Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
I oMal REMIT MAGYARORS7ÄG 1970. mlrefns Si CSALÁD — OTTHON ÓRIÁSKAGYLÓ' AZ IDEI NAPSZEMÜVEG-DIVAT. Az OFOTÉRT a napokban mutatta be az idei napszemüveg újdonságait. Az idén a hatalmas kagyló alakú forma a divat. Változatos formákban mintegy 700 ezer darab napszemüveget hoz forgalomba az OFOTÉRT. (MTI foto — Kácsor László felv.) Halételek SZARDINIAKRÉM: (4 személyes vacsoraadag): 1 doboz (7,— forintos) füstölt szardíniát elkeverünk 10 deka vajjal, 5 deka Tura-sajt- tal, kis citromlével és mustárral. Teával, zsúrkenyérrel fogyasztjuk. HOLLAND HERINGSALA- TA: A sózott heringet —farkát, fejét levágva — keskeny csíkokra vágjuk. 3—4 nagyobb, főtt, meghámozott burgonyát apró kockákra vágunk, elkeverünk 1 darab íelvagdalt főtt céklával, .1—2 nyers, kockára vágott almával, 3 kemény tojással (melyet szintén kockára vágunk), 1—2 felvagdalt uborkával, kis reszelt vöröshagymával. Adunk hozzá olajat, citromlét, vagy ecetet ízlés szerint, sót, törött borsot. Jól elvegyítjük a heringcsíkokkal. Tetejét ösz- szetekert heringdarabbal és negyedbe vágott kemény tojással díszítjük. Néhány órát állni hagyjuk, aztán tálaljuk KISMAMÁKNAK ajánljuk a szardíniát, sprotnit, de tud- niok kell: az olaj hizlal, nem fontos „kimártogatni”. Hazai halból javaslunk diétás pontyszeletet, 5 deka vajon, picit sózva, tejfellel locsolva, sütőben megsütve. Kovácsolt vas a lakásban Megfelelő fonalból kis térítők, szettek beszegésére, vagy ruhák, blúzok, kötött, horgolt holmik díszítésére is használhatjuk. 1. CSIPKE 1. sor: Vagy a láncszemsort, vagy a behajtott szélű anyagot horgoljuk körül egyráhajtásos pálca és egy láncszem váltakozásával. 2. sor: Rövidpálca az ívbe és a pálcára. 3. sor: Egyráhajtásos pálca, 5 láncszem a 6. rövid-, pálcára egyráhajtásos pálca, egyráhajtásos pálca és egy láncszem váltakozásával. 2. sor: Minden pálcára és minden láncszembe 1—1 rövidpálca, a 20. rövidpálca után 8 láncszemet visszaöltünk a 10. rövidpálcára, ebbe az ívbe 10 rövidpálcát öltünk és ismételjük a mintát. 3, sor: Háromráhajtásos pálcákat öltünk 1—1 láncszemes választással minden második rövidpálcába, 5 pálca után 5 láncszem egy háromráhajtásos pálca (az előző sor 8 láncszemébe öltött rövidpálcák) a középső rövidpálcákba, 5 láncszem és ismételünk. 4. sor: A pálcákra és az egyláncszemes ívekbe 1—1 rövidpálca, a középső pálca fölött 5 láncszemmel megyünk át, az 5 láncszemes ívbe 5 rövidpálca, 5 láncszem leöltve a háromráhajtásos pálcára, 5 láncszem ismét a pálcára és 5 láncszem után 5 rövidpálca az 5 láncszemes ívbe. ismétlés. ORVOSI TANÁCSADÁS: A lenyelt gomb A szép, ízléses kovácsolt vas minden korban kedvelt dísze volt a lakásoknak. A kovácsolt vasak elterjedését csak növelte a modern otthonok stílusegységének felbomlása, így jól megférnek egymás mellett a különféle asztalkák, csillárok, polcok, fali karok, virágállványok, gyertyatartók, hamutálak stb. Persze a jó ízlés az egyes vasból készült tárgyak között is különbséget tesz, mégpedig formájuk és kivitelük szerint. A forma épp úgy lehet ízléstelen, gics- cses, mint bármely más anyagból készült tárgy esetében. A kivitel szempontjából két kategóriát különböztetünk meg: a festett és az ún. vert vasak csoportját. Az előbbibe a hengerdéből kikerült vas felületének változatlanul hagyása mellett kialakított tárgyak tartoznak, rendszerint fekete színűre festve (ilyenek például a bordás betonvasból készített állványok). A vert kivitelű vastárgyak készítői ugyancsak hengerelt nyersanyagot •— lapos-, gömb, négyszög- és szögvasat, valamint lemezt — használnak fel, de azt hidegen, vagy melegen alakítják, kovácsolják, felületét pedig díszítésekkel látják el S ami a megkülönböztetés szempontjából nagyon lényeges: nem festik be feketére, hanem csak felületi kezeléssel látják el, az anyag természetes megjelenési formájának meghagyása mellett. A megfelelően kiválasztott — lágy, vagy félkemény — vasanyag könnyen engedelmeskedik a barkács szerszámainak. E munkáknál az üllő (ami akár egy nagyobb síndarab is lehet) és egy erős satu nélkülözhetetlen. A legegyszerűbb vastárgyak 1—4 mm átmérőjű huzalból készíthetők, többnyire hidegen való hajlítással. Egyszerű hajlítható sablont alakíthatunk ki, hogy megfelelő nagyságú és vastagságú deszkalapra kirajzoljuk a tárgy formáját, s lecsípett fejű erős szegeket verünk a deszkába a hajlítási pontokhoz. Ha a huzalt rúd- vagy csodarabra tekercseljük fel — megfelelő menetemelkedéssel — sokféle Hódon felhasználható spirálist kapunk. Különösen jó hatást kelt, ha a spirálist két vékonyabb huzalból, összefont anyagból készítjük el (az ösz- szefonás gyorsan megy, ha amerikáner pofáiba fogva csavarjuk össze a drótszálakat). A huzalokhoz hasonlóan bánhatunk a nem túl vastag lapos vasakkal (abroncsvassal) is, sablon szerint könnyen hajlíthatok. A 2 mm-nél vastagabbak viszont csak satuban, az 5 mm-nél vastagabbak pedig megtüzesítve, sa- ' tubán vagy üllőn formálhatók. A különféle keresztmetszetű idomvasak megcsavarása révén változatos formákat érhetünk el. Négyzetvas csavarását úgy végezzük, hogy először kijelöljük a csavarás helyét és hosszát, majd a csavarás kezdeténél az anyagot satuba fogjuk, a csavarás másik végpontjánál pedig a csavaróvassal (a menetfúráshoz használt forgatóvassal) erőteljes félfordulatokat teszünk mindaddig, míg a kívánt menetemelkedést meg nem kapjuk. A munkadarab elgörbü- lését a rúdra felhúzott csodarabbal akadályozhatjuk meg. A csavaráshoz megfelelő óvatosság szükséges, túl- feszítés esetén ugyanis az anyag elpattanhat. .A menetek esetleges egyenetlenségeit óvatos kalapácsütésekkel, üllőn igazítjuk ki. Egyenlő szárú szögvas megcsávarásával rendkívül tetszetős és erős rudat nyerünk. Ajánlatos az idomvasak felületébe — még csavarás előtt — kalapács fokával vagy sarkával bemélyedéseket ejteni, a kikészítés során ez nagyon tetszetőssé teszi a tárgyat. A több darabból álló vastárgyak összeállítására a szegecselés, csavarozás vagy hegesztés jöhet számításba. Az utóbbi a legtetszetősebb, érdemes tehát néhány forintért szakemberrel elkészíttetni egy-egy varratot. A vastárgyak felületi kikészítésre csak végső esetben használjuk a festést, akkor is lámpakorommal keverve kenjük fel a vaslakkot, így matt színt kapunk. Ha a munka- darabot bekenjük növényi olajjal, s gzt.:,i-az/olajr,éteget lángon (pl. benzinlámpával, gázlánggal) ráégetjük a tárgyra, szép bársonyos fekete felületet kapunk. A bemélyedésekkel díszített felületű tárgyakat (a vert vasat) kenjük be vékonyan vasiakkal vagy nyomdafestékkel, s egy idő után töröljük, vagy csiszoljuk le a felületi festékréteget. A mélyedésekben benne marad a festék, ami növeli a tárgy esztétikus hatását. Régebbi kovácsolt vas tárgyakat úgy „frissíthetünk” fel, hogy csiszolóvászonnal, benzines vattával letisztítjuk, majd fekete cipőkrémmel bekenjük és puha ronggyal fényesítjük a felületüket. A viaszos réteg nem csak tetszetőssé teszi a tárgyat, hanem a légköri korróziótól is megóvja. 3 láncszem a 3.. 4. és 5. pálcákra egyszerre befejezett égyráhajtásos pálca, 3 láncszem egyráhajtásos pálca a 3. rövidpálcára, 5 láncszemmel ismételünk. 4. sor: A 3 egyszerre befejezett pálca elé az ívbe 2 rövidpálca, egy az egyszerre befejezett pálcára, kettő utána az ívbe (összesen 5 rövidpálca) 12 láncszemmel ismételünk. 5. sor: Az 5 rövidpálcára 3 rövidpálca (első és utolsó elmarad) 8 láncszem rövidpálca az ívbe, 5 láncszem rövidpálca az ívbe, 5 láncszem 3 rövidpálcával ismételünk. 2. CSIPKE 1. sor: A láncszemsort, vagy az anyagot behorgoljuk Sok szülő fél attól, hogy mi lesz, ha kisgyermeke valamilyen apró tárgyat a szájába vesz és azt lenyeli. Ilyen veszély kétségtelenül fennáll, hiszen a kisgyermek hajlamos gombok, gyümölcsmagok, golyók és egyéb tárgyak szájba vételére, de megnyugtatásul szolgálhat az a tapasztalat, hogy főleg az olyan kerek tárgyak, mint egy gomb, vagy egy golyó, a legkisebb panasz nélkül távozhat a szervezetből a természetes úton. Mégis mi a szülő teendője akkor, ha gyermeke idegen testet nyelt? — Amíg a tárgy még a garat mögött van, addig néha az ujjakkal is, (sohasem csipesszel, vagy valamilyen más eszközzel!) eltávolítható. Kis szerencsével az idegen test úgy is visszahozható, ha a gyermeket néhány percre lábánál fogva, fejjel lefelé lógatjuk és óvatos mozdulatokkal megpróbáljuk „kirázni” belőle a lenyelt tárgyat. Ha felnőttel fordul elő ilyesmi, akkor legjobb, ha egy asztalra hasra fekszenek, előrecsúsznak, és az asztal szélén fejjel lefelé lelógatják felsőtestüket. A nyelvgyök megnyomásával meglehet próbálkozni a' hánytatás- sal is. Ha a lenyelt tárgy már a nyelőcsőbe került, akkor valószínűnek vehetjük, hogy az három-négy napon belül a széklettel távozni fog. A közbeeső időben a feladat az, hogy bőséges pépes ételekkel (tejbegríz, burgonyapüré, vagy borsópüré), elősegítsük a kiürülést. Hashajtó, vagy bármilyen más gyógyszer adása tilos! Ha szögletes tárgyat nyelt le a gyermek, akkor ajánlatos pépes ételbe 4—5 centiméter hosszú gyapjúszálakat keverni és azt megetetni mert ez a tárgyat bevonva megakadályozza a belek nyálkahártyájának megsértését. A lenyelt tárgy helye röntgenfelvétellel határozható meg. Néha szükséges lehet naponta végzett sorozatos felvételekkel ellenőrizni a tárgy előrehaladását, mert ha öthat nap után sem változtatja meg helyét, akkor sebészeti beavatkozásra lehet szükség. Figyelni kell a székletet is, mert csak a lenyelt tárgy ebben való megtalálása adhat biztos megnyugvást az ügy szerencsés befejeződéséről. Hirtelen fellépő hasfájást ilyen esetekben komoly riasztó jelként kell felfogni és a gyermeket sürgősen sebészi osztállyal rendelkező kórházba kell juttatni. Erre azonban ritkán van szükség, mert az esetek legnagyobb részében még a viszonylag nagy, tűhegyes tárgyak is veszély- telénül távoznak a gyermek testéből. Dr. Sándor Róbert Szegélycsrpké!< LONDON: Az 1970-es év nyári kalapmodellje. (Kelet-Magyarország telefoto
