyorsabban nőtt az árukí bocsátás, emelkedett a belföldi szállítás és az export; a készletképződés üteme és a felesleges, eladhatatlan áruk termelése viszont — mint már említettem — csökkent. Még korántsem sikerült minden elgondolásunkat megvalósítani. Ebben szerepeit játszottak a szabályozórendszer egyes fogyatékosságai, valamint az, hogy az irányító szervek nem mindig értelmezték helyesen elveinket, egyes káros jelenségeket későn eszleltek, illetve nem léptek fel határozottan a visszásságokkal szemben. dig javítanunk kell az ellátást és a kiszolgálást. Egyik fő feladatnak tekintjük azt is. hogy a reálbérek emelkedése váljék a reáljövedelmek növekedésének meghatározó tényezőjévé. Tisztiéit országgyűlés! A negyedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem évi 5 és fél—6 százalékos növekedésével számolunk. Közgazdászkörökben ez az elképzelés még erősen vitatott. Ebben nincs is semmi kivetnivaló. hiszen a negyedik ötéves terv ma még a kidolgozás, a vita stádiumában van. A növekedési ütem — mellyel most számolunk — valamivel magasabb az utóbbi 10 év átlagánál. A fő különbség nem az ütem növekedésében van. hanem a nemzeti jövedelem termelésében Valamint a nemzeti jövedelem, azonbelül különösen a felhalmozás felhasználásában. A lakosság életkorú lrriényein~k javításában közismerten megkülönböztetett jelentősége van a lakásépítésnek. Ezt a körülményt vettük figyelembe akkor, amikor a tervezés jelenlegi szakaszában előzetesen mintegy egy- harmaddat több lakás felépítését irányozzuk elő. mint a megelőző 5 évben. Biz annyit jelent, hogy 5 év alatt 400 ezer lakás épülne fel, A feladat teljesítéséhez az építőipar lakásépítési tevékenységet mintegy megkétszerezzük. A lakásellátás javítása érdekében az új lakások nagyobb részét továbbra is a városokban kívánjuk felépíteni. A lakás- építési program a magánerőből történő építkezés eddigi mértékének fenntartásával is számol, s azt az állam hitelekkel továbbra is támogatja. Tisztelt országgyűlés! A negyedik ötéves ten szerves része a közgazdasági szabályozó rendszer, amelynek kialakítása most folyik s amely — a vezetés más eszközeivel egyetemben — biztosítani hivatott a tervben foglalt feladatok végrehajtását. Az árrendszer fokozatos fejlesztését változatlanul szükségesnek tartjuk. El kell érnünk, hogy az árarányok és a nyereségarányok minél inkább valódi kefejezőivé váljanak a vállalati munka népgazdasági hatékonyságának. Ez feltételezi, hogy a ráfordítások alakulása, a felhasználók értékítélete a mainál következetesebben fog hatni az árakra, az árarányokra Az árrendszer alakításával szorosan összefügg a vállalati .jövedelem-szabályozó* és a pénzügyi támogatási rendszer továbbfejlesztése. Az állami támogatásokat, a társadalmi preferenciákat továbbra is fenntartjuk. Ugyanakkor lényegesen csökkenteni kívánjuk azokat a támogatásokat, amelyeket egyes vállalatok munkájuk alacsony hatékonysága miatt i arrive’uék,1’1 amelyek tehát, lényegében veszteségtérítés- jellegűek. A gazdaságtalan struktúra fennmaradását segítő támogatásokat erőteljesen csökkentem szándékozunk. ahol lehet megszűntetjük. A beruházások területén fő célunk sz egyensúly megteremtése. Ez megköveteli az indokolatlan igények visszaszorítását, az épitőanyagipar Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A gazdaságirányítás reformját pártunk és kormányunk mindig úgy értelmezte, hogy az nem csak a szorosan vett gazdasági életre, hanem a társadalmi életnek szinte minden területére kihat. A gazdaságirányítási rendszer politikailag jelentős eredménye a demokratizmus erősödése, különösen az üzemekben, a termelő egységekben. Sokakban felvetődik a kérdés, vajon ez nem jelenti-e a centrális, a kormányzati irányítás háttérbe szorulását, gyengülését. Semmiképpen sem jelenti, nem is jelentheti, hiszen ez ellentmondana a demokratikus centralizmus elvének. Az elmúlt két esztendő tapasztalatai is ezt igazolják. Igaz, előfordult, hogy sok esetben késett vagy elmaradt a kormányzati szervek intézkedése, mikor pedig arra szükség lett volna. A kormányzati munkának ez a hiányossága nem irható a reform számlájára; vezetői gyengeségünknek tudható be. Igen nagy hibát követnénk el, ha ezt a hiányosságot a gazdálkodó egységek jogainak, hatáskörének szűkítésével kívánnánk megszüntetni. A demokrácia fogalmáról napjainkban világszerte viták folynak. A kormánynak — összhangban a párt politikájával — az a nézete, hogy az államhatalom ég államigazgatás demokratizmusa feltétele a haladásnak, a fejlődésnek A nép tevőleges segítsége nélkül a szocialista társadalmi viszonyokat fejleszteni lehetetlen. A mi demokráciánk kibontakoztatása szocialista rendszerünk fejlődésének nem csak magától értetődő követelménye, de természetes következménye is. S e következményék állami és társadalmi életünk számos területén folyamatosan jelentkeznek, a mi feladatunk pedig az, hogy ezeket felismerjük és megtegyük a megfelelő lépéseket. Világosan kell látni azt is, hogy a szocialista demokratizmus nem csak államigazgatást, hanem a társadalmi élet egészét meghatározó elv és követelmény is. Lehetnek, sőt minden bizonnyal vannak is sokan, akik keveslik a demokratizmus kibontakoztatása érdekében eddig tett intézkedéseinket, vagy nyilvánosságra hozott szándékainkat. Vannak, akik sokallják. Mi sem állítjuk, hogy mindig mindent hibátlanul oldottunk meg, de abban bizonyosak vagyunk, hogy helyes irányban haladunk. A fejlődés tempóját lehetőségeink határozzák meg. Felelős emberek vagyunk, s kijelenthetjük: az ütemet nem szabhatjuk meg ónkényesen, ez a hazánkban kialakult objektív és szubjektív körülményektől függ. Azoknak pedig, akik attól félnek, hogy máris túl mesz- szire mentijnk él, azt Válaszoljuk, hogy mi a marxizmus—leninizmus szellemében kívánunk haladni szocialista társadalmunk építésében. $ ezt a demokratizmus állandó fejlesztése nélkül nem tehetjük meg. Pártunk Központi Bizottsága még a múlt évben, márTenoivalók a termelékenység növekedéséért Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Az elmúlt 4 esztendőben a termelékenység az iparban éves átlagban az előirányzott 4,5 százalék helyett 3 százalékkal emelkedett Az eves átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy a termelékenység 1968-ban mindössze 1 százalékkal, 1969-ben pedig egyáltalán nem emelkedett. A termelékenység növekedését gátló okok nagy része időleges és megszűntethető. Ahhoz, hogy a termelőüzemek a munka termelékenységének emelésében számottevő eredményeket érjenek el, behatóbban kell foglalkozniuk a munkaszervezéssel. a normák karbantartásával, s fokozva az anyagi érdekeltséget és megszilárdítva a munkafegyelmet, a dolgozóktól hatékonyabb munkát kell elvámi- ok. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok nem használják ki megfelelően a bérek és a részesedési alap adta ösztönzési lehetőségeket Sok helyen előfordul, hogy azoknak a bérét emelik — függetlenül munkájuk mennyiségétől és minőségétől —, akik a vállalattól való kilépéssel fenyegetőznek, ahelyett, hogy a béreket a végzett munka és a vállalathoz való hűség arányában differenciálnák Azok a változások, amelyeket a jövedélemszabályo- zás rendszerében és a részesedési alap felosztásánál ez év elején bevezettünk, kedvezőbb feltételeket teremtenek a kívánatos anyagi érdekeltség hatékonyabb érvényesítéséhez. A vállalatok helytelen munkaerő-gazdálkodásának következménye. hogy az utóbbi két évbén romlott a munkafegyelem..,.: ............ Sok helyen attól félnek, hogy ha megbüntetik a fegyelmezetleneket, azok elhagyják a vállalatot. Ez igen valószínű, de bizonyos, hogy az általános munkafegyelem megjavulása több eredményt hoz mint néhány ember hiánya. A termelékenység emelésének rendkívül leegyszerűsített, sematikus kezelését jelentené, ha a megoldást csak az említettekben keresnénk. Tudatában vagyunk annak, hogy a termelekeny- seg emelésének alapvető feltétele. hogy tudományosán kialakított, magas színvonalú. korszerű termelőerőkkel rendelkezzünk. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése érdekében jelentős erőfeszítések történtek. Gazdaságirányítási rendszerünk egy sor szabályozóját már erre az évre módosítottuk. Jó néhány tudatosan beépített „fék”-et kioldottunk annak érdekéA negyedik 5 éves leír irányelvei Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Hosszú idő óta folyik — széles körű, alapos előkészítő munkával — negyedik ötéves tervünk kidolgozása. A közelmúltban a kormány is határozatot hozott a készülő negyedik ötéves terv irányelveiről. Ezkről szeretném a továbbiakban nagy vonásokban tájékoztatni a tisztelt országgyűlést. A negyedik ötéves tervidőszakra előirányzott fejlődés felvázolását megelőzően minden eddiginél alaposabban és kritikusabban vizsgáltuk a múltat. egy hosszabb időszak tapasztalatait. A hosszú távú tervezőmunka során pedig vizsgáltuk a távolabbi jövőt, a hosszabb távra érvényes, a korszerű gazdaságot jellemző fejlődés útjait és lehetőségeit is. Továbbra is biztosítani kívánjuk a magas színtű foglalkoztatottságot. A termclő- ágaz-tokban azonban a terme! ékenvséget . gyorsabb ütemben kell növelnünk a szolgáltató ágazatokban pecius 5—6-1 ülésén határozatot hozott az állami élet, a szocialista demokrácia fej - lesztesének időszerű kérdéseiről. E határozat szellemé ben azóta egy sor intézkedés született már az.’ államigaz gatás területén is, elsősorban a tanácsoknál. A rendezésre váró legfontosabb kérdések kidolgozása még folyamatban van. Ezek sorában a leglényegesebb alkotmányunk módosítása, a* új tanácstörvény és a választási rendszer továbbfejlesztése. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megalkotandó törvények, valamint — velük összefüggésben — az államigazgatás egész területére kiterjedő intézkedéssorozat egész közéletünkben a bürokrácia csökkentését, a munka egyszerűsítését, a hatékonyság növelését fogja eredményezni. S mindez egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztését. s ezen keresztül rendszerünk további megszilárdulását fogja jelenteni. Feladatok az ifjúságpolitikában Tisztelt országgyűlés! Ebben a szellemben készítette elő és tárgyalta meg pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az ifjúsággal kapcsolatos politika néhány kérdését, valamint a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről szóló jelentést és javaslatot. A feladatok végrehajtásának konkrét tennivalóit a kormány — mint hasonló esetekben máskor is — a közeljövőben kidolgozza és a szükséges intézkedéseket megteszi. Mindkét esetben össztársadalmi kérdésről van szó, amely nem csak a ma, vagy a következő 5—10 év feladataival kapcsolatos, hanem társadalmunk szocialista jövőjével is. Sem az ifjúság, sem a nők kérdésével nem lehet úgy foglalkozni, hogy ezt egyik vagy másik minisztérium reszortfeladatává tesszük. A kormányzati munka területén mindenhol sokkal többet és sokkal összehangoltabban kell tennünk, mint eddig. A mai fiatalok építik a holnap társadalmát, átvéve tőlünk a munka dandárját. A mai 25—30 év körüliek közül kerülnek ki a közeljövő vezetői. A ma ipari tanulója a holnap alkotó szakmunkása, a korszerű technika alkalmazója. S ha már az ipari tanulókról tettem emli tést, hadd folytassam a gon dolatot azzal, hogy bár a kor" mány nemrég tárgyalta meg a szakmunkásképzés néhány problémáját, érdemben határozott, az állami és társadalmi szervek általában mégsem jelentőségének megfelelően foglalkoznak a jövő munkásainak ügyével, akiknek anyagi ellátottsága, s erkölcsi megbecsülése elmarad a kívánatostól. a szükségestől. Ehhez hadd tegyem hozzá, hogy az ifjúság Iskolai — tehát előreláthatóan szakmai — elosztása sesm tökéletes. Ez elsősorban az iskolai előmenetel alapján történik és sok. nem mérhető, értékes tulajdonságot néni vés* figyelembe. Bár aki szakmunkás akar lenni, annak jelenleg sokkal nagyobb követelményeknek kell eleget tennie, mint régem, a munkásosztály utánpótlása zömében a gyengébb osztályzatokat elért általános iskolai tanulókból kerül ki. Nyilvánvaló, hogy ebben a vonatkozásban ellentmondás van. a munkássá válás és a munkásosztály vezető szerepe között. Noha nemrégi ben a kormány új törvényt terjesztett elő. a tisztelt országgyűlés azt elfogadta, úgy véljük, hogy a Központi Bizottság határozata tükrében ismét sokoldalúan felüt kell vizsgálnunk a szakmunkásképzés ügyet Az ifjúságpolitikával kapcsolatos állami feladatok meghatározása során a kormánynak többek között konkrét vizsgálatok alapján állást kell foglalnia, illetve határoznia kell az ifjúság nevelésében kiemelkedően nagy szerepeit betöltő pedagógusok helyzetével kapcsolatban A dolgozó Dók körülményeinek javítása Az elmúlt negyedszázadban sokat tettünk a nők társadalmi és gazdasági egyenjogúságáért, megbecsüléséért, a jelentős fejlődés ellenére azt kell mondanunk, hogy a sok — még mindig kevés; jogilag jóval nagyobbak az eredmények mint a való életben. Az eredményekhez sorolhatjuk, hogy mind a közép-, mind a felsőfokú oktatási intézmények megnyíltak a. nők előtt, a termelő munkahelyek nagy részét is nők foglalják el, a munkabérben jogilag egyenlőséget élveznek, a szociális, a háztartással kapcsolatos körülmények javulnak. De megvizsgálva a másik oldalt, a kép korántsem ilyen kedvező. A vezetésben csak nagyon kevés nő található még ott is. ahol a munka zömét nők végzik, a jogi egyenlőség ellenére a női munkaerők keresete alatta marad a férfiakénak. Még korántsem tettünk eleget a nők munkakörülményeinek könnyítésére. Időközönként foglalkozunk a nők helyzetének egyik, vagy másik vonatkozásával, de egész munkánkat még nem hatja át a nőkről — kiváltképpen a dolgozó anyáikról — való különös gondoskodás. A kormány egyik legutóbbi határozatában már felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetés minden szintjén gz eddiginél sokoldalúbban kell foglalkozni a dolgozó nőik körülményeinek javita sával. A rendelkezésre álló központi észközökön túlmenően a vállalatok és szövetkezetek fokozottabban járul ianak hozzá á nők jogos igényednek jobb kielégítéséhez Határozatot hoztunk arra, hogy maradéktalanul érvényre kell juttatni az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét, továbbá, hogy a kereskedelem és a szolgáltatási rendszer továbbfejlesztésével könnyíteni kell a munkás- nők helyzetét. Mindezek mellett szükségesnek tartunk egyéb intézkedéseket is, például a nők foglalkoztatottságának előmozdítását, az óvodai és napközi otthoni helyek számának növelését, a gyermeküket egyedül nevelő nők nagyobb anyagi támogatását. valamint a nőknek a közéletbe, a vezetésbe való fokozottabb bevonását Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ennyiben kívántam beszámolni önöknek a kormány munkájának néhány vonásáról; arról, amit elvégeztünk, s arról is, amit az elkövetkező időben tervezünk. Szerettem volna az önök figyelmét. a közvélemény figyelmét két egymással ösz- szefüggő, egymással szoros kölcsönhatásban lévő kérdésre, gazdaságépítési feladatainkra és állami-társadalmi életünk további demokratizálásának fontosságára irányítani. Bízom benne, hogy ez sikerült és e kérdésekben egyetértésükkel találkozunk. Beszéde végen szólt a párt külpolitikai irányvonaláról, amelynek aktuális kérdéseit Péter János külügyminiszter fejti ki. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. Szünet után Váss Istvánná elnökletével folytatta munkás- iát az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalon)
