Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

5 oMaS KELET MAGYARORSZÄÖ 19TO febmlr IS. Bulgáriába utazik Péter János a Ne gyedszázada együtt a köaöe célért talos látogatásra Bulgáriába utazik. »lényeivel és gondjaival együtt vallhatjuk magunké­nak az elmúlt negyedszáza­dot. történelmünk e nagysze­rű korszakát. Népünk hatalmának erősí­tése, hazánk nemzetközi te­kintélyének növelése, a béke, a haladás, a szocializmus ügyének eredményes szolgá­lata egyaránt újabb erőfe­szítéseket, kezdeményezése­ket, helytállást követel tő­lünk. — Mindenünk megvan a gyorsabb és erőteljesebb ha­ladáshoz : szilárd államren­dünk, egységes marxista—le­ninista pártunk, céljainkkal egyetértő népünk, szocializ­mus nevelte új nemzedé­künk, fejlődő szocialista de­mokráciánk, szilárd, testvéri és internacionalista szövetsé­günk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Va­lamennyiünk közös érdeke, ügye, felelőssége lett a szo­cializmus teljes felépítése. ■— Kedves elvtársak! — Mint az egész ország, a főváros is új tettekre készül­ve ünnepli a kiemelkedő tör­ténelmi eseményt, 1945. áp­rilis 4-ét, hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulóját. A munkát, a tetteket, a felada­tokat hangsúlyozzuk, mert úgy véljük ez a legnagyobb tiszteletadás az ország és a főváros felszabadításáért éle­tüket áldozó szovjet katonák­nak, a többi nemzet fiainak és a magyar ellenállás hősei­nek, mindazoknak akiknek elsősorban köszönhetjük, hogy 25 évvel ezelőtt a sza­badság, a szocializmus útjára léphettünk. Ezen az úton to­vább haladva, mindannyian összefogva pártunk vezetésé­vel felépítjük hazánkban a szocializmust. A magyar munkásosztály nagy költőjét idézve: „Ez a mi munkánk, és nem is kevés.” A nygy.. fojpssal fogadott' beszed után V. V. Grisiji, az -Pizottságá-• nak póttagja, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titká­ra szólt az ünnepség részve­vőihez.-ü- A szocializmus építésé­ben elért sikerek a magyar munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség ön­feláldozó munkájának, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelke­dő személyisege, Kádár János elvtárs vezette Központi Bi­zottság helyes marxista—le­ninista vezetésének köszön­hetők. Népeink barátságának mély gyökerei vannak, e barátság dicső forradalmi hagyomá-. nyokra tekint vissza. Barát­ságunk alapjait a tőkés rend szer ellen, a proletárforrada­lom győzelméért folytatott több éves forradalmi harcban rakták le népeink. A szovjet emberek nagyra értékelik, hogy az októberi forradalom után magyar internacionalis­ták ezrei országunk munká­saival és parasztjaival váll­vetve harcolt a szovjet ha­talomért a polgárháború frontjain. A fiatal Szovjet- Oroszország, hazánk dolgozói, minden módon támogatták a Magyar Tanácsköztársaságot, Magyaről-szág első munkás­paraszt államát, amely a Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom nyomán jött létre Illyés Gyula: Buda, 1945. január Hajlongva jönnek hegyi házamig a katonák, van ki letérdel, négykézláb kúszik a havon át. Lent ködlö, ősz tengerré válva föl Pest, a világ, mögüleru bomba és akna fütyöl: A Hármas-hegy húsz ágyúja kiált. Front közt vagyunk. Lépek föl és alá a balkonon. Bizton vagyok. Körültem a halál az oltalom. Bujdostam s mire várrá vált a házam, mióta rom. Kopók, gondolom, most gyertek utánam, mióta golyó kopog kapumon. Mióta vendég csak olyan jöhet, mint a gránát, amely bevágta tegnap a gyerek­szoba falát. Bevágta! — ülök a kihalt hegyen, élem tovább, vas-zümmögés méhészé, csöndesen, elrettentő remeteség korát. Fogoly vagyok, — de soha szabadabb sorsom előtt. Meghalhatok, — de nem volt soha rab reménykedőbb. Hetes borostám félig bár fehér: lakzit ülök, nagy nászt naponta, mátkám a veszély: soha ilyen pezsdítő szeretőt! Neki köszönöm a fő férfi jót, az örömet, hogy — szállnak bár gyilkos jelek, golyók, nem rettegek, hogy bennem itt, — ha mindent vesztenék — embert lelek, bogy — dongj, világ! — új sorsot ád az ég, minden reggelre bátrabb életet! Külpolitikai összefoglaló i Stoph-Ievél Fraiidtlio* i Holtpont a párizsi Vietnam-konferencián Péter János, a Magyar' Népköztársaság külügymi­nisztere Ivan Basevnek, (Folytatás az 1. oldalról) — A két történelmi jelen­tőségű politikai esemény egybeesése annak a felisme­résnek az eredménye, hogy a munkásosztály a hatalmat csak egységes párt, egységes politika alapján vívhatja ki és szilárdíthatja meg. Szo­cialista nemzeti egységünk erősítésének, a szocializmus építését szolgáló népfrontpoli­tika megvalósításának is ez — a párt egysége, marxista— leninista politikája — a leg­főbb záloga, biztosítéka. — A szocializmus építésé­nek bonyolultak a feladatai, változtatásokra késztethet az élet, de elvi engedményekre a marxista—leninista politiká­ban — soha! A Magyar Szo­cialista Munkáspárt eszmei­politikai tisztaságát és egy­ségét szívós, kétfrontos harc­ban vívtuk ki és őrizzük meg a jövőben is. Erre tanít ben­nünket Lenin és — őt iga­zolva — az elmúlt 25 év tör­ténelmi tapasztalatai is erre intenek bennünket. — Népünk új életének 25. évfordulója egybeesik az orosz nép nagy fiának, a — Fejlesztjük internacio­nalista, kapcsolatainkat együttműködésünket a többi testvéri szocialista országgal is. — Népünk, pártunk és kor­mányunk igaz internaciona­lizmusát bizonyítja, hogy a Szovjetunióval, a szocialista világközösség országaival, a nemzetközi kommunista mozgalom erőivel együtt minden tőlünk telhető támo­gatást megadunk a hős viet­nami népnek az amerikai imperializmus elleni igazsá­gos harcában; támogatjuk az arab népek harcát az izraeli agresszióval szemben és a közel-keleti helyzet politikai rendezésére irányuló erőfe­szítéseket. Részesei vagyunk azoknak a közös erőfeszíté­Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy átad­jam önöknek és Budapest dolgozóinak, az egész ma­gyar népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja Moszk­vai Városi Pártbizottsága, a moszkvai tanács, valamint Moszkva dolgozói testvéri üdvözletét es szívélyes jókí­vánságait abból az alkalom­ból, hogy fővárosuk 25 év­vel ezelőtt szabadult fel a német fasiszta megszállás alól. — Engedjék meg, hogy kö­szönetét mondjak a Magyar Szocialista Munkáspárt Bu­dapesti Bizottságának és a Fővárosi Tanácsnak azért, hogy meghívták Moszkva küldöttségét a magyar fővá­ros felszabadulása 25. évfor­dulójának ünnepségeire. Ezt a meghívást az országaink és népeink közötti testvéri ba­rátság újabb megnyilvánulá­sának tekintjük. Nehéz harcok Budapestért — Negyedszázada annak, hogy a szovjet hadsereg ne­héz. véres harcok árán szét­zúz ca a német fasiszta csa­patok jelentős erejű buda­pesti csoportosulását és fel szabadította Budapestet, ez­zel kedvező feltételek jöttek létre a szovjet csapatok to­vábbi támadó hadműveletei számára, közelebb került a fasiszta Németország végle­ges szétzúzásának, a háború győzelmes befejezésének órá­ja. — A Budapest felszabadí­tásáért vívott harcokban több ezer szovjet katona halt hősi halált, akik magyar föld­ben nyugszanak. Elismeréssel és hálával adózunk a ma­gyar dolgozóknak, akik szí­vükben őrzik a népeink sza­badságért és íüggetlensé­Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívá­sára a közeli napokban hiva­nemzetközi munkásosztály, az emberiség ujabbkori törté­nete legnagyooö alakjának. Leninnek 100. születésnapjá­val. — Lenin soha el nem évülő eszmei hagyatékára gondolva az ünneplés perceiben is em­lékezzünk arra, hogy' meny­nyi hiba, kudarc, sőt tragédia lett volna elkerülhető, ha mindig következetesen ra­gaszkodunk a pártról, a de­mokratikus centralizmusról, a munkásosztály és szövetsé­gesei viszonyáról, a pórt és a tömegek kapcsolatáról, az opportunizmus, a dogmatlz- mus elleni harcról, a politika és a gazdaság kapcsolatáról szóló lenini tanításhoz. — 25 év alatt hazánknak, fővárosunknak elismert, meg­becsült helye, munkával ki­vívott tekintélye lett a vi­lágban Megbonthatatlan ba­ráti, testvéri és szövetségesi kapcsolatok fűznek bennün­ket a szocializmus, a kommu­nizmus úttörőjéhez, a Szov­jetunióhoz. A magyar—szovjet barátság kiállta az idő próbáját, egy­ként szolgálta népünk nemze­ti és a szocialista világ közös érdekeit. mozgalom erőivel seknek, amelyeket a Varsói Szerződésben tömörült szo­cialista országok Európa bé­kéjének és biztonságának megteremtése érdekében tesz­nek. — Hazánk minden külpoli­tikai lépésével erősíti a né­pek antiimperialista harcát, a világ békéjét — Tisztelt ünneplő közön­ség! — Kedves elvtársak! — Uj negyedszázad küszö­béhez érkeztünk. Tiszta szív­vel, őszinteséggel mondhat­juk egész népünknek, önma­gunknak, budapestieknek; hagyok az eredményeink,, amelyekét munkával, áldoza­tokkal, fáradtsággal és szí­vós harccal értünk el. Az el­követett hibák ellenére, ered­géért folytatott harcokban el­esett szovjet harcosok emlé­két — A szovjet hadseregnek a német fasiszta megszállók el­leni — hősi harca széles kö­rű támogatásra talált a ma­gyar dolgozók körében. Ez a harc összefonodott a ma­gyar nép antifasiszta küz­delmével, az ellenállási moz­galommal, amelynek élén a magyar kommunisták álltak. — Budapest német fasiszta megszállás alóli felszabadulá­sának nagyszerű napját a Magyar Népköztársaságban és a Szovjetunióban egyaránt megünneplik. E napon nem­csak a kegyetlen háborús években aratott közös győ­zelmünket ünnepeljük, ha­nem egyben összegezzük a népeink által azóta elért eredményeket is. — Az elmúlt 25 évben a magyar dolgozók gyökeres politikai, gazdasági és társa­dalmi átalakításokat hajtottak végre, nagy fejlődést értek el a gazdasági élet minden terü­letén, jelentős sikereket arat­tak a tudomány és a kultú­ra fejlesztésében, szakadatla­nul növekszik a nép életszín­vonala. állandóan nó a Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi tekintélye — Népeink közötti barátság különösen drága nekünk azért, mert bölcsőjeinél ott állt pártunk és a szovjet ál­lam alapítója Vlagyimir II- jics Lenin, aki nagyra érté­kelte és támogatta a magyar nép igazságos harcát nemzeti és társadalmi felszabadítá­sáért. A népeink közötti ba­rátság fejlesztéséért sokat tett Kun Béla, Szamuely Tibor és a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának több más kiemelkedő vezetője. — Országaink népei immár negyedszázada harcolnak együtt közös céljainkért. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének egyen­jogú tagjai. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki or­szágaink között politikai, gaz­dasági, katÄiai, kulturális és társadalmi téren. — Barátságunk rendíthetet­len alapja pártjaink hűsége a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség zász­lajához. Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára a Szovjetunió kommunistáinak és dolgozói­nak véleményét fejezte ki, amikor barátságunkról ezt mondotta: „Mindannyiunk­hoz közel áll, mindannyiunk szamara drága az a barátság, amely a Szovjetunió és népi Magyarország, az SZKP és az MSZMP között létrejött E barátság a mi közös vívmá­nyunk, s nemcsak országaink számára nagy jelentőségű, hanem egészében véve a szo­cializmus nemzetközi pozíciói­ra is. A szovjet emberek, el­tökélt szándéka, hogy erősít­sék e testvéri szövetséget.” — Moszkva és Budapest pártszervezetei és dolgozol méltóképpen járulnak hozzá á népéihk közötti barátság erősítéséhez és fejlesztéséhez. Évről évre bővülnek és erő­södnek a kapcsolatok a két főváros vállalatai, tanintézetei tudományos és kulturális lé­tesítményei, kollektívái kö­zött Mind jobban fejlődnek a munkakapcsolatok váro­saink pártbizottságai, a moszkvai tanács és a Buda­pesti Fővárosi Tanács, a szakszervezetek és a kommu­nista ifjúsági szervezetek kö­zött. — Moszkvában és az egész Szovjetunióban nagy munka folyik a Lenin-évforduló elő­készítésére, s ebben a dolgo­zók széles rétegei vesznek részt. Minden moszkvai lakos — dolgozzék gyárban vagy intézetben, a közlekedésben vagy a szolgáltatások terüle­tén — új munkasikerekkel akarja megünnepelni a lenini évfordulót. — A tömegek politikai és munkalendülete nagyszerűen kifejeződik kiváló hazafias kezdeményezésekben is. Moszkvában több mint 120 ezer újító és élmunkás van, akik ötéves egyéni tervfeí- adataikat jóval a határidő előtt teljesítették. Egyesítsük korunk forradalmi erejét — Országaink népei békés alkotó munkával foglalkoz­nak. Mindig szem előtt tart­juk azonban a bonyolult nem­zetközi helyzetet, a két világ- rendszer harcát. Az imperia­lizmus meg akarja tartani po­zícióit, megállítani a világban végbemenő forradalmi folya­mat fejlődését, s ehhez a közvetlen agressziótól, a szo­cialista közösség belülről va­ló meggyengítésére és bom- lasztására irányuló raff inált kísérletekig az eszközök egész fegyvertárát felhasználja. Az imperializmus politikáját el­sősorban a szocialista orszá­gok, a kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzeti fel­szabadító mozgalom elleni harc osztály céljai határozzák meg. Ilyen körülmények kö­zött változatlanul feladatunk, hogy egyesítsük korunk min­A nemzetközi közvéle­mény érthető érdeklődéssel fogadta azt a hírt, hogy Wil­li Stoph, az NDK miniszter­elnöke levéllel fordult Brandt nyugatnémet kancel­lárhoz. A Nemet Demok­ratikus Köztársaság kor­mányfője közvetlen tárgya­lásokat indítványozott Brandi nak. a színhely és az időpont pontos megjelölésé­vel, Stoph, javaslata. szerint a megbeszélések február 19- én. vagi’; Wrán történhet­nének Berlinben, az NDK fővárosában. A bonni kor­mányszóvivő az első dátu­mot máris elvetette, mond­ván, hogy az „technikai okokból'’ nem elfogadható. A másik dátumról — és a jelek szerint a dolog érdemi részéről —r csak a jövő hé­ten dönt a bonni kormány. Annyi bizonyos, hogy Ber­lin konstruktív, gyors és konkrét javaslatára Bonnak kockázatos volna nemet mon­dani. Brandtra mind hazai, mind nemzetközi viszonylat­ban olyan morális nyomás ne­hezedik, amely a párbeszéd irányában hat. Ugyanakkor van egy jelentős belpolitikai szempont: a keresztényde­mokrata ellenzék aknamun­kája. Az új kancellár első hivatali heteiben új megkö­zelítési módot ígért. Most el­érkezet az idő, amikor a sza­vak után a tetteken a sor: bizonyítani kell. „Holtpont” — kétségtelenül ez a legjobb szó a párizsi Vietnam-konfereneia helyze­tének jellemzésére. Az ame­rikai—saigoni magatartás den forradalmi erejét, me­lyeknek magva a szocialista világrendszer és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom. — Az SZKP moszkvai szer­vezete, Moszkva dolgozói fontos feladatuknak tartják, hogy tovább fejlesszék és erősítsék barátságukat ás együttműködésüket a testvéri országokkal, köztük Magyar- ország dolgozóival is. Ez min­denben megfelel a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tése érdekeinek. — Biztosítom önöket, Buda­pest minden kommunistáját és dolgozóját: a moszkvaiak, mint az összes szovjet embe­rek — erejüket nem kímélve fáradoznak a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátság és együttmű­ködés erősítéséért és íejlesz­miatt az értekezlet immár 54. ülése is eredménytelen maradt. Tovább folyik az a nem is titkolt washingtoni— saigoni kísérlet, hogy ennek a rendkívüli fontosságú tanács­kozásnak a jelentőségét csök­kentsék. Ez most újra bebi­zonyosodott. Mind az ameri­kai, mind a saigoni delegátus azt javasolta, hogy a megbe­szélések szűkebb körben- es titkos formában folytatódja­nak. Nixon szemmel láthatólag valamiféle „takaréklángon" szeretné tartani a párizsi konferenciát és közben meg­próbálja kierőszakolni a „vi- etnamizálásnak” nevezett, végső fokon egyértelműen ka­tonai megoldást. A konferen­cia degradalása akkor kez­dődött, amikor Nixon a kül­döttség harmadik emberét. Habi bot nevezte ki a távozó Cabot.-Lodge utódiaként az amerikai delegáció élére. A diplomácia nyelvén ez a gesztus félreérthetetlen és a válasz nem is késett rá so­ká: Xuan Thuy, a VDK-dele- gáció vezetője azóta is Pá­rizsban maradt, da kijelen­tette: addig nem foglalia el helyét a tárgyalóasztalnál, amíg Nixon ki nem nevezi az amerikai küldöttség ál­landó, megfelelő rangú veze­tőjét. Xuan Thuynak ezt a kijelentését most, az 54. ülés alkalmából újra idézték a VDK-küldöttség szóvivői. Washingtonnak tudomá­sul kell vennie: a vietnami béke időpontját elodázó ak­ciói nemcsak a fronton, ha­nem a zöld asztalnál is meg­felelő válaszra találnak. teséért a népeinket egyesítő forradalmi hagyományok szellemében. A nagy tapssal fogadott beszéd után V. V. Grisin át­adta a moszkvai pártbizott­ságnak és városi tanácsnak az évforduló alkalmából a budapesti pártbizottsághoz és a Fővárosi Tanácshoz intézett levelét, valamint a moszkvai pártbizottság és városi tanács ajándékaként B. Ribcsenkov- nak a moszkvai Vörös teret ábrázóló festményét Az elnöklő Sarlós István köszönetét mondott az üd­vözletért és az ajándékért, s a két fővárost, Moszkvát és Budapestet összekötő barát­ságról szólt. Ezután felcsendült az Inter- nacionálé, majd ünnepi mű­sor következet! Együtt a kommunista V. V. Grisin beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom