Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
KELET-MAG Y ARORSZA» S. oldal A legszebb jutalom Négy község PRÓBATÉTELE Akik úrrá lettek az egyesülés nehézségein TAVASZ VAN, szívet derítő, rügyeket fakasztó, virágokat bontó tavasz. A huszonötödik szabad tavasz népünk életében, városunk lakóinak életében. Sokan ismerték azt a huszonöt évvel ezelőtti tavaszt is, amikor már itt volt a szabadság, de még kicsiny szelet volt a kenyér, még nem jutott ruha, még sok minden hiányzott. Csak egy dolog volt óriási és legyőzhetetlen: az akarat, az elszánt igyekves, a lelkes tenniakarás. A lakosság jó része nem ismeri ezeket a napokat, légii, ijebb könyvből, újságcikkek bői. dokumentumi'ilmből, vagy az idősebbek, visszaemlékezéseiből, mert a nyíregyházi lakosság több, mint tele a felszabadulás után szüléié, t De idős és fiatal ismeri a \ árosát, szereti lakóhelyét, s szeme előtt zajlik mindaz a Változás, amellyel Nyíregyhaza az igazi városok köze küzdötte, s küzdi fel magát. Itt zajlik a — méltán mondhatjuk: történelmi — folyamat, amelyre joggal vagyunk büszkék. Öregek, akik most if jódnak, fiatalok, akik ezt a tempót is meg szeretnék gyorsítani és azok is, akik nem itt születtek, éltek ifjú korukban, akik csak mostanában költöztek ide, de már magukénak vallják ezt a várost. „ÉN NYÍREGYHÁZI VAGYOK” — mondta valamikor büszkén a tirpák. S ugyanezt mondja mindinkább minden városlakó. Mert Nyíregyháza olyan város ma is, holnap pedig még inkább olyan lesz, amelyben érdemes és szép élni, amelyet érdemes és megsokszorozattan gyümölcsöző építeni, gondozni, óvni. öt évvel ezelőtt még terepjáróval vágtunk neki a tanyavilágnak. ügy is elakadtunk az úttalan utakon, melyeken iskolába igyekvő gyerekek dagasztották a sarat. Kilométereket gyalogoltak így, hóban, viharban, sáros, esős időben. Emlékszem, milyen nagy szomorúsággal figyelte a tudásért valóban megküzdő gyermekarcokat akkor a járási pártbizottság első titkára, Cse- pelyi Tamás. — Kötelességünk, hogy segítsünk ezeken a gyerekekén •— mondta. Már akkor készen volt a járási pártbizottság és a járási tanács közös terve, mély célul tűzte ki a tanyatelepüléseken lakók élet- és munkakörülményeinek megjavítását. Vizet, utat, villanyt, orvost. ellátást biztosítani a tanvakra. Tizenkétezer ember vartá 121 tanyatelepülésen élete jobbrafordulását a párt megyei bizottságának határozata nyomán. Es a terv testet öltött * Újra a tanya világba indulunk. De már nem terepjáróval, hanem Volga kocsival. Mi kissé csodálkozunk, a járási titkár leplezetlenül örül, s megjegyzi: — Nein kell már segítségül hívni embereket, gépet, hogy húzzanak ki bennünket a sárból. Kiváló út köti össze a tanyavilágot. Indulás előtt odaszól a titkárnőnek: — Ha valaki keresne TorFelszabadulasunk ünnepére készül az ország. Országos, megyei felhívások láttak napvilágot a közelmúltban, hogy induljon nemes versengés: tegyék szebbé, gazdagabbá lakóhelyüket az emberek. Aki járja a településeket, látja, tapasz alja, hogy nem hiába. Aki sétál a nyíregyházi utcákon, észreveszi, örömmel nyugtázza, hogy nem csupán egy tavaszi nagytakarításhoz, haqern egy városépítő, szépítő mozgalomhoz járulnak hozzá az emberek. Parkokat lélesítenek, virágot ültetnek, fákat, cserjéket, díszbokrokat he lyeznek el. A városi tanács végrehaj tó bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága fordult e napokban a lakos Sághoz: segítsenek tovább: városfejlesztő céljaink meg valósításában. Üzemek, termelőszövetkezetek. kisipar: szövetkezetek, intézmények veztőit és dolgozóit, a város minden lakóját kérik, hogy e jubileumi év során segítsék a problémák mielőbbi felszámolását. A gondok ismertek: sok új óvodai, bölcsődei helyre, napközi otthonra, kulturális intézményre, korszerű üzletre, parkokra és játszóterekre, jó utakra és járdákra van szükség. JOGOS A FENTIEK IRÁNTI IGÉNY. Az ország, s a város jelenlegi erőforrásai azonban nem bírják kielégíteni a rohamosan jelentkező kívánságokat. Természetes tehát, hogy igénybe akarják venni a mind gazdagabb, jobb lehetőségekkel rendelkező vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek anyagi erejét is. Melyek azok a feladatok, amelyekhez már idén kérik a segítséget? Első a közművesítés gyorsítómáspusztán elérhetnek bennünket telefonon. És újra csak egy régi emlékkép villan fel bennem. Néhány évvfel ezelőtt még egyetlen tanyán sem Volt telefon.' Nem tudtak segítségért kiáltani, ha szült a tanyasi asz- szony, ha súlyos beteg volt. ha tűz ütött ki. Ölt érzik igazán mit jelent a telefon ★ Biri hosszan elnyúló falu. Karéjban helyezkednek el az új cseréptetős családi házak. — Ez a falu a dohánynak köszönheti felemelkedését —- jegyzi meg Csepelyi. — Itt épül fel a pártház, mellette az MHSZ-klub, a tsz-falatozó — mutat balra. — Jó gazdaság az itteni, sok még a lehetősége, ki kell használnia — magyarázza. Olyan úton fut a Volga, mely beillenék főútvonalnak is. Tanyai műút. A kereszteződéseknél táblák jelzik, melyik tanya merre van. Uj, változó világ. Újságolja a járási titkár, hogy már autóbuszforgalom is rilegindult. Befordulunk jobbra Tábla mutatja: Csifitanya. — Ugorjunk be egy pillanatra, szeretnék valamit mutatni — mondja. Ideáig van kövesút. Házak sorban. Itt még nincs villany. sa, az óvodák építése, az óvodák, bölcsődék felszerelésének korszerűsítése. A jövő nemzedékével törődni annyit jelent, mint a holnappal gondolni! Értük teszünk akkor is, amikor hozzájárulunk a sóstói vidám park kialakításához,' a felszerelés és berendezés létesítéséhez. Ezek a legfontosabb célok, s hogy a városi szervek nem kérnek lehetetlent, arra bizonyíték: eddig is sokat segítettek hasonló esetekben az üzemek, vállalatok, a munkások Az pedig mar teljesen természetes, hogy a jubileumi esztendőben kérik: fokozottan járuljunk hozzá környezetünk szépítéséhez, rendezéséhez. Legyenek kulturáltak, virágosak az üzemek, a tsz-ek, az utcák, védjük és gondozzuk a sok milliós költséggel, nagy gonddal, fáradsággal kialakított zöldterületeket, parkokat. Nyíregyházán az elmúlt évben majdnem félmillió forinttal jutalmazta a tanács az egyes kerületek lakóinak versengését, társadalmi munkáját, s idén újból értékeli a nemes tettek végrehajtóinak, a kollektíváknak, az egyéneknek az anyagi, s egyéb támogatását. De a legszebb jutalom mégsem ez lesz, a legnagyobb öröm mégsem azzal éri az egyes üzem, intézmény kollektíváját, az egyént, amikor oklevelet, vagy pénzjutalmat kap. A LEGNAGYOBB ÖRÖM az, amikor megszépült, környezetben, a magunk keze, ereje nyomán változó városban lakunk, s elmondhatjuk, hogy ezt mi tettük Nyíregyházáért. Kezdjük el újból ezén a szép, jubileumi tavaszon. A városért, magunkért De hamarosan lesz. Egy rom- badőlt nádtetős vityillót mutat. — Négy évvel ezelőtt történt. Küzdöttek a belvízzel a Csifitanyán. Ez a ház úgy dőlt össze, hogy egy anya Öt gyermekével volt benne. A szoba közepén állt az asztal. A négy nagyobb gyerek önkénytelenül, félelmében az asztal alá bújt. Ez volt a szerencséjük, mert a szegényes tákolmány tetőzetét, a gerendát felfogta az asztal. Az édesanya megsérült, az ágyban mellette fekvő gyereke pedig meghalt Gyorsan kórházba szállitot- ták, Csepelyiék hozták vissza az asszonyt. Most a család már másik házba ■ költözött. Várják a villanyt. Egymillióba kerül, de a Csifi-, a Tormás, a Jármi-, a Dési-, a Nádastanya több, mint félezer embere villanyhoz jut. * Halódunk tovább Tormás- pusztán, az iskolában népi ellenőrökkel találkozunk Azt vizsgálják, milyen á tanyái iskolák felszereltsége Elhasználódott padok. ross2 katedra. — De a szépírást meg kell követelni — mondja egy fiatal tanító. Ezeken a padokon Négynapos volt Csenger- ben a Lenin Tsz közgyűlése. Az egyes községekben kép viseltették magukat a tavaly ide egyesült csengersi- maiak, komlódtótfaluiak. nagygéciek. A zárszámadásokon egyöntetű volt a megállapítás: az egyesülés a? aggályok ellenére elérte célját, jó lépés volt, érdemes volt megtenni. Ám év közben nem mindig látszott ez a végeredmény. ,Xsinál:anak »issza mindem** Komlódtótfalun es Csen- gersimán írásban is kérték, hogy csináljanak vissza mindent, megbánták, hogy csatlakoztak. Több névtelen levél is ment illetékes helyekre s ezeket vizsgálatok követtek. Mi volt e nehézségeknek az oka? ■ Először az, hogy rendkívül összetett négy tsz egyesült. A csengeri Lenin Tsz-ben korábban is rend volt, jó gazdálkodás, elfogadható jövedelem, szervezett munka, felkészült vezetés. A másik háromról ez nem mondható el. Az egyesülésnél az volt a kérdés, vajon a csengeriek képesek lesznek-e rendet teremteni az új társaik háza táján is. vagy a többieknél tapasztalható jelenségek lesznek úrrá a nagy gazdaság munkájában. Mik voltak ezek a jelenségek? Komlódtótfalun — főként — szokás volt, hogy egy-egy tag bement az irodába, s kért 500 forint előleget, mert — mondja — inni akar. És addig nem megy ki, — mutatja, s felemeli a tetejét. Több gondot fordíthatnának ezekre a művelődési szervek. Van már tévéjük, de villany hiányában agregátorral termelik az áramot. Tart a biológia óra. — Szép dolgokat látunk az iskolatévében, csak éppen mi nem tudjuk megvalósítani, mert hiányoznak a legszükségesebb szemléltetőeszközök is — panaszolják. így tanítani fizikát, biológiát, kémiát nem lehet Az ötnyolc osztálynak egyszerre van órája. Közel ötven gyerek zsúfolódik egyetlen tanteremben Itt segíteni kell! Kövesút, telefon van. Jól működik a szakszövetkezet. De a tanyai legkisebbekről még nem elég a gondoskodás. Ez a legsürgetőbb most. Tudja, látja Csepelyi elvtárs is. De hamarosan itt lesz a villany. Az első titkár megjegyzi: — Én már nem szívesen lennék a káliói járásban, ha nem lérménék tanyák. Itt érzi otthon magát, ebben á közegben, ahol segíteni kell. És másokká! együtt ő is mindent megtesz az emberekért, a tanyavilág életének átalakításáért V. KJ amig meg nem kapja. Megkapta. Különböző elnevezéseken túlzottan sok járulékot kaptak Komlódtótfalun, , irrv.tn és Nagvgécen is. Ezeknek az volt a fő hibájuk, hogy nem a vegze! munka szerint osztották. A leltár — amit az egyesülés után folytattak le — csaknem 200 ezer forint rendkívüli előleget talált, de e hatalmas összegnek nem volt munka- fedezete Az érintettek — s mindegyik községben akadt ilyer néhány —, folytatni akarták ezt az életformát, a cs-ingének pedig megszüntetni. Ekörül folyt az a harc. amit nyugodtan politikainak nevezhetünk. A bejelentésekre, levelekre lefolytatott vizsgálat megállapította. hogy a gazdálkodás nem lazább, hanem szilárdabb,, így nem is történt intézkedés. Amíg megszűnt az intrika Hátra volt még a tagság. Közgyűlés elé vitték a témát. Nyíltan kimondták: — Csak az tartsa a markát, aki dolgozik! Megtapsolták Különösen az asszonyok. De akik nem ihattak továbbra is potyára, folytatták a hangulatkeltést. Lassanként azonban kiszaladt lábuk alól a talaj, s a döntő erő a vezetőség mellé állt. Ez a döntő erő: a négy falu asz- szonyai! Ök dolgoztak, ők ném ittak (legfeljebb a gondjuk lett több, ha az ember ivott), ők a rend kialakulását várták. Megértették, mit akar a vezetőség, s hamar rájöttek, hogy ez nekik is érdekük. Augusztusra rend lett Megszűnt a intrika, javult a munkafegyelem. De nem mindenkinek tetszett, s az első adandó alkalommal ki is használták, A csengeri Lenin Tsz-ben az volt a szokás, hogy lisztet kapnak a tagok, másutt pedig az, hogy búzát. Az előbbi egyszerűbb, mert nem kell a malmot járni, egyszerre elvégzi ezt a tsz. Az emberek egy ideig féltek, hogy nem lesz meg a kenyerük, később megnyugodtak. (Most annyi tartalékuk van, hogy aligha fogy el újig.) Szinte egyik napról a másikra megszilárdult a rend. (A hangadók nyíltan "azóta sem támadtak.) Elkészültek a hatásköri listák. A régi elnökök megmaradtak üzemegység-vezetőknek, s egyre jobban végzik munkájukat. Nagy önállósággal rendelkeznek, lényegében ők a terület gazdái. Hetente beszámoltatja őket a vezetőség a nehézségekről, aztán a határozatot feladatiként kapják vissza. A munkafegyelemmel sincs baj. de a minőséggel kapcsolatban van javítani való. Az állandóan finomodó bérezés ezt segíti. Kétszer annyi jövedelem A jól sikerült év után igy érkezett el a zárszámadás. A három csatlakozott tsz-ben az 1968-as átlagjövedelmek megkétszereződtek: egy tagra átlagosan 25 ezer forint jutott. S nem csökkent a csengenek keresete sem! Közben azért számos más akadályt is el kellett hárítani. A gazdaságok pártszervezetei például nem egyesültek. Minden gondot négyszer kellett megtárgyalni, ez akadályozta. lassította a megoldást. Novemberben csúcsvezetőséget választottak, amelyben minden községet képviselnek a vezetőségi tagok. így ez megoldódott Akadály az is, hogy a -öz- ígazgaiási határok nem azonosak a gazdaságiakkal. Ennek rendezése is folyamatban van: várható, hogy nagyközséggé válik Csenger. Az egyesült, s most már nem kicsiny (8600 hold kétezer család) tsz tervej lassanként megvalósulnak. Saját brigádjuk — 88 tagot számlál, egy kisebb ktsz-t! — építi a sertéskombinátot és két darálót Korszerűsítik, tatarozzák a majorokat, s a volt bankházat megvásárolják Csengerben, hogy mező- gazdasági termékek boltját alakíthassanak ki benne. A termál kút létesítésére minden előkészület megtörtént. de pénz hiányában egy évvel el kellett halasztani. Nagy nehézséget okozott, hogy a területek szakosításával együtt legjobb teheneik pozitívvá váltak, s ki kellett selejtezni őket. A kárt és a kiesést birkával meg sertéssel pótolták. A munkában különös gonddal figyelik az asszonyok tevékenységét. Úgy el sikerült húzni az almafeláolgozás szezonját, hogy még most is folyik. Csak ott elérhetik a 120—130 munkanapot a szorgalmasok, s az átlagkereset naponta 80 forint! Felül 100 millión A közgyűléseken az asz- szonyok külön elismerést kaptak. t>e nemcsak szóbeli. Az üdültetésnél is előnyben részesítik őket. A napokban hazatért 38 szoboszlói üdülő közül csak 8 volt férfi, a többi nő. Az idén a gazdaság átlép egy fontos határt: árbevételei meghaladják a 100 millió forintot. Különösen az építőipari tevékenységük növekedik meg, hiszen a 21 milliós fejlődés több is néhány építő szövetkezet teljes kapacitásánál. A fejlődés gyorsítása érdekében autódarut is vásárolnak. A gazdálkodás javítása mellett most már azon is gondolkodnak, hogy elfogadják a javaslatot: egyesülni a csengerújfalui és urai tszszel. Ha ez megtörténik, mammutgazdaság alakulna az ország keleti sarkában. Ez azonban még nem bizonyos. Ennyi tehát a tavaly egyesült négy tsz közös története. Nem lehetett könnyű év, meg keliett vívni a rend és a haladás érdekében számos harcot. De úgy látszik, a csengeriek kiállták ezt a próbát, s most már minden erejüket a gazdálkodás korszerűsítése, a legfejlettebb technológiák bevezetése, a kitűnő termelési módszerek átvétele érdekében használhatják fel A koncentráció, az anyag-; és szellemi erők egyesítése erre jó alapot ad. s bizonyos, ho.sv ha erre az alapra tudnak építeni, még sok nagyszerű eredményt érhetnek eL Kun István K, J. Volgán a tanyavilágba
