Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
«W.fT MAeYAKcraSZA® ftr?" T f •*«** Folytatja tanácskozását az FKP kongresszusa Párizs, (MTI); A Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusa csütörtökön a késő éjjeli órákig elhúzódó esti ülést is tartott, hogy meghallgathassa a kongresszusra érkezett 66 külföldi pártküldöttség vezetőinek felszólalását. Még soha ilyen nagy számban külföldi pártküldöttségek nem vettek részt a francia kommunisták kongresszusán. Péntek reggel a kongresz- szus Étienne Fajon beszámolóját hallgatta meg a párt téziseiről országosan lefolyt vitáról. Ugyanezen a napon került sor Roger Garaudy- nak, az ismert filozófusnak a felszólalására. Garaudyt a munkásosztály vezető szerepét csökkentó és egyéb, nem marxista nézeteiért a kongresszus számos küldötte már a vita eddigi lefolyása alatt élesen bírálta. A Francia Kommunista Párt kongresszusának péntek délutáni ülésén Louis Aragon elnökölt. Az ismert író, a párt Központi Bizottságának tagja betegágyából kelt fel és ment el a péntek délutáni ülésre, hogy részt vegyen a kongresszus munkájában. A délutáni ülésen a kongresszus egyhangúan határozatot fogadott el, a párt központi lapja, a L’ Huma- nité szerepéről és fejlesztéséről. Gomulka kitüntetése Wladyslaw Gomulkát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát 65. születésnapja alkalmából Lenin-rendde] tüntették ki. Mint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének erről szóló törvényerejű rendelete mondja, a kitüntetést „A Szovjetunió és a Lengyel Népköz- társaság népeinek testvéri barátsága és együttműködése fejlesztésében szerzett kiváló érdemeiért, a béke és a szó- j cializmus megszilárdításáért j végzett tevékenységéért, a kommunista világmozgalomban kifejtett sokéves aktív munkálkodásáért" — kapta. Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolaj Podgornij és Alekszej Koszigin születésnapja alkalmából táviratban üdvözölte Gomulkát. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az L oldalról) Előzetes adatok szerint Magyarország lakásállománya 1970. január 1-én 3 157 000 volt. 400 000-rel — 15 százalékkal több, mint 10 évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedési üteme a legutóbbi évtizedben volt a leggyorsabb: a 60-as evek évi átlagos 1.5 százalékos növekedésével szemben 1949 és 1960 között évente 1,2 százalékkal, a 30-as években pedig nem egészen 1 százalékkal nőtt a lakások száma. A lakások jelenlegi száma csaknem egyharmadá- val nagyobb a második világháború előttinél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások számának növekedése meghaladta a népesség szaporodását, jelentősen javultak a lakásviszonyok: a 100 lakásra jutó népesség száma mintegy 10 százalékkal csökkent aiz elmúlt 10 év alatt. A lakásállomány I960 és 1970 között főleg a vidéki városokban gyarapodott (több mint egynegyedével). Budapesten a növekedés 18 százalék, a községekben 8 százalék volt. Az utolsó 10 évben a lakásállomány jelentősen növekedett Komárom (23 százalék), Pest (23 százalék). Fejér (20 százalék) és Veszprém megyében (19 százalék). Ugyanakkor alig nőtt a lakások száma Tolna (5 százalék), Hajdú-Bihar (6 százalék). Békés (6 százalék) és Baranya megyében (7 százalék). Az 1960. január 1. és 1970. január 1. között épített lakásoknak csak 33 százaléka volt egyszobás, 61 százaléka kétszobás, 6 százaléka pedig 3, vagy több szobás. Ebben az időszakban számos egyszobás lakást lebontottak, vagy újabb szobát, illetve szobákat építettek hozzá. Ennek következtében az egyszobás lakások száma 10 év alatt 12 százalékkal csökkent, arányuk 61 százalékról 47 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kétszobás lakások állománya 55 százalékkal — arányuk a 10 évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra — emelkedett. Nőtt a háromilletve többszobás lakások száma és aránya Is. A lakások nagyságának növekedése ugyancsak hozzájárult a lak^syjíjzonyok javulásihoz. '' Becsült adatok szerint I960 éq 1970 között tOO^fetSrá*' ~jufó " népesség száma mintegy 20 százalékkal csökkent. A szobák száma jelenleg meghaladja az 5 200 000-ret. ami 1 150 000- rel — 28 százalékkal — több. mint 10 évvel ezelőtt volt. A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálás sikeres lebonyolításában közreműködött számlálóbiztosok áldozatos és lelki ismeretes munkájáért, a helyi összeírást irányító tanácsok tevékenységéért. valamint a lakosság megértő és készséges együttműködéséért ismételten köszönetét fejezi ki. Budapest, 1970. február. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL az Egyesült Államok politikájáról MÉG A THE WASHINGTON POST is tartózkodóan kommentálja Nixon elnöknek az unió helyzetét ismertető üzenetét. „Az üzenet az unió helyzetéről' nagyon rövid élettartamú politikai esemény. A szertartást kísérő harsonaszó és a pillanat varázsa csaknem azonnal szertefoszlik a benne foglalt ígéretek hagyományos bizonytalanságában” — hangoztatja és hozzáfűzi: „Nixon felvázolta azt, aminek el kell jönnie, anélkül azonban, hogy akárcsak világos célzást is tett volna arra, hogyan fog mindez megvalósulni.” A fenti ertékelesek mellett is sok kommentár jelent meg a világsajtóban az üzenetről, majd az azt követő, január végi elnöki sajtókonferenciáról és az elnök február 2-i költségvetési beszédéről a közben lezajlott amerikai—angol tanácskozásokról, — hiszen mindezekből összességében mégiscsak kibontakozott az Egyesült Államok jelenlegi világpolitikájának általános vonalvezetése. MINT A VILÁGLAPOK ELMONDOTTÁK, Nixon megnyilatkozásai „a cél és a biztonság fenntartása szükségletével” próbálja indokolni az új katonai költségvetési Ennek keretében „a Pentagon a többi között ki akarja bővíteni a Safeguard ellenrakéta-rendszert. ’korszerűbb ' támadórakétákat akarnak bevezetni, jelentős összegeket szánnak az új fegyverfajták kifejlesztésére’, — jelenti az AP. Magában Amerikában is legtöbb bírálat Nixon költségvetése katonai programját érte. A NEW YORK TIMES például február 2-i vezércikkében a programot „fantasztikusan költségesnek és veszélyesnek” mondotta. A WASHINGTON POST szerint „a terv visszatérés a kormány kemény vonalához és semmiképpen sem segíti elő a fegyverkezési verseny lassítását vagy megszüntetését” Mansfield szenátor tv-nyi- latkozatában hangoztatta, hogy „a washingtoni kormány akkor akar újabb hatalmas összegeket katonai Harmath Endre: ív MESÉS VAGYON? Az udvartól soha neim húzott rendszeres fizetést, de a cárné a sztarec minden gyermekének 30 ezer rubelt adatott Az összkép Raszputyin anyagi helyzetéről: a mesés vagyonról keringő legendák nem bizonyultak igaznak, de kizárólag azért, mert a valóban befolyt hatalmas összegek ugyanolyan könnyein és gyorsan mentek, ahogy jötte!;. Annyi bizonyos, hogy rajta még többet kerestek. mint amennyit ő keresett másokon. „Volt, aki 10 ezer rubel' fizetett — írja Maria — hogy összehozzák apámmá’ Pedig az illetőnek csak el kellett volna jönnie hozzánk.” Félreértés ne essék: ha Raszputyinnak kellett volna e pénz, nem csak megszerzi hanem meg is tartja De ennek az embernek az anyagi igényei nem nőttek párhuzamosan a lehetőségeivel. Azt már levezettük az előbb, hogy mindennapi szükségleteire szinte semmi kiadása nem volt. És mit akart volna még? Palotát? Ki-bejárt a Néva parti palotákban és unta, ostorozta a „gőgös cii- rálkodást”, gyerekkora hajlékához képest ráadásul a Gorohov ja utcai lakás is kacsalábon forgott. Hatalmat? Egyetlen szavával kegyvesztetté tehette a milliomosokat. Pénz önmagáért? Ahhoz a birodalomnak ez a legravaszabb embere túlságosan naiv és az országnak ez a legromlottabb polgára túlságosan romlatlan volt. „Az élet — írta Maria — egyszerűnek és gyönyörűnek tűnt a számára.” így igaz és ez teljesen független attól a szeleptől. amit a szibériai objektíve játszott! Lépései nyomán botrányok sisteregtek. amihez avult, ott nem nőtt £ü, lete és tevékenysége meggyorsította egy halálraítélt rezsim agóniáját — és közben ez a nagyra nőtt gyermek a tudatlanság biztonságával és kitűnő közérzetével ült istene és cárja trónusánál. A SZTAREC CÉDULÁI Ha Maria újságokból olvasott fel neki, amelyek szerint a sztarec csak azoknak segít, akiken vagyonokat kereshet, legyintett: — Hagyd csalc. galambpcs- kám. Azoknak a szegény tintafalóknak is meg kell élniük valahogy. És a Gorohovája utca 64- ból szerteáramlottak Raszputyin híres cédulái. Moszolov. a cári kancellária vezetője memoárjaiban így emlékezik erről: „Tulajdonképpen valamennyi papírszeletke egyforma volt. A tetején kereszt, aztán 1—2 sor ákombákom. amely szinte minden esetben így hangzott: KEDVESEM DRÁGÁM TEDD MEG NEKI GR1GORIJ. De ezek az ákombákomok minden ajtót megnyitottak Pétervárott.” A helyesírás enyhén szólva nem tartozott a paraszt- kancellár legerősebb oldalai közé, írásjeléket meg egyáltalán nem használt. Az esetek jó részében még azzal sem bajlódott, hogy megcímezze a céduláit: a kérelmező majd megtalálja, kihez forduljon. Előfordult persze. hogy még ezek a varázserejü papírdarabkák sem nyitották meg a kaput. az álmok birodalmába. Moszolov egyszer például nem egészen fiatal, kissé tnár molett hölgyet fogadott, aki kétes tisztaságú. de mélyen dekoltátt ruhában nyújtotta át a muzsik céduláját. „KEDVESEM DRÁGÁM TEDD MEG NEKI JÓ AßZ- SZONY” A „jó asszony” mindössze azt kérte, hadd lehessen ^ pétervári operaház primaba- lerináia. Folvtatjuk) célokra fordítani, amikor az országban számos megoldatlan szociális probléma van.” „A harc széles fronton folyik az Egyesült Államokban a leszerelés hívei és a fegyverkezési hajsza szószólói között,” — mutatott rá nemrégiben egy cikkében az IZVESZTYIJA, „Nemcsak a közvélemény képviselői, hanem befolyásos politikusok és a fegyvergyártásban nem érdekelt üzletemberek is a megnövekedett katonai kiadások lényeges csökkentését követelik.” „Természetesen naivitás lenne azt gondolni — írja a lap —, hogy most majd visszavonulót fújnak azok, akiknek a 'fegyverkezési hajsza zsíros bevételi forrást, kiapadhatatlan bőségszarut jelent. Ugyanakkor viszont jelentősen , növekszik az amerikai nép széles rétegeinek ellenállása ezekkel a körökkel szemben.” Nixon — mint az amerikai lapok közük — bőven szólott, kérdésekre válaszolva is, a vietnami háborúról. ..Az amerikai csapatok kivonásának üteme a program teljesítésétől, a hadműveletek szintjétől, illetve a párizsi tárgyalások alakulásától függ” — hangoztatta, utalva arra. hogy „Párizsban holtpontra jutottak a megbeszélések”. ^ebben,,,.^,,,,összefüggésben Áverell Harriman- nak a UP1 kérésére adott nyilatkozata. Harri- man, aki annak idején az az amerikai küldöttséget vezette a párizsi tárgyalásokon és e megbízatásától 1969 január 8-án felmentését kérte, jelenleg a demokrata párt politikai tanácsa nemzetközi bizottságának elnöke. —nyilatkozatában hangsúlyozta: „Nixon vietnami politikájának a demokrata pártban és a köztarsaságpártban egyaránt vanpak támogatói és ellenzői... A vietnami háború külpolitikánk legkritikusabb elkötelezettsége. Ennek a háborúnak hatalmas ára van: elsősorban sok amerikai fiatal tragikus pusztulása, másodsorban évi 25—30 miüiárd dollár, ami nagyon hiányzik gazdasági életünkből.” „Nixon nem félemiit meg bennünket, — válaszolta a dél-vietnami FELSZABADULÁSI HÍRÜGYNÖKSÉG, az amerikai elnök Vietnamot illető kijelentéséire. — Dél- Vietnam lakossága elszántan folytatja a harcot az agresz- szor ellen a győzelemig és nem fél a fenyegetésektől. Ha az Egyesült Áll amok valóban akarja a békét, a délvietnami nép kész a tárgyalásra a békéért. Ha viszont folytatja az agresszív háború fokozását, abban az igyekezetében, hogy ’az erő helyzetébén’ legyen a harcmezőn és a tárgyalóasztalnál, megkapja a megfelelő választ." A FRANCIA FIGARO KÖZÖLTE az egyik közvéleménykutató intézet jelentését. a francia—amerikai viszonyról. Megkérdezték — és megválaszolták — az alább’ négy állapot közül mi tűnik a legjobbnak? A válaszok: í. Katonai szövetség Franciaországnak a NATO-ba visszatérésével: 12 százalék, 2. po’itikai szövetség katonai szövetség nélkül: 13 százalék, 3. baráti kapcsolatok, különösebb szövetség nélkül. 44 százalék, 4. a lehető legnagyobb függetlenség- 26 százalék (Nincs velemenye 11 százaléknak). Nixon — mint az AFP francia hírügynökség kiemelte — utalt arra, hogy a Líbiának nyújtott fráneia fegyverszállítások „gondot okoznak” Washingtonnak, különösen azért, mert „ez kihat a francia—amerikai kapcsolatokra.” „Pompidou érkezése előtt — írja ezzel kapcsolatban a LE MONDE — Nixon a francia—amerikai kapcsolatok javulását, ugyanakkor néhány nézetkülönbség meglétét állapította meg.” „Az ellentétek — hangzik a beszámolóban — a NATO, valamint a Közel-Kelet problématikájában jelentkeznek, ennek megfelelően ezek a kérdések nyilvánvalóan szerepelnek majd Nixon és Pompidou tárgyalásainak programján, a francia elnöknek februárban az Egyesült Államokba látogatása alkalmával.” Ami az amerikai—angol kapcsolatokat illeti, a legtöbb amerikai lap kommentátora egyetért abban, hogy ..Wilson brit miniszterelnök január végi egyesült államokbeli villámlátogatásán ismét bizonyságát adta, hogy teljesen egyetért Washingtonnal olyan kérdésekben, mint Vietnam, Közel-Kelet, a NATO és mások.” Mint a PRAVDA londoni tudósítója.' írja „Wilson .. washingtoni sajtóértekezletünk? az angol parlamentben; elhangzott beszámolójában újból alátámasztotta korábbi nyúlalkpzatát a NATO megerősítésének szükségességéről. Az összeurópai biztonsági értekezlet összehívásával kapcsolatban Wilson újból kijelentette, hogy az ilyenfajta értekezlet csalt alapos előkészületek után lehet sikeres.” A NOVOJE VRÉM JA ÉLESEN ELÍTÉLI az európai biztonsági értekezlet megtartása ellen akcióba lépett „atlantista” erőket. A szovjet hetilap különösen két manőverre irányítja rá a figyelmet: egyrészt rámutat arra, hogy ezek a körök az utóbbi időben mind gyakrabban szólítanak fel „óvatos lassúságra,” a biztonsági konferencia összehívását illetően. másrészt kísérleteket tesznek arra, hogy a jövendő értekezlet napirendjét a jelen szakaszban megoldásra még nem érett kérdésekkel terheljék. „Bárhogyan fondorkodja- nak is az összeurópai együttműködés ellenzői, nem tudják gyengíteni a szocialista országok kezdeményezésének vonzóerejét. — hangsúlyozza február 2-i vezércikkében a PRAVDA. — Már 24 európai állam foglalt állást az európai biztonsági értekezlet összehívása mellett Sokan közü'ük részt vesznek a tanácskozás előkészítésére irányuló gyakorlati intézkedések megvitatásában. Nemcsak Finnország, Ausztria és más. katonai szövetségeken kivül álló európai államok képviselői, hanem több NA- TO-tasál'am — köztük Norvégia. Dánia,, Izland, stb- — kormánvgi ismét leszögeztek, hosv kívánatosnak tar*'ál7 a tárcrvaiácok mielőbbi m<>;- kerdését valamennvi euróraai orszáe kémvise’íSinek rSszvé- Az evrönni birtonré- td értekezlet mellett foglaltak állást az Eifrépa-tangcs január végé« Strassbou rgban megtartott tanácskozó gyűlésének részvevői is,” A jelenlévő A népességszaporodása, népesség ilL fogyása (—) száma 1960—1969 években (ezer fő) 1960. 1970. ezer fő % I. 1. I. 1. Budapest 1805 1940 135 7,5 Debrecen 130 155 25 19,5 Miskolc 144 173 29 20,2 Pécs 115 146 71 26,6 Szeged 99 119 20 19,8 Baranya 285 280 — 5 — 1,8 Bács-Kiskun 586 573 —13 — 2,2 Békés 468 447 —21 — 4,5 Borsod-AbaüjZemplén 581 608 '27 4,6 Csongrád 335 323 —12 — 3,5 Fejér 359 389 30 8.4 Győr-Sopron 391 404 13 3,5 Hajdú-Bihar 393 375 —18 — 4,5 Heves 348 348 8 0,2 Komárom 270 302 32 11.8 Nógrád 236 241 5 2,3 Pest 781 870 89 11,3 Somogy 371 .363 — 8 — 2,0 Szabolcs-Szatmar 586 592 6 t.O Szolnok 462 450 —12 — 2,7 Tolna 267 259 — 8 — 3,0 Vas Veszprém 283 281 _ 2 — 0.7 392 409 17 4,2 Zala 274 267 — 7 — 2,5 Magyarország összesen 9961 10314 353 3,5
