Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. 37. SZÄM ÄRA 80 FILLER 1970. FEBRUAR 13, PENTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL! Kalandos vállalkozások — eredménytelen gazdálkodás (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora a oldal Segítség a nagyhalászi árváknak (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) Díszünnepség Budapesten a főváros felszabadulásának 25. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága a főváros felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából csütörtök este ünnepséget rendezett a Vígszínházban. Az ünnepségen részt vett' és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti partbizottság első titkára; Aczél György, a párt Központi Bizottságának titkára. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet V. V, Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi párt- bizottság első titkára, a szovjet főváros küldöttségének vezetője, B. P. Ivanov altábornagy, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnoka; F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az ünnepséget a magyar és a szovjet Himnusz hangjai után Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. Németh Károly ünnepi beszéde zéséhez. Meghajtjuk az emlékezés zászlaját mindazon országok népei és hős fiai előtt, akik segítséget adtak hazánk és fővárosunk felszabadításához. Egyben hálával gondolunk hazánk legjobb- jaira, a mágyar ellenállókra; azokra, akik önféláldozóan harcoltak a fasizmus ellen és a reakciós magyar uralkodó osztályokkal szemben is védték meggyalázott nemzetünk becsületét. A Szovjetunió segítségével, a párt vezetésével Visszapillantott a szónok a felszabadulás napjaira, majd így folytatta. — A kép, amely 25 évvel ezelőtt az emberek elé tárult, valóban kétségbeejtő volt és reménytelennek látszott. A hosszú ostrom, a németek és a nyilasok vandalizmusa szörnyű pusztulást okozott. Hídjaink felrobbantva, a város lakói közlekedés, világítás, élelem, ivóvíz nélkül maradtak, az embereket éhhalál fenyegette. Kiosztották a Fővárosi Tanács aranyérmeit /elentős béremelések március elsejétől Csökkenteni kell a vasutasok munkaidejét A Minisztertanács ülése Tisztelt ünneplő közönség! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők és elvtársak ! — Történelmi évfordulót köszöntünk. Negyedszázada már, hogy a szovjet hadsereg győzelmes harcai "és véráldozatai árán hazánk fővárosa Budapest megszabadult a háború borzalmaitól, felszabadult a fasiszta elnyomás alól. Sokat szenvedett fővárosunkra fel virradt a szabadság hajnala. Uj korszak kezdődött Budapest és népünk életében. — 1945 február 13-án Moszkvában 324 ágyú 24 össztüze köszöntötte a magyar főváros felszabadulását. A hadijelentés erről így szólott: „Ma a 2. ukrán front csapatai, a 3. ukrán front csapataival együttműködve, befejezték a Budapesten körülzárt ellenséges kötelékek felszámolását és teljesen megtisztították a magyar fővárost a német hódítóktól.” — Visszatekintve az elmúlt negyedszázadra, elmondhatjuk, a dolgozó milliók maradandót alkottak. Népünk ebben a negyedszázadban vette véglegesen a maga kezébe sorsának formálását, a párt vezetésével kivívta és meg,védte hatalmát, sikeresen építi szocialista hazáját Ez népünk tiszteletének és hálájának legméltóbb kifejezése mindazok iránt, akik a legnagyobb áldozatot hozták, életüket adták hazánk felszabadításáért. Emlékezés új történelmünk ! hőseire — A főváros határán, Steinmetz és Osztyapenkó kapitány ércbe öntött emlékművei szimbolizálják a felszabadító szovjet hadsereg hős katonáinak százezreit és millióit. Ezen a napon mindenekelőtt rájuk emlékezünk, felszabadulásunk, új történelmünk hőseire. Igaz barátsággal, őszinte tisztelettel köszöntjük a szovjet népet, dicső kommunista pártját hazánkat, fővárosunkat felszabadító hős hadseregét. Meleg szeretettel köszöntjük testvérvárosunk, Moszkva küldötteit és általuk a szovjet főváros minden dolgozóját, akikkel az elvtársi barátság szoros szálai kötnek össze bennünket. — Felszabadulásunk jubileumi évfordulóján tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk mindazokra, akik hoz- aájárultak a fasizmus legyőA Fővárosi Tanács néhány éve határozatot hozott, hogy minden esztendőben aranyéremmel tünteti ki azokat, akik a város fejlesztésében, a lakosság életszínvonalának emelésében és a szocialista kultúra fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet végeznek. Az aranyérmeket a hagyományoknak megfelelően minden évben Budapest felszabadulásának évfordulóján adják át a kitüntetetteknek. Az 1970-ben adományozott „Pro Űrbe” és „Pro Arte” kitüntetések átadására, csütörtökön délután a városháza tanácstermében, ünnepélyes külsőségek között került sor. Ebből az alkalomból Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mondott beszédet. Mint említette, a Fővárosi Tanács az aranyérmet azzal a szándékkal alapította, hogy — a felszabadulási évfordulókra emlékezve — a város minden lakóját Budapest és szocialista hazánk érdekében kiemelkedő munkára, újabb és újabb alkotásokra serkent— Elismeréssel emlékezünk az újpesti, kőbányai, angyalföldi, csepeli és a többi partizáncsoport bátor harcosaira, a budai önkéntes ezred katonáira, mindazokra a magyar hazafiakra, akik határainkon innen és határainkon túl küzdöttek a fasizmus ellen, életüket, vérüket áldozták a szabad, független, demokratikus Magyarországért. De nemcsak ez maradt! A Magyar Kommunista Párt első plakátjai romba dőlt Budapest házain ezt hirdették: „Élni akarunk, és élni fogunk!” „Budapest ismét főváros lesz.” A Szovjetunió segítségével, a párt vezetésével, a demokratikus erők összefogásával, a lakosság a nép, minden jó szándékú ember helytállására, becsületére, alkotó erejére építve, megindult a harc a se. Az ilyen esemény, mint felszabadulásunk negyedszázados évfordulója is, különösen jó alkalom arra, hogy elismerjük, eredményeik szerint értékeljük a munkában, az alkotásban élenjárók teljesítményét, s a legjobbak példájával másokat is hasonló kimagasló tettekre buzdítsunk — mondotta, majd átadta a kitüntetéseket. A Fővárosi Tanács 1970- ben a „Pro Űrbe” kitüntetést adományozta: Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának — a főváros szocialista fejlődését meghatározó tevékenységéért; Bartos Istvánnak, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettesének — a városrendezés és a városfejlesztés terén végzett kiemelkedő munkájáért; Filla Istvánnak, a történelemoktatás vezető szakfelügyelőjének — három évtizedes kiváló pedagógiai munkásságáért; Mészáros Józsefnek, a Budapesti Lakásépítő Vállalat kőművesének — új budapesti nemzet, az ország, Budapest megmentéséért. Az áldozatos munka, az önfeláldozó harc nem volt hiábavaló. Aki ma végigsétál a Duna-parton az Erzsébet- lu'don. felkeresi új lakótelepeit, városrészeit elmondhatja, hogy az elmúlt 25 évben a fővárost nemcsak újjáépítettük, de szó szerint egy új Budapest épült — Ma, 25 év múltán elvtársi barátsággal, a családjukat, szülővárosukat és hazájukat szerető emberek meleg köszönetével és elismerésével fordulunk mindazokhoz, akiknek erőt nem kímélő, fáradtságot nem ismerő munkája, odaadó szorgalma és tudása lehetővé tette, hogy a lerombolt és kifosztott, éhező városból a szocializmust építő Magyarországnak a réginél szebb, nagyobb és gazdagabb fővárosa legyen. A Magyar Kommumista Párt azt vallotta, hogy az előttünk álló óriási feladatokkal. csak akkor tudunk megbirkózni, ha erűéi., szilárd és harcban megedzett tömegpárttal rendelkezünk, amely sohasem tévesztette szem elől a nagy történelmi célokat, határtalanul bízik a népben, a dolgozó emberek millióinak alkotó lendületében. Kedves elvtársak! — Az 1945 utáni újjáépítés és a reakció elleni politika' harcok közepette kovácsoló- dott ki a magyar munkásosztály egysége, bontakozott ki a kommunisták és a szociáldemokraták együttműködése és a közös harc alapozta meg a két munkáspárt egyesülését. A marxista—leninista platformon létrejött egyesülés történelmi súlyát bizonyítja, hogy a munkásosztály teljes hatalomra jutását ettől az időtől számíthatjuk. (Folytatás a 2. oldalon) városrészek fejlesztésében végzett kiváló munkájáért; dr. Sárkány Jenőnek*, a Heim Pál kórház igazgató főorvosának — a fővárosi gyermekegészségügyi ellátásban végzett kiemelkedő tevékenységéért; dr. Széchy Károlynák, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanárának, az Akadémia levelező tagjának — a budapesti Duna-hidak újjáépítésében végzett tudományos és gyakorlati munkásságáért. A „Pro Arte” aranyérmet öten kapták. Az aranyérmek átadásánál jelen volt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, llku Pál művelődésügyi miniszter, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Erdey-Gruz Tibor, az Akadémia elnöke, valamint közéletünk más ismert személyiségei A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő beszámolt arról a baráti látogatásról, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint a kormány elnöke a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa meghívására, január 28 és 30 között a Német Demokratikus Köztársaságban tett. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy az NDK párt- és kormányvezetőivel folytatott eszmecserék során a tárgyalt kérdésekben nézetazonosság nyilvánult meg és hogy ez a látogatás is értékesen hozzájárult. a népeink és országaink közötti szórós, testvéri kapcsolatok további erősítéséhez. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját Josif Banc-kál, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesével a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztéséről február 3. és 5. között Nagyváradon folytatott baráti eszmecseréjéről. A kormány ezután meghallgatta dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a Magyar Tudományos Akadémia február 3. és , 5. között tartott 130. közgyűléséről, az Akadémia reformjáról. szerepének bővítéséről és az elfogadott új alapszabályokról. A kormány az alapszabályokat jóváhagyta. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1969. évi 41. sz. törvényerejű rendelet hatályba lépésének időpontja 1970. február 5. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének és a nehézipari miniszternek közös előterjesztését a népgazdaság energiahelyze- téról és energetikai fejlődésének perspektíváiról. Az előterjesztés megállapítja, hogy a népgazdaság energia- mérlegében a harmadik ötéves terv során pozitív változások következnek be, a fogyasztók egyre növekvő mértékben választhatnak a különféle energiahordozók között, a legcélszerűbb műszaki-gazdasági megoldások megvalósítása érdekében. A Minisztertanács jóváhagyta a népgazdasági tervezés kiindulópontjaként az előterjesztésben az energiaforrások részarányaira tett javaslatokat és határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal elnöke és a nehézipari miniszter az érdekelt szervekkel egyetértésben állítsa össze az ágazatok, iparágak távlati energiaigényét és jelölje ki a szükséges feladatokat az energiapolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács 1970. március 1-i hatállyal felemelte a felsőoktatási intézmények oktatóinak és technikai dolgozóinak munkabérét. A kormány határozata értelmében az okf tatók átlag mintegy 17 százalékos, a technikai és egyéb alkalmazottak átlag mintegy 9 százalékos béremelést kapnak. A határozat alapján a béremelést differenciált, egyéni mérlegelés alapján kell végrehajtani, és olyan bérrendszert kell bevezetni, amely meghatározott időszakonként biztosítja a dolgozók automatikus béremelkedésének lehetőségét. A Miniszter- tanács határozata előírja az óra- és vizsgadíjak összegének differenciált, átlagban mintegy kétszeresére történő felemelését is. A munkaügyi és az egészségügyi miniszter előterjesztésére a kormány ez év március 1-ével felemelte a megszakítás nélkül működő egészségügyi és • szociális intézetekben közvetlen ápolási és gondozási feladatokat végző szakképzett és szakképzetlen ápolónők, gondozónők, st.-gédapolúnök és* takarítónők bérét. A béremelést, munkaköri pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék összege szakképzett ápolónőknél 200—400 forint, szakképzetlen ápolóknál 15Ó — 250 forint,, takarítónőknél 100—200 forint A kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozókat valamennyi egészségügyi és szociális intézetben átlagosan 100 forint béremelésben kell részesíteni. A munkaügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a vasutas dolgozók bérét 1970 március 1-ével fel kell emelni. Erre a célra éves kihatásában 150 millió forint használható fel. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a vasút saját eszközeiből évente további 75 millió forintot biztosít a dolgozók bérszínvonalának emelésére. A bérrendezésnél a vasúti végrehajtó szolgálaton belül elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozok alapbérének emelésére kell törekedni, figyelembe véve a felelősség mértékét, a megterhelést és a munkakörülményeket. A forgalmi utazó munkakörökben, ahol eddig túlórát nem fizettek, pótlék nélküli túlórát kell fizetni. Az éjszakai pótlékot — a megterhelést, a vasútvonalak és a munkakörök fontosságát figyelembe véve — átlagban mintegy háromszorosára kell felemelni. A kormány felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert, gondoskodjék a vasutas dolgozók munkaidejének fokozatos csökkentéséről úgy, hogy 1970-ben a tavalyinál legalább 3 százalékkal — mintegy nyolc órával — alacsonyabb legyen a munkaidejük. A kormány az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének javaslatára ha- tároztot hozott az ipari kutató- intézetek működési feltételeinek javítására, a vállalatszerűén működő kutatóintézetek egyes gazdálkodási és fejlesztési problémáinak rendezésére. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
